Cikkek

adhatósági táblázat

nagy.miklos No Comments

Adhatósági táblázat

Meningococcus járvány

nagy.miklos No Comments

 

Tisztelt Betegeim!
Az Országos Epidemilógiai Központ adatai szerint az elmúlt időszakban a C típusú N.meningitidis által okozott agyhártyagyulladásos megbetegedések száma nőtt, országunkban több haláleset is előfordult.
A csecsemők és kisgyermekek, valamint közösségekben élő vagy tartózkodó fiatalok (15-24 évesek) körében gyakoribb a meningococcus C fertőzés. Ezen ritka, de igen súlyos fertőzés megelőzhető védőoltással. Az oltást csecsemő- és serdülőkorban javasolt alkalmazni. A konjugált meningococcus oltás (Menjugate, Meningitec, Neisvac C) 1 éves kor alatt (ebben a korcsoportban a leggyakoribb a betegség!) 3 és 5 hónapos korban adva kb. 6 hónapig véd!!! Utána újraoltást igényel!! Egy éves kor felett adva 3 évig, 6 éves kortól adva 5 éves védettséget biztosít az oltás.
A Magyarországi védőoltási tanácsadóval egyeztetve, a körzetünkben (általában) 2-4 hónapos korban oltott gyermekeknél újraoltás javasolt!! Ez legkorábban 12 hónapos korban indokolt!!
 
Az új oltási rend:
3 és 5 hónap               1 éves korig nyújt védettséget
1 éves kor                               4 éves korig véd
4 éves kor                               7 éves korig véd
7 éves kor                               12 éves korig véd
12 éves kor                             17 éves korig véd
17 éves kor                             22 éves korig véd
 
A betegségről részletesen honlapunkon (itt hamarosan videoanyag is látható majd a betegségről) illetve a rendelőben felszerelt védőoltási tanácsadóban olvashatnak. Két hét múlva jelenik meg cikkünk a Mozaik című újságban.
Az oltóanyag 2 éves kor alatt támogatással rendelhető (2430 Ft), utána csak támogatás nélkül rendelhető (7065 Ft). Beadási díj 1000 Ft oltásonként.
Meningococcus okozta agyhártyagyulladás
A Neisseria meningitidis baktérium (közismertebb nevén meningococcus) C típusa által okozott agyhártyagyulladás világszerte előforduló betegség – ám ez nem azt jelenti, hogy nem védekezhetünk ellene.
A fertőzés korai szakaszában a tünetek általánosak: láz, erős fejfájás, hányinger, ízületi fájdalom. Típusos tünetként nyomásra sem elhalványuló bőrkiütések, illetve tarkó-merevség figyelhető meg. Csecsemőknél az említetteken kívül jelentkezhet magas hangú sírás, nyöszörgés, étvágytalanság, a kisbaba esetleg nehezen ébreszthető. A betegség előrehaladásával fényérzékenység, később eszméletzavar, kóma alakulhat ki. Súlyos esetben a tünetek gyorsan alakulnak ki és a beteg állapota gyors iramban, órák alatt romlik.
A ’90-es évektől a meningococcus baktérium C típusa meglepően nagy számban bukkant fel Európában. Magyarországon 1999-2000-ben volt a “csúcspont”: ekkor több mint hatvan esetet regisztráltak. A témát akkor a média is felkapta, sokat foglalkoztak a megbetegedésekkel és a megelőzéssel. Azóta évente 10 agyhártyagyulladás alakul ki ettől a kórokozótól, ám tény, hogy a környező országokban továbbra is gyakori a baktérium felbukkanása. 2010 évben ismét gyakrabban jelentkezik a betegség, ebben az évben 24 esetet diagnosztizáltak.
A baktérium az orr és a torok nyálkahártyáján szaporodik és cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszentés, csókolózás) útján terjed emberről emberre. A baktérium nem képes sokáig az emberi testen kívül életben maradni. A különböző életkorú emberek napokig, hetekig, sőt akár évekig is hordozhatják a kórokozókat anélkül, hogy megbetegednének. Az emberek 20-30%-a lehet tünetmentes hordozó! Ritkán azonban a baktérium legyőzve a szervezet védelmi vonalait a vérkeringésbe, majd az agyhártyához jut, és itt gyulladást okoz. Éppen ez magyarázza azt is, hogy a betegség előfordulása az őszi, téli szezonban nagyobb, hiszen a felső légúti fertőzések „utat nyitnak” a baktériumoknak. A meningococcus baktérium vérmérgezést is okozhat. A véráramba került kórokozók gyors szaporodásba kezdenek, mérgező anyagokat (toxinokat) termelnek, amik számos létfontosságú szerv (máj, vese, mellékvese) működését károsítják. A bőrön bevérzések alakulnak ki a vizelet elválasztás csökken. A bőrvérzések bárhol kialakulhatnak, és a rovarcsípésekkel szemben, nyomásra nem halványodnak el (ha üveg poharat nyomunk rá, nem halványodik el!) Ilyenkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, ha nem elérhető, akkor azonnal kórházba kell vinni a beteget. Az állapot nagyon gyorsan romlik, és órák alatt életveszélyessé válhat! Sajnos gyakori a halálozás, különösen sepsis (vérmérgezés) kialakulása esetén. Gyakran a gyógyulás nem tökéletes, súlyos maradványtünetek (agykárosodás, epilepszia, halláscsökkenés, bőrelhalás, végtag amputatio) maradhatnak vissza.
Vannak fokozottan veszélyeztetettek is: a krónikus senyvesztő betegségben, daganatos betegségben szenvedők, az immunrendszert károsító kezelésben részesülők, az immunológiailag károsodott, esetleg lép-hiánnyal élők, a lép működési zavarában szenvedők tartoznak ebbe a kategóriába. Szezonális influenza-járvány idején – éppen a legyengült immunrendszer miatt – a meningococcus által okozott megbetegedések száma is emelkedik.

