Apnoe

Mi az apnoe?
Apnoenak nevezzük azt az állapotot, amikor a légzés legalább 20 másodpercre megszűnik. Az apnoe előfordulhat érett újszülöttekben is, de jóval gyakoribb koraszülöttekben. Minél korábban születik meg a gyermek, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy apnoe periódus előfordul az élete kezdeti szakaszában.
Az apnoet gyakran lassult szívverés kíséri (bradicardia). A légzés lassulásával a szívverés is lassul.

Mi okozza a koraszülöttek apnoeját?
A koraszülöttek apnoeját kétféle mechanizmus okozhaja. Centralis apnoe esetén az agy légzőközpontja nem működik megfelelően. Az obstruktív apnoe esetén a légutakat valami eltömíti, ezért áll meg a légzés. Az apnoeknak leggyakrabban nincs kézzelfogható oka, ilyenkor valószínűsíthető az, hogy a légzőközpont éretlensége magyarázza a légzés leállását. Ritkán más szervek betegsége okozza az apnoet, pl:

• agyvérzés, agyszöveti károsodás
• légzőszervi betegség
• fertőzéses kórképek
• gyomor-bélrendszeri betegségek
• szív- és érrendszeri betegségek

Kiket veszélyeztet az apnoe?
Minden második koraszülöttben előfordul apnoe. Az apnoe aktív alvás közben a leggyakoribb.

Mik az apnoe tünetei?
Az apnoe különbözik az. ún. periódikus légzéstől (ami a normális légzés egy fajtája a csecsemőkben). A periódikus légzés során rövid szüneteket követ átmeneti gyors légzés. Apnoe során legalább 20 másodpercig nincs légzés, amit elkékülés (vagy elszürkülés) és lassult szívverés kísér.

Hogyan diagnosztizálják az apnoét?
A legfontosabb a háttérben lévő lehetséges kórokok felderítése, illetve kizárása. Ennek érdekében a fizikális vizsgálat mellett vérvizsgálatok, oxigenizáció mérése, mellkasröntgen elkészítése is szóba jöhet. Az alvásmonitorizálás az alvás periódusait, ritmusát, a szívverést, a légzőmozgást rögzíti folyamatosan, majd számítógépes értékelés után megítélhető az apnoe előfordulásának valószínűsége.

Az apnoe kezelése
Apnoe észlelésekor legfontosabb a csecsemő fizikai ingerlése, a bőr dörzsölése (hát, talp) vagy óvatos paskolása. A fokozott kockázattal bíró csecsemőknek légzésfigyelő monitor ajánlott, a szülők alapfokú újraélesztési tanfolyamon vesznek részt.
Kórházi kezelés során alkalmazható gyógyszer a teofillin, melyet kúp vagy intravénás oldat formájában alkalmaznak. Szintén kórházi körülmények között alkalmazható a CPAP lélegeztetés (folyamatos pozitív légúti nyomást biztosít).
Természetesen a más okra visszavezethető apnoéknak más-más a kezelése is.

Asthma bronchiale

Mi az asthma?
Az asthma a tüdő krónikus gyulladásos megbetegedése, kiváltó oka lehet légúti allergia, légúti fertőző megbetegedés vagy ritkán a külső kórok nem azonosítható (idiopátiás asthma). Az asthma kialakulásának három fő összetevője van:
– a hörgők nyálkahártyája a gyulladás miatt megvastagodik,
– a hörgök falában található izomrostok összehúzódnak,
– sűrű váladék képződik, ami eltömeszelheti a kislégutakat.
A három összetevő eredménye, hogy a légutak átmérője beszűkül, a légzés nehezítetté válik.

Mik az asthma tünetei?

• köhögés (száraz, sokszor rohamszerű)
• sípolás (a kilégzés során sípoló hangot ad)
• nehézlégzés (gyors, kapkodó légzés, zihálás)
• mellkasi szorítás
• fáradékonyság
• éjszakai köhögés
• zajos légzés

Kinél alakulhat ki asthma?
Bármelyik gyermekben kialakulhat az asthmás betegség, mégis az alábbi csoportokban nagyobb a kockázat:
– ha a gyermek 5 éves elmúlt,
– ha a családban már előfordult asthma vagy allergia,
– ha a gyermek allergiás,
– ha a gyermek passzív dohányos (azaz a vele egy háztartásban élők dohányoznak).

