Szűlőknek

27
ápr
2011

Szívbetegségek újszülött- és gyermekkorban

nagy.miklos No Comments

Gyermekkori szívbetegségek

 
A veleszületett szívbetegségek olyan eltérések, melyek – bár születéskor jelen vannak -, lehet, hogy csak a későbbi életkorban okoznak tüneteket.
A veleszületett szívbetegségek kialakulásának oka valamilyen fejlődési rendellenesség, mely a gyermeket még az embrionális, magzati korban éri. Néhány esetben ez a szív további egészséges fejlődését is megakadályozza. A veleszületett szív-érrendszeri betegség a gyermekek körülbelül 0,8 százalékánál fordul elő, ez azt jelenti, hogy minden ezer megszületett gyermekből nyolc fejlődési rendellenességgel születik. E rendellenességek kialakulásában az örökletes tulajdonságok ugyanúgy szerepet játszanak, mint a környezeti tényezők. Ez utóbbiak lehetnek a terhesség alatti fertőzések, de a magzat károsodását okozó anyagok is, mint például egyes gyógyszerek vagy az alkohol.
A veleszületett szívbetegségek egy része olyan súlyos keringési zavarokat idéz elő, hogy azok már a születés után fellépő tünetekből gyaníthatók. A terhesség alatt végzett szívultrahang vizsgálatok – a magzati keringés miatt – csak a betegségek 60%-át tudják kimutatni. Egyes szívbetegségek tünetszegények, ezért a veleszületett szívbetegségek kizárására célszerű a megszületést követően ultrahangos vizsgálatot végeztetni.
A betegségek közül a leggyakoribb – 25-30 százalék -, a kamrai sövény defektusa, amikor is kis nyílás található a kamrák közötti sövényen. Ha nagy a nyílás, nehézlégzés, izzadás jelentkezik, a gyermek a fejlődésben visszamarad. Gyakoriak a légúti betegségek, fertőzések és nem ritka az asztmához hasonló, makacs, kilégzési nehézséget okozó hörghurut sem. A rendellenességek majdnem tíz százalékát teszik ki a pitvari sövény különböző mértékű hiányai, s ugyanilyen gyakorisággal fordul elő fennmaradó ductus arteriosus (vagyis nem szűnik meg az összeköttetés a magzati tüdőartéria és az aorta között). Pitvari sövényhiánynál a jobb és a bal pitvart egymástól elválasztó sövényen van lyuk, legtöbbször annak következtében, hogy a születés előtt meglévő foramen ovale (a magzati életben meglevő nyílás a jobb és a bal pitvar között) nyitva marad. E kis nyílásnak a magzati keringésben van szerepe és születés után, amikor a tüdő megtelik levegővel és a jobb szívfél keringése is megindul, spontán bezáródik. A pitvari szeptum defektusban szenvedő gyermek általában panaszmentes, ezért régebben ritkán diagnosztizálták csecsemőkorban. Ha nagy a nyílás, akkor mozgáskor légszomj jelentkezhet. E gyermekek hajlamosabbak a légúti fertőzésekre, de a fejlődésben, táplálkozásban nem maradnak el egészséges társaiktól.
Kisebb arányban fordul elő a tüdőverőér szűkülete, az aorta szűkülete, s az úgynevezett Fallot tetralógia. Ez utóbbi, a legnagyobb bal-jobb sönttel járó fejlődési rendellenesség, melyben egyszerre négy baj is jelen van. A betegséget cianózis (kékeslila nyálkahártya- és bőrelszíneződés) mellett domború, óraüvegszerű körmök, dobverőhöz hasonlóan kiszélesedett utolsó kézujjpercek jellemzik. Gyermekeknél – enyhe esetektől eltekintve – nyugalomban is van nehézlégzés, s a fejlődésben visszamaradnak. Enyhébb elváltozáskor a nehézlégzés csak mozgáskor jelenik meg. A tünetek súlyossága gyakran az újszülöttkortól kezdve fokozódik, s a cianózis körülbelül négy hónapos korban jelenik meg. Jellemző tünet, hogy a járni tudó gyermek gyakran leguggol, mert akkor a cianózis csökken. Jellegzetesek a hirtelen fellépő rohamok, melyek hirtelen cianózisfokozódással, erős nehézlégzéssel, nyugtalansággal járnak.
Számos egyéb veleszületett szívbetegséget ismerünk még, attól függően, hogy melyik billentyűt, nagyeret, vagy üregi kapcsolatot érinti a rendellenesség. Ha a csecsemő nehezen táplálható, izzad, elkékül (cianózis), légzése nehéz, aluszékony, ha későbbi életkorban indokolatlanul fáradékony, ha mozgásra elkékül, vagy kisebb mozgásra kifullad, ha gyakran szenved légúti betegségben, ha asztmás rohamai vannak, mindig gondolni kell szívbetegség fennállására.

ápr
2011

Hypertónia – gyermek- és serdülőkori magasvérnyomás

nagy.miklos No Comments

 

Hypertónia – gyermek- és serdülőkori magasvérnyomás

 
A gyermekkori hypertonia ma már nem tekinthető ritka betegségnek, mivel a túlsúly és az ehhez kapcsolódó metabolikus változások, valamint a magas vérnyomás a gyermeklakosság akár 10–18 százalékát is érintheti. Serdülőkor előtt továbbra is a másodlagos, ezen belül a veseeredetű hypertonia dominál, míg serdülőkor után jelentősen megnő az elsődleges hypertonia előfordulási gyakorisága.
 
A hypertonia a felnőttkori megbetegedés és halálozás meghatározó tényezője. Előfordulás gyakorisága az életkorral nő, 10 éves kor alatt csak 1–2, 8–29 éves kor között mintegy 9–10, 70 év felett pedig a lakosság több mint 50–70 százalékát érinti. Néhány évvel ezelőtt a gyermekkori magas vérnyomás ritkaságnak számított, az életmód változása, a mozgásszegény életmód, az elhízás miatt, főleg serdülőkorban robbanásszerűen megnő az emelkedett vérnyomással bíró gyermekek száma.   A felnőttkori hypertoniához vezető állapotok gyökere gyakran a gyermekkorban keresendő, az egészséges életmódra neveléssel sokkal költséghatékonyabban lehetne a hypertoniát megelőzni, mint a már kialakult tüneteket kezelni.
 
A gyermek fejlődése során a vérnyomás normálértéke az élekorral párhuzamosan emelkedik. A vizsgálatot nyugodt környezetben végezzük, kisebb korban gyermekmandzsettát használunk a méréshez (a mandzsetta a felkar 2/3-at kell fednie). Gyermekkorban már szintén használható az un. ABPM készülék, ami 24 órán keresztül folyamatosan ellenőrzi a vérnyomást. 
 
Többszöri kóros eredmény esetén a gyermeket gyermekkardiológia szakrendelésre irányítják, ahol egyéb, kiegészítő vizsgálatokat is elvégeznek. Hypertónia esetén tisztázni kell az okot, mert gyermekkorban 85%-ban egyéb tényezők vezetnek a kialakuláshoz. Labor-, vizeletvizsgálat, szemfenék, EKG, hasi és szívultrahang, ritkábban még bonyolultabb vizsgálatok is szükségesek a pontos diagnózis felállításához.
 
A kezelés alapelvei a felnőttkori magasvérnyomás betegséghez hasonlóak. Az életmód és környezeti tényezők szerepe jól ismert. A sóbevitel ésszerű megszorítása lényegében mindenkinek ajánlható. Csak néhány, a hypertoniát kísérő speciális állapot jelent kivételt. Prehypertoniában ez akár önmagában is normalizálhatja a vérnyomást, a kialakult hypertoniában a vérnyomáscsökkentő szerek hatását fokozza. A sóbevitel és a súlyfelesleg csökkentése, valamint a dinamikus testedzés egymástól függetlenül csökkentik a vérnyomást, ezért kövér/prehypertoniás esetekben feltétlenül ajánlott. A fentebb leírt nem gyógyszeres kezelést egészítheti ki – indokolt esetben – a gyógyszeres kezelés. A felnőttkori hypertóniahoz hasonlóan a kezelés felépítése lépcsőzetes, ha az adott gyógyszerrel, gyógyszermennyiséggel nem értünk el eredményt, akkor a kontrollvizsgálatok során ennek megfelelően módosítanak rajta. A kezelés megkezdésekor a gyermek fejfájásra, rosszullétre panaszkodhat, mely a későbbiekben megszűnik. A terápia célja, hogy a gyermek vérnyomását az életkori célérték alá csökkentsék!
 
