Égési sérülések

Definíció:
Égési sérülés akkor történik, amikor a bőr valamilyen extrém hőhatásnak van kitéve.

Mi okozhat égési sérülést?

• nap
• tűz
• gyufa, öngyújtó
• fűtőtestek (elektromos hősugárzók, radiátorok)
• bármilyen felforrósított anyag (tányér, fürdővíz, vasaló, hajsütővas)
• kémiai anyagok

Mit tegyen?
Otthon is kezelheti az égési sérülést, amennyiben az nem nagy területet érint és a bőr nem hólyagosodott fel, az égett rész csak vörösebb a normál bőrnél:

• Azonnal eresszen az érintett bőrfelületre huzamos ideig (15-20 percig) hideg (csap)vízet.
• Tartsa az érintett bőrterületet tisztán és szárazon, hogy megelőzze a fertőződést.
• Figyelje a területet, hogy később megjelennek-e rajta hólyagok.
  
  Amennyiben a bőr felhólyagosodott, elfeketedett illetve szétnyílt, gyermekének orvosi ellátásra van szüksége.
• Azonnal eresszen az érintett bőrfelületre huzamos ideig hideg (csap)vízet.
• Fedje a területet tiszta ruhával.
• Adjon gyermekének fájdalomcsillapítót és szállítsa kórházba (baleseti sebészetre vagy égési osztályra), illetve hívjon mentőt.

Mit NE tegyen!

• Ne tegyen az égett felületre vajat vagy olajat!
• Ne nyissa meg otthon az esetleges hólyagokat!

Megelőzhető-e az égési sérülés?

• Tartsa a gyufát, öngyújtót a gyermek számára hozzáférhetetlen helyen.
• Fordítsa a forró edények nyelét a tűzhely belseje felé.
• Tartsa távol gyermekét sugárzó hőtől, nyílt lángtól.
• Soha ne maradjon gyermeke egyedül otthon.
• A lehető legkorábban tanítsa meg gyermekének az a szót hogy „forró”, és azokat a dolgokat amik forróak szoktak lenni.

Elesés, magasból esés

Elesésből eredő sérülések gyakran történnek a fejlődő gyermekekkel. Néhány sérülés megelőzhető, míg sok elesés csupán az új dolgok felfedezésének része (például a járás tanulása). Szerencsére a legtöbb esetben a gyermek „megússza” apróbb horzsolásokkal vagy kék-zöld foltokkal.

Mit tegyen?
A puklik és a kisebb zúzódások otthon is elláthatók jeges- vagy hidegvizes borogatással. Az esés után vegye ölbe gyermekét és nyugtassa meg. Nincs szükség orvosi ellátásra, amennyiben gyermeke

• a „megszokott” módon sír és szabadon mozog,
• nem panaszkodik fájdalomra,
• nem válik aluszékonnyá, izgatottá, vagy nem kezd el hányni.
  Vigye gyermekét orvoshoz (baleseti sebészeti osztályra), amennyiben az esést követően, vagy 24 órán belül
• hányni kezd,
• szokatlanul nyugtalanná válik,
• többet alszik a megszokottnál és nehezebben ébreszthető fel.
  Hívjon mentőt, ha gyermeke
• eszméletlen, vagy rövid eszméletvesztése volt,
• víztiszta folyadék vagy vér szivárog az orrából, füléből vagy szájából,
• valamely testrésze szokatlan helyzetben maradt,
• nyaki vagy háti fájdalomról panaszkodik.

Mit NE tegyen!
Ne mozdítsa a gyermeket, ha

• azt gondolja, hogy valamelyik csontja eltörött,
• erős nyaki vagy háti fájdalomról panaszkodik,
• víztiszta folyadék ürül az orrából, füléből, vagy szájából.
  Ezekben az esetekben hívjon mentőt.

Hogyan előzhetőek meg ezek a sérülések?

• Mindig használjon biztonsági gyermekülést, az öveket mindig csatolja be (autóban, babakocsin, etetőszéken).
• Mindig húzza fel a rácsoságy/járóka védőrácsát (akkor is, ha gyermeke még nem tud megfordulni).
• Ne hagyja a csecsemőt a felnőttek ágyán aludni.
• Ne engedje gyermekét magas helyekre felmászni (asztal, szék, szekrény).
• Használjon biztonsági rácsot a lépcsők és ablakok előtt.
• Sportoláshoz mindig használjon gyermeke megfelelő védőfelszerelést (bukósisak, könyök- és térdvédő stb.).

