Szűlőknek

Csalánkiütés (urtica)

nagy.miklos No Comments
csalankiutes.jpg

 

Csalánkiütés (urtica)

A csalánkiütés a bőrön és a nyálkahártyán kialakuló, 1-2 cm átmérőjű rózsaszínű-vöröses, viszkető elváltozás. A csalánkiütésnél a kis erek falának fokozott áteresztőképessége miatt vizenyő képződik (folyadék kiáramlás történik a szövetek közé). Sajnos a vizenyő képződés érintheti a légutak nyálkahártyáját is, ilyenkor a csalánkiütés fulladásveszéllyel járhat. Ha a vizenyő a laza kötőszövetekre terjed ki (gége, garat, szájnyálkahártya) angioneurotikus oedemaról beszélünk, ami életveszélyes állapotot jelent, anaphylaxias sokkba torkollhat! A csalánkiütéseket a fennálló időtartam szerint szoktuk csoportosítani, megkülönböztetünk heveny és idült csalánkiütéseket.
A heveny csalánkiütésekre jellemző, hogy általában 24 órán belül, spontán elmúlnak. Nagyon gyakoriak, okozhatják rovarcsípések, légúti allergének, ételek, gyógyszerek.
Ha a csalánkiütés több mint hathetes időtartamot tekintve visszatérő vagy állandóan fennálló jellegű, akkor beszélünk idült csalánkiütésről. A visszatérő vagy idült csalánkiütések részletes kivizsgálást igényelnek. Oka lehet étel- vagy gyógyszerallergia, fertőzés, esetleg autoimmun betegség is.
A csalánkiütések kezelése az okok feltárása esetén és azoktól függően más és más. A heveny csalánkiütés nem igényel különösebb kezelést. Elsődleges a kiváltó ok elkerülése, a kis kiterjedésű csalánkiütések gyakran spontán szűnnek, kalcium, vény nélkül kapható antihisztamin tartalmú kenőcs és/vagy tabletta alkalmazása mellett enyhül a viszketés. Súlyos esetben, ha az egész testre kiterjed, vagy egyéb panaszok csatlakoznak hozzá (pl. nehézlégzés, sípoló légzés) feltétlenül orvosi ellátást igényel. Fontos, hogy ajak, vagy egyéb nyálkahártya duzzanat esetén azonnal forduljunk orvoshoz, mert ez az anaphylaxias sokk előjele lehet! Ilyenkor antihisztamin készítmény mellett azonnal szteroid tartalmú gyógyszert is kap a beteg, ritkábban még egyéb létfontosságú beavatkozásra is szükség lehet a betegnél!
Krónikus csalánkiütés esetén lehetőség szerint még inkább az oki kezelésre törekszünk.
 
 
 

 

Mononucleosis infectiosa

nagy.miklos No Comments
mononucleosis infectiosa.jpg

 

Mononucleosis infectiosa

Fertőző vírusos megbetegedés, mely magas lázzal, torokgyulladással, máj- és lépmegnagyobbodással, nyirokcsomó duzzanattal jár.
Betegség lefolyása:
A mononucleosis infectiosát 80 %-ban az Epstein-Barr vírus (EBV), 20 %-ban pedig a cytomegalovírus (CMV) okozza. Az EBV és a CMV is a Herpesvírusok családjába tartozik. Jellemzően a fiatal felnőttkor betegsége.

Klinikai kép: a kórkép hirtelen, magas lázzal, étvágytalansággal, szem mögötti fejfájással kezdődik. A láz néha tartós, 7-14 napig tart és 38-39C mérhető . A garatképletek gyulladt vörösek, fájdalmasak, izomfájdalom, testszerte megnagyobbodottak a nyirokcsomók, hasi fájdalom, hányinger, hányás is jelentkezik. A nyirokcsomó megnagyobbodás az állkapocs alatt, a nyakon tapintható puha, esetleg fájdalmas duzzanat formájában. Igen gyakran megnagyobbodott a lép és a máj. Sárga bőr (icterus), petechia (pontszerű vérzések), a bőrön/szájnyálkahártyán és az ízületi fájdalom (arthralgia) nem mindig található meg.

A laboratóriumi vizsgálatok közül jellegzetes a minőségi perifériás vérképben a lymphocyták relatív arányának 50% fölé való emelkedése. (Innen kapta a nevét a betegség, ugyanis a lymphocytáknak nem hasadt a magja, hanem egész; mono=egy nucleus=mag). Bár mindkét kórokozó igen hasonló lefolyású betegséget okoz, azért bizonyos sajátosságokat is mutat. Míg EBV esetén tipikus a láz, fájdalmas, vörös torok és a gyulladt, szürkés-sárga lepedékkel bevont torokmandulák, addig CMV esetén inkább a láz, a nyirokcsomó-megnagyobbodás, a lépmegnagyobbodás dominál.