Mi történik akut asthmás roham alatt?
A roham során a légutak hirtelen beszűkülnek (az imént említett háromféle mechanizmus miatt), a gyermek először köhögni kezd, majd kapkodja a levegőt, kilégzése sípoló hangot ad. A nehézlégzés miatt a légzési segédizmok is működésbe lépnek, a bordák között légzéssel szinkron behúzódások jelennek meg (a gyermek présel, a hasizmok is aktívan részt vesznek a kilégzésben), a gyermek orrszárnyai szintén a légzéssel együtt mozogni kezdenek. A roham ritkán szűnik magától, leggyakrabban gyógyszeres beavatkozásra van szükség.

Mi válthatja ki az akut rohamot?

Allergének

• pollenek
• háziporatka
• penészgomba
• bizonyos ételek
• állati fehérjék (szőr, hámsejtek, vizelet)
• csótány

Légúti fertőző betegségek

Irritáló anyagok

• erős szagok (parfüm, tisztítószerek, festékek, hígítók)
• légszennyezettség
• változó időjárás (pl. hőmérséklet, nedvességtartalom vagy nyomásváltozások)

Gyógyszerek, más kémiai anyagok

• acetilszalicilsav (Aspirin, Kalmopyrin)
• nem-szteroid gyulladáscsökkentők (ibuprophen, naproxen, indomethacin)
• tartósítószerek

Fizikai terhelés

Gastrooesophagealis reflux

Dohányfüst

Pszichés megterhelés

Hogyan diagnosztizáljuk az asthmát?
A részletes kórtörténet ismerete mellett eszközös vizsgálatokat is végzünk.

• Légzésfunkciós vizsgálatok: felmérhető a tüdő pillanatnyi funkcionális állapota.
• Csúcsáramlásmérés (peek flow): az erőltetett kilégzés során a levegő maximális áramlási sebessége mérhető egy egyszerű mechanikus készülékkel. Ez a mérőeszköz fontos a betegség otthoni követéséhez (az áramlási sebesség csökkenése fokozott kockázatot jelent egy roham bekövetkeztére.
• Mellkasi röntgenfelvétel: az esetleges anatómiai eltérések (fejlődési rendellenességek) kimutatására.

Hogyan kezeljük az asthmát?
A gyógyszeres kezelés egyénre szabott, függ a betegség súlyosságától és a gyermek pillanatnyi állapotától. A gyógyszerek bevihetők belégzéssel (spray, párologtatható készítmények), szájon keresztül, vagy intravénásan injekcióval.
Bronchustágítók: a légutak átmérőjét növelik. Ide tartoznak a béta-agonisták, az antikolinerg szerek és a teophyllin származékok. A rövid hatású béta-agonistákat rohamoldásra használjuk. Ezek a készítmények mindhárom formában bejuttathatók a szervezetbe, leggyakrabban a belélegezhető készítményeket használjuk. (Spiropent oldat, tabletta, Ventolin spray)
Gyulladáscsökkentők: a megvastagodott nyálkahártyák krónikus gyulladását csökkentik. Ezek a készítmények nagyon fontosak a fenntartó kezelésben, a rohamok gyakoriságát jelentősen csökkentik. Ezek szteroid készítmények, melyet (akut roham kivételével) a gyermek belégzéssel juttat a tüdejébe, így a nemkívánatos mellékhatások elkerülhetők. Számos kontrollált vizsgálat kimutatta, hogy indokolatlan az inhalációs szteroidokkal szembeni „fóbia”, mert hosszú távú alkalmazásuk során sem volt semmilyen kimutatható mellékhatás.
Leukotrién antagonisták: A kezelés új lehetőségét jelentik, Magyarországon egyelőre még nem mindegyik készítmény részesül társadalombiztosítási támogatásban, de már elérhetőek.

Atópiás dermatitis – ekcéma

Az atópiás dermatitis tünetei: erős viszketés, ezért a gyermek sokat vakarózik, nyugtalan (romlik az óvodai, iskolai magaviselet, figyelme gyengül). A gyermek bőre száraz, repedezett. Csecsemőkben és kisgyermekekben leginkább az arc, a könyök és a térd feletti területek érintettek, nagyobb gyermekekben és felnőttekben a tenyerek, a kézhát, és jellemzően a térdhajlat érintett. Túlzott dörzsölés és vakarás a bőr kisebesedését és felülfertőződését okozhatja. A betegség hullámzó lefolyású: némely betegnek egy-egy fellángolása van összesen, másoknál a bőrtünetek egész felnőttkorukig folyamatosan jelen vannak.