Nem lehet elég hangsúlyt fektetni a megelőzésre! Szülőként figyeljünk gyermekeinkre, lehetőség szerint kontrolláljuk testsúlyukat, így megakadályozhatjuk a magasvérnyomás betegség kialakulását!

 

20
okt
2010

Frutapura receptek

nagy.miklos No Comments

 

Frutapura receptek

 
 
 
ITALOK
 
Banános turmix
 
Hozzávalók:
½ pohár (50g) Milupa Frutapura Alma-Banán 100%-os gyümölcspüré
200 ml elkészített Milumil 2 babatej
 
Elkészítése:
Az elkészített és szobahőmérsékletre lehűtött Milumil 2 babatejhez hozzáadjuk a Milupa Frutapura gyümölcspürét, majd alaposan összeturmixoljuk. A kellemes, krémes állagú ital hamar a baba egyik kedvenc itala lesz.
 
 
TÍZÓRAI, UZSONNA
 
Almás-vaníliás tejbedarapép
 
Hozzávalók:
½ doboz (50g) Milupa Frutapura Alma-Banán 100%-os gyümölcspüré
6 púpozott evőkanál Milupa Gyermekálom Tejbedarapép igazi vaníliával
60 ml frisse felforralt, majd kb. 60°C fokra lehűtött víz
 
Elkészítése:
A felforralt, majd lehűtött vízbe állandó kevergetés mellett beleszórjuk a tejbedarapépet. Az elkészített sűrű tejpéphez hozzáadunk 2-3 evőkanál Milupa Frutapura Alma-banán gyümölcspürét. A gyorsan elkészült sűrű gyümölcsös pép azonnal fogyasztható.
 
 
FŐZELÉKEK, MÁRTÁSOK
 
Burgonya gyümölcsmártással
 
Hozzávalók:
1 doboz (100g) Milupa Frutapura Alma-Körte 100%-os gyümölcspüré
1 db közepes (kb.100g) burgonya
 
Elkészítése:
A burgonyát meghámozzuk, kockára vágjuk és annyi vízben, hogy éppen ellepje, föltesszük főni. A puhára főtt burgonyát kivesszük, turmixgépbe tesszük és hozzáadjuk az Milupa Frutapura Alma-Körte gyümölcspürét. Ha túl sűrűnek találjuk a pépet, hígíthatjuk a burgonya főzővizével. A turmixolt főzeléket még egyszer visszatesszük a tűzhelyre, megvárjuk, míg az egész összeforr és már kész is a finom gyümölcsmártás. Enyhén savanykás ízű, krémes állagú mártás, üdítő lehet a nyári melegben.
 
 
Gyümölcsös sütőtökpüré
 
Hozzávalók:
1 doboz (100g) Milupa Frutapura Alma-Banán 100%-os gyümölcspüré
100 g sütőtök
 
Elkészítése:
A sütőtököt megtisztítjuk, és kockára vágjuk, majd kevés vízben feltesszük főni. Ha megpuhult leszűrjük, összeturmixoljuk és hozzáadunk 1 doboz (100g) Milupa Frutapura Alma-Banán gyümölcspürét. Rendkívül vitamindús, kellemes ízű főzeléket kapunk.
 
 
ÉDESSÉG
 
Gyümölcsrizs
 
Hozzávalók:
1 doboz (100g) Milupa Frutapura Alma-Banán 100%-os gyümölcspüré
2 evőkanál rizs
 
Elkészítése:
A rizst bő vízben puhára főzzük, hozzáadjuk a Milupa Frutapura Alma-Banán gyümölcspüré, majd az egészet alaposan összeturmixoljuk. A gluténmentes, vitaminban gazdag desszert nemcsak a baba, de a mama számára is igazi nyalánkság.
 
 
 
 
ITALOK
 
Gyümölcsvarázs turmix
 
Hozzávalók:
½ doboz (50g) Milupa Frutapura Gyümölcsvarázs 100%-os gyümölcspüré
200 ml elkészített Milumil 2 babatej
 
Elkészítése:
Az elkészített és szobahőmérsékletre lehűtött Milumil 2 babatejhez hozzáadjuk a Milupa Frutapura Gyümölcsvarázs gyümölcspürét, majd alaposan összeturmixoljuk. A krémes turmix laktató, ugyanakkor frissítően gyümölcsös ital.
 
 
TÍZÓRAI, UZSONNA
 
Vegyes gyümölcsös tejpép
 
Hozzávalók:
½ doboz (50g) Milupa Frutapura Gyümölcsvarázs 100%-os gyümölcspüré
6 púpozott evőkanál Milupa Vegyes gyümölcsös tejpép
60 ml frisse felforralt, majd kb. 60°C fokra lehűtött víz
 
Elkészítése:
A felforralt, majd lehűtött vízbe állandó kevergetés mellett beleszórjuk a tejpépet, majd hozzáadunk 2-3 evőkanál Milupa Frutapura Gyümölcsvarázs gyümölcspürét. A sűrű, kellemesen gyümölcsös ételt tápláló, ugyanakkor gazdag íz világával változatosságot biztosít a babának.
 
 
Gyümölcsös kavalkád
Hozzávalók:
1doboz (100g) Alma-narancs-banán Frutapura gyümölcspüré
7 kanál Milupa Vegyes gyümölcsös tejpép
130 ml felforralt és lehűtött ivóvíz
Elkészítés:
A kimért tejpép port egy kistálba helyezzük, hozzáadjuk a vizet, majd a gyümölcspépet és az egészet csomómentesre turmixoljuk.
 
 
Kétszínű finomság
Hozzávalók:
1/2 doboz (50g) Alma-narancs-banán Frutapura gyümölcspüré
7 kanál Milupa Vegyes gyümölcsös tejpép +130 ml felforralt és lehűtött ivóvíz
7 kanál Milupa Csokis tejpép + 100 ml felforralt és lehűtött ivóvíz
Elkészítés:
A tejpépeket külön-külön kistálban elkészítjük (a tejpép port egy kistálba helyezzük, hozzáadjuk a vizet, majd a gyümölcspépet és az egészet csomómentesre elkeverjük. Az elkészített tejpépeket úgy tálaljuk, hogy a tányér egyik felére a gyümölcsös pépet a másik felére a csokis tejpépet halmozzuk. Amikor etetjük a babánkat, a kanálra tegyünk egy kevés csokis tejpépet és egy kevés gyümölcsös tejpépet is.
 
 
Körte kétszersülttel tejpép
 
Hozzávalók:
½ doboz (50g) Milupa Frutapura Alma-Körte 100%-os gyümölcspüré
8-9 evőkanál Milupa Körte-kétszersülttel tejpép
130 ml frissen felforralt, majd lehűtött víz
 
Elkészítése:
A tejpépet a csomagoláson feltüntetett elkészítési utasítást követve elkészítjük, majd hozzáadunk 2-3 evőkanál Milupa Frutapura Alma-Körte gyümölcspürét. Az üdítően gyümölcsös, kekszes pép nemcsak finom, de darabosságának köszönhetően segíti a babát a rágásra szoktatni.
 
 
Gyümölcsös müzli
 
Hozzávalók:
2 evőkanál Milupa Frutapura Alma-Körte/Alma-Banán/Gyümölcsvarázs 100%-os gyümölcspüré
2 evőkanál Milupa 7-Gabonás pehely
½ dl felforralt és lehűtött ivóvíz (vagy elkészített Milupa Milumil 2 babatej)
 
Elkészítése:
A 7-Gabonás pelyhet egy kistálba tesszük, ráöntjük a vizet és csomómentesre keverjük. Ezt követően hozzáadjuk az Milupa Frutapura Alma-Körte gyümölcspürét és addig keverjük, míg a gyümölcspüré egyenletesen el nem oszlik a pépben.
Ízletes, sűrű cukormentes pépet kapunk.
 
 
Gyümölcsvarázs gabonapép
 
Hozzávalók:
2 evőkanál Milupa Frutapura Gyümölcsvarázs 100%-os gyümölcspüré
2 evőkanál Milupa Miluvit gyermekgríz
1 dl felforralt és lehűtött ivóvíz
 
Elkészítése:
A Milupa Miluvit grízt egy tányérba tesszük. A Milupa Frutapura Gyümölcsvarázs gyümölcspüréhez vizet adunk, elkeverjük, majd ráöntjük a grízre és csomómentesre keverjük. A vitaminokban gazdag búzadara és cukormentes gyümölcspüré ízletes elegye ideális akár tízóraira, akár uzsonnára.
 