Mindkét vírus közvetlen kontaktussal terjed, leggyakrabban nyállal. Ezért is kapta a beszédes "kissing disease" (csókolózó betegség) nevet is. Más terjedési módokat is igazoltak. Több-kevesebb bizonyíték van a vérrel, vizelettel, nemi váladékkal, anyatejjel való terjedés mellett a beteg egyénből származó transzplantálandó szövettel való átvitelre is mindkét vírus esetén.

Mononucleosis infectiosa gyakran előfordul csökkent celluláris immunitású egyéneknél, például szervátültetetteknél, HIV-fertőzötteknél, stb. Ilyen esetekben gyakran nagyon súlyos a lefolyás (fulmináns mononucleosis infectiosa). Kiállt fertőzés után a szervezet valamely sejtjeiben nyugvó állapotú vírusok maradhatnak meg, melyek később újraaktiválódhatnak. Ennek CMV esetén jelentősebb, mert a reaktíválódó vírus a terhesség második felében komoly magzati ártalmat okozhat (CMV foetopathia, congenitalis cytomegalovírus infectio).

Az EBV a mononucleosison kívül még daganatos betegségeket is okozhat: Burkitt-lymphoma, nasopharyngealis carcinoma, testüregi lymphoma HIV-fertőzésben (body cavity lymphoma). Az EBV volt az első vírus, melynek onkogén hatását felismerték. Az EBV okozta daganatok Afrikában és Kínában gyakoribbak.

A diagnózis alapja a klinikai tünettan. A kórokozó azonosítására leggyakrabban az EBV, illetve a CMV ellen termelődő antitestek vérből való kimutatását alkalmazzák, melyek tartósan perzisztálnak. A Paul-Bunnel reakció, más néven heterofil agglutinációs teszt EBV esetén a betegek mintegy felében átmenetileg pozitív, míg CMV esetén negatív. Egyéb molekuláris biológiai módszereket (PCR) is alkalmaznak. A minta lehet vér, torokmosó folyadék, esetleg vizelet.

A betegség legalább 2 hétig tart és általában magától gyógyul, azonban nem ritka a 4-5 hétig tartó lefolyás sem. A láz és a nyirokcsomó-megnagyobbodás sokáig fennáll. Előfordulhat a torokgyulladás bakteriális felülfertőződése. A mononucleosis enyhe formájában oki kezelést nem végeznek. A láz csillapítása, kiegyensúlyozott táplálkozás, kímélő életmód javasolt. Súlyos, fulmináns mononucleosis infectiosa esetén vírusellenes szereket (gancyclovir, foscarnet, cidofovir) alkalmaznak. Rezisztencia előfordul az alkalmazott szerrel szemben.

Nem immunkárosodottakban ritkák a szövődmények. EBV esetén vérszegénység (autoimmun haemolyticus anaemia), gyermekkori neutropenia, léprepedés (lépruptura), agyvelőgyulladás (encephalitis), Guillain-Barré-szindróma, Bell-féle arcidegbénulás (Bell paresis), myelitis transversa, heregyulladás (orchitis), akut veseelégtelenség, májelégtelenség.

CMV esetén előfordulhat tüdőgyulladás (interstitialis pneumonia CMV miatt), Guillain-Barré-szindróma, agyhártya és agyvelőgyulladás (meningoencephalitis), szívizomgyulladás (myocarditis), májelégtelenség, vérlemezkehiány (thrombocytopenia), vérszegénység (haemolyticus anaemia) és bőrkiütések. Igen ritkán halálos is lehet. Immunkárosodottaknál gyakoribbak a szövődmények.

Mivel a betegség megterheli a májat, ezért törekedni kell a májkárosító anyagok bevitelének csökkentésére. Például ha nincs bakteriális felülfertőződés tilos antibiotikumot szedni és az alkoholfogyasztás is mellőzendő, stb. Régi megfigyelés, hogy ha aminopenicillin tartalmú antibiotikumokat adnak, akkor 9-10 nap múlva apró, hol scarlatinára, hol kanyaróra emlékeztető kiütések (maculo-papularis rash) alakulnak ki (ampicillin rash).

