Cikkek

Bölcsőhalál – újraélesztés

nagy.miklos No Comments

Mit tudunk a bölcsőhalálról?

Bölcsőhalálról beszélünk a csecsemőkorban hirtelen és váratlanul bekövetkező halál esetén, ha az előidéző ok széles körű utólagos vizsgálatokkal sem tisztázható.
Bár az éber állapot nem kizáró ok, az esemény legtöbbször alvás közben – gyakran az éjszaka folyamán – következik be. A szülő, ha egyáltalán módja van észlelni, nem találkozik harsány tünetekkel: az eddig normálisan viselkedő baba tónustalanná válik, hangot nem ad, mozgás, légzés nem észlelhető, esetleg a bőr és nyálkahártyák színe megváltozik.
A bölcsőhalál hazánkban ritka esemény: 10.000 csecsemő közül hármat veszítünk el ilyen körülmények között évente, tehát országosan közel 30 csecsemő halálozását okozza.
Az esemény bekövetkezhet előzetesen beteg kisbabán, de látszólag egészséges csecsemőnél is megeshet. A bölcsőhalál oka az alapvető életfunkciókat szabályozó központok (légzés, szívműködés, vérnyomás szabályozás, ébresztő reakció) éretlensége. Ezen központok az agytörzsben találhatók. A központi idegrendszer működési zavarát külső és genetikai tényezők idézik elő.
A bölcsőhalál nem vezethető vissza egyetlen okra, hanem e tényezők egyike-másika szerencsétlen módon találkozik (multifaktoriális ok), akkor ezek egymás hatását erősítve vezethetnek az életfolyamatok hirtelen csődjéhez.
Megelőzés
Anyatejes táplálás: A szoptatás csökkenti a légzésleállás veszélyét.
Büfiztetés: Az éjszakai nyugalom szempontjából fontos a lenyelt levegő eltávolítása a gyomorból. A gázokkal teli gyomor felnyomja a rekeszizmot, nehezíti a légzést. A telt gyomorból, fekvő helyzetben könnyebben visszacsorog a gyomortartalom (reflux), a csecsemő könnyen aspirálhat.
Dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztás: Ezen mérgező anyagok közvetlen fogyasztása, mérgezi a magzatot, fejlődési rendellenességekhez, koraszüléshez vezet, a légzésleállás fokozott mértékben veszélyezteti. Nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzás is ártalmas!
A fektetés: A háton fektetett babák között kisebb számban fordul elő bölcsőhalál! Éjszaka mindig háton fektessük le a csecsemőt. Nappal, felügyelet mellett hason is fektethetjük, ez elősegíti a védekező reflexek kialakulását.
A betakarás: lefektetéskor a fejet szabadon kell hagyni, a bölcsőhalálban meghalt csecsemők fejét gyakran találták takaróval fedve.
Ágy és ágyazás: Az ágyban levő matrac legyen kemény. A csecsemő kiságyában a fej alá tett, összehajtogatott pelenkán és takarón kívül mást nem szabad tartani. (süppedős matrac, puha párna, vastag takaró) A babaágy legyen sűrű rácsozatú. A helységben ventillátor ne üzemeljen, a gyermek kiságyában rezgő játék ne legyen. Aludjon a kisbaba szülő közelében, azzal azonos térben, de ne közös ágyban.
Hőstressz: A baba túlhevülése légzészavart okozhat. (könnyű pamut ruházat, vékonyabb takaró, esetleg a szoba hőmérsékletének csökkentése) Kerüljük a túlságosan meleg környezetet a túlöltöztetést.
Alvás előtt használjunk cumit: elalvás előtt kell használni, a ár alvó csecsemő szájába visszahelyezett cuminak nincs előnyös hatása. Németországban és Hollandiában kedvező hatása miatt újszülöttkortól javasolják használatát, az USA-ban egy hónapos kortól (anyatejes táplálás ekkor megalapozott).
 