 
Banános kölespép
 
Hozzávalók:
1 doboz (100g) Milupa Frutapura Alma-Banán 100%-os gyümölcspüré
3 evőkanál hántolt köles
kb. 2 dl ivóvíz
 
Elkészítése:
A kölest a vízben puhára főzzük, ha szükséges még pótolhatunk vizet hozzá. A kész köleshez hozzáadjuk a Milupa Frutapura Alma-Banán gyümölcspürét és alaposan elkeverjük. Ha túl darabosnak tűnik, turmixgépet is használhatunk. Finom, egészséges pépet kapunk, mely hozzáadott cukrot nem tartalmaz.
 
 
FŐZELÉKEK, MÁRTÁSOK
 
 Vegyes-gyümölcs mártás
 
Hozzávalók:
1 doboz (100g) Milupa Frutapura Gyümölcsvarázs 100%-os gyümölcspüré
1 db közepes (kb.100g) burgonya
1 teáskanál olivaolaj
 
Elkészítése:
A burgonyát meghámozzuk, kockára vágjuk és annyi vízben, hogy épp, hogy ellepje, föltesszük főni. A puhára főtt burgonyát, a Milupa Frutapura Gyümölcsvarázs gyümölcspürét és az olajat egy turmixgépbe tesszük és pépesítjük. Ha túl sűrűnek találjuk, akkor a burgonya főzővizével hígíthatjuk. Az összeturmixolt főzeléket még egyszer visszatesszük a tűzhelyre, megvárjuk, míg összeforr és már kész is a finom gyümölcsmártás. Enyhén savanykás íze, üdítő lehet a nyári melegben.
 
 
ÉDESSÉG
 
Gyümölcsös keksz
 
Hozzávalók:
1 doboz (100g) Milupa Frutapura Gyümölcsvarázs 100%-os gyümölcspüré
3-4 db Milupa Biskotti keksz
 
Elkészítése:
A Biskotti kekszet egy tálban apró darabokra törjük, ráöntjük a Milupa Frutapura Gyümölcsvarázs gyümölcspürét, összekeverjük, majd 10 percig hagyjuk, hogy a keksz megpuhuljon. Az elkészítésnél ügyelni kell, hogy a kekszdarabok a baba fogazatának megfelelően kellően aprók legyenek.
 
 
 
 
ITALOK
 
Sárgabarackos turmix
 
Hozzávalók:
½ doboz (50g) Milupa Frutapura Alma-Sárgabarack-Eper 100%-os gyümölcspüré
200 ml elkészített Milumil 3 finom gyümölcsös babatej
 
Elkészítése:
Az elkészített és szobahőmérsékletre lehűtött Milumil 3 babatejhez hozzáadjuk a Milupa Frutapura Alma-Sárgabarack-Eper gyümölcspürét, majd alaposan összeturmixoljuk. A krémes turmix laktató, ugyanakkor frissítően gyümölcsös ital.
 
 
ÉDESSÉG
 
Szilvagombóc
Hozzávalók:
1/2 doboz (100g) Szilva-alma Frutapura gyümölcspüré
10 kanál Milupa Kekszes-piskótás tejpép
100 ml felforralt és lehűtött ivóvíz
Elkészítése:
A kimért tejpép port egy kistálba helyezzük, hozzáadjuk a vizet, majd a gyümölcspépet, és az egészet csomómentesre elkeverjük. Hagyjuk állni 1-2 percig, majd ha már megduzzadt a kekszes pép, vízbe mártott fagylaltos kanállal gombócot formázunk belőle. A gombócokat kevés gyümölcspéppel leöntve tálaljuk.
 
Gyümölcsös joghurthab
 
Hozzávalók:
1 doboz (100g) Milupa Frutapura Alma-Sárgabarack-Eper 100%-os gyümölcspüré
2 dl natur joghurt
4-5 mérőkanál Milumil 3 finom gyümölcsös babatej
 
Elkészítése:
A Milupa Frutapura Alma-Sárgabarack-Eper gyümölcspürét, a joghurtot és a por állagú babatejt turmixgépbe tesszük és habosra tumixoljuk. Ahogy a kisgyermek idősebb lesz, szervírozza az italt talpas pohárba és tegyen hozzá vidám, színes szívószálat.
 
Gyümölcsös túrókrém
 
Hozzávalók:
½-1 doboz (100g) Milupa Frutapura Alma-Banán 100%-os gyümölcspüré
2 evőkanál sovány túró
 
Elkészítése:
A Milupa Frutapura Alma-Banán gyümölcspürét a túróval összetumixoljuk. Az elkészült vitamindús gyümölcsös krémet önmagában, később akár kenyérre kenve is adhatja gyermekének.
 
 
Szilvamártás édes burgonyával, csirkemellel
Hozzávalók:
1 doboz (100g) Szilva-alma Frutapura
1 db közepes (kb.100g) édes burgonya
1 teáskanál hidegen sajtolt olivaolaj
50 g főtt és ledarált csirkemell
Elkészítése:
A burgonyát meghámozzuk, kockára vágjuk és annyi vízben, hogy épp, hogy ellepje, feltesszük főni. Amíg a burgonya fő, a csirkemellet kockára vágjuk, és egy másik edénybe a tűzhelyre tesszük főzni, ha megpuhult elturmixoljuk és egy tálka egyik felére halmozzuk. A puha burgonyát egy turmixgépbe kiszedjük, hozzáadjuk a Szilva-alma Frutapura gyümölcspürét, az olajat és elturmixoljuk. Ha sűrű, a burgonya főzővizével hígíthatjuk. A turmixolt főzeléket még egyszer visszatesszük a tűzhelyre, megvárjuk amíg összeforr és már kész is a finom mártás. A darált hús mellé öntjük a mártást, ellenőrizzük a hőmérsékletét és már adható is a babának. Az enyhén savanykás íz üdítően hat a nyári melegben.
 
 
 
 
ITALOK
 
Epres turmix
 
Hozzávalók:
½ doboz (50g) Milupa Frutapura Alma-Sárgabarack-Eper 100%-os gyümölcspüré
200 ml elkészített Milumil 3 finom gyümölcsös babatej
 
Elkészítése:
A Milupa Frutapura Alma-Sárgabarack-Eper gyümölcspürét és az elkészített Milumil 3 babatejt turmixgépbe tesszük és alaposan összeturmixoljuk. Ahogy a kisgyermek idősebb lesz, szervírozza az italt talpas pohárba és tegyen hozzá vidám, színes szívószálat.
 
 
TÍZÓRAI, UZSONNA
 
Gyümölcspürés kenyér
 
Hozzávalók:
½ doboz (50g) bármely ízű Milupa Frutapura 100%-os gyümölcspüré
½ kávéskanál margarin
1 szelet friss kenyér
 
Elkészítése:
A kenyeret kevés margarinnal megkenjük, majd ráhalmozzuk a gyümölcspépet. Kisgyermeknél csak a kenyérbelet adjuk. A Gyümölcspürés kenyérrel garantáltan jól indul a nap.
 
 
ÉDESSÉG
 
Máglyarakás
 
Hozzávalók:
1 doboz (100g) Milupa Frutapura Alma-Körte 100%-os gyümölcspüré
2 db zsemle, 2 db tojás, 2 teáskanál porcukor, 1 teáskanál vaj
2-3 dl elkészített Milumil 3 finom gyümölcsös babatej
 
Elkészítése:
A zsemlét ujjnyi vastagságú szeletekre vágjuk. A babatejet a csomagoláson feltüntetett módon elkészítjük. A tojások sárgáját és a fehérjéjét külön választjuk, majd a sárgáját a babatejhez adjuk, és villával felverjük. A zsemleszeletek felét megforgatjuk a tojásos babatejben és egy vajjal kikent hőálló üvegedénybe tesszük. Ezután ráöntjük a Milupa Frutapura Alma-Körte gyümölcspürét és a tetejét befedjük a maradék, megáztatott zsemlével. Közepesen meleg sütőbe téve addig sütjük, amíg el nem kezd a teteje pirulni. Eközben a tojásfehérjét villával elkezdjük felverni. Amikor már félig felvertük, hozzáadjuk a porcukrot és 1 evőkanál Milupa Frutapura gyümölcspürét, majd tovább verjük kemény habbá. A gyümölcsös habot egyenletesen elosztjuk a félig megpirult máglyarakás tetején és még egy rövid időre, visszatesszük a sütőbe, hogy a hab kicsit megpiruljon. A finom gyümölcsös desszert nemcsak a baba, de az egész család kedvence lesz.
 
