Gyermekbetegségek ABC szerint

Fejtetvesség

nagy.miklos No Comments
Fejtetű

A fejtetvesség (pediculosis capitis)

A fejtetvesség előfordulása évről-évre visszatérő jelenség a gyermekközösségekben, iskolákban, óvodákban és bölcsődékben is. A fejtetű (Pediculus humanus capitis) 3-4 mm nagyságú rovar, amely színét a haj színének megfelelően változtatja, ovális alakú petéit – amelyet serkének nevezünk – erős cement anyaggal szorosan a hajszálak tövéhez ragasztja. A legtöbb serke rendszerint a halánték – és a tarkótájon található. A serke a hajszál növekedésével a hajas fejbőrtől eltávolodik, elhelyezkedéséből tehát a tetvesség időpontjára következtethetünk. A serkéből a tetvek 7-8 nap alatt kelnek ki. Általában egy-egy fejen – ha csak nem nagyon elhanyagolt – ritkán van 5-10 tetűnél több. Kizárólag az ember vérét szívja, naponta 6-12 alkalommal. Az éhezést rosszul tűri. Ártalmuk elsősorban a viszketés és vakarózás, amely felsebzi a bőrt és Serkeennek következtében másodlagos bőrgyulladás alakulhat ki. A fejtetű fertőző betegséget nem terjeszt.

Terjedésük
A fejtetű közvetlen érintkezés útján terjed, leggyakrabban úgy, hogy játék közben a gyerekek feje egymáshoz ér. Közös használati tárgyakkal – pl. sapkacserével, fésűvel átvihető egyik személyről a másikra. A gyermekektől fertőződhetnek a szülők, testvérek és egyéb családtagok, akik a fejtetűt továbbadhatják.

Felderítésük
Fejtetvességre utaló gyanú esetén a hajat lazán szét kell választani. Elsősorban a fülek melletti, illetve mögötti területet kell gondosan megvizsgálni. Mivel a tetvek fény elől gyorsan menekülnek, ezért főleg a serkéket keressük. A serke és az élő tetű a barna és a fekete hajban szabad szemmel is könnyen észrevehető, a világos hajúaknál azonban már fokozottabb figyelem szükséges. A korpától való elkülönítés sok esetben igen nehéz lehet. A serke a két köröm között összenyomva pattanó hangot ad, míg az elpusztultaknál ez már nem tapasztalható. A fejtetvesség vizsgálatát kézi nagyító használata megkönnyíti.

Irtásuk aránylag egyszerű. A gyógyszertárakban beszerezhető tetűirtószerek (Nittyfor, Pedex, Nix, Neemoxan) a tetveket és a serkéket rövid időn belül biztosan elpusztítják! A kezelést – a tetűirtószerhez mellékelt használati utasítás előírásai szerint (!)- gondosan végezzük el. A hajas fejbőrt és a hajat a hajszesszel gondosan nedvesítsük át, majd dörzsöljük be. Ezután várjuk meg, amíg a hajszesz a hajra rászárad. (Ez az idő a felvitt mennyiségtől függően: 5-15 perc). Ügyelni kell arra, hogy a tetűirtószer ne kerüljön a szembe, mert kötőhártya gyulladást okozhat. A gyermek csukott szemét vattával kell védeni. Kisebesedett bőrfelületre nem szabad alkalmazni. A készítmények tetűirtó hatásukat a következő fejmosásig (akár néhány hétig!) megőrzik és a hajra rákerülő fejtetveket még azok megtelepedése, elszaporodása előtt biztosan elpusztítják. A tetűirtószeres kezeléstől elpusztult serkéket a gyermek hajáról távolítsuk el, ugyanis a serkementesség jelzi, hogy a kezelés során gondosan jártunk el. Mivel a serkék a hajszálakhoz cementszerű anyaggal rögzülnek, az elpusztult serkék eltávolítása gyakran nem könnyű. Az elhalt serkék eltávolítását ecetbe mártott sűrűfésűvel végezzük, vagy a serkét a hajszálról két körmünkkel, esetleg csipesszel húzzuk le, vagy egyszerűen vágjuk le a hajszálat. A fésűn, kefén található fejtetvek néhány perces forró vízbe mártással, a sapkán levők pedig mosással pusztíthatók el.

Megelőzésük egyik leghatékonyabb tényezője a szülői gondoskodás!