Az EBV okozta mononucleosis mellett elkülönítendő a lázzal, nyirokcsomó-megnagyobbodással, lépmegnagyobbodással, lymphocyta felszaporodással járó állapotoktól. Ilyenek lehetnek a vérképzőszervi daganatos betegségek, mint a leukémiák és lymphomák. Haematológiai daganatos betegségben szenvedőknél CMV nem gyakran mutatható ki. Inkább az alapbetegség, vagy a kezelés okozta immunszuppresszió miatt fordulhat elő, hogy fogékonyabbak a megfertőződésre. Károsodott immunrendszerű egyéneknél leggyakrabban pneumoniát okoz a CMV. A leukémiák, lymphomák esetén az érintett szervekből vett minta (például csontvelő) szövettani vizsgálata segít a diagnózisban. A toxoplasma-fertőzés, vírushepatitisek, HIV-fertőzés is mononucleosis infectiosára emlékeztető kórállapotot hoz létre. A kórokozó azonosításával elkülöníthetőek.

Megelőzési és más fontos tanácsok:
Védőoltás jelenleg nincs. Májkárosító anyagok fogyasztása (például alkohol) kerülendő. Nyállal, vizelettel, nemi váladékkal, vérrel, anyatejjel szennyeződő anyagok alapos fertőtlenítése javasolt. Csókolózással terjedhet!
 

Herpangina

nagy.miklos No Comments
herpangina.jpg

 

Herpangina

Akut, Coxsackie-vírus által okozott hólyagos torokgyulladás, mely elsősorban kisdedeken észlelhető.
Betegség lefolyása:
A kórokozó a Coxsackie-vírus A (szerotípus:1,10,16,22), nem gyakori a Coxsackie-vírus B (szerotípus:1,5), illetve Echovírusok (szerotípus:3,6,9,16,17,25,30).  A betegség főleg óvodáskorban jelentkezik, hurutos tünetekkel jár, és magától gyógyul. Nyáron 3-10éves gyermekeket is érintheti, ritka serdülőkorban, fiatal felnőtteknél. Sporadikus megbetegedési elvétve lép fel.

Jellemző tünetei: hirtelen magas láz, fejfájás, étvágytalanság, torok-, nyak-, has- végtag (izom) fájdalom. A láz 38-40C között lehetséges, néha csak hőemelkedés jelentkezik, 2-4 nap alatt megszűnik, a fekély egy hétig észlelhető. Csecsemőkön hányás és görcsök előfordulhatnak. 2 napon belül ritkán a torokban, mandulákon, pofa nyálkahártyán, inkább lágyszájpadon, nyelven fájdalmas, apró enanthema, melyből pontszerű macula, 24 órán belül erythemás papula, aztán papulo-vesiculáris (hólyagos) kiütéssé alakul át, majd felületesen kifekélyesedik és kb. egy hét alatt spontán eltűnik. Az elváltozások ritkán egyediek, inkább kettő-hat látszik belőlük egyidőben. A betegek nem kívánnak semmit sem fogyasztani, mert kifejezett a nyelési fájdalom.

Fiatal csecsemőkön súlyos légzési distress szindromával, hepatitissel(májgyulladás) és myocarditissel (szívizomgyulladás) járhat, a kép szepszis képét kelti.

Differenciáldiagnosztikailag herpeses stomatitistől, visszatérő aphtától, más eredetű tonsillitistől, pharyngitistől kell elkülöníteni. Az aphtosus jellegű szájfertőzések nagyobb gyermekeken, felnőtteken is jelentkeznek. Coxsackie A fertőzéshez csatlakozhat Lymphonodularis pharyngitis. A bakteriális és vírális tonsillitisek,pharyngitisek kapcsán nincs hólyagos (vesicularis) -fekélyes jellegű elváltozás.

A Coxsackie vírusok által okozott elváltozások a száj hátsó részében, elsősorban a garatíveken mutatkoznak. A szövődmények ritkák, a terápiája tüneti.

 

Molluscum contagiosum

nagy.miklos No Comments
molluscum contagiosum.jpg

 

Molluscum contagiosum

 
A kórokozó a Poxvírus család tagja, mely specifikus az emberre és az egész világon elterjedt. A fertőzés emberről emberre szoros kontaktus révén terjed. A vírus epidermotropikus, csak a bőrt fertőzi meg. Terjedés gyakran szexuális úton, illetve közvetlen bőr-vagy nyálkahártya kontaktussal is lehetséges. A terjedési módnak megfelelően a gát-, genitális tájék, comb és arc bőre gyakran fertőződik. A nemi szerveken, lágyékhajlatokban csoportosan láthatók.
Elsősorban iskolás és iskoláskor előtti gyermekeken fordul elő leginkább, Poxvírus által okozott bőrfertőzés. Közvetlen érintkezéssel terjed, nagyon fertőző betegség. Lappangási idő 2-7 hét. Leggyakrabban immunszupprimáltakban okoz fertőzést (HIV-fertőzöttek, daganatos betegek, atópiás alkatúak stb.).

molluscum.jpgJellemző elváltozás: a bőrön félgömb, szemölcs-szerű képletek jelennek meg. A bőrön izoláltan, vagy csoportosan lencsényi, 1-3 mm átmérőjű, gyöngyszemszerű, bőrszínű kemény papulák, középen tűszúrás szerű behúzódással. A göbcséket megnyomva fehér kásás folyadék ürül.