 
Gyümölcsös kekszgolyócskák
 
Hozzávalók:
3 kanál (kb. 50g) Milupa Frutapura Gyümölcsvarázs 100%-os gyümölcspüré
15 db Milupa Biskotti keksz
2 dl elkészített Milumil 3 finom gyümölcsös babatej
4 kávéskanál Bio Karobpor (bio boltokban kapható kakaóhelyettesítő)
 
Elkészítése:
A Biskotti kekszet lereszeljük, a babatejet pedig a csomagoláson feltüntetett módon elkészítjük. 2 kávéskanál karobport kevés meleg vízben feloldjuk, és a babatejhez adjuk. A lereszelt kekszhez hozzáadjuk a Milupa Frutapura Gyümölcsvarázs gyümölcspürét, majd annyi babatejet öntünk hozzá, hogy elkeverve sűrű pépet kapjunk. 1 órára hűtőbe tesszük, majd vizes kézzel golyókat formálunk belőle, melyeket a maradék karobporban megforgatjuk. A karobpor 1éves kor után már helyettesíthető kakaóporral. Ha gyermekünk már idősebb, hagyjuk, hogy a csokoládé ízű, puha golyócskákat különféle formákban tegye a kínáló tálra.
 
 
Gyümölcsös palacsinta
 
Hozzávalók:
1 db elkészített palacsinta
1 evőkanál bármely ízű Milupa Frutapura 100%-os gyümölcspüré
 
Elkészítése:
A Milupa Frutapura gyümölcspürék ideális palacsintatöltelékek. Fantáziánkat szabadon engedve készíthetünk gyümölcsös rakott palacsintát, melynek tetejét gyümölcsdarabokkal díszíthetjük.

27
ápr
2010

Középfülgyulladás, külső hallójáratgyulladás

nagy.miklos No Comments

Középfülgyulladás, külső hallójáratgyulladás

Sok szülő élte már át, hogy a napközben oly virgonc és egészséges gyermeke estére nyűgös lesz, belázasodik, vigasztalhatatlanul sír, miközben egyik füléhez kapkod, mely esetleg váladékozik. A nagyobbak el is mondják, hogy a fáj a fülük – ilyenkor legtöbbünk középfülgyulladásra gondol.
A fülfájás miatt sok gyermekkel keresik fel az orvost. A két leggyakoribb, fülfájással járó betegség a külsőhallójárat-gyulladás és a középfülgyulladás. Az előbbi a külső hallójárat bőrének gyulladása (otitis externa) és gyakran úszás-strandolás után fordul elő, míg az utóbbi fertőzéses eredetű és a dobüreget és a dobhártyát érinti (otitis media). A középfülgyulladás különösen sűrűn fordul elő 6 hónapos kortól 2 éves korig, a hallójárat gyulladása inkább a későbbi életkorokra jellemző.
A középfülgyulladás jellemző tünete a fülfájás, mely rendszerint lázzal jár. Gyakran jelentős mennyiségű fülváladékozás alakulhat ki, ha a gyulladás miatt a dobhártya átszakad, ilyenkor a váladék a gyermek nyakán csoroghat le, illetve összekenheti a párnát is. Nagyobb gyermekek azt is elmondják, hogy rosszabbul hallanak a beteg fülükkel, fülzúgást tapasztalhatnak. Azonban minél kisebb a gyermek, annál kevésbé panaszkodik, és kevesebb jellemző tünete lehet meg a középfülgyulladásnak. Inkább egy nyugtalan, rosszul táplálható, rosszul alvó csecsemőt látunk, aki esetleg hány és hasmenése van. Ilyenkor az orvosi vizsgálat adhatja meg a pontos diagnózist.
A megfázás és a felső légúti hurutok középfülgyulladásra hajlamosítanak. Mivel a középfül a fülkürtön keresztül az orr hátsó részével közlekedik, a nátha során megduzzadó orr- és garatnyálkahártya rontja a középfül szellőzését, folyadék felszaporodást okozva ezzel a dobüregben, mely befertőződhet, a fent leírt panaszokat és tüneteket okozva ez által. Ugyanakkor ismert, hogy a kezeletlen allergia, a passzív dohányzás, az anyatej helyetti tápszeres táplálás esetén, valamint bizonyos fej-nyaki fejlődési rendellenességeknél gyakrabban alakul ki középfülgyulladás.
A középfülgyulladást 10-14 napon át antibiotikummal javasolt kezelni. Érdemes az életkornak megfelelő lohasztó orrcseppet adni, hogy az orrváladék ürülését segítsük, és a dobüreg szellőzését javítsuk. Hallásvizsgálat általában a kezelés vége felé történik. Az elhúzódó vagy súlyosabb eseteknél vérvizsgálatra is szükség lehet, de a legtöbb gyermek kórházi kezelés nélkül meggyógyul. Azonban az étvágytalanságtól, láztól, esetleg hasmenéstől-hányástól legyengült és táplálhatatlan csecsemőt és kisgyermeket néhány napig kórházban szükséges kezelni, ahol természetesen valamelyik szülője éjjel-nappal vele lehet. Ilyenkor infúziót, vénás antobiotikumot kapnak a betegek.
A hallójárat-gyulladás is okozhat erős fájdalmat, de az enyhébb formák inkább viszketéssel járnak, és általában nem lázas a gyermek. A fülkagyló nyomása-húzása fájdalmat okoz ilyenkor, esetleg duzzanat is látható rajta, és sűrű váladék jelenik meg a hallójárat bemenetében. Nagyobb gyermekek fülzúgásról-búgásról, füldugulásról és enyhébb halláscsökkenésről is beszámolhatnak.
A hallójárat gyulladására hajlamosít, ha a fül nedvesen marad fürdetés után, mert a meleg nedves környezetben a baktériumok könnyebben szaporodnak – ezért óvatosan törüljük ki a kicsi fülét a fürdést követően a tiszta lepedő szélével, vagy alacsony hőmérsékletű hajszárítóval kartávolságról szárítsuk ki a hallójáratot. A felnőtteknél jól bevált füldugó használatát kisgyermekeknél kerüljük. Nagyon fontos tudnunk, hogy a legtöbb fül öntisztuló, ezért a széles körben elterjedt fültisztító pálcák használata szükségtelen, sőt, veszélyes, mert felsérthetjük a hallójárat érzékeny bőrét, gyulladást okozva ezzel!
A hallójárat gyulladását 7-10 napon át fülcseppel kezeljük, melyet az orvos ír fel. Ezekben antibiotikum és néha szteroid gyulladáscsökkentő van. A fülcseppeket általában naponta 3-4 alkalommal kell a hallójáratba csöppenteni, ilyenkor a gyermek fejét oldalra fordítjuk, úgy, hogy a fájó fül nézzen felfelé. Finoman meghúzhatjuk a fülkagylót, hogy a cseppek jobban befolyhassanak. A gyermeket mintegy 5 percig tartsuk fekvő helyzetben, ezután egy kis vattával zárjuk le a fület. Néha a gyulladás olyan súlyos, hogy az orvos gyógyszerrel átitatott gézcsíkot rak a fülbe, melyet naponta cserél, amíg a hallójárat kellően fel nem tágul. Ritkán szájon át antibiotikumot kell szedni. Makacs esetekben a hallójáratból baktérium mintát tenyésztenek le, hogy az antibiotikum kezelés célzott legyen. A kezelés során és azt követően 1-2 hétig kerülni kell, hogy víz menjen a hallójáratba.
Minden súlyos vagy elhúzódó fülfájással vigyük gyermekünket orvoshoz! Sajnos otthon, különösen egy kisgyermeknél nem tudja a család eldönteni, mi lehet a baj, és csak az orvosi vizsgálat állíthatja fel a diagnózist, illetve ezután kezdődhet a megfelelő kezelés. A fájdalomcsillapítás, függetlenül a fájdalom okától, nagyon fontos – szerencsére néhány nap után már nem szokott szükség lenni rá! Gyakran fordul elő, hogy nem az előírt ideig vagy nem a megfelelő adagban adják a gyógyszert, csepegtetik a fülcseppet, mert a gyermekek a fájdalom és a láz elmúltával gyorsan újra aktívak lesznek, javul az étvágyuk, jobban alszanak, és többet játszanak. Ha a szülő ilyenkor félbehagyja a kezelést, a gyulladás visszatérhet! A fül dugultsága, az esetleges halláscsökkenés a gyorsan gyógyuló gyermekeknél is lassabban múlik el, mint a fájdalom és a láz. Nagyon fontos, hogy a megbeszélt kontrollvizsgálatra elvigyük a gyermekünket. Visszatérő fülészeti problémáknál fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt.