Vegyük figyelembe, hogy személyes tapasztalataink hiánya miatt gyakran magunk sem vesszük észre, ha a gyermek az óvodából, az iskolából vagy a nyári táborból tetvesen érkezik vissza, ezért a közösségbe tetvesen engedjük el. Ha viszont nem figyelünk fel arra, hogy gyermekünk (különösen a füle körül) gyakran vakarja a fejét, otthon nem fordítunk kellő gondot a rendszeres hajápolásra, a hajmosásra és fésülésre, úgy a hajra került fejtetű könnyen és gyorsan elszaporodhat.

Ezért a gyermek tisztálkodásának, fésülködésének rendszeres ellenőrzése nagyon fontos. Időről-időre vizsgáljuk át a gyermek haját, nincs-e benne élő tetű vagy serke. Ha gyermekünk olyan közösségbe járna, ahol fejtetvességről hallunk, a Nittyfor vagy Pedex tetűirtó hajszesznek a fejmosás utáni alkalmazása biztosan meggátolja a hívatlan vendégek megjelenését és a következő hajmosásig biztosítja a tetűmentességet.

Téves hiedelem, hogy a tetvesség csak piszkos, elhanyagolt családokban fordul elő. Vegyük tudomásul, hogy a tetű "demokrata"! Nincs tekintettel korra, nemre, beosztásra, rangra és vagyonra, egyszerűen táplálékát, a vért keresi. Fejtetűvel tehát bárki fertőződhet, restellni csak azt kell, ha valaki eltetvesedik, mert nem törődik gyermeke gondozásával. Megkapni tehát nem szégyen, de eltitkolni, nem kezelni, továbbadni és ezzel a közösséget veszélyeztetni nemcsak szégyen, hanem felelőtlenség is.

Gyermekközösségekben a védőnők rendszeres időközönként ellenőrzik a fejtetvességet és szükség esetén a kezeléseket is elvégzik, amelyben indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi intézetei is közreműködnek.

(Forrás: Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ)

Allergia-Atópia

nagy.miklos No Comments

Allergia – Atópia

Mi az allergia?
Az allergia a szervezet immunrendszerének túlzott válasza bármely specifikus külső ingerre – allergénre. Minden esetben, amikor a szervezetbe károsító hatású idegen anyag kerül (pl. vírus, vagy baktérium), az immunrendszer azok elpusztításával megvédi a szervezetet a komolyabb károsodástól. Ritkán ez az agresszív támadó folyamat nem károsító anyagok ellen is megindul (pl. pollenek, poratka, állatszőr), ilyenkor beszélünk allergiás betegségről.
Az immunrendszer nagy mennyiségű IgE antitestet (immunglobulin E) termel a feltételezett ellenség megsemmisítésére. Egy-egy típusú IgE egy-egy adott allergénre specifikus. Az allergiás reakció során számos gyulladáskeltő kémiai anyag szabadul fel (hisztamin, citokinek, leukotriének), melyek kellemetlen – ritkán életveszélyes – tüneteket okozhatnak.

Az allergiás betegségeken belül elkülönítjük az atópiás betegségeket (pl. atópiás bőrgyulladás, allergiás kötőhártya-gyulladás, szénanátha, asthma), melyek kialakulását veleszületett hajlam és külső tényezők együttesen idézik elő. Egy atópiás hajlamú betegnél gyakori egyszerre több atópiás betegség megjelenése, illetve az élet folyamán ezek váltakozó kialakulása (atópiás menetelés). Például a csecsemőkori bőrgyulladást a gyermekkorban szénanátzha, majd kamaszkorban asztma válthatja fel.

Mik az allergiás reakciók?
Allergiás reakció előfordulhat a bőrön, szemen, tüdőben, vagy az orr-, az arcüreg és a bél nyálkahártyáján. A reakciók a következők lehetnek:

  • Rhinitis: orrdugulás, orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés.
  • Kötőhártyagyulladás: pirosodás a szemen, szemviszketés, könnyezés.
  • Atópiás dermatitis: piros, viszkető, száraz, repedezett bőr.
  • Urticaria: csalánkiütés.
  • Asthma bronchiale: nehézlégzéses rohamokkal járó tüdőbetegség.

Mi okozhat allergiás reakciót?
Bármilyen, a szervezettől idegen anyag képes allergiás reakciót kiváltani. A leggyakoribbak a következők:

  • pollenek
  • poratka
  • penészgomba
  • állati fehérjék (szőr, vizelet, hámsejtek)
  • ételek
  • gyógyszerek
  • rovarcsípések

Kit érintenek az allergiás betegségek?
Az allergiás betegség az élet során bármikor kialakulhat, életkorra, nemre, szociális helyzetre tekintet nélkül. Az allergiás betegségek családi halmozódása megfigyelhető, de konkrét genetikai hátteret még nem sikerült azonosítani. A betegség tünetei gyakran lassan, fokozatosan alakulnak ki, így a betegek nem észlelik problémának a tüneteiket (pl. az orrviszketést vagy a tüsszögést), de megfelelő kezelés mellett életminőségük jelentősen javítható.