Az atópiás dermatitis viszonylag gyakori betegség, egyes becslések szerint a csecsemők 10%-a szenved ettől az állapottól. Oki kezelése akkor van lehetőség, ha sikerül azonosítani a kiváltó allergént (pl. tehéntej vagy tojás) és a szülőknek sikerül betartani a szigorú diétát. Amennyiben az allergén teljes elkerülése nem lehetséges (pl. háziporatka), akkor a kontaktus lehető legalaposabb kerülése szükséges.

Autizmus

Mi az autizmus?
Az autizmus egy neurológiai és fejlődési zavar, ami általában az első három életév során kezdődik. Az autista gyermek a saját világában él, kevéssé kötődik más emberekhez (beleértve saját szüleit is), viselkedése rutinszerű, időnként bizarr elemekkel tarkított, melyeket gyakran ismétel. Az autista gyermek kerüli a szemkontatktust és gyakran kommunikációs problémái vannak, bizonyos tárgyakhoz szokatlanul erősen kötődik. Némely autista gyermek kifejezetten tehetséges zenei téren, vagy igen jó memóriája van, esetleg nagyon jó fejszámoló.

Mi okozza az autizmust?
Az autizmus kiváltó oka jelenleg nem ismert. Egyes kutatások szerint a betegség genetikai kórkép, melyben számos gén szerepet játszik. Autizmusban többféle strukturális és biokémiai eltérés kimutatható az agyban, ugyanakkor ezek az eltérések nem minden esetben fordulnak elő. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy az autizmus egy viselkedési szindróma, amely több különböző állapotot takarhat. A szülői magatartás, nevelés nem befolyásolja a betegség kialakulását.

Kiket érint az autizmus?
Statisztikai adatok szerint minden tízezer újszülöttből 2-13 lesz autista. A fiúk között gyakoribb az autizmus.

Mik az autizmus tünetei?

• A gyermek szociális kapcsolatai gyengék (beleértve a szülőket is)
  • Fizikai kapcsolattal szemben érdektelen, vagy elutasító. Az ilyen gyermekeket nem nyugtatja meg a dajkálás.
  • Kerülik a szemkontaktust.
  • Nem foglalkozik a többi gyermekkel, nincsenek barátai, játszótársai.
• Nem jól kommunikál másokkal.
  • Beszédfejlődése megkésett, esetleg nem beszél.
  • Ha már tud beszélni, nem használja a beszédet kommunikációra.
  • A legutóbb hallott szavakat, mondatokat ismételgeti (echolalia).
• A gyermeknek ismétlődő „kényszermozgásai” vannak.
  • Kéztördelés, dülöngélés.
• Előszeretettel foglalkozik fényekkel, mozgó tárgyakkal, vagy tárgyak részleteivel.
• Nem szereti a zajt.
• Rituális viselkedési formái vannak.

Hogyan diagnosztizáljuk az autizmust?
Az autizmus korai kiszűrésére egy nemzetközi, kétszintű útmutatót dolgoztak ki. Ha az első szinttel kóros viselkedés észlelhető, a gyermeket tovább kell vizsgálni.

Az első szint:

• a gyermek 12 hónapos korig nem gőgicsél, mutogat, gesztikulál
• 18 hónapos koráig nem mond ki egész szavakat
• 24 hónapos korára nem fejez ki legalább két szóból álló saját gondolatot (nem echolalia)

Azokat a gyermekeket, aki a fenti kritériumokat nem teljesítik, tovább kell vizsgálni. A második szintű szűrés már komolyabb, ezt szakspecialisták végzik, mely alapján el tudják különíteni az autizmust az egyéb rendellenességektől. Genetikai vizsgálat is része lehet a kivizsgálásnak, mert számos genetikai betegség okozhat autizmust (pl. törékeny X szindróma, PKU, neurofibromatosis, Rett-szindróma stb.)

Az autizmus kezelése
A komplex kezelés lényeges eleme a viselkedés-terápia, mely során intenzíven fejlesztik a gyermek szociális készségeit. A legjobb eredményeket azok a képzési programok adják, amikbe a szülőket is bevonják. Gyógyszeres kezeléssel egyelőre sem a betegség meggyógyítására, sem a megelőzésére nincs mód.