Otthoni monitorizálás
Otthoni használatra az Angelcare Monitort alkalmazzuk. Ennek egyetlen feladata, hogy 14 másodperces légzéskiesés (pontosabban mozgáskiesés) esetén fény és hangjelzéssel riassza a szülőket. A műszer előnye könnyű használhatósága és az a körülmény, hogy a baba testét szabadon hagyja, mivel érzékelő drótok nélkül működik. Hátránya, hogy a keringés zavarait ill. az oxygen-anyagcsere romlását nem érzékeli, valamint, hogy regisztráló berendezés nem tartozik hozzá, így az esetleges esemény utólagos analízise nehezített.
Az otthoni monitorozást mindazon esetekben javasoltnak tartjuk, amikor rizikó-tényező mutatható ki (ide értve az alváslaboratóriumokban elvégzett poliszomnográfia kóros eredményét is): hirtelen halál a családi anamnézisben, ikerszülés, kis súlyú koraszülött, GOR, valamint teljesen egészséges(nek látszó) kisbabák esetén is, a szülők megnyugtatására, ha a szülők azt kifejezetten igénylik. A tragikus esetek többsége az élet első félévén belül következik be. Ez azonban nem zárja ki konkrét esetben a bölcsőhalál felléptét a 12. élethónapban is.
Sajnálatos módon terjed az a gyakorlat, amely a bölcsőhalál-prevenciót valamilyen monitor puszta forgalmazására, kölcsönzésére szűkíti le. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy élettelen gép, amelyet a szülő a hóna alatt hazavisz, önmagában nem képes életet menteni. Az otthoni monitorizálás életveszélyes (!) a szülők felkészítése nélkül, mivel az agy vérellátásának megszűnése miatt csupán 4 perc áll rendelkezésre a szülőknek, hogy csecsemőjüket megmentsék.
Elsődleges célunk a bölcsőhalál megelőzése. A fent leírt program egy évtizedes működése során 8000 csecsemőt monitorizáltak, az így védett csecsemők körében hirtelen csecsemőhalál nem fordult elő (legalább három alkalommal a folyamatos monitorizálás ill. a szülők felkészültsége bizonyíthatóan hozzájárult a babák életének megmentéséhez). Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy 100%-os biztonság e földön semmiben – így a bölcsőhalál preventióban – sem érhető el. Szakmai körökben ismert, hogy hirtelen csecsemőhalál esetek előfordultak monitorozás alatt is, ezért hamis illúziót nem kelthetünk. Másrészt viszont a tanfolyamon megszerzett tudással a tragikus kimenetelű kockázat minimalizálható.
 
Felkészítés
 Az oktatás során ismertetjük a szülők által kivédhető rizikó-tényezőket, majd működés közben tanítjuk meg az általunk használt légzésellenőrző készülék működési elvét és használatát. Végül bemutatjuk a csecsemő-újraélesztés teljes menetét.

A baba értelmi fejlődése

nagy.miklos No Comments

Az értelem fejlődésének első fontos állomása az első mosoly megjelenése valamikor 3-6 hetes kor között. A baba kifigyeli a mosolyt, kipróbálja új tudományát, és ha pozitív reakciót kap (visszamosolyognak rá), akkor szorgalmasan gyakorolja, mint a kapcsolatteremtés új, izgalmas eszközét.

A második élethónapban (4-8 hetes kor között) felismeri azt is, hogy a hangjának változtatásával is tudja befolyásolni környezetét: másként sír, ha éhes, ha unatkozik, ha álmos stb. Ha a megfelelő reakciót kapja, azaz az történik, ami miatt sírt, akkor a kifejezési skálája tovább differenciálódik, egyre pontosabban közli velünk, mit szeretne és egyre ritkábban sír (ilyenkor az anya már gyakran a csecsemő mimikájából felismeri, mi a probléma és még azelőtt cselekszik, mielőtt a baba sírni kezdene). Azok a babák, akik viszont szünet nélkül és szinte mindig egyformán sírnak, általában félreértés áldozatai: a szülők mindegyik féle sírásra ugyanúgy reagálnak (pl. mindig felveszik, ringatják), vagy nem elégítik ki a kéréseit megfelelő módon (altatni akarják, ha éhes, megetetik, ha álmos).

3-4 hónapos kor között a kicsi elkezd ismerkedni a tárgyakkal. Már eddig is szívesen nézelődött, lenyűgözték a mozgó dolgok, a kontrasztos képek, figurák, de a harmadik élethónapban már szeretné meg is érinteni ezeket. Általában 3 hónapos korban már próbál a baba a tárgyak után nyúlni. Ösztönözzük hát sikerélményekkel: lógassunk fel számára elérhető távolságba tárgyakat, amiket hintáztathat, zörgethet – nagyon fogja élvezni.

5-6 hónapos kor között különleges felfedezést tesz: észreveszi a kezét és felismeri, hogy az az ő része. Először csak nézegeti, aztán elkezd vele játszani is. Sőt, hamarosan a lábával is. Ebben a korban jellemző, hogy a kicsi állandóan leveszi a zokniját (azt hiszi, az a lába része), rágja a lábujjait. Ez a testkép-felismerési folyamat nagyon fontos szakasza és szükséges a következő fontos fejlődési időszakba való átlépéshez. Abban a pillanatban ugyanis, hogy a baba megismeri saját testrészeit, elkezd úgy igazán játszani: ami érdekli, azt szeretné elérni, megszerezni.

7-8 hónapos kortól kezdve egyre fontosabb számára, hogy egyik helyről a másikra jusson el, csak azért, hogy megszerezzen tárgyakat. A kúszásból hamar megtanul felülni, és innentől kezdve új dimenzióban látja a világot. Ehhez az új látásmódhoz hozzá kell edződnie az idegrendszerének is, ezért átmenetileg nyűgösebb lehet. A kúszás, majd a mászás révén új élményekre tesz szert, és gyakorlatilag nincs kedve leállni, ezért az etetés és a pihenés nagy nehézségekbe ütközhet: egész egyszerűen nem tud megülni egy pillanatra, amíg megetetjük, és ellazulni annyira, hogy el tudjon aludni. Az etetést érdemes úgy szervezni, hogy kedvére mozoghasson közben, ehessen egyedül is, így érdekesebb lesz az ő számára is, és többet eszik majd. Az elalváshoz ráhangolódásra és nyugodt körülményekre van szüksége, valamint egy olyan rutinra, ami nemcsak szokásokból áll (tehát nem elég ugyanúgy csinálni a dolgokat minden nap), hanem segít neki kikapcsolni, ellazulni.