Encephalitis / agyvelőgyulladás

Mi az encephalitis?
Az encephalitis az agy és a gerincvelő gyulladásos megbetegedése. A betegség hamar agyduzzadást okoz, ami megváltoztatja a gyermek viselkedését, tudatát, sokszor görcsrohamokat is indukál.

Mi okozza az encephalitist?
Az encephalitisek leggyakoribb oka vírusfertőzés (herpes simplex, veszettség). A kötelező védőoltások jelentősen csökkentették az encephalitisek előfordulásának gyakoriságát (kanyaró, rubeola, mumps). Encephalitis előfordulhat még fertőzött állat csípése vagy harapása után is (pl. kullancs – Lyme kór, kullancsencephalitis; macskák – toxoplasmosis, macskakarmolás-betegség). A szúnyogok Európa területén nem hordoznak fertőző betegséget.

Mik az encephalitis tünetei?
Az encephalitist gyakran megelőzi egy banális vírusfertőzés (felső légúti hurut vagy hasmenés-hányás). Az encephalitis tünetei szerteágazóak lehetnek, és minden gyermekben másképpen jelentkezhetnek. Az alábbiak a leggyakoribb tünetek:

• fejfájás, vagy ha a gyermeknek még van nyitott kutacsa (a koponya tetején lévő lágy rész) akkor az feszes, kidomborodó
• a gyermeket zavarja a fény (fotoirritáció)
• tarkókötöttség (a gyermek hiába lazítja el magát, a nyakizmok mereven tartják a fejet)
• aluszékonyság, kedvetlenség, letargia
• fokozott ingerlékenység
• bőrkiütések
• a kommunikáció nehezedik, a gyermek nehezebben tudja kifejezni magát
• zavartság, hallucináció

Hogyan diagnosztizáljuk az encephalitist?
Az encephalitis diagnózisa a klinikai tünetek és bizonyos eszközös és laboratóriumi vizsgálatok eredményein alapszik. Nagyon fontos a megelőző történések felderítése (kullancs-csípés, idegen állattal való találkozás, külföldi utazás, megelőző betegségek, védőoltások stb).
A további vizsgálatok a következők lehetnek:

• Vérvizsgálatok,
• képalkotó vizsgálatok
  • röntgenfelvétel
  • MRI (mágneses magrezonancián alapuló felvétel, az agyszövet szerkezeti képét nagyon pontosan mutatja)
  • CT (computer tomográfia, hasonló az előzőhöz, de a csontos képletekről is pontos rétegfelvételt készít)

• bakteriológiai vizsgálatok székletből, vizeletből, orr- és torokváladékból, gerincvelői folyadékból
• EEG: electro-encephalogram, a koponyára illesztett elektródákkal az agy elektromos tevékenysége regisztrálható, bizonyos betegségekben (így pl. encephalitisben) a jellegzetes görbék megváltoznak.
• ritkán sor kerülhet sebészi beavatkozásokra is (agybiopszia, koponyaűri nyomásmérés)

Hogyan kezeljük az encephalitist?
Az encephalitisek kimenetele a korai felismerésen és a kezelés korai elkezdésén alapszik, de alapvetően függ a betegség súlyosságától. Az encephalitises gyermeknek feltétlenül kórházi kezelésre van szüksége.
A kezelés célja az agyduzzanat kontrollálása, a szövődmények megelőzése és a fertőzés visszaszorítása. Súlyos esetekben szükségessé válhat gépi lélegeztetés alkalmazása is.
Gyógyulás után sok esetben hosszú időbe telik, amíg a teljes neurológiai (beszéd, mozgáskoordináció) regeneráció megtörténik, néhány esetben sajnos maradványtünetek az élet további részében mindvégig megmaradnak.

Fogászati sürgősség

Fogászati sürgősségről beszélünk akkor, amikor egy fog baleset vagy egyéb sérülés következtében eltörik, kimozdul a helyéről vagy kiesik.

Mit tegyen?
Ellenőrizze gyermeke száját, hogy van-e sérült, mozgó, vagy hiányzó foga.