Autoimmun betegségek

Mik az autoimmun betegségek?
Az immunrendszer sejtjei és szervei együttműködve küzdenek a szervezetet támadó külső hatások (pl. baktériumok, vírusok, gombák, paraziták) ellen. A küzdelem sarkalatos pontja a szervezetbe jutott idegen anyag felismerése, és az idegennek felismert partikulumok ellen a károsító reakciók megindítása.
Autoimmun betegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet immunrendszere saját maga ellen fordul, azaz a károsító reakciók a szervezet saját normál, egészséges sejtjei (vagy szervei) ellen irányulnak. A kóros immunmechanizmus irányulhat egy szervre (pl. pajzsmirigy, hasnyálmirigy) vagy kiterjedhet az egész szervezetre (pl. lupus erythematosus).

Mi okozza az autoimmun betegségeket?
Azt, hogy bizonyos emberek immunrendszere miért kezdi megtámadni a saját szervezetét, nem tudjuk. A betegség nem fertőző. A gyermek öröklött genetikai állománya hajlamosító tényezőként szerepel arra nézve, hogy ki fog-e alakulni autoimmun betegség vagy sem. A környezeti tényezők (toxinok, vírusok) hatása jelenleg intenzív kutatás tárgyát képezik.

Hogyan diagnosztizáljuk és kezeljük az autoimmun betegségeket?
Az autoimmun betegségek diagnosztizálása némely esetben kifejezetten problematikus, az egyes kórképek kezelése nagyon különböző lehet. A betegség érintheti az egész szervezetet vagy annak bizonyos részeit, a tünetek változnak, hol rosszabbak, hol jobbak, hol egyáltalán nincsenek. Az elvégezhető vizsgálatok között szerepelnek különféle vérvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok, vizeletvizsgálatok.
A részletes vizsgálati és kezelési eljárásokat lásd az egyes betegségeknél.

Bronchiolitis

Mi a bronchiolitis?
A bronchiolitis az alsóbb légutak gyulladásos megbetegedése kisdedkorban. A betegség során a légúti nyálkahártya megduzzad, a nyálkahártyát alkotó sejtek pusztulni kezdenek ezzel akadályozva a levegő ki-be áramlását a tüdőben. A betegség szezonalítást mutat, azaz gyakrabban fordul elő télen és tavasszal. A veszélyeztetett korosztály a 2-6 hónapos kisdedek, ezen belül a fiúk valamivel gyakrabban betegszenek meg, mint a lányok.

Hogyan diagnosztizálják a bronchiolitist?
A bronchiolitis általában nehézség nélkül diagnosztizálható a kórtörténet és egyszerű fizikális vizsgálati módszerekkel. Más, súlyosabb betegségek kizárása végett a következő vizsgálatok végezhetők:

• mellkasröntgen
• vérvizsgálatok
• torokváladék-tenyésztés
• pulzoximetria

A bronchiolitis kezelése
A bronchiolitis kórházi kezelést igényel, amennyiben a gyermeknek nehezítetté válik a légzése. Az alkalmazott kezelés lehet:

• folyadékpótlás intravénás úton (infúzió)
• oxigén adása maszkkal vagy garatszondával, súlyos esetben gépi lélegeztetés
• az orrváladék gyakori leszívása
• különféle hörgtágító gyógyszerek inhalálva vagy intravénásan
• RSV ellenes szerek

Az antibiotikumok vírusos fertőzés esetén nem hatékonyak, adásuk fölösleges (jelentőségük csak akkor van, ha felmerül a bakteriális fertőzés lehetősége).

Bronchitis – hörghurut

A köhögés kezdetben rendszerint száraz, majd később átalakul hurutossá (bőséges köpetürítéssel). Kisebb gyermekeknél a köhögés hányást is provokálhat. A tünetek általában 7-14 napig tartanak, de előfordulhat, hogy elhúzódnak akár három-négy hétig is.
Amennyiben azt gondolja, hogy gyermekének bronchitise van, mutassa meg gyermekorvosának!

Hogyan diagnosztizálják a bronchitist?
A bronchitis könnyen diagnosztizálható a kórtörténet és egyszerű fizikális vizsgálómódszerekkel (hallgatózás, kopogtatás), de sokféle egyéb vizsgálat is elvégezhető más betegségek kizárására.

