Kamaszoknak

Elhízás

nagy.miklos No Comments


Alkohol

nagy.miklos No Comments


Dohányzás

nagy.miklos No Comments


Nemi betegségek

nagy.miklos No Comments


Pároknak

nagy.miklos No Comments


Fogamzás

nagy.miklos No Comments

Mit jelent a fogamzás?
Az emberi élet egy női petesejt és egy férfi spermium egyesülésével jön létre. A petesejtek a női szervezetben már megszületéskor teljes számban megtalálhatók és a nemi érés után, a termékeny kor egésze alatt havonta egy petesejt „aktiválódik” és felkészül az – esetlegesen – érkező spermium befogadására. A spermiumok a férfi heréjében a serdülőkortól fogva folyamatosan, igen nagy számban termelődnek (és a mellékherékben tárolódnak).
Amennyiben a spermiumok bejutnak a hüvelybe, onnan „saját erejükből” továbbvándorolnak a méhbe, majd a petevezetőkön elindulnak a petefészkek irányába. A fogamzás (vagy megtermékenyítés) a petevezetőben jön létre, amikor az ott lévő petesejttel az oda érkező spermiumok közül az egyik (és csak egyetlenegy) egyesül.
Az élet keletkezésének pillanatát különféle világnézetek más-más időpontba helyezik. Ennek a kérdésnek az eldöntése túlmegy ennek a honlapnak a keretein, de biológiai szemszögből annyi bizonyosan állítható, hogy a spermiummal egyesült petesejt önmagában és teljes egészében hordozza a megszületendő gyermek genetikai kódját és a gyermek kifejlődéséhez szükséges „genetikai programot” – vagyis a megtermékenyült petesejt és a megszületett magzat között „minőségi különbség” nincsen, ez a két állapot az ember egyedfejlődésének folyamatában jelent két különböző állomást. Úgyis fogalmazhatunk, hogy a petesejt a megtermékenyítéssel egy egyirányú pályára kerül, ami indul a kifejlődéssel, majd a megszületés után folytatódik a további fejlődéssel és növekedéssel, végül – viszonylag hosszú változatlanság után – kezdődik az öregedés és végül a biológiai halál.

Hogyan jut a spermium a petesejt közelébe?
Közösülés során a szexuális izgalom hatására a férfi nemi szerve megmerevedik, így képessé válik a hüvelybe való behatolásra. A szexuális izgalom tetőfokán következik be a magömlés (latin szóval ejakuláció), amikor az ondó kilövell a húgycsőből és a hüvely mélyére jut. Innen a spermiumok „saját erőből” azaz saját mozgásuk segítségével jutnak a hüvelyből a méhbe, majd innen a petevezetőbe, ahol a megtermékenyítés történik. A magömlés során 2-3 cm3 ondó ürül, amiben 200-300 millió spermium van.

A megtermékenyítés
A megtermékenyítés során a spermiumok közül egyetlenegyből kerül a genetikai anyag a petesejtbe, ezzel létrehozva a megszületendő ember – innentől fogva megmásíthatatlan és komplett – genetikai anyagát.
Az ember genetikai kódját a minden sejtünk magjában megtalálható DNS kettős spirál tartalmazza. A DNS lánc egy-egy szakaszát, amelyek egy-egy fehérjét kódolnak, géneknek nevezzük. Az ember minden sejtjében minden egyes génből kettő található, azaz a kódot minden sejt duplán tartalmazza. Ez alól a szabály alól az emberi szervezet több millió féle sejtje közül csupán az ivarsejtek (a női petesejt és a férfi spermium) a kivétel. Amikor az ivarsejtek kialakulnak, bennük a szülő genetikai kódja teljes egészében benne van, de nem duplán, hanem csak egyszeresen. Amikor a két ivarsejt egyesül, akkor egészül ki a genetikai kód a többi sejtre jellemző duplázott kóddá.

Egy kis genetika
A sejtek normális működéséhez a párban lévő gének közül mindig csak a pár egyik tagját használjuk, a másik inaktív állapotban van. Az ivarsejtek képződésekor a kétszeres génállomány véletlenszerűen feleződik, tehát mindegyik sejt egyedi kombinációban hordozza a szülő génállományát. Megtermékenyítés során a két szülői génállomány egyesül, de a magzatban véletlenszerűen aktiválódnak, illetve inaktiválódnak a génpárok tagjai.

Milyen nemű lesz a magzat?
A magzat nemét a nemi kromoszómák határozzák meg (kromoszómának nevezzük a DNS spirál nagyobb egységeit – egy kromoszómában több millió gén található). Nemi kromoszómából kétféle létezik, az egyiket X-nek a másikat Y-nak nevezzük (mikroszkóp alatt az alakjuk hasonlít x-hez és y-hoz). A lányoknak két X kromoszómájuk van (XX), tehát a petesejt kialakulásakor a genetikai állomány feleződésével is csak X kromoszóma kerülhet a petesejtbe. A fiúknak XY a nemi kromoszómapárjuk, így a feleződéskor a spermiumba vagy X vagy Y kromoszóma kerül. A magzat neme attól függ, hogy a megtermékenyítéskor X vagy Y kromoszómát hordozó spermium egyesül a petesejttel.

Mikortól vagyunk képesek a fogamzásra, illetve a megtermékenyítésre? A serdülés (latinul pubertas) az az időszak, amikor megtörténik a szexuális érés. Ez lányokban kicsit korábban, 11-13 évesen kezdődik, fiúkban kicsit később, 12-14 évesen. A pubertas néhány éves folyamatának befejeztével kialakulnak a felnőtt, szexuálisan érett nőre, vagy férfira jellemző hormonszintek, kialakulnak a külső nemi szervek és legvégül, de nem utolsó sorban kialakul a pszichés érettség is, vagyis a felnőtt és fogamzásra kész ember (akár nő, akár férfi) egyre inkább vágyni kezd arra, hogy családot alapíthasson, hogy gyermekei lehessenek és egyre jobban törekszik arra, hogy tökéletes családanya vagy családapa lehessen.
Nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy biológiailag sokkal korábban vagyunk képesek utódok létrehozására, mint pszichésen. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy van egy kritikus időszak az életünkben, amikor gyermeket nemzeni, illetve megszülni már képesek vagyunk, de az idegrendszerünk, a pszichénk még nem képes arra, hogy a gyermeket felelősen nevelő szülőkké váljunk.