8 hónapos kortól olyan rohamos ütemben fejlődik, hogy szinte alig tudjuk vele tartani az iramot. Mindent kipróbál, mindent megszerez és ha nem sikerül valami, akkor hangosan reklamál, segítséget kér.

Csípőszűrés, csípőtorna

nagy.miklos No Comments

Csípőszűrés, csípőtorna

Fizikális vizsgálat
Az újszülöttek első csípőszűrését már a kórházban elvégzik. A csecsemő fejlődése során esedékes tanácsadásokon a háziorvos ellenőrzi a baba lábainak hosszúságát (egyforma-e a két láb), a comb- és farredők szimmetriáját, a csípőizületek mozgását. Amennyiben eltérést észlel, ortopédiai szakvizsgálatra küldi a gyermeket. Ezt kiegészítheti a csípő ultrahangos vizsgálata. (Az ultrahang vizsgálatnak semmilyen bizonyított káros hatása nincs, ellentétben a régebbi gyakorlat szerint végzett röntgenfelvétellel.)
Ultrahang
Az ultrahang a csípőizületek fejlettségét vizsgálja, láthatóvá teszi a porcfelszíneket. Segítségével észlelhető az esetleges elváltozások mértéke is, konkrétan meghatározható a probléma és az annak megszűntetését célzó terápia. Eltérés, csípőficam-gyanú esetén a szakorvos a probléma súlyosságától függően sokféle terápiás eszközt javasolhat, az enyhe tornától a terpeszpelenkán, állandóan hordott rugi-nadrágon vagy kifejezett eltérés esetén előírt Pavlik-kengyelen át akár a műtét szükségessége is felmerülhet.
Csípőtorna
Minden újszülött, csecsemőnél végezhető gyakorlat. A csípőkötöttség mértékétől függ, hogy milyen gyakran kell végeznünk. Célszerű tisztázáskor, fürdetés után végezni. A gyermek lábát csípőben, térdben 90 fokban behajtjuk, majd a combokat és csípőt kívülről megtámasztjuk. A gyermek mindkét lábát finoman, nem feszítve, oldalra távolítjuk egymástól, a rugalmas ellenállás megjelenésekor finoman tartjuk, hagyjuk, hogy a csípő kilazuljon, majd körkörös mozgásokat végzünk. A kezdeti tiltakozás után a csecsemő megszokja ezt a műveletet, kevésbé fog ellenkezni. A gyermek combizomzatának erősödése után egyre nehezebben sikerül majd gyermekünk lábát térdben-csípőben behajlítani. Segítséget jelenthet, ha középső ujjunkat a térdhajlatba helyezzük és így próbáljuk behajlítani azt. Kislányok esetén, a comboknak kétoldalt a pakolóra le kell érniük, fiúknál erre nincsen szükség. A csípőtornát nagyon óvatosan és fokozatosan kell végezni. Ennek hiányában sérülést is okozhatunk gyermekünknek.
Segédeszközök
Terpeszpelenka és rugi-nadrág
A terpeszpelenka és a rugi-nadrág hasonló elven fejti ki hatását. A "pelenkára csatolható pelenkába" vagy a nadrágba egy erős, széles, téglalap alakú betétet rögzítenek a két láb közé. Ez a merev betét széttartja a lábakat, így a combcsontok a megfelelő állásba kerülnek, miközben a babát sem akadályozzák a mozgásában.
Pavlik-kengyel
A Pavlik-kengyel nem csak a combcsontokat tartja megfelelő szögben, távol egymástól, hanem a test és a lábak elmozdulását is megakadályozza azzal, hogy szíjakkal rögzíti azok állását. Ezt az "állást", "mértéket" a szakorvos állítja be, és bár első ránézésre a kengyel ijesztőnek tűnhet a babán, a kicsiket általában egyáltalán nem zavarja.
Hosszú távra
Ha az eltéréseket nem észlelik időben, nem szüntetik meg minél fiatalabb korban, a probléma az egész későbbi életre kihathat: rövidülhet vagy befelé keresztezővé válhat az érintett láb, billegővé válhat a járás, kiálló maradhat a fenék. Ugyanakkor a korán elvégzett korrekció az esetek túlnyomó részében teljes gyógyuláshoz vezet.
Családi halmozódás
Különösen nagy a szülők felelőssége a megelőzésben, ha a családban előfordult már csípőficam. Ilyen esetekben érdemes a háziorvos figyelmét felhívni a megbetegedésre. A statisztikák szerint a veleszületett csípőficam előfordulási aránya 0,5-2%, vagyis 100 gyerekből egy-kettőt érint. Az ő családjukban általában gyakoribb a halmozott előfordulás; a szakemberek valószínűnek tartják, hogy genetikai tényezők is szerepet játszanak a csípőficam kialakulásában.
A védőnő szerepe
Sokat segíthet a problémák észlelésében és a megfelelő vizsgálatok, esetleg terápiák betartásában a védőnő is. Ő deríti fel a családi anamnézist (összegyűjti a család "előéletére" vonatkozó adatokat, fordult-e már elő hasonló megbetegedés a szülők, nagyszülők esetében), ellenőrzi, megjelentek-e a csípőszűrésen, szükség esetén betartják-e a terpeszpelenka, a Pavlik-kengyel alkalmazását, tanácsokat adhat az alkalmazandó tornagyakorlatok elsajátításában, stb.

