Atópiás dermatitis – ekcéma

Mi az az atópiás dermatitis illetve ekcéma?
Az atópiás dermatitis veleszületett allergiás hajlamon alakul fejlődik ki (atópia), visszatérő és idült lefolyású gyakori betegség. Leggyakrabban csecsemő- vagy kisgyermekkorban kezdődik és általában a serdülőkorig eltart. Az ekcéma pontos okát nem ismerjük (80%-ban allergiás eredet, 20%-ban ismeretlen ok), de azt már tudjuk, hogy az ekcémás fellángolásokat különböző irritáló tényezők (pl. mosószer, sprődebb ruhanemű, túl hideg, vagy túl meleg, pártartalom megváltozása, bizonyos élelmiszerek, betegségek, a stressz is kiválthatják. Az ekcémás bőr abban tér el az egészséges bőrtől, hogy a bőr felső rétege nem képes ugyanannyi nedvességet tárolni. Ez okozza a bőr berepedéseit, ami lehetővé teszi, hogy az ekcémát kiváltó faktorok a bőr mélyebb rétegeibe hatoljanak. Gyakran szerepel szénanátha, asztma, és vagy ekcéma a családi kórtörténetben.

ekcema.jpgAz atópiás dermatitis tünetei: erős viszketés, ezért a gyermek sokat vakarózik, nyugtalan (romlik az óvodai, iskolai magaviselet, figyelme gyengül). A gyermek bőre száraz, repedezett. Csecsemőkben és kisgyermekekben leginkább az arc, a könyök és a térd feletti területek érintettek, nagyobb gyermekekben és felnőttekben a tenyerek, a kézhát, és jellemzően a térdhajlat érintett. Túlzott dörzsölés és vakarás a bőr kisebesedését és felülfertőződését okozhatja. A betegség hullámzó lefolyású: némely betegnek egy-egy fellángolása van összesen, másoknál a bőrtünetek egész felnőttkorukig folyamatosan jelen vannak.
atopis dermetitis.jpgAz atópiás dermatitis viszonylag gyakori betegség, egyes becslések szerint a csecsemők 10%-a szenved ettől az állapottól. Oki kezelése akkor van lehetőség, ha sikerül azonosítani a kiváltó allergént (pl. tehéntej vagy tojás) és a szülőknek sikerül betartani a szigorú diétát. Amennyiben az allergén teljes elkerülése nem lehetséges (pl. háziporatka), akkor a kontaktus lehető legalaposabb kerülése szükséges.
Az atópiás dermatitisben szenvedő gyermek kezelése összetett, folyamatosan alkalmazni kell az un. báziskezelést (bőrápolást) és a fellángolás időszakában specifikus gyulladáscsökkentő kezeléssel kell kiegészíteni.
A bőrápolás során kerüljük az irritáló tényezőket (a kimutatott vagy feltételezett allergéneket), a bőr nedvességtartalmát rendszeresen pótoljuk vissza (hidratáló és zsíros/olajos testápolók használata) és olyan anyagokat használunk a bőr tisztántartására, amik nem szárító hatásúak (fürdetőkenőcs, Balneum Hermal, célszerűbb a zuhanyozás). A gyermek körmeit célszerű rövidre vágni és a gyermeket nem szabad túlöltöztetni, mert az izzadás rontja a tüneteket.
Specifikus és gyulladáscsökkentő kezelés során alkalmazhatunk olyan készítményeket, amik a viszketést csökkentik, kifejezett fellángolás során szükség van a szteroidos kenőcsökre is. Bizonyos esetekben eredmény érhető el immunmoduláns készítmények alkalmazásával is.
Megelőzés és rehabilitáció:
Elsődleges az anyatejes táplálás és a csecsemő bőrének ápolása. Gyakori probléma, hogy a csecsemő bőrápolására nem fordítanak kellő figyelmet, ilyenkor a csecsemő bőre kiszárad, és a száraz bőrön keresztül könnyebben felszívódnak az allergiát okozó anyagok. A másik hibalehetőség, hogy nem megfelelő bőrápoló anyagokat használunk az ápoláshoz.
Ruházat: A túlságosan meleg, szoros, műszálas ruházat kerülendő, mert az izzadás viszketéskeltő hatású. A gyapjú vagy mohair anyagok, durvaszövésű textíliák rontják a bőr állapotát. A testtel érintkező ruhadarabok pamutból készüljenek.
Mosás: Fontos a mosást követő többszöri öblítés, a bőrt izgató mosószermaradványok teljes eltávolítása érdekében. A folyékony mosószerek könnyebben kiöblíthetők, mivel nem tartalmaznak a ruha szövetébe akadó, és ott visszamaradó porszemcséket.
Pszichés vezetés: Az esetleges iskolai hiányzások miatt a többi gyermektől való lemaradás pszichés feszültséget kelt, ami a tünetek további rosszabbodásához vezet.