Hypertónia – gyermek- és serdülőkori magasvérnyomás
A gyermekkori hypertonia ma már nem tekinthető ritka betegségnek, mivel a túlsúly és az ehhez kapcsolódó metabolikus változások, valamint a magas vérnyomás a gyermeklakosság akár 10–18 százalékát is érintheti. Serdülőkor előtt továbbra is a másodlagos, ezen belül a veseeredetű hypertonia dominál, míg serdülőkor után jelentősen megnő az elsődleges hypertonia előfordulási gyakorisága.
A hypertonia a felnőttkori megbetegedés és halálozás meghatározó tényezője. Előfordulás gyakorisága az életkorral nő, 10 éves kor alatt csak 1–2, 8–29 éves kor között mintegy 9–10, 70 év felett pedig a lakosság több mint 50–70 százalékát érinti. Néhány évvel ezelőtt a gyermekkori magas vérnyomás ritkaságnak számított, az életmód változása, a mozgásszegény életmód, az elhízás miatt, főleg serdülőkorban robbanásszerűen megnő az emelkedett vérnyomással bíró gyermekek száma. A felnőttkori hypertoniához vezető állapotok gyökere gyakran a gyermekkorban keresendő, az egészséges életmódra neveléssel sokkal költséghatékonyabban lehetne a hypertoniát megelőzni, mint a már kialakult tüneteket kezelni.
A gyermek fejlődése során a vérnyomás normálértéke az élekorral párhuzamosan emelkedik. A vizsgálatot nyugodt környezetben végezzük, kisebb korban gyermekmandzsettát használunk a méréshez (a mandzsetta a felkar 2/3-at kell fednie). Gyermekkorban már szintén használható az un. ABPM készülék, ami 24 órán keresztül folyamatosan ellenőrzi a vérnyomást.
Többszöri kóros eredmény esetén a gyermeket gyermekkardiológia szakrendelésre irányítják, ahol egyéb, kiegészítő vizsgálatokat is elvégeznek. Hypertónia esetén tisztázni kell az okot, mert gyermekkorban 85%-ban egyéb tényezők vezetnek a kialakuláshoz. Labor-, vizeletvizsgálat, szemfenék, EKG, hasi és szívultrahang, ritkábban még bonyolultabb vizsgálatok is szükségesek a pontos diagnózis felállításához.
A kezelés alapelvei a felnőttkori magasvérnyomás betegséghez hasonlóak. Az életmód és környezeti tényezők szerepe jól ismert. A sóbevitel ésszerű megszorítása lényegében mindenkinek ajánlható. Csak néhány, a hypertoniát kísérő speciális állapot jelent kivételt. Prehypertoniában ez akár önmagában is normalizálhatja a vérnyomást, a kialakult hypertoniában a vérnyomáscsökkentő szerek hatását fokozza. A sóbevitel és a súlyfelesleg csökkentése, valamint a dinamikus testedzés egymástól függetlenül csökkentik a vérnyomást, ezért kövér/prehypertoniás esetekben feltétlenül ajánlott. A fentebb leírt nem gyógyszeres kezelést egészítheti ki – indokolt esetben – a gyógyszeres kezelés. A felnőttkori hypertóniahoz hasonlóan a kezelés felépítése lépcsőzetes, ha az adott gyógyszerrel, gyógyszermennyiséggel nem értünk el eredményt, akkor a kontrollvizsgálatok során ennek megfelelően módosítanak rajta. A kezelés megkezdésekor a gyermek fejfájásra, rosszullétre panaszkodhat, mely a későbbiekben megszűnik. A terápia célja, hogy a gyermek vérnyomását az életkori célérték alá csökkentsék!
Nem lehet elég hangsúlyt fektetni a megelőzésre! Szülőként figyeljünk gyermekeinkre, lehetőség szerint kontrolláljuk testsúlyukat, így megakadályozhatjuk a magasvérnyomás betegség kialakulását!