 
 
A bőrelváltozás spontán felszívódhat szisztémás tünetek nélkül vagy fennállhat hónapokon, éveken át immunszupprimált betegeken esetleg generalizálódhat atópiás egyénekben.

Gyakran előfordul szerzett immundeficiens szindrómában (alacsony a CD-4 pozítiv lymphocyta sejtek száma). Ilyenkor a fertőzés generalizálódhat, a fertőzés megjelenése nem a genitalis területen, hanem az arcon, nyakon, a felső testrészen jellemző. Egyes esetekben óriási hyperkeratoticus molluscum fejlődik ki, különösen immunszuppresszív kezelteken (1-2cm nagyságú molluscum giganteum). A bőrelváltozások bakteriálisan fertőződhetnek, atópiás egyénekben ekcéma molluscatum léphet fel.

Differenciáldiagnosztikailag a verruca vulgaristól, a verruca plana juvenilistől, a sebaceus hyperplasiától, a naevus intradermalistól, basaliomától, a multiplex léziókat miliumoktól, hydrocystomáktól, syringomáktól, az óriás molluscumokat (pl. HIV pozitív vagy AIDS-es betegeken) spinocellularis carcinomától vagy regrediáló keratoacanthomától kell elkülöníteni.

A diagnózist a klinikai kép és a szövettani vizsgálat biztosítja.

Terápiája: kinyomás csipesszel, Volkmann-kanállal lekaparással, lézerkezeléssel, kriotherápiával eltávolítható. Szteroid kezelés hátráltatja a betegség gyógyulását.

Megelőzési és más fontos tanácsok:
Felelőtlen, szoros kontaktusok kerülése. A gyermekek játszótársaikat fertőzhetik, ezért érdemes eltávolítani.
 

A hús és zöldség

nagy.miklos No Comments
karfiol.jpg

 

A hús és zöldség

A bébiételek előállításához a legkiválóbb minőségű nyersanyagok kerülnek feldolgozásra, melyeket speciális körülmények között termesztenek, tekintettel arra, hogy bébiételek alapanyagát képezik. Gyártás előtt a nyersanyagok alapos és szigorú vizsgálaton esnek át, hogy megfeleljenek a szigorú európai normáknak.
Karfiol
A karfiol kalóriaszegény zöldség, gazdag viszont ásványi sókban (foszfor, kálium).  Fontos nyomelemeket (vas, kobalt, magnézium, jód) valamint egy sor vitamint tartalmaz. 8 hónapos kortól.
 
 
repa.jpgRépa 
Az édes, aromás és zsenge répa elősegíti a vérképződést és pozitív hatással van a látásra. 4 hónapos kortól.
 
borso.jpgBorsó
A borsó sok fehérjét, rostot és vitamint tartalmaz, valamint alacsony a zsírtartalma. 6 hónapos kortól, csak passzírozva.
 
spenot.jpgSpenót
A paraj gazdag forrása a luteinnek – karotin-pigmentnek, melynek antioxidáns hatása van. 8 hónapos kortól.
 
burgonya.jpgBurgonya
A burgonya a legolcsóbb C-vitamin forrás régiónkban. Aránylag kalóriaszegény, ezért a belőle készült ételeket szükséges további vitaminokkal és nyomelemekkel kiegészíteni. 4 hónapos kortól.
 
hus.jpgHús
A hús elsősorban fontos fehérjeforrás, mely elengedhetetlen a szervezet szöveteinek újraképződéséhez. Nagyon gazdag B-vitaminokban, melyek az idegrendszer számára nélkülözhetetlenek. 6 hónapos kortól: csirke, pulyka, édesvízi hal, nyúl, 8 hónapos kortól:borjú, marha, sertés (zsírszegény), máj (hetente 1x).
 