• Ha egy tejfog nagyon laza, szedje ki, hogy megelőzze a félrenyelést.
• Ha egy fog eltörött vagy kimozdult vigye el fogorvoshoz.
  Amennyiben egy maradandó fog kiesett, az gyakran megmenthető, ha azonnal cselekszik:
• keresse meg a fogat,
• csak a normálisan is kilátszó végét fogja meg,
• óvatosan öblítse le a fogat csapvízzel (bedugott lefolyó mellett), de ne dörzsölje,
• ha lehetséges óvatosan helyezze vissza a fogat a nyílásba ahonnan kiesett, majd tartsa a fogat a helyén, amíg megérkeznek a fogorvoshoz.
• Amennyiben nem tudja a helyére visszailleszteni a fogat, tegye a saját, vagy gyermeke nyelve alá (ha nem áll fenn a veszélye annak, hogy lenyeli), vagy tegye a fogat tejbe és azonnal menjenek fogorvoshoz, vagy szájsebészeti osztályra.

Mit NE tegyen!

• Ne várjon! Ha egy fog kiesett és időben orvosi segítséget kapnak, a fog jó eséllyel megmenthető.
• Ne súrolja, dörzsölje a kiesett fogat, csak öblítse le csapvízzel.
• A fog gyökerét ne fogja meg.
• Nagyon fiatal, vagy riadt, síró (esetleg eszméletlen) gyermek nyelve alá ne rakjon kiesett fogat!

Megelőzhető-e a fogsérülés?

• Mindig használjon biztonsági gyermekülést.
• Sportoláshoz gyermeke mindig használjon megfelelő védőfelszerelést.

Fülfájás

A fülfájás gyakran bakteriális fertőzés eredménye, amikor a dobhártya mögötti üregben (a dobüregben) felgyülemlő folyadékban kórokozó baktériumok szaporodnak el. Normális esetben a dobüreg a fülkürtön keresztül az orrüreggel közlekedik, így a kórokozók nem tudnak elszaporodni. Ha egy megfázás (felső légúti hurutos állapot) vagy allergiás betegség miatt a fülkürt elzáródik, a dobüregnek megszűnik az összeköttetése a külvilággal és a pangó váladékban rövid idő alatt elszaporodhatnak a kórokozó baktériumok

A középfülgyulladásoknak -szerencsére ritkán- előfordulhatnak súlyos szövődményei. A nem, vagy rosszul kezelt középfülgyulladások következménye halláscsökkenés lehet.

Mire figyeljen?

• gyermeke fülfájásra panaszkodik-e,
• fájdalmas sírás, fülhöz nyúlkálás megfigyelhető-e,
• láz van-e,
• fülfolyás van-e.

Mit tegyen?

• Adjon gyermekének fájdalomcsillapítót, lázcsillapítót.
• Vigye gyermekét orvoshoz (Fül-orr-gégészetre), ha a középfülgyulladás gyanúja felmerül önben.
• Amennyiben orvosa antibiotikumot rendelt, fontos, hogy a gyógyszert gyermeke megfelelő adagban és az előírt ideig szedje (mert a hamarabb abbahagyott antibiotikumos kezelés eredménye lehet egy visszatérő, nehezebben gyógyítható középfülgyulladás)

Mit NE tegyen!
Ne használjon fültisztító pálcikát (sérülést okozhat!), ne dugaszolja be a hallójáratot. A fülzsír termelődése folyamatos, a külső hallójáratban lévő apró szőrsejtek mozgásával automatikusan távozik a hallójáratból. A gyermek füléből mindig csak annyit tisztítson, amennyit ujjával elér (ez az egészséges gyermekre is vonatkozik).

Gastroesophagealis reflux betegség

Mi a gastroesophagealis reflux betegség?
A gastroesophagealis reflux betegség az emésztőrendszer megbetegedése, amikor a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, leggyakrabban hányást és étvágytalanságot okozva. A gyomorsav kimarja a nyelőcső kevésbé ellenálló belső felszínét, ami további komplikációkat okozhat.