2011.03.14.                                                       Tisztelettel:                             Nagy Miklós dr.

12 elvezetéses EKG

nagy.miklos No Comments

 12 elvezetéses EKG

 
 Alapvető kardiológiai vizsgálat, ami a szív elektromos tevékenységének vizsgálatára alkalmas. Tájékoztatást ad a szív ritmusáról, ingerképzési és ingerületvezetési zavarairól, a szív üregeinek nyomás- és volumenterheléséről, a kamrai izomzat vastagságáról. Információ nyerhető a koszorúserek állapotáról.

 

Középfülgyulladás (otitis media)

nagy.miklos No Comments

Középfülgyulladás (otitis media)

A dobüreget normálisan levegő tölti ki, mely a fülkürtön keresztül a garattal közlekedik. A dobüregben találhatók a hallócsontocskák, a külső hallójárattól a dobhártya választja el. Amikor begyullad a középfül, akkor az egyébként kórokozómentes középfülben genny képződik. A genny feszíti a dobhártyát, mely fájdalommal jár, és rossz esetben akár ki is lyukadhat.
 
Kialakulás: A középfülgyulladás főleg az őszi és téli hónapokban jelentkezik. A betegséget általában felső-légúti hurutos tünetek (nátha), vagyis legtöbbször vírusfertőzés előzi meg. A középfülgyulladást vírusok és baktériumok egyaránt okozhatják.
 
Tünetek: a gyermek állapota napról-napra rosszabbodik, étvágytalan, nyűgös, bágyadt lesz, gyakran kapkod a füléhez. Gyakori a magas láz, hányinger, néha hányás is jelentkezik.
 
A diagnózis pontos megállapítása és a kezelés a gyermekorvos és a fül-orr-gégész szakorvos feladata. Minthogy az esetek többségében nem dönthető el, hogy melyik baktérium okozza a gennyes középfülgyulladást, a terápia a lehetséges kórokozók figyelembevételével választott antibiotikum. Ha a dobüreg feszülése nagyfokú és fennáll a spontán lukadás veszélye, célszerűbb sebészi eszközzel, érzéstelenítés mellett kilukasztani a dobhártyát (ezt hívja a köznyelv “felszúrásnak”. Ekkor minta is vehető tenyésztésre, mely a megfelelő antibiotikum-választást segítheti.)
 
A gyulladásnak sajnos szövődményei is lehetnek. A dobüregben a lezajlott középfülgyulladás után folyadék maradhat vissza, ami rossz fülkürtfunkció esetén nem tud kiürülni. Egyre jobban besűrűsödik, akadályozza a hallócsontocskák és a dobhártya mozgását. Így halláscsökkenés alakulhat ki – amennyiben a folyamat nem gyógyul, előfordul, hogy a halláscsökkenés maradandó lesz. A halláskárosodás később beszédzavart és velejáró beilleszkedési zavart is okozhat. Az esetek egy kis részében a folyamat ráterjedhet a fül mögötti légtartó csontüreg-rendszerre és csecsnyúlvány-gyulladás (mastoiditis) alakulhat ki, ami sebészi beavatkozást tehet szükségessé. Mivel anatómiailag közel van az agy, az egyik legsúlyosabb szövődmény, ha a gennyes folyamat az agyhártyára is ráterjed, és így gennyes agyhártyagyulladás alakul ki. Szomorú, de tény: az esetek egy részében a betegség ismétlődik.
 
A középfülgyulladásnak leginkább a korán közösségbe adott gyerekek vannak kitéve, ám ugyanilyen veszélyeztetettek a passzívan dohányzó babák, akiknek károsodik a légutak öntisztulását elősegítő rendszere; a nem anyatejes babák, vagy a szájpad-hasadékkal születettek.
 
Megelőzés: minél később megy közösségbe a gyermek, annál nagyobb az esélye, hogy elkerüli a fertőzés. A gyermekkel egy légtérben nem szabad dohányozni. A leggyakoribb kórokozók ellen már léteznek védőoltások, ilyen Pneumococcus elleni védőoltás is.