Hogyan diagnosztizálható az allergiás betegség?
Vérvizsgálattal mérhető az adott allergénre specifikus IgE szint, vagy bőrpróba végezhető. A bőrpróba során tisztított és higított allergénkivonatokat külön-külön a bőrfelületre viszik (epicutan teszt), vagy kis karcolásokkal a bőr felső rétegeibe (Prick teszt). A vérvizsgálat és a bőrpróba egyaránt adhat álpozitív vagy álnegatív eredményt, ezért általában mindkét típusú vizsgálatot elvégzik és az eredményeket a tapasztalati tényekkel összevetve értékelik. A bőrpróbák hamarabb, és általában pontosabb eredményt adnak, mint a vérvizsgálatok.
A hazánkban sajnálatos módon igen elterjedt íriszdiagnosztikai módszerrel és Vega-teszttel NEM diagnosztizálható az allergiás betegség.

Az allergia kezelése
Az allergia kezelését mindig egyénre szabottan, az allergiás reakció típusától függően állítja be a kezelőorvos. A gyógyszeres kezelésről részletesen az egyes betegségeknél olvashat.

Amenorrhoe

nagy.miklos No Comments

Amenorrhoe

 

Mi az amenorrhoe?
Amenorrhoenak nevezzük a menstruáció hiányát legalább három egymást követő menstruációs ciklus alatt. Az amenorrhoenak két típusa van, a primer és a szekunder forma.

Primer amenorrhoe:

  • A pubertás során a menstruáció el sem kezdődik. Ezek a kórállapotok általában élethosszig tartanak.

    Szekunder amenorrhoe:
  • A már egyszer meglévő és normális menstruáció -általában fokozatosan- ritkul, rendszertelenné válik, esetleg meg is szűnik.

Mi okozza az amenorrhoét?
Több, egymástól merőben eltérő betegség/állapot okozhat amenorrhoet, a legfőbbek:

  • Terhesség: a terhesség ideje alatt nincs peteérés és ovuláció, a méhnyálkahártya nem lökődik le.
  • Ovulációs zavarok: általában szabálytalan menstruációs ciklust okoznak, gyakran kimaradó menstruációval.
  • Veleszületett betegségek, fejlődési rendellenességek: ha a leánygyermeknek 16 éves koráig nem jön meg az első menstruációja, ezekre az állapotokra feltétlenül gondolni kell.
  • Evési zavarok: Az anorexia nervosában (kóros soványság) vagy bulimia nervosában szenvedő lányokban (kóros, szándékos hányás) gyakran elmarad az ovuláció és a menstruáció, mert szervezetük annyira alultáplált és legyengült, hogy nem tudna kihordani egy terhességet, ezért mintegy önvédelemből, a reprodukciós szervek működése leáll.
  • Túlzott fizikai aktivitás: sok női profi sportoló nem menstruál, mert szervezetüknek nincs elég zsírtartaléka a terhesség kihordásához, így ciklusuk leáll.
  • Pajzsmirigybetegségek: Mind a pajzsmirigy alulműködése (hipotireózis), mind a túlműködése (hipertireózis) okozhat menstruációs zavarokat.
  • Elhízás: nagyfokú elhízásban a zsírsejtek hormontermelése megzavarhatja a menstruációs ciklust.

Hogyan diagnosztizálják az amenorrhoét?
A betegség elmondás alapján diagnosztizálható, a vizsgálatok a háttérben meglévő kóros állapotok felderítésére irányulnak. Ezek a vizsgálatok sokfélék lehetnek, kezdve a nőgyógyászati vizsgálattól a vérvizsgálatokon át egészen a képalkotó eljárásokig.

Hogyan kezelik az amenorrhoét?
A kezelés minden esetben egyénre szabott, és a kezelőorvos határozza meg. Leggyakrabban tabletta formájában alkalmaznak nemi hormonokat, hogy az ovulációt kiváltsák.

Anaemia – vérszegénység

nagy.miklos No Comments

Anaemia – vérszegénység

Mi vérszegénység?
A vérszegénység egy gyakori rendellenessége a gyermekkornak, amikor kevesebb a vérben a vörösvértest, vagy alacsonyabb a vörösvértestekben a hemoglobinkoncentráció.