Gyümölcs és gabonaféle

nagy.miklos No Comments
korte.jpg

 

 

Gyümölcs és gabonaféle

A csecsemő harmonikus fejlődésében fontos szerepet játszik a kiegyensúlyozott étrend. A táplálkozás elválaszthatatlan része a gyümölcs, mert természetes forrása a vitaminoknak, ásványi anyagoknak, rostoknak és más fontos, az ember számára nélkülözhetetlen anyagoknak.
Körte
A körte segít a méreganyagok kiválasztásában, elősegíti a vérképződést és erősíti az immunrendszert. 6 hónapos kortól.
 
alma.jpgAlma
Az alma gazdag pektinben, mely kitisztítja a szervezetet és hozzájárul a metabolitikus folyamatok optimalizációjához. 4 hónapos kortól adható.
 
 
eper.jpgEper
Az epernek pozitív hatása van a metabolizmusra és az immunrendszerre. Gazdag forrása az A-, B-, C-, E-vitaminoknak, ásványi anyagoknak, főleg a bórnak, káliumnak, fluornak, foszfornak, magnéziumnak, kobaltnak, kénnek és kalciumnak. 12 hónapos kortól.
 
sargabarack.jpgSárgabarack
A sárgabarack jó hatással van a haj, körmök és bőr minőségére, valamint csökkenti a fáradékonyságot. 8 hónapos kortól.
 
afonya.jpgÁfonya
Az áfonya segít hasmenés esetén, megerősíti az immunrendszert a vírusokkal szemben, csökkentik a vér cukor- és koleszterinszintjét. 12 hónapos kortól.
 
oszibarack.jpgŐszibarack
Az őszibaracknak nyugtató hatása van a szervezetre, erősíti a szívet, az ereket és a vérkeringést. 4 hónapos kortól adható.
 
banan.jpgBanán
Fontos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Gazdag sacharidokban és magas a kálium-tartalma. 4 hónapos kortól mag nélkül.
 
malna.jpgMálna  
A málna elegendő kalciumot, magnéziumot, foszfort, vasat, káliumot, de szalicilsavat is tartalmaz, mely eredményes a lázzal járó betegségekkel szemben. 12 hónapos kortól.
 
szeder.jpgSzeder
A szeder nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint. Fogyasztása elsősorban megfázáskor, az üregek gyulladásánál, stb. ajánlott. Segíti a betegség gyorsabb lefolyását.
 
szilva.jpgSzilva
A szilva többek között B12-vitamint (kabalamint) tartalmaz, mely fontos a vér képződésénél, továbbá biotint, mely a testben lejátszódó anyagcserénél játszik fontos szerepet, és gondoskodik bőrünk, körmeink és hajunk egészségéről és szépségéről. 8 hónapos kortól.
 
gabonafelek.jpgGabonafélék
A gabonafélék nélkülözhetetlen összetevői a csecsemő étlapjának 6 hónapos kortól. Forrásai elsősorban a B-vitaminnak, élelmi rostoknak és vasnak. A gabonaféléket kása formájában vezethetjük be a gyermek étrendjébe – legelőször rizs-, kukorica-, majd gabonakását, melyet a továbbiakban bele lehet keverni gyümölcsalapú, ill. húsos-zöldséges ételekbe. 4 hónapos kortól: rizs, kukorica, szentjánoskenyér, 6 hónapos kortól: búza, zab, árpa, rozs.
 

ABPM normálértékek gyermekkorban

nagy.miklos No Comments

Fiúk
Test-magasság
cm
24 órás
nappali 8-20 óra
éjszakai 0-6 óra
50 pc.
95 pc.
50 pc.
95 pc.
50 pc.
95 pc.
120
105/65
113/72
112/73
123/85
95/55
104/63
130
105/65
117/75
113/73
125/85
96/55
107/65
140
105/65
121/77
114/73
127/85
97/55
110/67
150
109/66
124/78
115/73
129/85
99/55
113/67
160
112/66
126/78
118/73
132/85
102/56
116/67
170
115/67
128/77
121/73
135/85
104/56
119/67
180
120/67
130/77
124/73
137/85
107/56
122/67
Leányok
Test-magasság
cm
24 órás
nappali 8-20 óra
éjszakai 0-6 óra
50 pc.
95 pc.
50 pc.
95 pc.
50 pc.
95 pc.
120
103/65
113/73
11/72
120/84
96/55
107/66
130
106/66
117/75
112/72
124/84
97/55
109/66
140
108/66
120/75
114/72
127/84
98/55
111/66
150
110/66
122/76
115/73
129/84
99/55
112/66
160
111/66
124/76
116/73
130/84
100/55
113/66
170
112/66
124/76
118/74
131/84
101/55
113/66
180
113/66
124/76
120/74
131/84
103/55
114/66
 
      Normálértékek a gyermekkori ABPM mérésekhez. (Pediatrics 13: 178-84)