Csecsemőkori alvászavarok, elaltatás

nagy.miklos No Comments

Csecsemőkori alvászavarok, elaltatás

Az elalvási zavar esetén a gyermek önmagától nem tud, illetve az idősebb gyermek nem akar elaludni. A gyerekek gyakran azért félnek elaludni vagy egyedül maradni este, sötétben, mert ezzel – ha csak átmenetileg is, de "itt és most"  mindenképpen – megszűnik számukra a szülői jelenlét nyújtotta védelem, biztonság. A csecsemőkorban az elalvási problémák legtöbbször a rossz altatási szokásokra vezethetők vissza.
Az egyedül alvás tanult folyamat, tehát a csecsemőt meg kell tanítani az önálló elalvásra. Bármely módszer lehet hatékony, ha azt következetesen hajtjuk végre. tudnunk kell, hogy sokkal egyszerűbb a megelőzés, mint a már kialakított rossz szokást helyrehozni. Természetes jelenség, hogy a fiatal csecsemő éjszaka felsír, és ezt a szülők többsége a hasfájással azonosítja, így éjszaka kiveszi gyermeket az ágyból, ringatja, esetleg megeteti, megitatja. A kisbaba így hamar megtanulja, hogy az alvását összekapcsolja az édesanya jelenlétével, illetve az evéssel, ivással.
Altatódal
Az édesanyák többsége szinte automatikusan dudorászni, énekelni kezd ilyenkor. S valóban, az altató- és bölcsődalok legtöbbször elérik ősi céljukat; a baba megnyugszik, a dal és az anya hangja megkönnyíti számára az ébrenlét és alvás határának átlépését, azt az érzetet kelti benne, mintha a szülő jelen maradna, hosszan, az álom alatt is. Pár percnyi rendszeres ringatás-dúdolás is nagyon szoros, meghitt testi-lelki kapcsolatot tud teremteni anya és gyermeke között. Ha kialakítunk magunknak egy két-három altatódalból álló "repertoárt", amit minden lefekvés előtt ugyanabban a sorrendben énekelünk el, a baba is gyorsabban meg fogja tanulni, hogy az altatók és búcsú puszik után hogyan ringassa magát nyugodt álomba.
Hogyan csináljuk?
Nagyon fontos, hogy minden lefekvés békés, nyugodt hangulatban folyjon, egy következetes és rendszeres rutin szerint. Nincs olyan "egyetlen üdvözítő" megoldás, nincs olyan rutin, amely minden családban és minden gyermeknél egyformán alkalmazható. Az elaltatási rituálé kialakításánál minden esetben a család és a gyermek egyéniségét is figyelembe kell venni. Amikor a baba sír, be kell menni hozzá, érezze a csecsemő a jelenlétünket. Ilyenkor kedvesen szóljunk hozzá, simogassuk meg, de soha ne adjunk neki enni vagy inni, és lehetőleg ne vegyük ki az ágyából. Az egészséges csecsemők alvásvizsgálataiból tudjuk, hogy minden csecsemő éjszakánkét 4-6 alkalommal felébred, majd visszaalszik. Azok a csecsemők, akik nem tudnak egyedül elaludni, hosszabban ébren maradnak. A rövid ébredések alkalmával, ha a csecsemő nem érzi biztonságban magát, felébreszti magát, és követeli az elalváshoz megszokott körülményeket, vagyis az édesanya jelenlétét, a cumisüveget, stb. Ezért is nem tanácsos a babát becsapni oly módon, hogy kézben elaltatjuk, majd az alvó babát betesszük a saját ágyába, hiszen ilyenkor a felébredéskor becsapva érzi magát, és bizonytalanná válik. Irodalmi adatok egyértelműen bizonyítják, hogy azoknál a gyermekeknél, akik nem tanulják meg, miként aludjanak el maguktól, felnőttkorukban nagyobb a valószínűsége, hogy alvászavarokkal fognak küzdeni.
Bár a tanulás folyamata olykor fájdalmas, meg kell érteni, hogy mindez a gyermek érdekét szolgálja. Csak akkor tudnak a szülők kitartóak és következetesek lenni, ha saját maguk is tényleg azt akarják, hogy a gyermek önállóan aludjon.
Sokszor tapasztalom, hogy rákérdezésre a szülő elmondja, hogy "olyan jó, ha itt alszik mellettem", "szeretem érezni a babaillatot", stb. Ezekben az esetekben soha nem végződik sikerrel az egyedül alvásra való átszoktatás.
Dr. Altmann Anna