9
márc
2010

Mandula gyulladás

nagy.miklos No Comments

Mandula gyulladás


A torok hátsó részén egy folyamatosan működő védelmi rendszer található, amely a torokmandulákból, a nyelvgyöki mandulákból, az orrmandulából és a nyálkahártyában lévő apró nyiroktüszőkből áll. Ez a gyűrűszerű védelmi vonal észleli és jelzi elsőként gyermekünk szervezete számára, hogy betegséget okozó anyagok, kórokozók jutottak a torokba. A védelmi rendszer az orr-, és torokmandula duzzanatán keresztül fejti ki szervezet-védő tevékenységét, amely különösen kisgyermekkorban fokozottan fontos. Az orr- és torokmandula duzzanata – egyebek mellett – hozzájárul a légutak beszűküléséhez és ezáltal a szájlégzés kialakulásához.
Tünetei: általában magas láz, főként nyeléskor égő érzés, fájdalom a garatban (ami a fülekbe is sugározhat).  Az állcsont alatt mindkét oldalon fájdalmas nyirokcsomó duzzanat jelentkezik, a mandulák duzzadtak, belövelltek, a nyelv bevont, a mandulákon és a garatban a többi nyirokszövet felszínén sárgás lepedék, ami gyakran tüszős jellegű (nyomásra sűrű anyag préselhető ki a mandulákból), az egész nyálkahártya vérbő. A lehelet bűzös, rossz közérzet kíséri. Nem árt tudni, hogy mandula nélkül is kialakulhat a betegség, azaz semmit nem úsztunk meg egy gyerekkori mandulaműtéttel.
A biztos diagnózis megállapításához gyakran végeznek torokváladék-vizsgálatot, és ennek eredménye alapján kapja a beteg a megfelelő antibiotikum-kezelést. Léteznek már ún. gyorstesztek is, mellyel a Streptococcus pyogenes nevű baktériumot lehet kimutatni (85%-os hatékonyság). Amennyiben erre nincs mód, az orvos a klinikai kép alapján dönt.  
Okozója: legtöbbször streptococcus baktériumok, ritkábban staphylococcus vagy pneumococcus baktériumok. Haemophylus influenzae, de vírusfertőzés is lehet.
Lefolyása: általában egy hét alatt meggyógyul, de következtében légzési nehézség, arcüreggyulladás, középfülgyulladás, gége oedema alakulhat ki. Ritkán 4-6 hetes tünetmentes időszak után reumás láz, szívizom-, szívburokgyulladás, akut vesegyulladás jelentkezhet szövődményként (szinte kizárólag a Streptococcus pyogenes által okozott megbetegedések után fordulnak elő).
A torokmandula gyulladás többnyire a leggyakoribb gyermekbetegség, a vírusos eredetű nátha következtében jön létre. Náthás állapotban, az eldugult orr miatt kialakuló szájlégzés során, a torok nyálkahártyája, a torokban lévő nyirokelemek begyulladnak, majd a nyakon található nyirokmirigyek megduzzadnak. Ez többnyire láz nélkül, legfeljebb hőemelkedéssel járó, néhány nap alatt lezajló folyamat, ezért gyakran a nyaki nyirokmirigy duzzanat az első jele a torokban játszódó gyulladásnak. A betegség lefolyása enyhe, ezért a nyálkahártya nedvesítését szolgáló sok folyadék fogyasztásán, a szükséges mennyiségű természetes vitamínbevitelen és a nyaki nyirokcsomók meleg borogatásán túlmenően nem szükséges hatékony gyógyszeres kezelés alkalmazása a gyógyuláshoz.
A torokmandula önálló, baktérium okozta megbetegedése, gyulladása az előbbinél sokkal ritkább. A torok hátsó részében őrként vigyázó torokmanduláknak fontos védelmi szerepe van a szervezet megvédésében. Az első jelzőrendszerként működő torokmandulák a szivacsos állományukba jutó idegen anyagot elpusztítják vagy információt küldenek a többi immunszervhez.
A tüszős mandulagyulladás kialakulása során a torokmandulák járataiba jutott baktériumok hatására a mandulák felszíne vörös lesz, megduzzadnak, járataikban gennyes váladék képződik, ami a mandulák felszínén sok fehér pont (tüsző) alakjában jelenik meg. Később ezek a fehér pontok összeolvadva sárgás-fehér lepedéket képeznek. Az áll alatti nyirokcsomók megduzzadnak és részt vesznek a gyulladás továbbterjedésének megakadályozásában. A betegség gyakori velejárója a napokig tartó magas láz, amely az antibiotikumos kezelés ellenére sem szűnik. A tüszős mandulagyulladás legtöbbször a kisgyermekeket és a fiatal felnőtteket érinti.
A szülők részéről gyakran jelentkező panasz gyermekük manduláinak felszínén – gyulladásmentes, láztalan állapotban is – látható néhány fehér folt. Ezek nem tüszők és nem is a mandulagyulladás tünetei. A mandulák járataiban rekedt ételmaradék vagy hámtörmelék igazában nem veszélyes. Ez legtöbbször önmagától kilökődik. Tartósan a mandulák járataiban maradva – az ebben megragadt kórokozók által, – kellemetlen szájszag okozója lehet.
Az évente legalább négyszer-ötször előforduló gennyes mandulagyulladásmandulaműtét(tonsillectomia)szükségességét, mert az egyes megbetegedések közötti időszakban a gyermekek fizikai állapota nehezen javul és étvágya is rossz. Ritkán előforduló szövődmény a mandula körül kialakuló tályog (peritonsillaris abscessus). A gyógyszeres kezelés ilyenkor már nem elég, műtéti beavatkozásra van szükség. már felveti a

márc
2010

Orrmandula gyulladás

nagy.miklos No Comments

Orrmandula gyulladás


Az orrmandula gyulladás a nátha szövődményeként alakul ki, az orrfolyás kezdete utáni 3. héten. Az orrban megtelepedő vírusok hatására termelődő, felgyülemlő váladék a baktériumok szaporodásának kiváló terepe. A baktériumok a vírusokat követve megtelepednek a duzzadt orrnyálkahártya miatt beszűkült orrjáratokban és az orrmelléküregekben.

A 3 évesnél fiatalabb gyermekek többnyire még nem képesek hatékonyan orrot fújni . A teljesen elmaradó vagy nem eléggé hatékony orrszívás, orrfújás eredménye az arcüreggyulladás, amely fájdalommal nem jár, csak fokozott orrváladékozást és orrdugulást okoz. Főként óvodás korban gyakori a nehéz orrlégzést okozó és fenntartó orrmandula duzzanat. Ez sajnos nem csak légzési, hanem nyelési akadályt is okozhat, különösen akkor, ha a torokmandulák is megduzzadnak. A megduzzadt orrmandula miatt a fülkürtnyílások is elzáródhatnak, kezdetben savós középfülhurut alakul ki, mely halláscsökkenéshez vezethet.

Az orrnyálkahártya felszínén található, állandó mozgásban lévő, csillószőrös védekező rendszer az idegen anyagokat, – így a baktériumokat is, – a hátrafelé lejtő orrüreg leghátsó részén található orrmandulához és a fülkürtnyílások felé sodorja.

Az orrmandula egy piciny nyirokszerv, amelynek fontos szerepe van a gyulladások terjedésének megakadályozásában azáltal, hogy a kórokozókat összegyűjti. De maga az orrmandula is megfertőződhet és az orrban kezdődő gyulladásos folyamat az orrmandula közvetítésével a légutakba jut. A benne lévő váladék lecsorog a garatba, majd a lélegzés során beporlasztódik a légutakba. Átterjedve a hangszalagokra rekedtség alakul ki. Ha már a légcső is hurutossá válik, ez száraz köhögés formájában nyilvánul meg.

A heveny orrmandula gyulladás hirtelen kialakuló orrdugulással és napokig tartó magas lázzal jár.

Az idült orrmandula-gyulladás nem jár lázzal, időnként hőemelkedést idéz elő, de a nyirokszövet duzzanata miatti tünetek fokozódásával jár. A krónikus orrmandula gyulladás főként az óvodás korban lévő gyermekeket érinti, a kisiskolás korúak számára már egyre kevesebb gondot okoz és a kamaszkor vége felé a megbetegedéssel már alig kell számolni.