 

A hemoglobin a vörösvértestekben található oxigénszállító molekula, megfelelő mennyiség hiányában a vér nem tud elegendő oxigént szállítani a szövetekbe.

 

 

 

 

A vérszegénység általában más betegség kórjelzője. A vérszegénység hátterében lehet:

  • fokozott vérvesztés (pl. vérzés),
  • nem megfelelő vörösvértestképzés,
  • a vörösvértestek idő előtti elpusztulása.

Mik a vérszegénység tünetei?
A vérszegénység legtöbb tünete a sejtekben fennálló oxigénhiány következménye (mivel a vörösvértestekben lévő hemoglobin molekula szállítja az oxigént a szervezet különféle sejtjeibe). Enyhe fokú, vagy lassan kialakuló vérszegénységben az alábbi tünetek közül nem mindegyik észlelhető.

  • sápadt bőr (kezek, ajkak, arc)
  • felgyorsult szívritmus (tachycardia)
  • légszomj
  • fokozott fáradékonyság
  • szédülés (főleg álló helyzetben)
  • fejfájás
  • ingerlékenység
  • rendszertelen, vagy elmaradó menstruáció (amenorrhoe)
  • megduzzadt, gyulladt nyelv
  • sárgaság (a bőrön kívül a szem és a száj is elszíneződhet)
  • megnagyobbodott máj (hepatomegália) vagy lép (splenomegália)
  • meglassult súly- és hossznövekedés
  • lassú sebgyógyulás

Hogyan diagnosztizálják a vérszegénységet?
A vérszegénység rutin fizikális és laboratóriumi vérvizsgálatokkal egyszerűen megállapítható. A háttérben esetlegesen meglévő betegségek diagnosztizálására szükség lehet újabb, ismételt vérvételre, csontvelő-mintavételre. A csontvelőbiopsziát általában helyi érzéstelenítés mellett végzik (de előfordul, hogy altatásban).

Mi okoz vérszegénységet?
A leggyakoribb okok:

  • vashiány
  • bizonyos betegségek
  • bizonyos gyógyszerek
  • alultápláltság
  • fertőzések

Hogyan kezeljük a vérszegénységet?
A kezelés egyénre szabott, a kezelőorvos minden esetben figyelembe veszi a gyermek kórtörténetét, egészségi állapotát és a vérszegénység típusát. A kezelés sokféle lehet (egy adott esetben nem az összes alább felsorolt):

  • vitaminok, nyomelemek adása
  • vasbevitel (Maltofer csepp+C-vitamin+Folsav) A széklet fekete színű lesz, keményebb lesz.
  • étrend megváltoztatása
  • gyógyszeres kezelés
  • gyógyszeres kezelés elhagyása, amennyiben az okozta a vérszegénységet
  • a háttérben lévő betegség (az alapbetegség) kezelése
  • a lép sebészi eltávolítása (ha összefüggésbe hozható egy ritka fajta vérszegénységgel)
  • vérátömlesztés (transzfúzió)
  • csontvelőátültetés (nagyon ritka esetben)

Tekintettel arra, hogy a vérszegénységnek számos, egymástól nagyon különböző típusa van, ezért a kezelés is sokrétű.

Anafilaxias sokk, gyógyszerallergia

nagy.miklos No Comments

 

Anafilaxias sokk, gyógyszerallergia

Az anafilaxia az allergia legsúlyosabb tünet együttese, mely életveszélyes klinikai állapotot jelent. Lényege, hogy az allergiás egyén szervezetébe jutó allergén hatására nagy mennyiségben szabadulnak fel olyan gyulladáskeltő anyagok, amik súlyos keringési és légzés zavart okoznak, legsúlyosabb esetben eszméletvesztéshez, sürgős orvosi ellátás hiányában halálhoz vezetnek.  
Az anafilaxia tünetei a viszketés, test szerte megjelenő csalánkiütések, az ajak, nyelv, gége nyálkahártyájának duzzanata. A tünetekhez rendszerint nehézlégzés, fulladás, halálfélelem, hasmenés, hányás társul, keringési zavar esetén a beteg sokkos állapotba kerül, elveszíti az eszméletét. A tünetek nagyon gyorsan, szinte percek alatt kialakulnak, a beteg ellátása osztályos ellátást igényel.
Az anafilaxiát kiválthatja immunterápia, élelmiszerek (dió, mogyoró, tej, tojás leggyakrabban), rovarcsípés. Az anafilaxia diagnózisa a típusos tünetek és kórelőzmény alapján felállítható, vérteszttel ez megerősíthető. Ilyenkor a kiváltó anyaggal szemben termelődött IgE ellenanyagot mutatják ki. Bőrteszteket nem szoktak ilyen esetben végezni.
Az anafilaxia életveszélyes állapot, kezelése mindenképp intézetben történik. Ennek során a nehézlégzést hörgtágítókkal, oxygén adásával próbálják oldani, a beteg alacsony vérnyomását keringéstámogató gyógyszerekkel kezelik. A kezelés legfontosabb eleme az adrenalin injekció, melyet szükség szerint ismételnek, valamint a szteroid és antihisztamin készítmények. 
Az anafilaxiában szenvedő beteget gondozásba veszik, adrenalin tartalmú injekcióval látják el. A gondozás alapvető része, hogy a beteget felkészítsék a lehetséges vészhelyzetekre és az injekció alkalmazására. Ellátják egy figyelmeztető kártyával, ami tájékoztatja a kezelő orvost. Méh- vagy darázscsípést okozó allergia esetén megfontolandó az immunterápia alkalmazása!
 