Napsugárzás elleni védelem

nagy.miklos No Comments

Napsugárzás elleni védelem

Miért kell a védelem?
Minden szervezetnek szüksége van az éltető fényre, de nem mindegy, mikor és mekkora mennyiségben, milyen intenzitással kap belőle. A túlzásba vitt napozás nem csak leégéshez vezethet, de súlyos esetekben akár a bőrrák kialakulását is elősegítheti. A megoldás természetesen nem az, ha örökre bezárkózunk a sötétbe. Szívjunk magunkba (bőrünkbe) a vidám napfényből, amennyi jólesik, de bizonyos szabályokat soha ne tévesszünk szem elől – különösen, ha kisgyerekekről van szó.
Gyerekek a napon
Az UV (A és B) sugárzás 11 és 15 óra között a legerősebb, ezért erre az időszakra a szakemberek sziesztát javasolnak – vagyis azt, hogy gyerekek lehetőleg ne menjenek napra, aki teheti, vonuljon árnyékba, be a házba.
Háromévesnél fiatalabb gyerekeket nem engedjük ki a tűző napra. A kisgyerekek bőre sokkal könnyebben leég, mint a felnőtteké, ezért minden esetben gondoskodnunk kell annak védelméről. Ehhez magas faktorszámú (30-50+) fényvédő krémeket, sprayket használjunk (Vichy naptej, spray, Sun save). Akár sétálni, akár strandra megyünk, kenjük be testüket napkrémmel. Arra húzzunk vékony, fényáteresztő ruhát (vékony body), és minden esetben adjunk vékony sapkát, kendőt a fejükre, hogy a napszúrástól is megvédjük őket.
Bőrüknek
A naptejek bizonyos fokú védelmet biztosíthatnak a kicsik bőrének, ha megfelelően használjuk őket. Ne a vízparton kenjük be őket, hanem legalább 20 perccel azelőtt, hogy a napra mennénk vele. Így valóban védettek lesznek a káros sugarak ellen, mire szükségük lesz rá. Ne feledkezzünk meg az ajkak, orrnyereg, fülcimpa, lábfej védelméről sem!
Homokozóban, vízparton játszó gyerekeknek nagyon hasznos lehet a víz- és verítéktaszító napozókrémek használata. Ezek elvileg a nedvesség ellenére is védelmet biztosítanak a kicsiknek, mert egyrészt a víz fél méteres mélységig még átereszti a káros sugarakat, másrészt különösen erősen veri vissza azokat, így a parton vagy lubickolva könnyebb leégni is.
Fejüknek
Vékony sapka, kendő, esetleg olyan "szafarisapka", ami a tarkót és a homlokot is árnyékolja, elengedhetetlen a nyári kellékek közül, nem csak nyaralás alatt. A babák fejét télen-nyáron védenünk kell, de a nyári napsütésben a nagyobbacskák feje is legyen fedett. Nem csak a fej leégését kerülhetjük így el, de a napszúrás, hőguta elleni védekezésben is nagy szerepe van a sapkának.
Napszúrás
Kezdetben hidegrázás, láz, szédülés, nyűgösség, esetleg hányás jelentkezhet. Azonnal vigyük árnyékba (lehetőleg hűvös, besötétített szobába), kissé feltámasztott felsőtesttel fektessük le és próbáljuk óvatosan hűteni a fejét, felsőtestét. Ha nem javul az állapota, forduljunk orvoshoz.
Ha mégis leég kicsit a bőre, kenjük be Panthenol habbal, hidratáljuk a bőrét, napokig ne vigyük ismét napfényre. Kifejezett gyulladás esetén a hidratálás mellett rövid ideig (max. 5 nap, napi 1-2x vékony kenés) használhatunk steroid tartalmú kenőcsöt.