Normál vérnyomásértékek gyermekkorban

nagy.miklos No Comments

Kor (év)
Percentilis
Systolés RR (Hgmm)
a hosszpercentil függvényében
Diastolés RR (Hgmm)
a hosszpercentil függvényében
5%
10%
25%
50%
75%
90%
95%
5%
10%
25%
50%
75%
90%
95%
1
90
94
95
97
98
100
102
102
50
51
52
53
54
54
55
95
98
99
101
102
104
106
106
55
55
56
57
58
59
59
2
90
98
99
100
102
104
105
106
55
55
56
57
58
59
59
95
101
102
104
106
108
109
110
59
59
60
61
62
63
63
3
90
100
101
103
105
107
108
109
59
59
60
61
62
63
63
95
104
105
107
109
111
112
113
63
63
64
65
66
67
67
4
90
102
103
105
107
109
110
111
62
62
63
64
65
66
66
95
106
107
109
111
113
114
115
66
67
67
68
69
70
71
5
90
104
105
106
108
110
112
112
65
65
66
67
68
69
69
95
108
109
110
112
114
115
116
69
70
70
71
72
73
74
6
90
105
106
108
110
111
113
114
67
68
69
70
70
71
72
95
109
110
112
114
115
117
117
72
72
73
74
75
76
76
7
90
106
107
109
111
113
114
115
69
70
71
72
72
73
74
95
110
111
113
115
116
118
119
74
74
75
76
77
78
78
8
90
107
108
110
112
114
115
116
71
71
72
73
74
75
75
95
111
112
114
116
118
119
120
75
76
76
77
78
79
80
9
90
109
110
112
113
115
117
117
72
73
73
74
75
76
77
95
113
114
116
117
119
121
121
76
77
78
79
80
80
81
10
90
110
112
113
115
117
118
119
73
74
74
75
76
77
78
95
114
115
117
119
121
122
123
77
78
79
80
80
81
82
11
90
112
113
115
117
119
120
121
74
74
75
76
77
78
78
95
116
117
119
121
123
124
125
78
79
79
80
81
82
83
12
90
115
116
117
119
121
123
123
75
75
76
77
78
78
79
95
119
120
121
123
125
126
127
79
79
80
81
82
83
83
13
90
117
118
120
122
124
125
126
75
76
76
77
78
79
80
95
121
122
124
126
128
129
130
79
80
81
82
83
83
84
14
90
120
121
123
125
126
128
128
76
76
77
78
79
80
80
95
124
125
127
128
130
132
132
80
81
81
82
83
84
85
15
90
123
124
125
127
129
131
131
77
77
78
79
80
81
81
95
127
128
129
131
133
134
135
81
82
83
83
84
85
86
16
90
125
126
128
130
132
133
134
79
79
80
81
82
82
83
95
129
130
132
134
136
137
138
83
83
84
85
86
87
87
17
90
128
129
131
133
134
136
136
81
81
82
83
84
85
85
95
132
133
135
136
138
140
140
85
85
86
87
88
89
89
 
 
1-17 éves fiúk vérnyomásértékei a testmagasság percentilisének függvényében
(Pediatrics 1996, 98: 649-658)
 
90 percentilis alatt      normális vérnyomás
90-95 percentilis         szoros további megfigyelés
95 percentilis felett     hypertónia
Kor (év)
Percentilis
Systolés RR (Hgmm)
a hosszpercentil függvényében
Diastolés RR (Hgmm)
a hosszpercentil függvényében
5%
10%
25%
50%
75%
90%
95%
5%
10%
25%
50%
75%
90%
95%
1
90
97
98
99
100
102
103
104
53
53
53
54
55
56
56
95
101
102
103
104
105
107
107
57
57
57
58
59
60
60
2
90
99
99
100
102
103
104
105
57
57
58
58
59
60
61
95
102
103
104
105
107
108
109
61
61
62
62
63
64
65
3
90
100
100
102
103
104
105
106
61
61
61
62
63
63
64
95
104
104
105
107
108
109
110
65
65
65
66
67
67
68
4
90
101
102
103
104
106
107
108
63
63
64
65
65
66
67
95
105
106
107
108
109
111
111
67
67
68
69
69
70
71
5
90
103
103
104
106
107
108
109
65
66
66
67
68
68
69
95
107
107
108
110
111
112
113
69
70
70
71
72
72
73
6
90
104
105
106
107
109
110
111
67
67
68
69
69
70
71
95
108
109
110
111
112
114
114
71
71
72
73
73
74
75
7
90
106
107
108
109
110
112
112
69
69
69
70
71
72
72
95
110
110
112
113
114
115
116
73
73
73
74
75
76
76
8
90
108
109
110
111
112
113
114
70
70
71
71
72
73
74
95
112
112
113
115
116
117
118
74
74
75
75
76
77
78
9
90
110
110
112
113
114
115
116
71
72
72
73
74
74
75
95
114
114
115
117
118
119
120
75
76
76
77
78
78
79
10
90
112
112
114
115
116
117
118
73
73
73
74
75
76
76
95
116
116
117
119
120
121
122
77
77
77
78
79
80
80
11
90
114
114
116
117
118
119
120
74
74
75
75
76
77
77
95
118
118
119
121
122
123
124
78
78
79
79
80
81
81
12
90
116
116
118
119
120
121
122
75
75
76
76
77
78
78
95
120
120
121
123
124
125
126
79
79
80
80
81
82
82
13
90
118
118
119
121
122
123
124
76
76
77
78
78
79
80
95
121
122
13
125
126
127
128
80
80
81
82
82
83
84
14
90
119
120
121
122
124
125
126
77
77
78
799
79
80
81
95
123
124
125
126
128
129
130
81
81
82
83
83
84
85
15
90
121
121
122
124
125
126
127
78
78
79
79
80
81
82
95
124
125
126
128
129
130
131
82
82
83
83
84
85
86
16
90
122
122
123
125
126
127
128
79
79
79
80
81
82
82
95
125
126
127
128
130
131
132
83
83
83
84
85
86
86
17
90
122
123
124
125
126
128
128
79
79
79
80
81
82
82
95
126
126
127
129
130
131
132
83
83
83
84
85
86
86
 