Képzeletbeli barát

nagy.miklos No Comments

Képzeletbeli barát

A három-négyéves gyerekek közel kétharmadának van hosszabb-rövidebb időre "láthatatlan", fantázia szülte barátja. Lehet ember, állat, vagy éppen meghatározhatatlan eredetű lény, ne aggódjunk miatta, a kicsinek valószínűleg szüksége van erre a "segítségre". És hamarosan el is fog minket hagyni.
Vannak, akiknél csak átmenetileg, rövid időre. Vannak, akik éveken keresztül "etetik, itatják" a fantázia szülte barátokat. Legtöbbször ők is embergyerekek, de a fantázia szülte társ sokszor jelenik meg állatok, meghatározhatatlan lények formájában is. Nem kell megijedni, ha gyerekük elkezd beszámolni a képzelt társsal átélt kalandjairól, beszélgetéseiről. Nem "ment el az esze" – sőt.
Sok kisgyerek akkor talál ki magának láthatatlan barátot, amikor unatkozik, egyedül érzi magát. Ezzel megtölti az unalmas félórákat, a képzelt társ pedig nagyon praktikusan működik ebből a szempontból (is), mert akkor van jelen, amikor a gyerek akarja, és akkor tűnik el, amikor a gyerek akarja.
És nem csak a jelenlétre igaz ez a "törvény"; a képzeletbeli barát úgy viselkedik, akkor beszél, olyant mond, úgy játszik, ahogy azt a gyerek akarja. Vagyis "tökéletes". Sok kisgyerek akkor talál ki magának láthatatlan barátot, amikor szorong. Lehet ez a hétköznapokban megélt, megfoghatatlan félelem, feszültség kivetülése éppúgy, mint konkrét félelem (például egy állattól).
Ha egy ló a barátja, akitől a valóságban félne, olyanra, akkorára alkotja, amilyennel még elbír; akihez közelebb kerülhet, "megszelídítheti", elfogadhatóvá, elviselhetővé, esetleg kimondottan szerethetővé varázsolhatja a fantáziája segítségével.
Ha embergyerek a társa, akinek minden félelmét elmondhatja, minden bánatát kisírhatja, akivel megoszthatja legféltettebb titkait is, biztos lehet a "gyógyító feloldozásban"; barátja mindenben mellette fog állni, meg fogja védeni, igazat fog neki adni, figyelni fog rá akkor is, amikor a "nagyok" talán észre sem veszik, mekkora szüksége van erre.
Ha megosztja velünk ezeket a kalandokat, ne hurrogjuk le, ne mondjuk neki elnézően legyintve, hogy "ugyan már, nincs is itt senki"; különösen ne tegyük ezt erősebb szavakkal (például hogy "ez hülyeség"). Ha elveszítjük a bizalmát, ráadásul a számára nagyon is jelentőségteljes kérdésben, ha "nem látjuk" a számára oly kedves és fontos barátját, könnyen bezárulhat, egy idő után már nem akar megosztani velünk semmit – és annál inkább a "barátjához" fog fordulni, helyettünk.
Menjünk bele a játékba, örüljünk a bizalmának. Kérdezzük meg, hogy van a képzeletbeli társa, mi történt velük mostanában; hívjuk meg a családi kirándulásra, vacsorára, nagymamához, stb. Ne mi akarjuk irányítani a történet folytatását – ez a gyerek terepe, engedjünk utat a fantáziájának, és figyeljük, merre vezeti az eseményeket. Sokat megtudhatunk így az őt foglalkoztató kérdésekről, hangsúlyos és érdektelen részletekről, érzéseiről, a bölcsiben vagy óvodában átélt történésekről.

És ne izguljunk. A képzeletbeli barátok "normális lények", akik idővel úgyis elhagynak minket, hogy újabb apróságokat kísérhessenek el egy szakaszon a felnőtté válásig vezető, cseppet sem könnyű úton.

Háztartási vegyszerek, növényvédőszerek

nagy.miklos No Comments

Háztartási vegyszerek

Tévék, rádiók, újságok sugallják, hogy takarításhoz mikor milyen vegyszert használjunk. A szerek tényleg jók, és ha csak arra használjuk, amire valók a baleset elkerülhető. De nem Magyarországon lennénk, ha…
…nem töltögetnénk át a vegyszereket más üvegekbe, palackokba. Jól lehet pl. háztartási sósavat tartani üdítős üvegben és a különbség is csak akkor derül ki, ha belekortyolunk.
…a munkahelyről nem vinnénk haza különböző vegyszereket a lakásba, melynek majd csak vesszük valami hasznát.
…nem az alsó polcon, nyitható szekrényajtó mögött rejtőznének a különböző PH-jú vegyszerek. Helytelen tárolás esetén persze előfordulhatnak balesetek, de a gyermek sajnos kíváncsi. Ha nem sulykoljuk a buksijukba, hogy a szájba csak az étel és a cumi való, akkor elég egy pillanat és megvan a baj.
 
Mit is csináljunk ilyenkor?
 
A legfontosabb dolog a pánik kerülése. Persze ezt könnyű mondani, és nagyon nehéz véghezvinni, de a pánik mindig rossz tanácsadó. Az üveget, palackot a gyermektől el kell venni, és nem szabad kidobni, hiszen az alapján azonosítható a lenyelt szer a kórházban. Bele kell nézni a gyermek szájába, kitörölni, ami kitörölhető. Hánytatni nem szabad, csak 1-2 deci vízzel meghígítani a lenyelt szert. Tejet ne adjunk, mert a kicsapódó tejfehérjék rátapadnak a gyomorfalra, mely így nehezen vizsgálható a gyomor tükrözése során. Hívjunk segítséget! Lehetőleg a mentőket. Marószer ivást követően semmilyen körülmények között ne maradjon otthon a sérült.
 