• mellkasröntgen
• vérvételek
• a köpet bakteriológiai tenyésztés
• légzésfunkciós vizsgálatok
• pulzoximetria

A bronchitis kezelése
A bronchitis kezelése ritkán igényel antibiotikumot (még akkor sem, ha a köhögés akár már 8-10 napja tart). A kezelés célja a tünetek enyhítése. A kezelést minden esetben az orvos az elvégzett vizsgálatok alapján személyre szabottan állítja be. A kezelés részei:

• fájdalomcsillapítók
• lázcsillapítók
• köptetők, váladékoldók (bronchitisben a legritkább esetben alkalmaznak köhögéscsillapítót!)
• fokozott folyadékbevitel
• a szobalevegő párásítása

Cataracta / szürkehályog

Mi a cataracta?
A cataracta a szemlencse átlátszóságának csökkenése, ami miatt a fénysugarak egyre kevésbé tudnak rajta áthatolni, így a látás elhomályosodik. Az átlátszóság csökkenése a szemlencsét alkotó fehérjéknek az összecsapzódásának következménye. A cataracta – magyar nevén szürkehályog – a gyermekek 0,4%-át érinti, lehet egyoldali (unilateralis) vagy kétoldali (bilateralis).

Mi okozza a cataractát?
A szürkehályog lehet veleszületett (congenitalis) vagy szerzett. Cataracta okozója lehet:

• sérülés
• diabetes
• mérgezés
• egyéb megbetegedések (pl. rheumatoid arthritis)
• egyéb szembetegségek (pl. glaucoma – zöldhályog)

Mik a cataracta tünetei?

• homályos látás
• csökkent látás
• a lámpafények túl erősnek tűnnek, körülöttük homályos burok jelenik meg
• kettőslátás
• a színek kifakulnak
• egyre fokozódó rövidlátás

A cataracta különböző fajtái

• Időskori cataracta (a legtöbb szürkehályog az öregség következménye)
• Veleszületett -congenitalis- cataracta: némely esetben előfordul, hogy az újszülött szürkehályoggal születik, ami gyakran kétoldali. Amennyiben ez a látást befolyásolja, sebészi megoldás szükséges.
• Másodlagos cataracta: A szürkehályog valamely megelőzően fennálló, általában krónikus betegség következményeként (pl. diabétesz) alakul ki.
• Traumás cataracta: a sérülést szenvedett szemben kialakulhat szürkehályog a sérülést követően rövid időn belül, de akár évekkel később is.

Hogyan diagnosztizáljuk a szürkehélyogot?
Sok egyéb vizsgálati lehetőség mellett a két legalapvetőbb vizsgálat:

• Látásélesség vizsgálat („táblaolvasás”)
• Réslámpás vizsgálat (a vizsgálat előtt pupillatágító szemcsepp adása szükséges).

• Újszülötteknél cataractaszűrés ophtalmoscoppal

A cataracta kezelése
Sokszor elegendő szemüveg vagy kontaktlencse viselése, nem ritkán azonban (főleg kisebb korban) a műtét is szükségessé válhat.

Cukorbetegség – áttekintés

Mi a cukorbetegség vagy diabétesz?
A diabétesz egy anyagcserebetegség, amelynek alapja a szervezetben fennálló elégtelen inzulinhatás. Az inzulin a szervezet egyik alapvető hormonja, melynek elengedhetetlen szerepe van a cukoranyagcserében. A szervezet a táplálkozás során elfogyasztott szénhidrátokat cukormolekulákká bontja le, amely a sejtek legalapvetőbb tápanyaga. A cukormolekulák a bélrendszerből felszívódva a vérkeringésbe kerülnek. A keringő vérből a cukormolekulák a szervezet minden egyes sejtjéhez eljutnak, de a sejtekbe csak az inzulin segítségével juthatnak be. Amennyiben nincs elegendő inzulin, vagy a jelenlévő inzulin valami miatt nem tudja kifejteni megfelelően a hatását, a cukor nem tud a szervezet sejtjeibe bejutni, a sejtek „éheznek”, a vérben pedig felszaporodik a cukor, azaz megemelkedik a vércukorszint. A vérben felszaporodott cukormolekulák a vesén keresztül a vizelettel hagyják el a szervezetet (ez határozza meg a gyermekkori cukorbetegség négy fő tünetét is: fokozott vizeletürítés, fokozott folyadék- és táplálékfogyasztás, testsúlycsökkenés).