 
1-17 éves lányok vérnyomásértékei a testmagasság percentilisének függvényében
(Pediatrics 1996, 98: 649-658)
 
90 percentilis alatt      normális vérnyomás
90-95 percentilis         szoros további megfigyelés
95 percentilis felett     hypertónia

Rejtett here – Retentio testis

nagy.miklos No Comments

 

Rejtett here – Retentio testis

A kisfiús édesanyák általában akkor találkoznak először ezzel a kifejezéssel, amikor gyereküknél az orvos megállapítja a beavatkozás szükségességét. Az általában műtétet igénylő elváltozáshoz szülői engedély szükséges, a döntéshez pedig ismerni kell a betegséget, a beavatkozás mibenlétét és a lehetséges szövődményeket, kockázatokat, amelyekkel a műtét, esetleg annak hiánya járhatnak.
Normális magzati fejlődés esetén a kisfiúk hasüregben fejlődő heréi még a születés előtt leszállnak a herezacskóba. Több okra is visszavezethető, ha ez a folyamat nem megy végbe még a magzati életben. Előfordulhat, hogy a leszállási útvonalon következik be valamilyen "zavar", ami megakadályozza a here eljutását a herezacskóba. Lehetséges, bár ritkán fordul elő, hogy a here ugyan leszállt még a magzati életben, de valamiért visszahúzódik a kisgyerekkor idején. Néha pedig valamilyen ok miatt eleve ki sem fejlődik, vagy még a születés előtt elpusztul a here.
Teendők
Ez utóbbi esettől eltekintve az első életév alatt még van esély arra, hogy a leszállásban elmaradt here károsodás nélkül eljusson a herezacskóba. Ezért, ha a kisbabáknál meg is állapítják a rendellenességet, de a here hiányán túl egyéb veszélyt nem észlelnek, egyéves korukig az orvosok általában nem javasolnak egyebet, mint a "várakozást". Ha egyéves korig nem jelentkezik semmilyen változás, gyermekurológiai szakvizsgálatot javasolnak. A további teendőt a szakorvos dönti el.
Amennyiben egyik here sem szállt le a herezacskóba, kétoldali rejtett heréről beszélünk. Ebben az esetben általában hormonkezeléssel próbálkoznak először, amely körülbelül 30-50%-ban önmagában is elegendőnek bizonyul. Eredménytelen hormonkezelés vagy egyoldali rejtett here esetén általában műtéti beavatkozásra van szükség. Ritkán előfordulhat, hogy a műtét során olyan megváltozott anatómiai viszonyokat találnak (ondózsinór rövidsége, stb.), amelyek nem teszik lehetővé a here azonnali lehozatalát a herezacskóba, ilyenkor egy második műtétre is szükség lehet. Az esetek többségében azonban az egyszeri, egy- és kétéves kor közötti műtét elegendőnek bizonyul. Általában – ha a műtét során nem olyan csökevényes herét találnak, amelynek eltávolítása feltétlenül indokolt – az ebben a korban elvégzett beavatkozás a here hormon- és ivarsejt-termelő funkcióját nem befolyásolja, de erről teljes biztonsággal természetesen csak felnőttkorban győződhetünk meg.