Persze a marószert nemcsak meginni lehet, hanem a bőrre is ráfröccsenhet. Ilyenkor sem szabad sokat várni, a ruházatot le kell venni, és gyorsan a zuhany alá kell állítani a sérültet. Bő vízzel le kell mosni tetőtől-talpig. Ne hagyjuk ki a hajat, és különös gondot fordítsunk a hajlatokra is.
 
Szembe fröccsent marószer esetén a szem kimosását nem lehet elég korán kezdeni, és elég sokáig végezni. Figyeljünk oda arra is, hogy nemcsak folyadék kerülhet a szembe, hanem akár oltott mész granulátumok is, melyek a kötőhártya áthajlási redőkben megbújva gonosz károsodásokat okozhatnak. Ilyenkor szemészeti vizsgálat szükséges, mivel a szaruhártya sérülések a látás elvesztéséhez vezethetnek.
 
Növényvédőszerek a lakásban
 
Jó tudni, hogy milyen vegyszereket fogadunk be a lakásba, és hogyan kell azokat használni, melyek a biztonsági óvintézkedések, amelyeket be kell tartani. Persze elsődleges, hogy vegyszereket csak a gyermekek elől elzárva, a saját palackjában, dobozában lehet tartani.
 
A növényi tápok nem veszélyesek. Ezek, mint a nevükben is benne van, elősegítik az adott növények növekedését, szépülését, de az emberben ilyen hatásokkal nem bírnak. Ha mi, vagy a gyermek véletlenül beleiszik a növényi tápoldatba, nem történik nagy baj. Kis hasmenéssel megússza az egészet, de az esetből le kell vonni a tanulságot.
 
Vannak persze sokkal veszélyesebb szerek. A rágcsálók irtására használnak olyan véralvadás gátló anyagokat, melyeket régebben csábító kék vagy lila kristályok formájában szórtak szét, de ma inkább a búzaszemhez hasonló álcába helyezik ezeket a szereket, melyek látszólag ártalmatlanok, de a belsejük olyan anyagot tartalmaz, amely súlyos vérzési és véralvadási zavarokat okozhat. Ilyenkor a szervezet gondosan felépített véralvadási folyamatai komoly zavart szenvednek, spontán vérzések indulnak meg, mely súlyos vérvesztéshez, akár halálhoz is vezethetnek. Persze az a dózis, ami veszélyes egy patkányra (10-20 dkg), még nem veszélyes egy gyermekre, de azért nem árt óvatosnak lenni!
 
Főként vidéken, ahol a ház körül állatok is vannak, gyakran tartanak olyan atkátlanító lemosó anyagot, permetszert (szerves foszforsav-észterek!!), amely mind szerkezetében, mind hatásában igen hasonlít az idegmérgekre, melyeket a kémiai hadviselésben használnak. Persze itt igen híg oldattal kell lemosni a kutyát, birkát, hogy az atkák elpusztuljanak. Ezt a folyamatot csak védőruhában szabad tenni, és utána gondosan, bő, folyóvízben le kell mosakodni. Nem telik el úgy év, hogy ne történjen gyermekkorban mérgezés ilyen szerekkel.
 
Mit tegyünk, ha mégis megtörtént a baj?
Ne essünk pánikba!!! Olvassuk el a szer tájékoztatóját. Milyen tüneteket okoz, van e ellenszere, mennyire mérgező? Semmi esetre se dobjuk ki! Ha kórházi felvételre, vagy orvosi vizsgálatra kerül sor, vigyük magunkkal a mérgezést okozó anyagot.
 
Biztos, hogy lenyelte, vagy csak játszott vele? Gyakran nem egyértelmű a válasz. Nézzünk bele a gyermek szájába, szagoljunk bele, mert ezek a szerek jellegzetesen büdösek, permetszer szagúak. Töröljük ki a gyermek száját, itassunk vele 2-3 deci vizet. Szénsavas üdítőt, tejet ne adjunk a gyermeknek. Mindenképpen hívjunk segítséget. A segítség lehet a mentő, az ügyelet, a gyermekorvos. Feltételezett mérgezés esetén is kórházi megfigyelés (szükség esetén gyomormosás, infúzió, ellenszer adása) szükséges. Jobb úgy hazamenni 1 nap után, hogy nem volt baj, mint éjszaka rohamkocsit hívni, mert komoly probléma van.