Mi okozza a gastroesophagealis reflux betegséget?
A gyomortartalom visszaáramlásának megakadályozásáért a nyelőcső alsó végénél elhelyezkedő körkörös záróizom felelős. Normális esetben ez az izom csak nyelésnél ernyed el, hogy a táplálék a gyomorba lejuthasson. Előfordul azonban, hogy ez az izomgyűrű akkor is ellazul, amikor nem kellene, ezzel lehetővé téve a gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe. Egyszer-egyszer mindenkinek van refluxa („savas felböfögés”), a baj akkor van, ha ezek túl gyakran ismétlődnek, vagy egy-egy alkalommal túl hosszú ideig tartanak.
Csecsemőkorban nagyon gyakori a reflux, az izomgyűrű beidegzésének éretlensége miatt. Ilyenkor a csecsemők sokat buknak, esetenként hánynak is. Ez az állapot az idő múlásával (az izomrendszer fejlődésével, a függőleges testhelyzettel) rendszerint magától rendeződik.
Néhány étel is csökkenti az alsó nyelőcső záróizom tónusát:

• csokoládé
• bors
• magas zsírtartalmú ételek

Néhány más étel fokozza a gyomorsavtermelést (ezzel súlyosbítja a tüneteket):

• citrusfélék
• paradicsom és paradicsomszósz (ketchup)

Mik a gastroesophagealis reflux betegség tünetei?
A leggyakoribb tünet a gyomorégés. A gyomorégés általában a szegycsont mögött keletkező, és felfelé a torok magasságáig jelentkező égő fájdalom, mely akár egy-két óra hosszat is eltart és az evés általában ront a helyzeten.
A leggyakoribb tünetek:

• böfögés
• evési nehézség
• gyomorfájás
• gyakori hányás
• csuklás
• félrenyelés
• köhögés, éjszakai köhögési rohamok
• reggeli torokfájás
• savanyú íz a szájban
• növekedésbeli elmaradás

Milyen szövődményei lehetnek a gastroesophagealis reflux betegségnek?
Néhány esetben a visszacsorgó savas gyomortartalom bekerülhet a légutakba, ahol gyulladást okozhat, asthmát indukálhat vagy tüdőgyulladást okozhat. A nyelőcsőben kialakuló krónikus gyulladás fekélyeket okozhat, amik vérezhetnek, esetenként súlyos vérveszteséghez vezetve. A fekélyek hegszövettel gyógyulnak, ami nyelőcsőszűkületet okozhat, ezzel nyelési zavarok jöhetnek létre.

Hogyan diagnosztizálható a gastroesophagealis reflux betegség?
A pontos kórtörténet ismerete mellett eszközös vizsgálatokra is szükség van:

• mellkas röntgen: a légutak állapotának felmérésére, illetve a nyelési röntgen a félrenyelés igazolására / kizárására
• endoszkópia: egy vékony üvegszálas optika lejuttatása a nyelőcsőbe és a gyomorba, melynek segítségével láthatóvá válnak a nyálkahártya elváltozásai, szükség esetén szövettani mintavételre is alkalmas eszköz.
• manometria: nyomásmérés a nyelőcső alsó záróizmának területén (ma már egyre kevésbé alkalmazott módszer)
• pH mérés: vékony mérőeszköz lehelyezése a nyelőcsőbe, majd a vegyhatás folyamatos mérése 24 órán keresztül. (A gyomortartalom visszaáramlásakor a pH savas irányba változik).

Itt kell megjegyeznünk, hogy a hasi ultrahangvizsgálat nem alkalmas a refluxbetegség diagnózisának a felállítására. A legbiztosabb módszer a 24 órás pH mérés.

Hogyan kezelhető a gastroesophagealis reflux betegség?
A kezelés egyik alapeleme az életmódváltás:

• a fentebb kiemelt ételek kerülése
• gyakoribb étkezések kisebb egyszeri adagokkal
• a vacsora korai elfogyasztása (legalább két órával lefekvés előtt)
• csecsemők gondos büfiztetése (akár evés közben többször is)
• pozicionálás: a fejvég megemelése, esetleg evést követően etetőszékben csücsüljön egy ideig
• anyatejes csecsemőnél Nutriton adagolása, későbbi életkorban az ételek sűrítése
• antireflux tápszerek adagolása (AR tápszerek)

Amennyiben az életmódváltással nem oldódik meg a probléma (vagy kezdetektől súlyos formában van jelen), gyógyszeres kezelés is elkezdhető. Ezeknek a gyógyszereknek két támadáspontjuk van; az egyik a gyomor motilitásának („mozgékonyságának”) fokozása, a másik a gyomorsav termelődés csökkentése. A motilitás fokozásával a gyomor hamarabb továbbítja tartalmát a vékonybélbe, így kevesebb időt hagy a reflux előfordulására. A gyomorsavtermelés csökkentésével a visszaáramlás káros hatásai csökkenthetők, a tünetek teljesen megszüntethetők.
Kifejezetten súlyos esetben (ennek általában valamilyen fejlődési rendellenesség áll a hátterében) műtét is végezhető, ilyenkor sebészi úton szűkítik be a nyelőcső alsó végét azt, egy „sebészileg készített szeleppel” látják el.