Tünetei: a fokozott orrváladékozás, az orrdugulás. A pangó váladék miatt gyermekünk nyitott szájjal lélegzik, – ami feltűnő, jellegzetes arckifejezést kölcsönöz neki, – szája kiszárad, horkolva alszik, éjjel többször inni kér. Előfordul az is, hogy hallása gyengébb, főként éjszaka többször köhög, figyelme lankadt. Étvágytalanság, nyugtalan alvás, nyűgösség és éjszakai bepisilés is velejárója lehet.

Orrmandula-műtét: elhatározása előtt nagyon fontos egy alapos kivizsgálás, amely  az előzmények tisztázására és az arcüreg, középfülek és a hallás vizsgálatára terjed ki.

 

márc
2010

Savós középfülhurut (Serosus otitis media – SOM)

nagy.miklos No Comments

Savós középfülhurut (Serosus otitis media – SOM)

A savós középfülhurut (nem azonos a középfül gyulladással) a nátha szövődményeként, bakteriális felülfertőződés hatására alakul ki. A hosszan elhúzódó orrfolyás általában az orrmelléküregek gyulladásához vezet. Az orrban pangó váladék és a duzzadt nyálkahártya, orrmandula az orr és a fülkürtszellőzés megszűnését idézi elő, fülkürthurutot okoz. Ha a náthás állapotot nem szüntetjük meg középfülhurut alakul ki. Különösen kisgyermekeknél nehéz idejében felfedezni, mert ez a betegség nem jár lázzal, nem jár fülfájással, egyedüli tünete a meggyengült hallás.
Ha sikerül idejében felfedeznünk gyermekünk gyengülő hallását, a középfülhurut rövid idő alatt gyógyítható. A bekövetkezett halláscsökkenés javulása sajnos megjósolhatatlan.
A középfület a dobhártya és a mögötte lévő borsónyi kis üreg alkotja. Ebben a kis üregben találhatók a hallócsontok. Egy kis csatorna köti össze a középfület az orrgarat hátsó részével, ez a fülkürt. A nyelő- és rágómozgások révén a fülkürtön át levegő jut a középfülbe és kitölti annak üregrendszerét. A levegővel telt egészséges dobüreg jól vezeti a hangokat és védi a belső fület a hirtelen, erős zaj okozta károsodásoktól. Gyermekkorban az orrüreget a középfüllel összekötő fülkürt rövidebb és egyenesebb, mint felnőttkorban, ezért az orr felől, a tágabb fülkürtön át, a baktériumok könnyebben bejuthatnak a fülkürtbe.
A savós fülkürthurut fájdalommentes, ezért nagyon sokszor teljesen észrevétlenül alakul ki. Csak a fokozódó halláscsökkenés figyelmeztet legtöbbször a szövődmény fellépésére. Előfordulása óvodáskorban a leggyakoribb.
Tympanometriai vizsgálat szolgál annak megállapítására, hogy van-e folyadék a középfülben, van-e elegendő levegő a dobüregben.
Ha az orr bedugul, akkor eldugul a fülkürt is. Ennek következménye az, hogy a nyelőmozgások révén nem jut levegő a középfül üregébe, így az ott lévő levegő elhasználódik és a középfülben légüres tér (vákuum) alakul ki. A dobhártya emiatt behúzódik, elveszíti fényét és a mögötte kialakult vákuumos szívóhatás következtében testnedvek áramolnak a dobüregbe, kitöltve azt. A dobüregbe beáramlott folyadék kezdetben vízszerű, áttetsző rózsaszínű. Később ez besűrűsödik, tapadós lesz. Nem okoz fájdalmat mindaddig, amíg a fülkürtön át kórokozó nem jut a középfülbe. Ha ez megtörténik, nagyon gyorsan kialakul a magas lázzal és heves fülfájással járó középfülgyulladás. Ekkor már a fülfelszúrás nem kerülhető el, ugyanis a fájdalom és a láz csak akkor múlik el, ha a gyulladásos folyadék kiürül a dobhártya mögül.
Az idejében észlelt savós középfülhurut kezelése egyszerűbb, gyorsabb. Nem elegendő magát a szövődményt kezelni, nagyon fontos a szövődményt kiváltó és fenntartó hurutos állapot kezelése is. A nátha és a hozzá kapcsolódó orrmelléküreg gyulladás gyógyítása alapvető fontosságú.
Orrszívóval történő váladékleszívás előtt és után váladékoldó és érösszehúzó orrsprayt kell használni akár 4 héten át. Fontos a fülmelegítés is. Ezt mindig mindkét oldalon kell alkalmazni. Ajánlott a gyógysapka használata, egy-egy alkalommal kb. 20 percig.
Tünetei:a fokozatosan gyengülő hallás. Figyeljük gyermekünket! Ha azt vesszük észre, hogy a gyermek közelebb ül a TV-hez, figyelmetlen, nem hallja, ha szólunk neki, gondoljunk arra, hogy esetleg nem jól hall. Ilyenkor vigyük el gyermekorvoshoz, Fül-orr-gégészhez!

6
márc
2010

Szemészeti problémák, kérdések

nagy.miklos No Comments

Gyermekszemész "lencsevégen"

Ha több szemüveges is van a családban, akkor már másfél – két éves korban ajánlható gyermekszemészeti szakvizsgálat. A legalább 3-5 dioptriás myopia (közellátóság) öröklődhet.
Baj-e, ha a baba hunyorog?
Valószínűleg sokan nem tulajdonítanának kellő jelentőséget annak, hogy a baba hunyorog. Biztos csak a fény bántja! – gondolhatnák a szülők. Különösen világos szeműeknél ez valóban igaz is lehet. Aki szemüveges, és attól tart, gyermekénél is előfordulhat hasonló probléma, az már jobban odafigyel. Különösen, ha a gyermek korábban nem hunyorgott, és jellemzően csak az egyik szemmel hunyorog, könnyen lehet, hogy azzal a szemével nem lát olyan jól. Persze, szerencsés esetben lehet pusztán egyéni rossz szokás, de mégis meg kell mutatni gyermekszemésznek, aki ellenőrzi, hogy minden rendben van-e, nem a szemlencse homálya okoz-e káprázást.
Tisztánlátás kérdése
Amennyiben a szemlencse bármilyen okból nem tiszta, tulajdonképpen szürkehályogról (cataracta) beszélünk. Csecsemőkorban a lencse tisztasága azért nagyon fontos, mert ilyenkor tanul a kicsi látni. Lehet, hogy elsőre nem hangzik túl megnyugtatónak, de a megoldás szükség esetén olyan műtét, amellyel a homályos lencsét egy tiszta műanyag lencsére cserélik. Mégis, ma már ebben nagy gyakorlata van a szemészeknek, és megéri, hogy tiszta legyen a fény útja a szembe. Az egészséges szem pupilláinak egyforma nagyságúnak és csillogó feketéknek kell lenniük. Ha ettől bármilyen eltérés mutatkozna, például fehéres-szürke homály vagy folt látható a szembogáron, feltétlenül meg kell mutatni gyermekszemésznek.
Kérdések a kancsalságról
A valódi kancsalság tulajdonképpen már egészen pici korban, pár hetesen is jól látszik. Ha a két szem állása nem párhuzamos, a szaruhártyára eső fénypontocskák nem szimmetrikusan helyezkednek el. Ezt a mama is figyelheti. Fél éves korig nem teljesen rendezettek a szemmozgások, minden baba kancsalíthat néha. Ha a gyermekszemész azt állapítja meg, hogy a tárgyakat a gyerek mindkét szemmel jól fixálja, és a szemfenék is ép, akkor valószínűleg nemsokára igazodni fognak a szemek. Ha idősebb korban a kancsalság még mindig fennáll, akkor az orvos dönt a kezelésről. Kancsalságot több minden okozhat, de a lényeg, hogy kisgyermekkorban kell utánajárni. Ha valóban kancsalít a kisbaba, a gyógyítás módja a kancsalság okától függ. Ha fénytörési hiba okozza, szemüvegre van szüksége, ami önmagában párhuzamosra húzhatja a szemeket. A legkisebbeknek – akik még nem tudnak biztonsággal ülni, járni – nem mindig célszerű szemüveget hordaniuk, ők először csak tapaszt kapnak. Ha a szemüveghordás önmagában nem elegendő, később szükség lehet műtétre. A gyerekkorban nem szűrt, nem kezelt felnőtteknél a kancsalság később is műthető ugyan, de akkor már inkább esztétikai szempontok dominálnak, pl. a tompalátó szemen nem segít, ettől nem fog jobban látni.
Könnycsatorna-átmosás
A könnycsatorna átfecskendezésével legalább 6 hetes korig, de inkább 8 hétig célszerű várni (Cegléden 3 hónapos kortól végzik), mert, ha ilyen pinduri babán hajtunk végre átfecskendezést, sajnos nagyobb az esélye, hogy a megnyitott járat összeszűkül, összeforr. A babáknál előfordulhat, hogy a könnycsatornában lévő billentyű nem nyílt még meg; ilyenkor azt az átfecskendezés megnyitja. Ha a könnycsatorna hajlamos az elzáródásra, jótékony lehet a könnyjárat feletti masszázs. A belső szemzugtól az orr oldalán lefelé kell masszírozni, hogy a váladék lefelé ürülhessen a könnyjáratból az orrba. A masszázst naponta többször kell végezni. Ha a könnycsatorna újból elzáródik, először érdemes masszázzsal próbálkozni, aztán, ha két hét után sem javul, mégis csak el kell vinni szemészhez a babát.
"SZÍNES", RÖVID KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
Milyen korban tudják kimutatni a színvakságot?
Rendszerint akkor, amikor a gyermekkel már el lehet beszélgetni, és bizonyos feladatokat meg tud oldani, egyszerű számokat fel tud ismerni. 6-8 évesen már biztos. Kisgyermekkorban a Matsubara táblákkal vizsgálható.
Mikorra alakul ki egy kisgyereknek a végleges szemszíne?
Általában másfél éves kor előtt, de vannak kivételek, akiknél akár 2,5-3 éves korig is változik a szemszín.
Kóros-e, ha a babánál a szemfehérje kékes, és mitől van ez?
Gyakori jelenség a kékesség. Oka, hogy ilyenkor a külső fehér réteg, az ínhártya még vékony, és az alatta fekvő kékes-fekete réteg kicsit áttűnik. Egyáltalán nem kóros állapot.
Kisebb-nagyobb gondok nagyobbaknál
Allergiás conjunctivitis: a szemet is irritáló allergia, amely gyakran a szem folyamatos viszketésének, szárazságának oka. Ilyenkor célszerű hűvös vízzel naponta többször lemosni az arcot, hogy eltávolítsuk róla az allergizáló pollenszemeket. A szárazságot pedig recept nélkül kapható műkönnyel (oculogutta viscosa) lehet enyhíteni. Természetesen, ha nem javul a szem állapota, akkor el kell menni szemészhez.
Az allergiás panaszokat enyhítő szemcsepp huzamos használata sem árt a szemnek. Szerencsére a tél közeledtével a tünetek elmúlnak, így elmúlik a napi csepegtetés is.
Szerzők: Máriáss Márta, Dr. Domsa Patrícia 
Forrás: HáziPatika.com 