Fülfájdalom

nagy.miklos No Comments

Középfülgyulladás, külső hallójáratgyulladás

Sok szülő élte már át, hogy a napközben oly virgonc és egészséges gyermeke estére nyűgös lesz, belázasodik, vigasztalhatatlanul sír, miközben egyik füléhez kapkod, mely esetleg váladékozik. A nagyobbak el is mondják, hogy a fáj a fülük – ilyenkor legtöbbünk középfülgyulladásra gondol.
A fülfájás miatt sok gyermekkel keresik fel az orvost. A két leggyakoribb, fülfájással járó betegség a külsőhallójárat-gyulladás és a középfülgyulladás. Az előbbi a külső hallójárat bőrének gyulladása (otitis externa) és gyakran úszás-strandolás után fordul elő, míg az utóbbi fertőzéses eredetű és a dobüreget és a dobhártyát érinti (otitis media). A középfülgyulladás különösen sűrűn fordul elő 6 hónapos kortól 2 éves korig, a hallójárat gyulladása inkább a későbbi életkorokra jellemző.
A középfülgyulladás jellemző tünete a fülfájás, mely rendszerint lázzal jár. Gyakran jelentős mennyiségű fülváladékozás alakulhat ki, ha a gyulladás miatt a dobhártya átszakad, ilyenkor a váladék a gyermek nyakán csoroghat le, illetve összekenheti a párnát is. Nagyobb gyermekek azt is elmondják, hogy rosszabbul hallanak a beteg fülükkel, fülzúgást tapasztalhatnak. Azonban minél kisebb a gyermek, annál kevésbé panaszkodik, és kevesebb jellemző tünete lehet meg a középfülgyulladásnak. Inkább egy nyugtalan, rosszul táplálható, rosszul alvó csecsemőt látunk, aki esetleg hány és hasmenése van. Ilyenkor az orvosi vizsgálat adhatja meg a pontos diagnózist.
A megfázás és a felső légúti hurutok középfülgyulladásra hajlamosítanak. Mivel a középfül a fülkürtön keresztül az orr hátsó részével közlekedik, a nátha során megduzzadó orr- és garatnyálkahártya rontja a középfül szellőzését, folyadék felszaporodást okozva ezzel a dobüregben, mely befertőződhet, a fent leírt panaszokat és tüneteket okozva ez által. Ugyanakkor ismert, hogy a kezeletlen allergia, a passzív dohányzás, az anyatej helyetti tápszeres táplálás esetén, valamint bizonyos fej-nyaki fejlődési rendellenességeknél gyakrabban alakul ki középfülgyulladás.
A középfülgyulladást 10-14 napon át antibiotikummal javasolt kezelni. Érdemes az életkornak megfelelő lohasztó orrcseppet adni, hogy az orrváladék ürülését segítsük, és a dobüreg szellőzését javítsuk. Hallásvizsgálat általában a kezelés vége felé történik. Az elhúzódó vagy súlyosabb eseteknél vérvizsgálatra is szükség lehet, de a legtöbb gyermek kórházi kezelés nélkül meggyógyul. Azonban az étvágytalanságtól, láztól, esetleg hasmenéstől-hányástól legyengült és táplálhatatlan csecsemőt és kisgyermeket néhány napig kórházban szükséges kezelni, ahol természetesen valamelyik szülője éjjel-nappal vele lehet. Ilyenkor infúziót, vénás antobiotikumot kapnak a betegek.
A hallójárat-gyulladás is okozhat erős fájdalmat, de az enyhébb formák inkább viszketéssel járnak, és általában nem lázas a gyermek. A fülkagyló nyomása-húzása fájdalmat okoz ilyenkor, esetleg duzzanat is látható rajta, és sűrű váladék jelenik meg a hallójárat bemenetében. Nagyobb gyermekek fülzúgásról-búgásról, füldugulásról és enyhébb halláscsökkenésről is beszámolhatnak.
A hallójárat gyulladására hajlamosít, ha a fül nedvesen marad fürdetés után, mert a meleg nedves környezetben a baktériumok könnyebben szaporodnak – ezért óvatosan törüljük ki a kicsi fülét a fürdést követően a tiszta lepedő szélével, vagy alacsony hőmérsékletű hajszárítóval kartávolságról szárítsuk ki a hallójáratot. A felnőtteknél jól bevált füldugó használatát kisgyermekeknél kerüljük. Nagyon fontos tudnunk, hogy a legtöbb fül öntisztuló, ezért a széles körben elterjedt fültisztító pálcák használata szükségtelen, sőt, veszélyes, mert felsérthetjük a hallójárat érzékeny bőrét, gyulladást okozva ezzel!
A hallójárat gyulladását 7-10 napon át fülcseppel kezeljük, melyet az orvos ír fel. Ezekben antibiotikum és néha szteroid gyulladáscsökkentő van. A fülcseppeket általában naponta 3-4 alkalommal kell a hallójáratba csöppenteni, ilyenkor a gyermek fejét oldalra fordítjuk, úgy, hogy a fájó fül nézzen felfelé. Finoman meghúzhatjuk a fülkagylót, hogy a cseppek jobban befolyhassanak. A gyermeket mintegy 5 percig tartsuk fekvő helyzetben, ezután egy kis vattával zárjuk le a fület. Néha a gyulladás olyan súlyos, hogy az orvos gyógyszerrel átitatott gézcsíkot rak a fülbe, melyet naponta cserél, amíg a hallójárat kellően fel nem tágul. Ritkán szájon át antibiotikumot kell szedni. Makacs esetekben a hallójáratból baktérium mintát tenyésztenek le, hogy az antibiotikum kezelés célzott legyen. A kezelés során és azt követően 1-2 hétig kerülni kell, hogy víz menjen a hallójáratba.
Minden súlyos vagy elhúzódó fülfájással vigyük gyermekünket orvoshoz! Sajnos otthon, különösen egy kisgyermeknél nem tudja a család eldönteni, mi lehet a baj, és csak az orvosi vizsgálat állíthatja fel a diagnózist, illetve ezután kezdődhet a megfelelő kezelés. A fájdalomcsillapítás, függetlenül a fájdalom okától, nagyon fontos – szerencsére néhány nap után már nem szokott szükség lenni rá! Gyakran fordul elő, hogy nem az előírt ideig vagy nem a megfelelő adagban adják a gyógyszert, csepegtetik a fülcseppet, mert a gyermekek a fájdalom és a láz elmúltával gyorsan újra aktívak lesznek, javul az étvágyuk, jobban alszanak, és többet játszanak. Ha a szülő ilyenkor félbehagyja a kezelést, a gyulladás visszatérhet! A fül dugultsága, az esetleges halláscsökkenés a gyorsan gyógyuló gyermekeknél is lassabban múlik el, mint a fájdalom és a láz. Nagyon fontos, hogy a megbeszélt kontrollvizsgálatra elvigyük a gyermekünket. Visszatérő fülészeti problémáknál fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt.