A diabétesznek három alapvető fajtáját ismerjük:

• 1-es típusú diabétesz: autoimmun betegség, melynek során a szervezet – ismeretlen okból – saját maga pusztítja el a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, így a szervezet nem, vagy alig termel inzulint. Az ilyen betegeknek naponta kell injekció segítségével szervezetükbe inzulint juttatni, különben nem maradhatnának életben.
• 2-es típusú diabétesz: általában a későbbi életkorban megjelenő betegség, melynek során a szervezet a meglévő inzulint nem tudja megfelelően felhasználni (inzulinrezisztenssé válik). Ez az állapot gyakran diétával, életmódváltozással jó kézben tartható, néhány esetben viszont gyógyszeres vagy inzulinkezelés is szükségessé válhat.
• terhességi (gesztációs) diabétesz: a korábban egészséges nők terhesség alatt megjelenő cukorbetegsége, amely a szülés után teljesen megszűnik.

1-es Típusú Diabétesz / Cukorbetegség

Mi az 1-es típusú diabétesz / cukorbetegség?
Gyermekekben a leggyakoribb krónikus betegség az 1-es típusú diabétesz. Korábban ezt a kórképet több elnevezéssel is illették (pl. diabétesz mellitus, fiatalkori diabétesz vagy inzulin-dependens diabétesz).
A betegség lényege, hogy a szervezet nem termel megfelelő mennyiségű inzulin nevű hormont, ezért a belekből felszívódott cukor (a sejtek alapvető tápanyaga) nem tud bejutni a vérből a sejtekbe. Az inzulinhiány eredményeként a vérben megemelkedik a cukorszint, de a sejtek éheznek (részletesen lásd a diabétesz – áttekintés részben).

Hogyan alakul ki az 1-es típusú diabétesz?
Az 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség, pontos kiváltó oka a mai napig nem ismert. A betegség családi halmozódást mutat, ami azt jelenti, hogy bizonyos genetikai együttállás kedvez a betegség kialakulásának, míg más nem. Valószínűnek tűnik, hogy az autoimmun folyamat kiváltásához valamilyen külső, környezeti inger kell. Egyes feltételezések szerint ez a külső inger valamiféle (légúti) vírusfertőzés.

Mik az 1-es típusú diabétesz tünetei?
1-es típusú diabétesz esetén az autoimmun folyamat időben jóval korábban elkezdődik, mint ahogy a tünetek megjelennek. A korai tünetek felső légúti vírusfertőzés tüneteihez hasonlíthatnak, de sokszor hirtelen, drámai tünetekkel jelentkezik a betegség.

• fokozott folyadékfogyasztás (erős szomjúságérzés)
• fokozott táplálékfogyasztás, ennek ellenére testsúlycsökkenés
• fokozott vizeletürítés
• hányinger, hányás
• hasi fájdalom
• látászavar
• fáradékonyság, irritabilitás
• cukor a vizeletben
• magas vércukorszint
• tudatzavar, kóma

Az 1-es típusú diabétesz kezelése
Mivel sajnálatos módon a betegség pontos kiváltó okát mind a mai napig nem ismerjük, oki kezelés egyelőre nem lehetséges. Ennek ellenére a betegség alatt zajló kóros folyamatokat olyan alaposan ismerjük, hogy a betegség maximálisan jól kontrollálható és karban tartható. Az inzulintermelő sejtek elpusztulása után a betegnek élete végéig kívülről kell bejuttatni az inzulint. A mai modern inzulinkészítmények és adagolási formák mellett a jól kezelt cukorbeteg gyermekek életkilátásai lényegében nem rosszabbak egészséges társaikénál. A gyermekek kezelésében fontos szerepet játszik a pszichés vezetés, ebben a családnak és a szakpszichológusoknak elengedhetetlen szerepe van.
A kezelés három fő eleme:

• megfelelő szénhidrátbevitel: gondosan kiszámított és időben pontosan elosztott étkezések, melyek napi rendszer szerint ismétlődnek.
• inzulinkezelés: egyelőre bőr alatti injekció formájában adható, naponta többször (2-5 alkalommal). Néhány speciális esetben folyamatos inzulinpumpa is alkalmazható. (kísérletek folynak inzulintapasz és orrspray alkalmazhatóságával kapcsolatban, de egyelőre úgy látszik, hogy ezek a módszerek nem lesznek megfelelőek gyermekgyógyászati alkalmazásra).
• életmódváltás: nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres napirendet, mert az inzulin beadása és az étkezés időben szorosan egymáshoz rendeltek. A testedzés nagyban megváltoztatja a szénhidrátháztartást, ezért a gyermeknek nagyon fontos a rendszeres és mindig egyforma fizikai terhelés, hogy a megváltozott igényeket az inzulin adagolásával és az étkezéssel előre tervezni lehessen.