márc
2010

Fénytörési hibák, szemüvegesség

nagy.miklos No Comments

Fénytörési hibák, szemüvegesség

Aki közelre és távolra is tökéletesen lát, nem kancsalít, és a közelre való alkalmazkodás nem jelent megerőltetést a számára, annak nem kell szemüveg. Három alapvető fénytörési hibát különböztetünk meg: a rövidlátást, a távollátást és az asztigmatizmust.
Rövidlátás (myopia)
A rövidlátó szemben a párhuzamos fénysugarak még az ideghártya előtt egyesülnek. Ez adódhat abból, hogy a szem hosszabb, mint az átlag, vagy felszíne relatíve túl domború. Ahhoz, hogy rövidlátó kis páciens elégedett legyen, megfelelő dioptriájú szóró, azaz "mínuszos" lencsét kell a szeme elé tenni. Így elérhetjük a fentebb említett ideális állapotot – a párhuzamos fénysugarak megnyugtató módon megint csak épp a retina síkjában egyesülnek. Megkülönböztetünk kis fokú (1-3 dioptria), közepes fokú (4-6 dioptria) és nagyfokú (7 dioptria felett) rövidlátást. A kisfokú és a közepes fokú rövidlátás általában tökéletesen korrigálható szemüveggel, később kontaktlencsével, és az ilyen szem "gazdája" egy életen át jól láthat. A nagyfokban rövidlátók között bizonyos betegségek, például az ideghártya leválása az átlagnál gyakoribb. Szerencsére a nagyfokú rövidlátóknál előforduló rendellenességek is egyre jobban kezelhetők.
Korral jár
A rövidlátás általában 6 és 10 éves kor között jelentkezik. Ugyanabban az időszakban, amikor a kisgyermek hirtelen nagyot nő, a szem hossza is növekszik. Első panasz lehet, hogy a gyermek nem látja az iskolában a táblát, vagy közel sétál a TV-hez. Hosszú évekig vita folyt arról, hogyan kell a gyermekek rövidlátását szemüveggel korrigálni; korrigáljuk ki a hibát teljesen, vagy csak annyira, hogy a gyermek iskolai feladatait el tudja látni. A szemészek egy része úgy vélte, ha mindig a legerősebb szemüveget kell adni, amivel a gyermek mindent tökéletesen lát, a szem "hozzáromlik" az új szemüveghez.
Az utóbbi években több tanulmány jelent meg ebben a témában, de a "hozzáromlás" elméletét egyik sem igazolta. Végtére is a rövidlátó gyermek személyiségét kell alapul venni. A rövidlátó ember rendkívül egyéni módon viszonyul a szemüvegéhez; van, aki gyenge üveggel érzi jól magát, és úgy tűnik, egyáltalán nem érdeklik a világ távoli csodái – beleértve a szomszéd ház kertjét, az utca túl oldalát -, és van, aki lelkiismeretesen megújítatja a szemüvegét, ahogy a legapróbb részlet homályba vész előtte. A gyermek helyett is csak annyiban kell a felnőttnek döntenie, nehogy a gyenge szemüveg az iskolai teljesítmény rovására menjen. A serdülőkor elején, a gyors testi növekedés időszakában a rövidlátás ijesztő gyorsasággal romolhat. Egy év alatt akár 2-3 dioptriával erősödhet a szemüveg, és a szülők rémülten keresik fel a szemészt. Az esetek túlnyomó részében azonban nincs ok aggodalomra, mert ez a gyors romlás csak rövid ideig tart, majd megáll, és a dioptria igény állandósul valahol a kis-, illetve közepes fokú rövidlátás tartományában.
Túllátóság (hypermetropia)
Túllátó az a szem, amelyben a végtelenből érkező, párhuzamos fénysugarak nem egyesülnek éles képpé a retinán, hanem csak a szem mögött találkoznának, ha annak burkain át tudnának hatolni. A túllátóság oka általában az, hogy a szemgolyó kisebb, tehát a tengelye rövidebb, mint az ideális lenne. Néha a törőerő gyengébb a kelleténél, például, ha a szaruhártya laposabb, vagy hiányzik a fény útjából a szemlencse – sérülés, vagy a szemlencse műtéti eltávolítása után. A túllátó szemnek valódi távolpontja – olyan pont, amelyet minden alkalmazkodás nélkül élesen lát – nincsen. Azért hívjuk mégis túllátónak, mert a távoli látás mégis kisebb gondot okoz egy túllátó embernek, mint a közelre való alkalmazkodás. A leghétköznapibb túllátó ember az, aki meghaladva 40. életévét, kénytelen szemüveget viselni olvasáshoz, bár távolra még jól lát. A túllátó szem optikai hibáját úgy javíthatjuk ki, ha "plusszos" lencséket illesztünk páciensünk szeme elé.
A túllátóság csecsemőkorban tulajdonképpen élettani, egészséges állapot. Az újszülöttek átlagos túllátósága +2.4 dioptria. A túllátóság az első életévekben kifejezetten csökken a szemgolyó növekedése miatt, sok szem ideális fénytörésűvé válik, de vannak, akik egész életükben túllátók maradnak. A túllátó gyermek sohasem tudja sugárizmait teljesen ellazítani. Mind távolra, mind közelre alkalmazkodik, hogy a tárgyak képét élesre állítsa. Ha a túllátóság mértéke kicsi, a gyermek az alkalmazkodással olyan ügyesen segít magán, hogy semmilyen panaszt, és semmilyen maradandó károsodást nem okoz a túllátóság.
Vannak gyerekek, akiknél a kisfokú túllátóságra (1-3 dioptria) csak kisiskolás korban derül fény, amikor leterheltségük nő, írni, olvasni tanulnak. Jellemzően délutáni fejfájást, a szem könnyezését panaszolják, néha elmesélik, hogy egy idő után "összefolynak a betűk". Ezeknek a gyerekeknek a látásélessége tökéletes mind a két szemen, és gyenge olvasószemüveggel – amely a belső szemizmok túlzott alkalmazkodásból adódó kifáradását megakadályozza – a probléma orvosolható.
Ha a kisgyermek túllátósága a növekedéssel nem csökken, az nagyobb gondot is okozhat. Az alkalmazkodás – amellyel "plusszos" dioptria hiányának egy részét a gyermek ledolgozni kényszerül -, szoros kapcsolatban áll a befelé kancsalítással. Erről az előzőekben már szóltunk. Ha a túllátóság 3 dioptriánál nagyobb, a belső szemizmok összehúzódásán túl az agy úgy próbál "besegíteni", hogy a két szemet a szokottnál jobban összetéríti, azok befelé kancsalítanak. Ha a dioptria hiba egyforma mind a két szemen, mindkét szem egyformán kancsal, ha különbség adódik, a nagyobb hibával rendelkező szem általában többször "húz be". Legtöbbször egy-két és fél éves kor között alakul ki ez az állapot, de nem ritka, hogy fiatalabb babát, vagy 4-5 éves kisgyermeket vizsgálunk frissen kialakult kancsalság miatt. Ha a kancsalságot túllátóság okozza – ez a leggyakoribb ok – a megoldás elsősorban a megfelelő szemüveg viselése. A szemüveg segít alkalmazkodni, nem kell már görcsösen összehúzni a sugárizmokat, és a szem túlzott összetérítése is elkerülhető. Ha a szemüveg önmagában kevés és az egyik vagy a másik szem makacsul kancsal állásban marad, akkor takarásos kezelést is kell alkalmaznunk. Erről a tompalátással foglalkozó fejezetben még szó lesz. Ha a túllátóság 6 dioptriánál nagyobb, az esetek nagy részében a gyermek nem kancsalít. A dioptria hiba már olyan nagy, hogy sem a teljes alkalmazkodás, sem a kancsalítás nem segít, az agy "feladja a küzdelmet" és a kisgyermek homályos képekben kénytelen szemlélni a világot. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a gyermekszemészeti szűrés jelentősségét. A közepes fokban túllátó, de még nem kancsalító, valamint a nagy fokban túllátó, nem kancsalító gyermeket a rutin vizsgálattal kiszűrjük, és megkaphatja a szükséges kezelést, ami felnőtt életére is kihatással lehet.
Asztigmia
Az asztigmia magyar elnevezése, finoman szólva, nem egységes. Sokan ezt az állapotot nevezik "szemtengelyferdülésnek", mások ezt a szót a kancsalság megnevezésére tartják fenn. Az asztigmiás szem a párhuzamos fénysugarakat egyetlen pontban sehol sem gyűjti össze, hanem a különböző meridiánokban beeső sugarakat – a szemgolyó felszínén éppúgy meridiánokban tájékozódunk, mint a földgömbön – ún. gyűjtővonalakban egyesíti. Az asztigmiás szem szaruhártyája (néha a szemlencse felszíne), az élettani állapottól eltérően, nem tökéletes gömbfelszín, hanem olyan, minha mondjuk egy kissé leeresztett gumilabdát két ujjal összecsippentenénk. Valamelyik átmérő irányában domborúbb, és arra merőleges irányban kevésbé domború. Az erősebb görbületű tengely irányában áthaladó sugarak előrébb, a gyengébb görbületű tengelyben áthaladók hátrébb egyesülnek gyűjtővonalakban. Korrigálása olyan lencsével lehetséges, amely csak a megfelelő meridiánban változtatja meg a fénytörést. Ezt a lencsetípust hívják "cylinderes" lencsének. Hengerfelszínből csiszolják ki, nevét is innen kapta, amely a henger latin nevére utal. "Cylinderes hiba" kisgyermekeknél is előfordulhat. Gyakori jelenség, hogy csak az egyik szem érintett, a másik szemmel a gyermek tökéletesen lát. Ez egyrészt jó, másrészt viszont a szülő számára nehezen felismerhetővé teszi az állapotot, hiszen a gyermek "mindent lát", "mindent úgy csinál, ahogy kell". Igen ám, de ilyenkor az egyik szem szerepét a másik, egészséges szem veszi át, az asztigmiás szem ellustul, azzal a gyermek egyre kevesebbet fixál, és végül az asztigmiás szem tompalátóvá válik. Újra kell hangsúlyozni, a megfelelő időben végzett gyermekszemészeti szűréssel az asztigmia is felismerhető, és kiadható a szükséges szemüveg.
 