Fogápolás, a fogak fejlődése

nagy.miklos No Comments

Fogápolás, a fogak fejlődése

Kisgyermekük fogai eredendően egészségesek. Hogy a későbbiekben mi lesz a sorsa ezeknek az ép fogacskáknak, az elsősorban önöktől függ. Önöknek kell azokat egészségesen megőrizni. Ennek érdekében fogadják meg az alábbi tanácsokat:
A 2. és 3. életév között a tejfogazat teljessé válik. A fogakat minden étkezés után kívánatos lenne megtisztítani. Édességfogyasztás után soha nem maradhat el a fogmosás. Nagyon káros, ha a gyermek egész nap édes itókát iszogat. A cukros oldattal gyakran érintkező fogak könnyen elromolnak, letöredeznek.
 
Fluorid tartalmú tabletták, fogkrémek
 
Tudományosan igazolt tény, hogy a fluoridok fogvédő hatásúak. A védő hatás érvényesül a foggal történő közvetlen érintkezés útján (fluorid tartalmú fogkrémek), és belsőleg egyaránt. Sajnos hazánkban a legtöbb helyen az ivóvíz nem tartalmazza a szükséges mennyiségű fluoridot (Cegléden is alacsony ez az érték), ezért azt kezdetben, 6 hónapos kortól szájon keresztül adva célszerű pótolni (1/4 Zymafluor tabletta, naponta 1x kevés vízben, teában oldva. TEJ-ben nem szabad oldani!). Később, 1,5 éves kortól áttérhetünk fluorid tartalmú gyermek fogkrémek használatára. Az optimálisnál nagyobb mennyiségű tartós fluorid bevitel foltos zománc kialakulásához vezethet, ezért a Fluorid tartalmú fogkrémek használata esetén a szájon keresztüli fluorid pótlást elhagyjuk. A fluorid azonban nem csodaszer. Csak alapos fogápolással és egészséges táplálkozással együttesen hatásos a fogbetegségek ellen.
 
 
Fogápolás
 
A fogak megjelenésekor azok tisztítását is meg kell kezdeni. Kezdetben csak letöröljük a lepedéket a fogacskákról, később ujjrahúzható fogkefét használhatunk. Amikor gyermekünk már meg tud ülni, adhatunk kezébe „fogkefét”. Bevásárló központban, gyógyszertárban lehet kapni a fogápoláshoz szoktató „fogkefe készletet”, melyben a „kezdőknek” inkább nagyobb gumiszerű képletekkel borított fogkefe van, a másfél éves „haladóknak” már a hagyományos puha serték vannak. Fluoridot tartalmazó gyermekfogkrémet másfél éves kortól használhatunk, minimális mennyiséget használjunk csak. A gyermek még nem tudja kiköpni azt, valószínűleg le fogja nyelni. Ezért, ha kis mennyiséget használunk, nem okozhat problémát.
 