Gyógyszerallergia
Ha valakinél gyógyszerszedéssel kapcsolatban nem kívánt mellékhatás alakul ki, és ennek hátterében allergia bizonyítható, gyógyszerallergiáról beszélünk. A gyógyszerallergia elsősorban a bőrt érinti, de más szerveket is érinthet. A bőrtünetek nagyon változatosak lehetnek: apró, egész testre kiterjedő skarlátszerű kiütés, csalánkiütés, bőrvérzés vagy az ún. fix gyógyszerkiütés. Ebben az esetben a gyógyszerszedéssel kapcsolatosan kialakuló vörös, kerek folt mindig ugyanazon a helyen jelenik meg. Néha ízületi duzzanat, lázas állapot, a bőrön kiterjedt hólyagképződést észlelünk. A gyógyszerallergia tünetei a bevétel után 1 órán belül (általában csalánkiütés, asztmás roham), 1-2 napon belül (előző tünetek mellett súlyos hasmenés, tenyerek, talpak duzzadása) vagy a harmadik napon (késői forma, itt bármely előző tünet) jelentkezhet.
A gyógyszerallergia kimutatásában a legfontosabb a gondos kórelőzmény felvétel, alapos gyanú esetén egyéb vizsgálatok is szükségesek lehetnek (LTT teszt, gyógyszer specifikus IgE teszt).
A gyógyszerallergia kezelése során az első és legfontosabb lépés a gyógyszer elhagyása, súlyos reakció esetén szteroid tartalmú és antihisztamin készítményeket kap a beteg. A legsúlyosabb esetekben intenzív ellátás is szükségessé válhat!
Gyakorlati tanácsok: Korábbi nem kívánt gyógyszerhatás esetén újabb gyógyszer alkalmazása előtt figyelmeztesse orvosát a korábbi érzékenységére! Bőrvérzés, gyógyszerszedés mellett kialakuló lázas állapot, vérvizelés, ízületi duzzanat jelentkezésekor a gyógyszerszedést hagyja abba és forduljon orvosához! Az apró test szerte jelentkező kiütéseket nem mindig allergia okozza! Elsősorban gyermekeknél vírusfertőzéssel kapcsolatban észlelünk hasonló bőrelváltozásokat! 
 
 
 

Anorexia nervosa

nagy.miklos No Comments

Anorexia nervosa

Mi az anorexia nervosa?
Az anorexia nervosa egy evési zavar, melyre jellemző a kóros soványság (a normál súly kevesebb, mint 85%-a), a torzult testséma érzékelés és az (irreális) félelem az elhízástól.

Mi okozza az anorexia nervosát?
Az anorexia nervosa okát nem ismerjük. A betegség rendszerint normál fogyókúrázási hajlammal kezdődik a kamaszkorban és lassan fokozódik beteges soványsággá. A betegség kialakulásában öröklött és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak, ezeknek a gyerekeknek a családjában gyakoribb a mentális betegség és a függőséget okozó anyagok használata (alkohol, dohány, kábítószer). A gyermekek általában nagyon értelmesek, szorongásokkal küzdenek, magukba fordulóak.
Az anorexia 95%-ban pubertáskorú lányokban fordul elő. Becslések szerint a 15-19 éves lányok kevesebb, mint fél százaléka anorexiás. Az anorexia nervosában szenvedő gyermekek olyannyira keveset esznek, hogy szervezetük állandó hiányállapotban van, fáradékonyak, rossz közérzet gyötri őket, felborul a menstruációs ciklusuk (akár el is maradhat a menstruáció: amenorrhoe). A betegség korai felismerése és kezelése fontos az egyéb betegségek kialakulásának megelőzése végett.