Az anyatej tudományos háttere

nagy.miklos No Comments

Az anyatej tudományos háttere

Az anyatej egy komplex összetételű anyag, amely optimális tápanyagértéket tartalmaz, segíti az egészséges fejlődést a benne lévő vitaminok, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok, fehérje révén. Emellett, egyedi tulajdonságainak különleges szerepe van a kisbaba fejlődésében és a természetes védekezésében.
Az anyatej összetételének tanulmányozása feltárta a tápanyagok, mint pl. az LCP-k, nukleotidok, prebiotikumok gyakorlati előnyeit. Ezek mind fontos szerepet játszanak a kisbaba életének első néhány hónapjában, és talán még felnőtt korában is, hozzájárulnak a kisbaba általános közérzetéhez, egészséges fejlődéséhez.
LCP-k
Az LCP rövidítés, a hosszúszénláncú többszörösen telítetlen zsírsavakat jelöli. Fontosak a kisbaba agyának, látásának, idegrendszerének fejlődéséhez. A terhesség alatt a kisbaba a méhlepényen keresztül jut hozzájuk. A megfelelő ételek fogyasztásával emelhetjük szintjüket. Amikor a baba megszületik, szervezetünk gondoskodik arról, hogy az anyatej megfelelő mértékben tartalmazza ezeket.
Nukleotidok
A nukleotidok a szervezet, benne az immunrendszer valamennyi sejtjének energiatárolói. Az immunrendszer nagyon összetett, és hatékony a szervezet megvédésében (pl. fertőzések ellen). A kutatások igazolták, hogy a nukleotidok elősegítik az immunrendszer bizonyos sejtjeinek működését.
Prebiotikumok
A prebiotikumok különleges tápanyagok, amelyek a természetes védekezőképesség erősítésével segítik védeni a babát. Növelik a hasznos baktériumok mennyiségét, és csökkentik a potenciálisan káros baktériumok mennyiségét a bélflórában.
A prebiotikumok egészségvédő szerepe
A baktériumok és a vírusok leggyakrabban a bélrendszeren keresztül jutnak be a szervezetünkbe. A hasznos baktériumok, mint pl. a bifidusz baktériumok, a bélrendszer természetes alkotóelemei, amelyek elpusztíthatják a potenciálisan káros baktériumokat. A prebiotikumok a hasznos baktériumok tápláléka, serkentik ezek szaporodását, és így erősítik a baba természetes védekezőképességét.
A prebiotikumok napi bevitele jótékony hatással van a kisbaba emésztésére is. Ez kiegészül még azzal az előnnyel is, hogy a baba széklete lazább lesz, és így könnyebben távozik.
A prebiotikumok és a természetes szülés előnye
Mielőtt a babák megszületnek, bélrendszerük steril, tehát egyáltalán nincs baktérium a bélrendszerben. Ahogy a kisbaba áthalad a szülőcsatornán, baktérium jut a szervezetébe közvetlenül az anyától, ill. közvetett módon, érintés útján, az apától. A szopás során prebiotikumokhoz jut az anyatejből, amelyek serkentik a hasznos baktériumok elszaporodását.
Császármetszésnél, a sebészeti beavatkozás különböző, a kórházi környezetből származó baktériumokat juttat a szervezetbe. Ekkor még fontosabb, hogy az újszülött megfelelő mennyiségű jótékony baktériumot kapjon. Ha nem tudunk egyből szoptatni, vagy nem az anyatejes táplálást választjuk, akkor még mindig adhatunk olyan tápszert, ami prebiotikumot tartalmaz.

Az anyatej

nagy.miklos No Comments

 

 

Az anyatej a természet egyik legcsodálatosabb alkotása. Tartalmazza mindazt, amire a kisbabának szüksége van az egészséges növekedéshez, fejlődéshez, és akkor, amikor igényli. Amellett, hogy kifogástalan tápanyagforrás, a szoptatással kialakuló bensőséges kapcsolat a biztonság és szeretet érzését adja a babának, és értékes alapot teremt a lelki kötelék kialakulásához. Csodálatosan jó hatással van a kismamára is.
 
Teljes értékű és természetes adomány az első naptól
Jól ismert, hogy az anyatej fontos szerepet játszik a kisbaba immunrendszerének erősítésében. Különböző védőanyagokat tartalmaz, köztük ellenanyagokat és prebiotikumokat, amelyek a betegségek elleni védelmet szolgálják. Az anyatej védelmet nyújthat a gyermekkori asztma kialakulása ellen is.
Az anyatejben természetes módon jelenlévő prebiotikumok speciális tápanyagok, amelyek elősegítik az egészséges baktériumok szaporodását az emésztőrendszerben. Amennyiben ezek a hasznos baktériumok megfelelő mennyiségben vannak jelen, segítik a káros baktériumok elleni küzdelmet, ezáltal támogatják a kisbaba természetes védekezését. Hozzájárulnak az egészséges emésztéshez, lazítják a kisbaba székletét, amely így könnyebben távozik.
Az anyatej gazdag többszörösen telítetlen zsírsavakban is. Ezek az úgynevezett omega zsírok bizonyítottan elősegítik az agy, a látás és az idegrendszer fejlődését.
Szoptatáskor szervezetünk tökéletes összhangban van a kisbaba igényeivel. Az anyatej termelődése igazodik a baba étvágyához, miközben komplex összetétele is állandóan változik az idők során a kisbaba tápanyag igényeinek megfelelően. Ez az alkalmazkodás nemcsak egyik hónapról a másikra történik, hanem olyannyira kifinomult, hogy követi az egy napon belül, vagy akár egy szoptatás elejétől a befejezéséig bekövetkező apró változásokat is.

A lelki kötődés
A szoptatásnak nagy jelentősége van az anya-gyermek kapcsolat kialakulásának folyamatában. Azzal, hogy az édesanya a karjában tartja, öleli a kisbabát, miközben szoptatja, a természet e fizikai cselekedettel inspirálja az intim bőrkontaktust, az interaktív kapcsolatot, mint a beszélgetés, szemkontaktus, ringatás. A közelség biztonságot, szeretetet nyújt, és stimulálja a kisbaba érzékeit, az érintés, látás, szaglás, hallás, ízlelés képességét.
Amikor megszületik, a kisbaba szeme először csak a 20-37 cm-re lévő tárgyakra tud fókuszálni. A szoptatás közel hoz egymáshoz Minket és a kisbabát, így a kicsi meg tudja figyelni az arcvonásainkat, kifejezéseinket, megtanul felismerni Minket, valamint kifejlődnek alapvető készségei, amelyek fokozatosan javítják látását, figyelmét, koncentrációját.
 