Milyen akut szövődményei lehetnek az 1-es típusú diabétesznek?
Az 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermeket hirtelen kialakuló rosszullét lehetősége is veszélyezteti. Ezekre mind a szülőknek, mind a gyermekeknek a figyelmét fel kell hívni, a betegeket és a hozzátartozókat megfelelő oktatásban kell részesíteni.

• hypoglikaemia: alacsony vércukorszint, ami akár eszméletvesztéshez is vezethet.
  Teendő: azonnali szénhidrátadás (tej, alma, cukros víz), vagy glucagon injekció beadása.
• hyperglikaemia: magas vércukorszint, tünete általában nincs, de a szervezetet hosszú távon károsítja.
  Teendő: mérsékelt testmozgás, csökkentett szénhidrátbevitel, illetve megemelt inzulindózis, esetleg soron kívüli korreckiós dózis beadása.
• ketoacidózisos kóma: nem, vagy rosszul kezelt cukorbetegek szövődménye, a vércukorszint általában magas, a beteg tudata zavart, vagy eszméletlen.
  Teendő: azonnali orvosi segítség kérése

2-es Típusú Diabétesz / Cukorbetegség

Mi a 2-es típusú diabétesz / cukorbetegség?
Az összes diabéteszt számítva (ha a felnőtt betegeket is beleszámítjuk), a 2-es típusú diabétesz a leggyakoribb fajta cukorbetegség. Régebbi elnevezés szerint ezt a fajta diabéteszt NIDDM – nem inzulin dependens diabétesz – névvel illették (ma gyakran ezek a betegek is inzulininjekciókat kapnak, ezért újabban áttértek az „1-es, ill. 2-es típusú diabétesz” elnevezésre). Az utóbbi években növekvő számban alakul ki 2-es típusú diabétesz kisgyermekekben és serdülőkben. Ez a növekedés összefüggésben lehet a tunya, egészségtelen életmóddal és az egyre terjedő gyermekkori elhízással. A 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával növekszik.
2-es típusú diabétesz esetén a szervezet termel inzulint, de vagy az inzulin mennyisége nem elegendő, vagy valami oknál fogva az inzulin nem tud hatni a megfelelő sejteken (inzulin-rezisztancia alakul ki). Az inzulin hatásával kapcsolatban részletesen lásd a „cukorbetegség – áttekintés” fejezetet.

Mi okozza a 2-es típusú diabéteszt?
A 2-es típusú diabétesz kiváltó okát nem ismerjük. A diabétesz ezen formájában is megfigyelhető a családi halmozódás, azaz a betegségre való hajlam örökölhető, de a betegség kialakulásához valamely külső behatásra is szükség van (pl. elhízás).

Mik a 2-es típusú diabétesz tünetei?
Sokszor a tünetek nem egyértelműek, a betegek egy része nem is tud a betegségéről. A leggyakoribb tünetek a következők:

• gyakori, nehezen gyógyuló fertőzések
• gyakori vizeletürítés
• fokozott tápanyagbevitel, ennek ellenére testsúlycsökkenés
• fokozott folyadékbevitel, szomjúság
• homályos látás
• fáradékonyság, ingerlékenység
• hányinger, hányás
• száraz, viszkető bőr
• zsibbadás vagy érzészavar a végtagokban
• cukor a vizeletben
• magas vércukorszint

Mik a 2-es típusú diabétesz kockázati tényezői?

