Mit tudunk a bölcsőhalálról?
Bölcsőhalálról beszélünk a csecsemőkorban hirtelen és váratlanul bekövetkező halál esetén, ha az előidéző ok széles körű utólagos vizsgálatokkal sem tisztázható.
Bár az éber állapot nem kizáró ok, az esemény legtöbbször alvás közben – gyakran az éjszaka folyamán – következik be. A szülő, ha egyáltalán módja van észlelni, nem találkozik harsány tünetekkel: az eddig normálisan viselkedő baba tónustalanná válik, hangot nem ad, mozgás, légzés nem észlelhető, esetleg a bőr és nyálkahártyák színe megváltozik.
A bölcsőhalál hazánkban ritka esemény: 10.000 csecsemő közül hármat veszítünk el ilyen körülmények között évente, tehát országosan közel 30 csecsemő halálozását okozza.
Az esemény bekövetkezhet előzetesen beteg kisbabán, de látszólag egészséges csecsemőnél is megeshet. A bölcsőhalál oka az alapvető életfunkciókat szabályozó központok (légzés, szívműködés, vérnyomás szabályozás, ébresztő reakció) éretlensége. Ezen központok az agytörzsben találhatók. A központi idegrendszer működési zavarát külső és genetikai tényezők idézik elő.
A bölcsőhalál nem vezethető vissza egyetlen okra, hanem e tényezők egyike-másika szerencsétlen módon találkozik (multifaktoriális ok), akkor ezek egymás hatását erősítve vezethetnek az életfolyamatok hirtelen csődjéhez.
Megelőzés
Anyatejes táplálás: A szoptatás csökkenti a légzésleállás veszélyét.
Büfiztetés: Az éjszakai nyugalom szempontjából fontos a lenyelt levegő eltávolítása a gyomorból. A gázokkal teli gyomor felnyomja a rekeszizmot, nehezíti a légzést. A telt gyomorból, fekvő helyzetben könnyebben visszacsorog a gyomortartalom (reflux), a csecsemő könnyen aspirálhat.
Dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztás: Ezen mérgező anyagok közvetlen fogyasztása, mérgezi a magzatot, fejlődési rendellenességekhez, koraszüléshez vezet, a légzésleállás fokozott mértékben veszélyezteti. Nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzás is ártalmas!
A fektetés: A háton fektetett babák között kisebb számban fordul elő bölcsőhalál! Éjszaka mindig háton fektessük le a csecsemőt. Nappal, felügyelet mellett hason is fektethetjük, ez elősegíti a védekező reflexek kialakulását.
A betakarás: lefektetéskor a fejet szabadon kell hagyni, a bölcsőhalálban meghalt csecsemők fejét gyakran találták takaróval fedve.
Ágy és ágyazás: Az ágyban levő matrac legyen kemény. A csecsemő kiságyában a fej alá tett, összehajtogatott pelenkán és takarón kívül mást nem szabad tartani. (süppedős matrac, puha párna, vastag takaró) A babaágy legyen sűrű rácsozatú. A helységben ventillátor ne üzemeljen, a gyermek kiságyában rezgő játék ne legyen. Aludjon a kisbaba szülő közelében, azzal azonos térben, de ne közös ágyban.
Hőstressz: A baba túlhevülése légzészavart okozhat. (könnyű pamut ruházat, vékonyabb takaró, esetleg a szoba hőmérsékletének csökkentése) Kerüljük a túlságosan meleg környezetet a túlöltöztetést.
Alvás előtt használjunk cumit: elalvás előtt kell használni, a ár alvó csecsemő szájába visszahelyezett cuminak nincs előnyös hatása. Németországban és Hollandiában kedvező hatása miatt újszülöttkortól javasolják használatát, az USA-ban egy hónapos kortól (anyatejes táplálás ekkor megalapozott).
Otthoni monitorizálás
Otthoni használatra az Angelcare Monitort alkalmazzuk. Ennek egyetlen feladata, hogy 14 másodperces légzéskiesés (pontosabban mozgáskiesés) esetén fény és hangjelzéssel riassza a szülőket. A műszer előnye könnyű használhatósága és az a körülmény, hogy a baba testét szabadon hagyja, mivel érzékelő drótok nélkül működik. Hátránya, hogy a keringés zavarait ill. az oxygen-anyagcsere romlását nem érzékeli, valamint, hogy regisztráló berendezés nem tartozik hozzá, így az esetleges esemény utólagos analízise nehezített.
Az otthoni monitorozást mindazon esetekben javasoltnak tartjuk, amikor rizikó-tényező mutatható ki (ide értve az alváslaboratóriumokban elvégzett poliszomnográfia kóros eredményét is): hirtelen halál a családi anamnézisben, ikerszülés, kis súlyú koraszülött, GOR, valamint teljesen egészséges(nek látszó) kisbabák esetén is, a szülők megnyugtatására, ha a szülők azt kifejezetten igénylik. A tragikus esetek többsége az élet első félévén belül következik be. Ez azonban nem zárja ki konkrét esetben a bölcsőhalál felléptét a 12. élethónapban is.
Sajnálatos módon terjed az a gyakorlat, amely a bölcsőhalál-prevenciót valamilyen monitor puszta forgalmazására, kölcsönzésére szűkíti le. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egy élettelen gép, amelyet a szülő a hóna alatt hazavisz, önmagában nem képes életet menteni. Az otthoni monitorizálás életveszélyes (!) a szülők felkészítése nélkül, mivel az agy vérellátásának megszűnése miatt csupán 4 perc áll rendelkezésre a szülőknek, hogy csecsemőjüket megmentsék.
Elsődleges célunk a bölcsőhalál megelőzése. A fent leírt program egy évtizedes működése során 8000 csecsemőt monitorizáltak, az így védett csecsemők körében hirtelen csecsemőhalál nem fordult elő (legalább három alkalommal a folyamatos monitorizálás ill. a szülők felkészültsége bizonyíthatóan hozzájárult a babák életének megmentéséhez). Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy 100%-os biztonság e földön semmiben – így a bölcsőhalál preventióban – sem érhető el. Szakmai körökben ismert, hogy hirtelen csecsemőhalál esetek előfordultak monitorozás alatt is, ezért hamis illúziót nem kelthetünk. Másrészt viszont a tanfolyamon megszerzett tudással a tragikus kimenetelű kockázat minimalizálható.
Felkészítés
Az oktatás során ismertetjük a szülők által kivédhető rizikó-tényezőket, majd működés közben tanítjuk meg az általunk használt légzésellenőrző készülék működési elvét és használatát. Végül bemutatjuk a csecsemő-újraélesztés teljes menetét.