Milyen típusai vannak az anorexiának?
A kalóriák bevitelének csökkentésére két módszer kínálkozik (mindkettő előfordulhat anorexiában):

  • megszorítás: a gyermek egész egyszerűen nem hajlandó ételt magához venni (különösen a szénhidrát- és zsírtartalmú ételeket)
  • bulimia: a gyermek „rohamokban” nagy mennyiséget eszik, majd hánytatja magát vagy nagy mennyiségű hashajtó segítségével szabadul meg az elfogyasztott ételtől.

Mik az anorexia tünetei?
(Ezek a tünetek sok más betegség tünetei is lehetnek.)

  • alacsony testsúly (a magassághoz és az életkorhoz viszonyítva kevesebb, mint 85%-a a normálnak)
  • túlzott félelem az elhízástól (még akkor is, amikor a gyermek súlya folyamatosan csökken)
  • testsémazavar (a beteges soványság ellenére a gyermek túlsúlyosnak ítéli magát)
  • a gyermek a táblázatokban kimutatott minimum testsúly eléréséhez szükséges hízást is visszautasítja
  • a menstruációs ciklus elmaradása (egyéb ok nélkül)
  • túlzott, erőltetett testmozgás
  • az éhségérzet letagadása
  • az étel előkészítésével való túlzott foglalatoskodás
  • furcsa étkezési szokások

A következő szervi tünetek már a kóros soványság következményei:

  • száraz bőr és nyálkahártyák
  • hasi fájdalom
  • székrekedés
  • fáradtság
  • fokozott melegigény (a hideget rosszul tűri a gyermek)
  • a bőr sárgás elszíneződése

Hogyan diagnosztizálják az anorexia nervosát:
A gyermek szülei, tanárai és barátai felvethetik a betegség gyanúját, amit aztán pszichológus vagy pszichiáter a kórtörténet és feltáró beszélgetések alapján megerősít. Gondos belgyógyászati vizsgálat azért szükséges, hogy az esetleges szervi megbetegedéseket kizárjuk.

Az anorexia nervosa kezelése
A kezelés minden esetben egyénre szabott. Az első és legfontosabb feladat az alultápláltság felszámolása, ha máshogy nem, parenteralis (intravénás) táplálással. Az általános állapot rendezése után pszichoterápia következik, és ha az anorexiához más mentális zavar is társul (pl. depresszió), akkor gyógyszeres kezelés. A kezelés folyamán a családnak, illetve a beteg közvetlen közelében élőknek fontos szerep jut a beteg pszichés támogatásában.

Apnoe

nagy.miklos No Comments

Apnoe

Mi az apnoe?
Apnoenak nevezzük azt az állapotot, amikor a légzés legalább 20 másodpercre megszűnik. Az apnoe előfordulhat érett újszülöttekben is, de jóval gyakoribb koraszülöttekben. Minél korábban születik meg a gyermek, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy apnoe periódus előfordul az élete kezdeti szakaszában.
Az apnoet gyakran lassult szívverés kíséri (bradicardia). A légzés lassulásával a szívverés is lassul.

Mi okozza a koraszülöttek apnoeját?
A koraszülöttek apnoeját kétféle mechanizmus okozhaja. Centralis apnoe esetén az agy légzőközpontja nem működik megfelelően. Az obstruktív apnoe esetén a légutakat valami eltömíti, ezért áll meg a légzés. Az apnoeknak leggyakrabban nincs kézzelfogható oka, ilyenkor valószínűsíthető az, hogy a légzőközpont éretlensége magyarázza a légzés leállását. Ritkán más szervek betegsége okozza az apnoet, pl:

  • agyvérzés, agyszöveti károsodás
  • légzőszervi betegség
  • fertőzéses kórképek
  • gyomor-bélrendszeri betegségek
  • szív- és érrendszeri betegségek

Kiket veszélyeztet az apnoe?
Minden második koraszülöttben előfordul apnoe. Az apnoe aktív alvás közben a leggyakoribb.

 

Aktív alvás: a REM periódus (rapid eye movement), amikor a csukott szemek gyors ide-oda mozgást végeznek. A napközben átélt élmények, események feldolgozása történik ebben az időben. A tanulás folyamatában nélkülözhetetlen időszak. (A folyamatosan görcsölő gyermekeknél ezen időszak megzavarására vezetik vissza a mentalis elmaradást.)