• növekvő életkor
• cukorbetegség előfordulása a családon belül
• elhízás
• mozgásszegény életmód
• alacsony HDL vérszint (HDL = „jó koleszterin”)
• magas triglicerid vérszint

A 2-es típusú diabétesz kezelése
A kezelés célja a vércukorszint normál (vagy normál-közeli) szinten tartása. Ebben legfontosabb a súlycsökkentés, rendszeres testedzés, megfelelő étkezés és a folyamatos vércukorszint-ellenőrzés.
A kezelés leggyakoribb elemei:

• megfelelő diéta, súlycsökkentés, testedzés
• gyógyszeres kezelés lehetséges szájon keresztül, de gyakran injekció formájában kell külső inzulint bevinni

A 2-es típusú diabétesz megelőzése
A 2-es típusú diabétesz kialakulásának megelőzésében jelentős szerepet játszik a rizikótényezők csökkentése. Ezzel a betegség kialakulását akár megelőzhetjük, vagy kialakulását sok-sok évvel eltolhatjuk.

Dacryostenosis – könnycsatorna elzáródás

Mi a dacryostenosis?
Az újszülöttek 6%-a születik elzáródott, vagy nem megfelelően kifejlődött könnycsatornával. A könnyet a szemhéjben elhelyezkedő könnymirigyek termelik. A könnymirigyek kivezető nyílásai a szemhéj szélein találhatók. Az állandóan képződő könny ezeken keresztül jut a szem felszínére, majd a belső szemzugban (a szemhéjak orrhoz közeli szögletében) lévő két tűszúrásnyi nyíláson, a könnycsatornán keresztül vezetődik el az orr felé. Ez a rendszer biztosítja tehát, hogy a szem felszíne folyamatosan nedves legyen, és a könny állandó öblítése mellett az odakerülő kórokozók vagy porszemcsék minél hamarabb kimosódjanak.

Nem ritkán előfordulhat, hogy az újszülötteknek a könnycsatorna bevezető nyílása nem, vagy hibásan fejlődik ki, aminek következtében a képződött könny nem tud elvezetődni. Ez az állapot lehet egy- vagy kétoldali is. Ha az elzáródás nem teljes, akkor előfordulhat, hogy a könny elvezetése csak időnként gátolt. Okozhatja a könnycsatorna alsó harmadában található billentyű átmeneti elzáródás is. Ez a billentyű a születés után néhány nappal a termelődő könny súlyától megnyílik, ám ha ez nem történik meg, akkor a folyamatosan képződő könny nem tud elvezetődni, a könnytömlőben reked.

Mik a könnycsatorna elzáródás tünetei?
Mivel az újszülöttek életük első heteiben szinte nem, vagy alig termelnek könnyet, a könnycsatorna elzáródását általában nem fedezik fel két-három hetes életkor előtt.

A leggyakoribb tünetek a következők:

• a könny a belső szemzugban összegyűlik, ott kisebb "tócsát" alkot,
• a könny kicsordul a csecsemő szeméből és az arcán folyik le,
• a szem csipásodik, ez lehet nyúlós, majdnem átlátszó vagy sárgás színű váladék is,
• a szem körüli bőr kipirosodik.

Hogyan diagnosztizáljuk a könnycsatorna elzáródást?
A diagnózis a szülők kikérdezésén és a gyermek fizikális vizsgálatán alapszik, nem igényel eszközös vizsgálatot.

Hogyan kezeljük a könnycsatorna elzáródást?
A legelső választandó kezelési módszer a könnycsatorna rendszeres, napi 2-3 alkalommal történő masszírozása. Felülről, a szem belső sarkától az orr két oldalán lefelé haladva elősegíthetjük a váladék elvezetését. Masszírozás előtt forralt, majd lehűtött vízbe mártott gézzel töröljük át a szem környékét, tisztítsuk meg a váladéktól. A kamilla ugyan gyulladáscsökkentő hatású, de szárítja is a kicsi finom bőrét, ezért erre nincs szükség, elég a langyos vizes lemosás, alapos tisztítás is.Sikertelenség esetén a visszatérő gennyes kötöhártyagyulladások miatt több alkalommal szorulunk antibiotikumos szemcsepp adására, 3 hónapos kor környékén könnycsatorna átmosás is szóba jöhet.

Amennyiben a könnycsatorna bevezető nyílása egy éves koron túl is szűk marad, a nyílás tágítása következik, amit egy apró szondával végeznek. A beavatkozás fájdalmatlan, némi kellemetlenséget a gyermek fejének biztos lefogása okoz. A tágítás többször ismételhető, nagyon ritkán azonban sebészi megoldásra is szükség lehet.
Amennyiben a könny a pangás miatt befertőződik, néhány napig antibiotikumos szemcsepp adása válhat szükségessé.