A mi egészségünket is szolgálja
A szoptatás stimulálja az oxytocin hormon termelődését. Amikor a kisbaba első szoptatáskor elkezdi a szopást, ez nemcsak a tej megindulását, hanem a méh összehúzódását is kiváltja. Az összehúzódások meggátolják a szülés után vérzést és elősegítik a méh eredeti méretének visszaállását. Az oxytocin jó hatással van az érzelmi állapotunkra is. Szerelem hormonnak is nevezik, ellazulást, boldogság érzetet vált ki szoptatás közben, jóleső érzést eredményezve.
A szoptatás másik előnye, hogy természetes és egészséges módon használja fel a terhesség alatt felhalmozódott zsírraktárak egy részét. A fokozatos fogyás mindig biztonságosabb, és a kutatások azt mutatják, hogy a szoptató édesanyák előbb visszanyerik terhesség előtti súlyukat és sikeresebbek annak megtartásában.

A legújabb tanulmányok feltárták, hogy a szoptatás számos hosszú távú előnnyel is jár az édesanyára nézve. Ezek közé tartozik a jobb anyagcsere, az osteoporosis (csontrendszer betegsége) és különböző rákbetegségek kockázatának csökkenése, fiziológiai előnyök, pl., a stressz szint csökkenése a szervezetben.

Milyen a kiegyensúlyozott étrend?

nagy.miklos No Comments

 

Milyen a kiegyensúlyozott étrend?

A kiegyensúlyozottság abban nyilvánul meg, hogy bizonyos ételekből nagyobb mennyiséget fogyasztunk, néhány ételt gyakrabban eszünk, és változatosságra törekszünk. Alakítsuk ki a helyes egyensúlyt a négy alapvető ételcsoportból:
Keményítő tartalmú ételek – kenyér, rizs, egyéb gabonafélék, burgonyafélék
Minden étkezés tartalmazzon legalább egy ételfélét ebből a csoportból (tízóraira, uzsonnára is kiválóak). Ne adjunk tésztaféléket.
Mint tudjuk, a gyermekeknek kicsi gyomruk van, ezért kerüljük a túl sok rostot tartalmazó ételeket, mint pl. teljes őrlésű lisztből készült tészták, vagy pékáruk, barna rizs (használjunk fehér rizsfajtákat).
Hús
Mindennap szerepeljen az étrendben legalább 1-2 adag étel, ebből a csoportból. Válasszunk sovány húst, és az ételkészítési módok közül is a főzést és a párolást részesítsük előnyben, a bő zsiradékban történő sütés helyett.
Hal
Heti 1-2 alkalommal szerepeljen az étrendben. A hideg-tengeri halak zsírsav összetétele kedvezőbb, mint az édesvízieké (pl. magasabb az omega-3-as zsírsavtartalma).
Tojás
A tojás csak heti 1 alkalommal szerepeljen az étrendben. A tojás sárgáját 9-10 hónapos korban már be lehet vezetni, de a tojás fehérjéjét csak 1 éves kor után kaphatja a kicsi. A tojást mindig alaposan megfőzve vagy megsütve szabad az ételhez adni, nyers formában nem kaphatja a csecsemő! Figyelem, a majonéz is kerülendő!
Tej és tejtermékek
Naponta 2-3 adag ebből a csoportból.
Vegyünk közepes zsírtartalmú tejtermékeket, mivel gyermeknek kalóriára van szüksége. Egy éves kor után is adjunk naponta minimum 0,5 liter anyatejet, tápszert.
Gyümölcsök és zöldségek
Megfelelő adagot jelent kezdetben fél körte vagy alma, egy kisebb banán, 40 gramm sárgarépa, brokkoli, édeskukorica, zöldbab, borsó, paradicsom.
Cukros ételek gyakori fogyasztása fogszuvasodást okozhat. Mellőzzük a magas zsír-, és sótartalmú, fűszeres snackeket. Lehetőleg ne engedjük, hogy a gyermek hasa itallal teljen meg: az innivalót az étkezés végére hagyjuk, és kerüljük legalább egy órával előtte.

Ételallergia és érzékenység

nagy.miklos No Comments

 