Görcsrohamok

A görcsroham a normál, összerendezett agyműködés átmeneti megszűnésének következménye, mialatt egy teljesen kontrollálatlan „elektromos vihar” söpör végig az agysejteken. Az epilepszia, súlyos fertőzések (pl. gennyes agyhártyagyulladás), fejsérülés és magas láz (5 éves kor alatt) mind-mind okozhat görcsrohamot.

Hogy néz ki egy görcsroham?

• A gyermek a roham alatt lehet zavart tudatú vagy teljesen eszméletlen.
• A szemek pislognak, kimerednek vagy felfelé fordulnak (csak a szem fehér része látszik).
• A vázizmok (főleg a karon és lábon) görcsös rángatózása.
• Előfordulhat bevizelés, illetve a széklet eleresztése.

Mit tegyen?

• Maradjon nyugodt. A legtöbb görcsroham 5 percen belül véget ér.
• Fordítsa a gyermeket hasra vagy az oldalára, hogy a nyál ki tudjon folyni a szájából.
• Vigyázzon gyermekére, nehogy a környezetében lévő tárgyak sérülést okozzanak (vagy pl. le ne essen az ágyról).
• Próbálja megjegyezni, milyen mozgásokat végzett a gyermek és mennyi ideig tartott a roham (órát nézzen, pánikhelyzetben ne hagyatkozzon az időérzékére, mert az ilyenkor csalóka).
• Amennyiben gyermekét lázasnak érzi, a roham után rögtön kezdjen el lázat csillapítani.
• A roham után hagyja gyermekét pihenni (nyugodtan elalhat, nem kell ébren tartani).
• Amennyiben gyermeke ismert epilepsziás vagy lázgörcsös beteg, az otthon készenlétben tartott, fenékbe adandó oldatot (Diazepam desitin) a lehető leghamarabb, még a roham zajlása közben adja be.

Mit NE tegyen!

• Semmit ne tegyen a gyermek szájába vagy a fogai közé.
• Ne próbálja meggátolni a rángatózást azzal, hogy erővel lefogja gyermekét.
• Roham közben ne próbálja a gyermeket itatni, vagy szájon keresztül gyógyszert beadni neki.
• Ne borogassa, ne tegye hideg vízbe a gyermeket, ettől nem szűnik meg a roham.

Megelőzhető-e a görcsroham?

• Az ismert epilepsziás beteg a gyógyszer pontos, rendszeres szedésével megakadályozhatja a roham kialakulását.
• Az ismert lázgörcsös gyermeknél (illetve, ha a közeli rokonságban előfordult lázgörcs) a roham megelőzhető erélyes lázcsillapítással.

Hányás

A hányás legtöbbször a gyomrot (is) érintő vírusfertőzés, vagy nem kellően friss étel fogyasztásának következménye. Sok kisded evés vagy büfizés után bukik. Ez nem hányás, nem jelenti azt, hogy a gyermeknek vírusfertőzése van. A legtöbb betegségben a hányás 8-12 órán belül megszűnik.

Mikor kérjen feltétlenül orvosi segítséget?

• Ha a hányás nem javul 12 órán belül.
• Ha gyermeke 6 hónapnál fiatalabb.
• Ha gyermeke több mint két órán keresztül folyamatos hasi fájdalomra panaszkodik.
• Ha gyermekének gyógyszert kellene szedni, de azt is kihányja.
• Ha 12 óra alatt gyermeke nem ürített vizeletet (pelenkája száraz).
• Ha gyermekének ajkai, nyelve száraz, repedezett, szeme aláárkolt.
• Ha gyermeke semennyi folyadékot sem hajlandó elfogadni.
  