A fogazat fejlődéséről
A tejfogak fejlődése, mineralizációja már magzati korban megkezdődik. Sérült felszínű, zománchiányos fogak esetén ezért érdeklődik a fogorvos, hogy terhesség alatt szedett-e valamilyen gyógyszert a kismama, vagy volt-e valamilyen rendkívüli esemény ebben az időszakban. Fontos tudni ezeket a vélhetően nem fontos információkat. Még ha lehetetlen is csodát tenni, mert a tejfogak helyére új fogakat varázsolni nem tudunk, de az okok ismeretében jobban segíthetünk.
Nyilvánvalóan más az, amikor a helytelen táplálkozási "kényeztetető szokások" miatt szenved a gyermek, mert elromlottak a fogai. Ilyen a cukros cumi, a cukros tea; a cukros tejen, kakaón elalvó gyermek. Ez mind egész éjjel táplálja a kicsi szájában a fogszuvasodást okozó baktériumokat, és akkor rohanunk fogorvoshoz, amikor már megjelennek a barna szuvasodott foltok, elkezdenek töredezni a fogacskák, netán begyulladnak, és lázas lesz a gyerek az egyik gyulladt tejfogtól.
A tejfogak fejlődése
A 17. magzati héten kezdenek a tej frontfogak csírái [I., II., III. fogacskák] fejlődni, mineralizálódni. A 20. héten már fejlődnek a tejőrlők, a IV., V. fogak. [A régebbi jelölést követve számozzuk a tejfogakat római számokkal, és tesszük hozzá a kvadráns nevét: jobb felső vagy alsó, bal felső vagy alsó].
A tejfogak áttörése a következő sorrendben várhatóak:
1-esek: 6-10 hónapos korban
2-esek: 10-14 hónapos korban
4-esek: 14-18 hónapos korban
3-asok: 18-24 hónapos korban
5-ösök: 24-30 hónapos korban
Az alsó fogacskák valamivel előbb jelennek meg a felsőknél.
Azt mondhatjuk, hogy a tejfogak előtörése általában 2 és fél éves korra befejeződik, a gyökerek kialakulása 1,5 évvel később záródik. A korai, normál, vagy késői fogzásról fontos tájékoztatni majd a fogszabályozó orvost, mivel a tejfogak és a maradó fogak előtörése között összefüggés van. A rossz tejfogazat után lehet ép maradó fogazat: természetesen megfelelő odafigyeléssel, fogápolással. A normál tejfogak félkör alakban helyezkednek el. 5 éves kor táján rések alakulnak ki, ami jó, hiszen a maradó fogak szélesebbek a tejfogaknál
Maradandó fogak fejlődése
A maradó fogak előtörésének időpontja a gyerekeknél még nagyobb eltérést mutat, mint a tejfogaké. Ez az eltérés 3 éven belül nem kóros, ijedtségre semmi ok, ha a gyermek valakihez képest előbb vagy később váltja a fogait. Általában a kis elsősök vigyorognak édes fogatlanul. A kislányok általában 3-6 hónappal előbb kezdik a fogváltást, mint a fiúk. Ez a fejlődési folyamat a 6-osok áttörésével kezdődik [német szaknyelv találóan 6 éves őrlőnek nevezi az első őrlőket].
Általában a fogváltás első fázisában, 6-8 éves kor között az alsó középső metszők [31,41 fogak] váltódnak, ezt követik a felsők (11,21), az oldalsó metszők rövid időn belül váltódnak, itt is az alsók, majd a felsők. Aztán várhatunk majdnem 1,5-2 évet a második fázisra: ez 9-12 éves kor között zajlik a következőképpen:
alul: elsőként a szemfog [3-as], majd az első kisőrlők [4-es], és a második kisőrlők [5-ös], vagy a második nagyőrlők (7-es).
felül: 4-es, majd a 3-as, vagy az 5-ös, utoljára a 7-es [német elnevezés szerint 12 éves nagyőrlők).
Eltérések a fenti időpontoktól lehetségesek, ezek a normál fogzású gyerekekre vonatkoznak. Bármilyen fejlődési rendellenesség, genetikai ártalom ezt befolyásolhatja, akár 4-5 éves különbséggel.
Ha semmi nem áll a bölcsességfogak útjába, akkor 17-22 éves korban várhatók. Gyakori, hogy fekvő helyzetben "találjuk" őket, vagy helyük sincs előtörni, vagy az alsó állcsont felhágó részében annyira hátul van, hogy esélye sincs előbújni.

Babahaj és koszmó

nagy.miklos No Comments
koszmo.jpg

 

Babahaj és koszmó

Dús lobonc vagy pár szál pihe?
Hogy mekkora hajkoronával születik a baba, általában örökletes tényezők határozzák meg. Sokuknak csak néhány világos pihe növekszik a fején, alig láthatóan. Ezek a pihék aztán folyamatosan cserélődnek. A szőke vagy világos szín sokszor 1-2 éves korra "besötétedik", a barna, fekete ritkán változik.
A legtöbb baba már az első hetekben elveszti születéskori hajfürtjeit. Ilyenkor még nem működnek szabályosan a hajhagymák, ezért néhányuknál akár hónapokba is telhet, amíg újra "szép frizurát" növesztenek. Persze vannak szerencsések is, akik születéskori dús, hosszú hajukat megőrzik, folyamatosan növesztve tovább az első évek alatt.
Az első években nem érdemes sűrűn borotválni a kicsi fejét, csak hogy "megerősítsük" a hajat; szakemberek szerint tévhit, hogy ha kopaszra borotváljuk a kicsi fejét, elősegíthetjük a dús, erős haj kialakulását. Egyszerűen ki kell várni, amíg a hajhagymák megfelelő működése kialakul, és minden hajhagymából kinő a hajszál. Ápolása: heti egy alkalommal samponos hajmosás javasolt, naponta a fürdővízzel öblítsük le.
Koszmó (Seborrhoea)
Ártalmatlan, a túlzott, zsíros korpásodáshoz hasonló jelenség, amely leginkább a kutacs tájékán, fejtetőn jelentkezik. Jellemzően az első hónap vége felé szokott megjelenni a hajas fejbőrön – sokszor az arcon megjelenő tejkiütésekkel egy időben – ez a sárgásbarna színű, vastag, pikkelyszerű felrakódás, amely a rossz vérkeringés miatt alakul ki elhalt hámsejtekből és a bőrmirigyek faggyújából. Általában féléves korra szelídül, de akár egyéves korig is tarthat, amíg végleg eltűnik.
Az elhalt hámsejteket próbáljuk meg kíméletes dörzsöléssel eltávolítani. Fürdetés előtt néhány órával minden nap kenjük be olajos (babaolaj is megfelelő lehet) vattával és hagyjuk rajta fürdetésig. Fürdéskor meleg vízzel, puha kefével, fürdőszivaccsal vagy frottírtörölközővel dörzsöljük át, fokozatosan és finoman eltávolítva az elhalt hámsejteket, majd sűrű fogú fésűvel fésüljük ki. Ne akarjunk elsőre megszabadulni az összes "feleslegtől"; több alkalomra van szükség, mire az egész fejet meg tudjuk tisztítani. Amennyiben az olajos dörzsölés nem volna elegendő, a Babe koszmó elleni hajsamponját használjuk.