Ételallergia és érzékenység

Problémás ételek
Amikor új ételeket vezetünk be a kisbaba étrendjébe az egyik leggyakoribb aggodalom, hogy rossz reakciót vált ki. Bár az ételekkel szembeni allergia és érzékenység ritkán fordul elő, fontos, hogy tudatában legyünk ezek jeleinek, és megtegyünk bizonyos lépéseket, hogy azonosítani tudjuk az esetleges allergént.
Ételallergia vagy érzékenység?
Könnyen összekeverhetjük a reakció két típusát, pedig a tünetek között egyértelmű különbségek vannak.
Az ételallergia egy védekező immunreakció valamely ételre, amely rendes körülmények között ártalmatlan a nem allergiás személyre. Általában azonnali reakciót eredményez, percekkel, ill. másodpercekkel a problémát okozó étel elfogyasztása után. A tünetek súlyosak, még életveszélyesek is lehetnek. A tünetek közé tartozik a viszketés, tüsszentés, megduzzadt nyelv és ajkak, köhögés, nehézlégzés.
Ételérzékenységről (intoleranciáról) van szó, amikor egy étel elfogyasztása után kellemetlen tünetek jelentkeznek. Az immunrendszer ebben nem játszik szerepet, és a reakciók nem olyan gyorsak, néhány órával, esetleg napokkal azután történnek, hogy az ételt elfogyasztottuk. A tünetek általában a gyomorhoz és a bélrendszerhez kötődnek, mivel az érzékenység elsősorban az emésztőrendszert érinti. Hasfájás, puffadtság, hasmenés, hányás, ezek mind gyakori tünetek.
Természetesen, bármely ételreakciós tünet lehet egy betegség vagy valamilyen más állapot jele.
 
Örökké tart-e az allergia és az érzékenység?
Szerencsére sok gyerek kinövi az allergiáját ill. érzékenységét, de ennek valószínűsége függ a szóban forgó ételtől is. Például, a gyerekek nagy része kinövi a tehéntejre való allergiát, de a diófélékre allergiás gyerekek közül sokan egész életükön át allergiásak maradnak.
 
Csak fokozatosan
Érdemes betartani azt a szabályt, hogy amikor egy új ízt vezetünk be kisbabánk étrendjébe, 4 napot érdemes várni, mielőtt egy újabb ételt adnánk. Így meg tudjuk figyelni, hogy az adott étel okoz-e reakciót, vagy csak egyelőre nem szimpatikus.
Az új ételeket hétköznap délelőtt vezessük be, mert ha segítségre van szükségünk, az leginkább ekkor érhető el.
 
Kerülendő ételek az első időszakban
Néhány ételre jobban jellemző, hogy allergiát kelt, mint másokra. Ez okból érdemes várni, amíg a gyermek egy kicsit nagyobb lesz, hat hónapos korig mindenképpen, de sokszor még tovább. Legyünk különösen óvatosak, amikor bevezetjük ezeket az ételeket a gyermek étrendjébe, és figyeljünk nagyon az egészségi, magatartási változásokra. A nagyobb valószínűséggel allergiát okozó ételek közé tartoznak a következők:
  • Mogyoró és diófélék
  • Tojás és tojástermékek
  • Tej és tejtermékek
  • Szója és szójatermékek
  • Glutén tartalmú gabonafélék (pl. búza, árpa)
A szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy mi a biztonságos életkor néhány allergén hatású étel esetében, de a mogyorófélék, és a mogyorótartalmú ételekre vonatkozóan azt javasolják, hogy azok a kisgyerekek, akiknek családjában előfordult allergia, ne kapjanak ilyeneket legalább 3 éves korukig.
Más ételekkel kapcsolatban van néhány egyértelmű előírás. A tehéntej nem használható főitalként a kisgyermek 12 hónapos koráig.
A méz szintén nem ajánlott 12 hónapos korig, mert botulizmust, egyfajta élelmiszermérgezést okozhat.

A hozzáadott só, cukor, és mesterséges édesítőszerek szintén nem helyénvalók 1 éves kor alatt. Ugyanígy az alacsony zsírtartalmú ételek sem, mindig a magasabb zsírtartalmú változatot válasszuk, amely tartalmazza a kisbaba egészséges fejlődéséhez szükséges energiát és tápanyagokat.

A kisbaba vasszükséglete

nagy.miklos No Comments

 

A kisbaba vasszükséglete

A kisbaba természetes vaskészlete 4-6 hónapos korig elegendő. Ezután az anyatejes táplálás önmagában már nem elég ahhoz, hogy fedezze a baba összes tápanyagszükségletét. Gondoskodnunk kell arról, hogy elegendő vasat és tápanyagokat kapjon más ételekből, az elválasztási időszakban. A vas nélkülözhetetlen a babák számára a hemoglobin termeléséhez (vörösvértestek alkotórésze, amely az oxigént szállítja).
 
A túl alacsony vasszint vérszegénységet idézhet elő, ami fáradtságot, energiahiányt okozhat. Ezért fontos a hozzátáplálás megkezdése az anyatejjel táplált csecsemő esetén (fehér húsok). Ha nincs elegendő anyatej, a követő tápszerek is kitűnő vasforrást jelentenek, hozzájárulnak e fontos ásványi anyag napi szükségletének biztosításához. A tápszerek mellett a tejpépek is kitűnő vasforrások.
 

A többszörösen telítetlen zsírsavak (LCP-k) speciális zsírsavak, az anyatej természetes összetevői, szintén létfontosságúak a kisbaba agyának, látásának, idegrendszerének fejlődéséhez. A kutatások azt mutatják, hogy az agy folyamatos éréséhez legalább 2 éves korig szükség van e zsírsavakra. 6 hónapos korban a kisbaba szervezete elég LCP-t termel, valamint hozzájut ehhez az elválasztási ételekből ill. az anyatejből.