 

Mik az apnoe tünetei?
Az apnoe különbözik az. ún. periódikus légzéstől (ami a normális légzés egy fajtája a csecsemőkben). A periódikus légzés során rövid szüneteket követ átmeneti gyors légzés. Apnoe során legalább 20 másodpercig nincs légzés, amit elkékülés (vagy elszürkülés) és lassult szívverés kísér.

Hogyan diagnosztizálják az apnoét?
A legfontosabb a háttérben lévő lehetséges kórokok felderítése, illetve kizárása. Ennek érdekében a fizikális vizsgálat mellett vérvizsgálatok, oxigenizáció mérése, mellkasröntgen elkészítése is szóba jöhet. Az alvásmonitorizálás az alvás periódusait, ritmusát, a szívverést, a légzőmozgást rögzíti folyamatosan, majd számítógépes értékelés után megítélhető az apnoe előfordulásának valószínűsége.

Az apnoe kezelése
Apnoe észlelésekor legfontosabb a csecsemő fizikai ingerlése, a bőr dörzsölése (hát, talp) vagy óvatos paskolása. A fokozott kockázattal bíró csecsemőknek légzésfigyelő monitor ajánlott, a szülők alapfokú újraélesztési tanfolyamon vesznek részt.
Kórházi kezelés során alkalmazható gyógyszer a teofillin, melyet kúp vagy intravénás oldat formájában alkalmaznak. Szintén kórházi körülmények között alkalmazható a CPAP lélegeztetés (folyamatos pozitív légúti nyomást biztosít).
Természetesen a más okra visszavezethető apnoéknak más-más a kezelése is.

Asthma bronchiale

nagy.miklos No Comments

Asthma bronchiale

Mi az asthma?
Az asthma a tüdő krónikus gyulladásos megbetegedése, kiváltó oka lehet légúti allergia, légúti fertőző megbetegedés vagy ritkán a külső kórok nem azonosítható (idiopátiás asthma). Az asthma kialakulásának három fő összetevője van:
– a hörgők nyálkahártyája a gyulladás miatt megvastagodik,
– a hörgök falában található izomrostok összehúzódnak,
– sűrű váladék képződik, ami eltömeszelheti a kislégutakat.
A három összetevő eredménye, hogy a légutak átmérője beszűkül, a légzés nehezítetté válik.

Mik az asthma tünetei?

  • köhögés (száraz, sokszor rohamszerű)
  • sípolás (a kilégzés során sípoló hangot ad)
  • nehézlégzés (gyors, kapkodó légzés, zihálás)
  • mellkasi szorítás
  • fáradékonyság
  • éjszakai köhögés
  • zajos légzés

Kinél alakulhat ki asthma?
Bármelyik gyermekben kialakulhat az asthmás betegség, mégis az alábbi csoportokban nagyobb a kockázat:
– ha a gyermek 5 éves elmúlt,
– ha a családban már előfordult asthma vagy allergia,
– ha a gyermek allergiás,
– ha a gyermek passzív dohányos (azaz a vele egy háztartásban élők dohányoznak).

Mi történik akut asthmás roham alatt?
A roham során a légutak hirtelen beszűkülnek (az imént említett háromféle mechanizmus miatt), a gyermek először köhögni kezd, majd kapkodja a levegőt, kilégzése sípoló hangot ad. A nehézlégzés miatt a légzési segédizmok is működésbe lépnek, a bordák között légzéssel szinkron behúzódások jelennek meg (a gyermek présel, a hasizmok is aktívan részt vesznek a kilégzésben), a gyermek orrszárnyai szintén a légzéssel együtt mozogni kezdenek. A roham ritkán szűnik magától, leggyakrabban gyógyszeres beavatkozásra van szükség.

Mi válthatja ki az akut rohamot?

Allergének

  • pollenek
  • háziporatka
  • penészgomba
  • bizonyos ételek
  • állati fehérjék (szőr, hámsejtek, vizelet)
  • csótány

Légúti fertőző betegségek

Irritáló anyagok

  • erős szagok (parfüm, tisztítószerek, festékek, hígítók)
  • légszennyezettség
  • változó időjárás (pl. hőmérséklet, nedvességtartalom vagy nyomásváltozások)

Gyógyszerek, más kémiai anyagok

  • acetilszalicilsav (Aspirin, Kalmopyrin)
  • nem-szteroid gyulladáscsökkentők (ibuprophen, naproxen, indomethacin)
  • tartósítószerek

Fizikai terhelés

Gastrooesophagealis reflux

Dohányfüst

Pszichés megterhelés

Hogyan diagnosztizáljuk az asthmát?
A részletes kórtörténet ismerete mellett eszközös vizsgálatokat is végzünk.

