Csípőszűrés, csípőtorna
Fizikális vizsgálat
Az újszülöttek első csípőszűrését már a kórházban elvégzik. A csecsemő fejlődése során esedékes tanácsadásokon a háziorvos ellenőrzi a baba lábainak hosszúságát (egyforma-e a két láb), a comb- és farredők szimmetriáját, a csípőizületek mozgását. Amennyiben eltérést észlel, ortopédiai szakvizsgálatra küldi a gyermeket. Ezt kiegészítheti a csípő ultrahangos vizsgálata. (Az ultrahang vizsgálatnak semmilyen bizonyított káros hatása nincs, ellentétben a régebbi gyakorlat szerint végzett röntgenfelvétellel.)
Ultrahang
Az ultrahang a csípőizületek fejlettségét vizsgálja, láthatóvá teszi a porcfelszíneket. Segítségével észlelhető az esetleges elváltozások mértéke is, konkrétan meghatározható a probléma és az annak megszűntetését célzó terápia. Eltérés, csípőficam-gyanú esetén a szakorvos a probléma súlyosságától függően sokféle terápiás eszközt javasolhat, az enyhe tornától a terpeszpelenkán, állandóan hordott rugi-nadrágon vagy kifejezett eltérés esetén előírt Pavlik-kengyelen át akár a műtét szükségessége is felmerülhet.
Csípőtorna
Minden újszülött, csecsemőnél végezhető gyakorlat. A csípőkötöttség mértékétől függ, hogy milyen gyakran kell végeznünk. Célszerű tisztázáskor, fürdetés után végezni. A gyermek lábát csípőben, térdben 90 fokban behajtjuk, majd a combokat és csípőt kívülről megtámasztjuk. A gyermek mindkét lábát finoman, nem feszítve, oldalra távolítjuk egymástól, a rugalmas ellenállás megjelenésekor finoman tartjuk, hagyjuk, hogy a csípő kilazuljon, majd körkörös mozgásokat végzünk. A kezdeti tiltakozás után a csecsemő megszokja ezt a műveletet, kevésbé fog ellenkezni. A gyermek combizomzatának erősödése után egyre nehezebben sikerül majd gyermekünk lábát térdben-csípőben behajlítani. Segítséget jelenthet, ha középső ujjunkat a térdhajlatba helyezzük és így próbáljuk behajlítani azt. Kislányok esetén, a comboknak kétoldalt a pakolóra le kell érniük, fiúknál erre nincsen szükség. A csípőtornát nagyon óvatosan és fokozatosan kell végezni. Ennek hiányában sérülést is okozhatunk gyermekünknek.
Segédeszközök
Terpeszpelenka és rugi-nadrág
A terpeszpelenka és a rugi-nadrág hasonló elven fejti ki hatását. A "pelenkára csatolható pelenkába" vagy a nadrágba egy erős, széles, téglalap alakú betétet rögzítenek a két láb közé. Ez a merev betét széttartja a lábakat, így a combcsontok a megfelelő állásba kerülnek, miközben a babát sem akadályozzák a mozgásában.
Pavlik-kengyel
A Pavlik-kengyel nem csak a combcsontokat tartja megfelelő szögben, távol egymástól, hanem a test és a lábak elmozdulását is megakadályozza azzal, hogy szíjakkal rögzíti azok állását. Ezt az "állást", "mértéket" a szakorvos állítja be, és bár első ránézésre a kengyel ijesztőnek tűnhet a babán, a kicsiket általában egyáltalán nem zavarja.
Hosszú távra
Ha az eltéréseket nem észlelik időben, nem szüntetik meg minél fiatalabb korban, a probléma az egész későbbi életre kihathat: rövidülhet vagy befelé keresztezővé válhat az érintett láb, billegővé válhat a járás, kiálló maradhat a fenék. Ugyanakkor a korán elvégzett korrekció az esetek túlnyomó részében teljes gyógyuláshoz vezet.
Családi halmozódás
Különösen nagy a szülők felelőssége a megelőzésben, ha a családban előfordult már csípőficam. Ilyen esetekben érdemes a háziorvos figyelmét felhívni a megbetegedésre. A statisztikák szerint a veleszületett csípőficam előfordulási aránya 0,5-2%, vagyis 100 gyerekből egy-kettőt érint. Az ő családjukban általában gyakoribb a halmozott előfordulás; a szakemberek valószínűnek tartják, hogy genetikai tényezők is szerepet játszanak a csípőficam kialakulásában.
A védőnő szerepe
Sokat segíthet a problémák észlelésében és a megfelelő vizsgálatok, esetleg terápiák betartásában a védőnő is. Ő deríti fel a családi anamnézist (összegyűjti a család "előéletére" vonatkozó adatokat, fordult-e már elő hasonló megbetegedés a szülők, nagyszülők esetében), ellenőrzi, megjelentek-e a csípőszűrésen, szükség esetén betartják-e a terpeszpelenka, a Pavlik-kengyel alkalmazását, tanácsokat adhat az alkalmazandó tornagyakorlatok elsajátításában, stb.