Lisztérzékenység (Coeliakia)

nagy.miklos No Comments

 Lisztérzékenység (Coeliakia)

 A lisztérzékenység a vékonybél krónikus megbetegedése, amelyet a táplálékkal bejuttatott glutén, gliadin nevű komponense idéz elő a genetikailag fogékony emberekben. A gliadin (búza-, árpa-, rozs- és zablisztben található) az arra érzékeny egyénben károsítja a bél nyálkahártyáját, a gyulladt bél úgy néz ki, mintha valami „legyalulta” volna a felszívódáshoz rendkívül fontos bélbolyhokat. A klinikai kép sokszínűségét a külső (környezeti) és a belső (immunológiai és genetikai) tényezők alakítják ki. A korábban többnyire gyermekkori gasztroenterológiai megbetegedésnek tartott coeliakiát ma már egy bármely életkorban kialakuló, az egész szervezetet érintő megbetegedésnek tekintjük. A vékonybél-nyálkahártya károsodása következtében gyakran felszívódási zavarra utaló tünetek is megfigyelhetők. Magyarországon a gyakoriság 1:85, a közvetlen rokonok 10-20%-ban érintettek, a nő-férfi arány 2:1.
Panaszok és tünetek
Nincs tipikus megjelenése!! Vannak tünetmentes betegek, vagy csak enyhe hiányállapot jelei észlelhetők. Máskor a tünetek nagyon kifejezettek.
A betegség bármely életkorban kialakulhat, de általában a gyermek fél-egy éves kora között lassan, fokozatosan alakul ki. A lisztneműeket is tartalmazó mesterséges táplálék bevezetését követően étvágytalanság, súlymegállás, egy-egy hányás vagy egyre rosszabbodó állagú székletek jelzik a betegség kezdetét. Esetleg hasmenés, haspuffadás, nagytömegű, bűzös székletürítés, elődomborodó has, fogyás jellemzi. A gyermek fejlődésében elmarad társaitól, fáradékony. Néha csak az indokolatlan vérszegénység, magatartási zavar (zárkózottság) hívja fel a figyelmet a betegségre. 
Kivizsgálás
Mivel a lisztérzékenységet (coeliakiát) a klinikai kép sokszínűsége jellemzi, a helyes diagnózis alapja, hogy gondoljunk a betegségre! Coeliakia gyanúja esetén vérvizsgálatra, speciális teszt elvégzésére van szükség. Pozitív teszt esetén a diagnózist a felső emésztőszervi tükrözés (endoszkópia, gastroscopia) során a vékonybélből vett szövettani vizsgálat erősíti meg.     
Kezelés
A kezelés alapját egy életen át tartó szigorú gluténmentes diéta betartása jelenti (a gabonaneműeket ki kell iktatni az étrendből). A gluténmentes diéta szigorú betartása esetén a kórjóslat megfelelő, a halálozás 1% alatti, ennek hiányában 10-30% közötti! A coeliakiás betegek orvosi ellenőrzést-gondozást igényelnek, melyet úgynevezett coeliakia centrumokban végeznek. Szövődményként 6-8%-ban alakulhat ki bél lymphoma. A fennálló hiányállapottól függően kiegészítő vitaminok, vérképzőszerek adására lehet szükség.
A diétát szigorúan, egész életen át be kell tartani, mert ellenkező esetben a tünetek ismét jelentkezhetnek!
 
Megelőzés
A betegség megelőzése céljából Magyarországon korábban, már 5 hónapos kortól javasolják liszt adását a csecsemőknek. Csak korlátozott mennyiséget szabad adni a csecsemőnek, mert a túlzott bevitel adására coeliakia alakul ki. Ennek pontos módjáról tájékoztatást háziorvosától, védőnőjétől kaphat!!
 
 
Körzetünkben az alábbi ajánlást adjuk:
          a vegyes táplálást kapó újszülötteknél javasolt 5 hónapos kortól napi fél, vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adása
          a kizárólag szopó csecsemőnél szintén 5 hónapos kortól napi fél, vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adása, amit célszerűen gyümölcshöz, főzelékhez is hozzákeverhetnek vagy a főzeléket habarva, a habaráshoz maximum egész napra összesen napi 2,5 gr (1 csapott mokkáskanál) lisztet használva.
Fontos, hogy a fenti keksz illetve liszt adagoknál többet nem kaphat a csecsemő! Fenti adagok a lisztérzékenység megelőzését szolgálják, nem étkezést szeretnénk kiváltani velük!!!

Lisztérzékenység kimutatására alkalmas teszt (Biocard Celiac Disease)

Az ujjbegy megszúrása során nyert egy csepp vérből képes meghatározni a lisztérzékenységet. Fontos, hogy IgA hiány esetén sem ad fals negatív eredményt!!!                                                                 3800.-