Szerző: Dr. Domsa Patrícia

márc
2010

Pelenkakiütés (pelenkadermatitis)

nagy.miklos No Comments

Pelenkakiütés (pelenkadermatitis)

A pelenkakiütés nem ritka jelenség, és bár ártalmatlan, olykor bizony kellemetlen pillanatokat okozhat a babának. Piros, gyulladt, kiütéses popsi – mindez elkerülhető?
Mi a pelenkakiütés?
A pelenkakiütés (pelenkadermatitis) a csecsemőkor egyik legjellemzőbb és leggyakoribb bőrrendellenessége. Leggyakrabban 6-12 hónapos kor körül alakul ki – nem véletlen, hogy éppen a szilárd ételek bevezetésekor és a fogzás időszakában. Ebben a korban a popsi a szokottnál is hajlamosabb a kipirosodásra, kiütésekre, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítanunk gondos ápolására.
A pelenkakiütést nem nehéz felismerni. Legtöbbször maga a baba is jelzi a bajt azzal, hogy a szokottnál nyűgösebb, sírósabb, ingerlékenyebb lesz, étvágya megváltozik. Ahol a baba bőre a pelenkával érintkezik – has alsó része, comb belső fele, szeméremdomb, nagyajkak/ herezacskó, popsi -, a bőr lángoló pirossá és gyulladttá válik. Enyhébb esetben kiütések tarkítják a gyulladt bőrfelületet, súlyosabb esetekben fekély, ödéma is képződhet.
Mi okozza, és mikor alakul ki?
Ma úgy tartják, az elváltozást bakteriális enzimek okozzák. A babák bőre körülbelül ötször vékonyabb, mint a felnőtteké, így természetesen jóval érzékenyebb is. Ha ez az érzékeny bőr tartósan nedves a vizelettől, "felázik", így a székletben található (lipáz és proteáz) enzimek aktívvá válva bőrirritációt idézhetnek elő a felületén.
Ha a baba sokáig marad a pisis (és kakis) a pelusban, mert nem cserélünk elég gyakran pelenkát; a pelenkacserénél nem tisztogatjuk meg alaposan a bőrét; esetleg rossz nedvszívó képességű pelenkát használunk, ez mind oka lehet az elváltozás kialakulásának.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Mint sok más bőrelváltozásra, a pelenkakiütésre is igaz, hogy legjobb kezelés a megelőzés. A gyakori (de nem túlzásba vitt) pelenkacsere, gondos és alapos tisztítás, jó nedvszívó képességű pelenka használata, valamint a már említett popsi levegőztetés és védőkrémek használata segítheti a bőr szárazon tartását. A száraz bőr pedig jobban megőrzi a káros anyagokkal szembeni ellenálló és védekező képességét.
A bőrvédő krémek (Sudocrem, Bepanthen, Neogranormon, Babé popsikenőcs)
A bőrvédő krémek megelőzésnek és kiegészítő terápiának is alkalmazhatók. Általában cink-oxidot és lanolint tartalmaznak – ezek az anyagok szintén úgy segítenek megelőzni az irritációt, hogy távol tartják a bőrtől a nedvességet. Sima gyógyszertári popsikenőcstől kezdve a márkás krémekig széles a kínálat.
Hogyan kezelhetjük, ha már kialakult?
Ha három-négy nap alatt láthatóan nem javul a helyzet – vagyis a gyulladás tartósan fennáll -, és a gyakori pelenkacsere, kenőcsözés láthatóan nem idéz elő változást, mindenképpen forduljunk orvoshoz.
Ha még csak pirosodik a popsi és jelentkezik néhány kiütés, fokozottan figyeljünk oda a pelenkacserére. Próbáljunk kétóránként tiszta pelust adni a babára (ha nagyon csúnya a bőre, éjszaka is ajánlott legalább egyszer cserélni), jó nedvszívó képességű pelenkát használni, és nem túl szorosra csatolni a pelenkát, hogy még ezzel is csökkentsük a befülledés lehetőségét. Időnként szellőztessük meg a popsiját.
A gyulladás gyakran felülfertőződhet gombával, ilyenkor a fenti kezelés mellett a Neogranormon, Canesten kombinációt javasoljuk.

← Older posts Newer posts →

Legutóbbi bejegyzések

Kategóriák

© CardioBaby - Dr. Nagy Miklós 2016 - Design by Polimédia