  Mit tegyen?
• Két órán keresztül ne adjon semmit enni-inni gyermekének.
• Két óra után óvatosan kezdje itatni gyermekét, először csak tiszta vízzel, apránként kiskanállal, egyszerre csak minimalis mennyiséggel.
• Ha 12 órán keresztül nem fordul elő hányás, elkezdheti a darabos ételek adását.
  
  Mit NE tegyen!
• Ne engedje gyermekét egyszerre nagyobb mennyiséget inni (ez fokozni fogja a hányást).
• Ne tegyen sót az ivóvízbe.
• Semmi olyan gyógyszert ne adjon gyermekének amit orvos nem írt elő.
  
  Megelőzhetők-e a hányásos betegségek?
• Ne vigye gyermekét beteg ember társaságába.
• Tartsa a romlandó ételeket hűtőszekrényben.
• Tanítsa meg gyermekének, hogy gyakori kézmosással a fertőzések terjedése megakadályozható.

Harapások

Egy harapás eredménye lehet egy egyszerű karcolás, de lehet több, szúrt sebbel kombinált szakított vagy tépett, esetleg szövethiánnyal járó sérülés is. A harapás származhat háziállattól vagy vadon élő állattól. A harapás szövődménye leggyakrabban a sebfertőzés, de előfordulhat életet veszélyeztető betegség, a veszettség is. A veszettséget főleg a vadon élő állatoktól lehet elkapni.

Mire figyeljen?
Ha gyermekét valami megharapta, fontos tudni, hogy

• milyen állat okozta a harapást,
• az állat támadását a gyermek provokálta, vagy teljesen váratlanul történt,
• az állat be volt-e oltva,
• az állat elszökött vagy befogták.
  
  Kérjen orvosi segítséget, ha
• a sérülés több, mint egy egyszerű karcolás,
• gyermeke nem kapott tetanusz ellenes védőoltást a harapást megelőző időszakban,
• az állat oltási könyve nem hozzáférhető, vagy az állat kötelező oltásai elmaradtak,
• ha gyermekét vadon élő állat harapta meg,
• ha a seb körüli terület piros, duzzadt, érzékeny.
  
  Mit tegyen?
• Azonnal a lehető legalaposabban mossa ki a sebet szappanos vízzel.
• Fedje a sebet tiszta ruhával vagy steril kötszerrel, ha van lehetősége fertőtlenítse a sebet (pl. Betadine oldattal).
• Szerezze be az állat oltási könyvét, vagy ha ez nem lehetséges vigye az állatot állatorvoshoz, ahol két héten keresztül megfigyelés alatt kell tartani (kialakul-e az állatban a veszettség vagy sem).
  
  Hogyan előzzük meg a harapásokat?
• Tanítsa meg gyermekének, hogy vadon élő állatokhoz ne menjen közel, ne próbálja őket kézből etetni.
• Tanítsa meg gyermekének, hogy a háziállatokat ne hergelje, ne bánjon velük durván.
• Ne hagyja gyermekét felügyelet nélkül állatokkal játszani.
• Nem megbízható állatait tartsa megláncolva.
• Ha kóbor állatokat vagy lakott területre tévedt vadállatokat lát, azonnal jelentse be azt a helyi önkormányzatnál.

Hasi fájdalom

A hasi fájdalom leginkább tinédzserkorban gyakori panasz. A háttérben számos betegség állhat, de előfordulhat, hogy nem találunk kimutatható eltérést. Gyakori, hasfájást okozó kórképek (részletesen lásd az egyes betegségeknél):

• fertőzések (pl. hasmenés, hányás, vakbélgyulladás)
• laktóz intolerancia
• gyulladásos bélbetegségek (Crohn betegség, Colitis ulcerosa)
• gyomor- vagy nyombélfekély
• nőgyógyászati problémák (endometriosis)
• stressz
• gyógyszermellékhatás

Lányokban a menstruációs görcsök (dysmenorrhea) is igen gyakran okoznak hasi fájdalmat. A menses előtt egy-két nappal jelentkezhet hányinger, fejfájás, alhasi vagy hátba sugárzó görcsös fájdalom. A panaszok első 1-2 napja után megszűnnek.

Amennyiben nincs nyilvánvaló oka gyermeke hasi fájdalmának, kérjen orvosi segítséget!