Letapadás, szűkület (cellularis adhezio, phimosis)

nagy.miklos No Comments

Letapadás, szűkület (cellularis adhezio, phimosis)

A szakemberek véleménye, tanácsai is erősen megoszlanak a kérdésben. Egyes gyerekorvosok azt javasolják a kismamáknak, hogy fürdetés közben már az első pillanatoktól kezdve próbálják meg óvatosan hátra húzni a fitymát, így elkerülhetik a letapadást, és megfelelően tisztíthatják a hímvesszőn a makk mögötti területet. Ott ugyanis számos mirigy található, melyek faggyúszerű anyagot (szmegmát) termelnek, s később gyulladásos betegséghez (gennyes fitymazsák-gyulladáshoz) vezethet, ha ezek váladékát nem távolítjuk el rendszeresen és alaposan.
Megítélésem szerint a csecsemő- és kisgyerekkori fitymaletapadás gyakori probléma, amely nem tekinthető kórosnak, és az életkor előrehaladtával – két- hároméves korra – magától is rendeződik. Amíg a makk mögött termelődő váladék nem okoz gondot, de legalábbis hároméves korig, nem is érdemes jelentőséget tulajdonítani a kérdésnek. Hároméves korig csak óvatosan hátrahúzzuk a fitymát, amíg a letapadás (a fityma hátrahúzását a fityma belső felszínének és a makknak laza összenövése akadályozza) engedi, és a fürdővízben óvatosan lemossuk a fehéres váladékot. Fitymaszűkület esetén (a fityma hátrahúzásának a túlságosan szűk bőr az oka) három éves korban egy kenőccsel naponta 1x vékonyan bekenjük a heges részt (Diprosalic), mely a szűkületet oldja. Nehezített vizelés, gyulladás (balanitis) esetén nem várjuk meg a hároméves kort, hanem mielőbb felszabadítjuk a fitymát.
A fityma letapadásának felszabadítása fájdalmas, néha vérzés is kiséri. A makk nyálkahártya sérülésére Alsol kenőcsöt használunk és feltétlenül naponta hátra kell húzni a fitymát, mert ennek hiányában az ismét visszatapad a makkhoz. A fitymát sohasem szabad a makk mögött hagyni, mert ilyenkor a makk megduzzad, a makk keringése sérül, a fitymán oedemas duzzanat alakulhat ki (paraphimosis) ! Ilyenkor sürgős beavatkozásra van szükség, altatásban a fitymát megpróbálják a makkra visszahúzni, ritkán műtétre is szükség lehet.
A fityma letapadását a szülők otthon is megpróbálhatják megszüntetni (óvatos húzogatással), de sor kerülhet egy műszeres beavatkozásra a kórházban is. Akármennyire rutinnak számító, pár perces beavatkozásról van is szó, amely rendszerint jobban megviseli az anyukákat, mint a gyerekeket, előtte győződjünk meg róla, hogy a fityma leválasztása más módon nem lehetséges, csak azután válasszuk ezt a megoldást.
Ha a fitymaszűkületet nem sikerült a kenőcsös kezeléssel megoldani, akkor műtéti beavatkozásra lesz szükség.  A szűkület súlyosságától (és a sebésztől) függően kétfajta műtéti eljárást alkalmazhatnak: a fityma bemetszését, illetve annak eltávolítását (körülmetélés). A bemetszés során a fityma a makkon marad, továbbra is fedi azt, de a későbbiekben esetleg esztétikai problémát okozhat (nem törvényszerűen). A körülmetélés során a fitymát eltávolítják, így a makk fedetlen marad. (Sok országban vallási vagy higiéniai okok miatt ezt a beavatkozást napjainkban is csecsemőkorban elvégeztetik.)
Hogy mikor melyik eljárást alkalmazzák, a fityma állapota és a szülők engedélye is befolyásolhatja. Amennyiben mindkét műtét megoldást jelenthet a problémára, a szülőkkel megbeszélve, velük együtt döntenek a beavatkozásról. Amikor azonban csak az egyik lehet eredményes, a gyereksebész azt végzi el, amelyiket orvosilag indokoltnak találja.