Mandula gyulladás
A torok hátsó részén egy folyamatosan működő védelmi rendszer található, amely a torokmandulákból, a nyelvgyöki mandulákból, az orrmandulából és a nyálkahártyában lévő apró nyiroktüszőkből áll. Ez a gyűrűszerű védelmi vonal észleli és jelzi elsőként gyermekünk szervezete számára, hogy betegséget okozó anyagok, kórokozók jutottak a torokba. A védelmi rendszer az orr-, és torokmandula duzzanatán keresztül fejti ki szervezet-védő tevékenységét, amely különösen kisgyermekkorban fokozottan fontos. Az orr- és torokmandula duzzanata – egyebek mellett – hozzájárul a légutak beszűküléséhez és ezáltal a szájlégzés kialakulásához.
Tünetei: általában magas láz, főként nyeléskor égő érzés, fájdalom a garatban (ami a fülekbe is sugározhat). Az állcsont alatt mindkét oldalon fájdalmas nyirokcsomó duzzanat jelentkezik, a mandulák duzzadtak, belövelltek, a nyelv bevont, a mandulákon és a garatban a többi nyirokszövet felszínén sárgás lepedék, ami gyakran tüszős jellegű (nyomásra sűrű anyag préselhető ki a mandulákból), az egész nyálkahártya vérbő. A lehelet bűzös, rossz közérzet kíséri. Nem árt tudni, hogy mandula nélkül is kialakulhat a betegség, azaz semmit nem úsztunk meg egy gyerekkori mandulaműtéttel.
A biztos diagnózis megállapításához gyakran végeznek torokváladék-vizsgálatot, és ennek eredménye alapján kapja a beteg a megfelelő antibiotikum-kezelést. Léteznek már ún. gyorstesztek is, mellyel a Streptococcus pyogenes nevű baktériumot lehet kimutatni (85%-os hatékonyság). Amennyiben erre nincs mód, az orvos a klinikai kép alapján dönt.
Okozója: legtöbbször streptococcus baktériumok, ritkábban staphylococcus vagy pneumococcus baktériumok. Haemophylus influenzae, de vírusfertőzés is lehet.
Lefolyása: általában egy hét alatt meggyógyul, de következtében légzési nehézség, arcüreggyulladás, középfülgyulladás, gége oedema alakulhat ki. Ritkán 4-6 hetes tünetmentes időszak után reumás láz, szívizom-, szívburokgyulladás, akut vesegyulladás jelentkezhet szövődményként (szinte kizárólag a Streptococcus pyogenes által okozott megbetegedések után fordulnak elő).
A torokmandula gyulladás többnyire a leggyakoribb gyermekbetegség, a vírusos eredetű nátha következtében jön létre. Náthás állapotban, az eldugult orr miatt kialakuló szájlégzés során, a torok nyálkahártyája, a torokban lévő nyirokelemek begyulladnak, majd a nyakon található nyirokmirigyek megduzzadnak. Ez többnyire láz nélkül, legfeljebb hőemelkedéssel járó, néhány nap alatt lezajló folyamat, ezért gyakran a nyaki nyirokmirigy duzzanat az első jele a torokban játszódó gyulladásnak. A betegség lefolyása enyhe, ezért a nyálkahártya nedvesítését szolgáló sok folyadék fogyasztásán, a szükséges mennyiségű természetes vitamínbevitelen és a nyaki nyirokcsomók meleg borogatásán túlmenően nem szükséges hatékony gyógyszeres kezelés alkalmazása a gyógyuláshoz.
A torokmandula önálló, baktérium okozta megbetegedése, gyulladása az előbbinél sokkal ritkább. A torok hátsó részében őrként vigyázó torokmanduláknak fontos védelmi szerepe van a szervezet megvédésében. Az első jelzőrendszerként működő torokmandulák a szivacsos állományukba jutó idegen anyagot elpusztítják vagy információt küldenek a többi immunszervhez.
A tüszős mandulagyulladás kialakulása során a torokmandulák járataiba jutott baktériumok hatására a mandulák felszíne vörös lesz, megduzzadnak, járataikban gennyes váladék képződik, ami a mandulák felszínén sok fehér pont (tüsző) alakjában jelenik meg. Később ezek a fehér pontok összeolvadva sárgás-fehér lepedéket képeznek. Az áll alatti nyirokcsomók megduzzadnak és részt vesznek a gyulladás továbbterjedésének megakadályozásában. A betegség gyakori velejárója a napokig tartó magas láz, amely az antibiotikumos kezelés ellenére sem szűnik. A tüszős mandulagyulladás legtöbbször a kisgyermekeket és a fiatal felnőtteket érinti.
A szülők részéről gyakran jelentkező panasz gyermekük manduláinak felszínén – gyulladásmentes, láztalan állapotban is – látható néhány fehér folt. Ezek nem tüszők és nem is a mandulagyulladás tünetei. A mandulák járataiban rekedt ételmaradék vagy hámtörmelék igazában nem veszélyes. Ez legtöbbször önmagától kilökődik. Tartósan a mandulák járataiban maradva – az ebben megragadt kórokozók által, – kellemetlen szájszag okozója lehet.
Az évente legalább négyszer-ötször előforduló gennyes mandulagyulladásmandulaműtét(tonsillectomia)szükségességét, mert az egyes megbetegedések közötti időszakban a gyermekek fizikai állapota nehezen javul és étvágya is rossz. Ritkán előforduló szövődmény a mandula körül kialakuló tályog (peritonsillaris abscessus). A gyógyszeres kezelés ilyenkor már nem elég, műtéti beavatkozásra van szükség. már felveti a