  • Légzésfunkciós vizsgálatok: felmérhető a tüdő pillanatnyi funkcionális állapota.
  • Csúcsáramlásmérés (peek flow): az erőltetett kilégzés során a levegő maximális áramlási sebessége mérhető egy egyszerű mechanikus készülékkel. Ez a mérőeszköz fontos a betegség otthoni követéséhez (az áramlási sebesség csökkenése fokozott kockázatot jelent egy roham bekövetkeztére.
  • Mellkasi röntgenfelvétel: az esetleges anatómiai eltérések (fejlődési rendellenességek) kimutatására.

Hogyan kezeljük az asthmát?
A gyógyszeres kezelés egyénre szabott, függ a betegség súlyosságától és a gyermek pillanatnyi állapotától. A gyógyszerek bevihetők belégzéssel (spray, párologtatható készítmények), szájon keresztül, vagy intravénásan injekcióval.
Bronchustágítók: a légutak átmérőjét növelik. Ide tartoznak a béta-agonisták, az antikolinerg szerek és a teophyllin származékok. A rövid hatású béta-agonistákat rohamoldásra használjuk. Ezek a készítmények mindhárom formában bejuttathatók a szervezetbe, leggyakrabban a belélegezhető készítményeket használjuk. (Spiropent oldat, tabletta, Ventolin spray)
Gyulladáscsökkentők: a megvastagodott nyálkahártyák krónikus gyulladását csökkentik. Ezek a készítmények nagyon fontosak a fenntartó kezelésben, a rohamok gyakoriságát jelentősen csökkentik. Ezek szteroid készítmények, melyet (akut roham kivételével) a gyermek belégzéssel juttat a tüdejébe, így a nemkívánatos mellékhatások elkerülhetők. Számos kontrollált vizsgálat kimutatta, hogy indokolatlan az inhalációs szteroidokkal szembeni „fóbia”, mert hosszú távú alkalmazásuk során sem volt semmilyen kimutatható mellékhatás.
Leukotrién antagonisták: A kezelés új lehetőségét jelentik, Magyarországon egyelőre még nem mindegyik készítmény részesül társadalombiztosítási támogatásban, de már elérhetőek.

Atópiás dermatitis – Ekcéma

nagy.miklos No Comments
atopis dermatitis.jpg

 

Atópiás dermatitis – ekcéma

Mi az az atópiás dermatitis illetve ekcéma?
Az atópiás dermatitis veleszületett allergiás hajlamon alakul fejlődik ki (atópia), visszatérő és idült lefolyású gyakori betegség. Leggyakrabban csecsemő- vagy kisgyermekkorban kezdődik és általában a serdülőkorig eltart. Az ekcéma pontos okát nem ismerjük (80%-ban allergiás eredet, 20%-ban ismeretlen ok), de azt már tudjuk, hogy az ekcémás fellángolásokat különböző irritáló tényezők (pl. mosószer, sprődebb ruhanemű, túl hideg, vagy túl meleg, pártartalom megváltozása, bizonyos élelmiszerek, betegségek, a stressz is kiválthatják. Az ekcémás bőr abban tér el az egészséges bőrtől, hogy a bőr felső rétege nem képes ugyanannyi nedvességet tárolni. Ez okozza a bőr berepedéseit, ami lehetővé teszi, hogy az ekcémát kiváltó faktorok a bőr mélyebb rétegeibe hatoljanak. Gyakran szerepel szénanátha, asztma, és vagy ekcéma a családi kórtörténetben.

ekcema.jpgAz atópiás dermatitis tünetei: erős viszketés, ezért a gyermek sokat vakarózik, nyugtalan (romlik az óvodai, iskolai magaviselet, figyelme gyengül). A gyermek bőre száraz, repedezett. Csecsemőkben és kisgyermekekben leginkább az arc, a könyök és a térd feletti területek érintettek, nagyobb gyermekekben és felnőttekben a tenyerek, a kézhát, és jellemzően a térdhajlat érintett. Túlzott dörzsölés és vakarás a bőr kisebesedését és felülfertőződését okozhatja. A betegség hullámzó lefolyású: némely betegnek egy-egy fellángolása van összesen, másoknál a bőrtünetek egész felnőttkorukig folyamatosan jelen vannak.
atopis dermetitis.jpgAz atópiás dermatitis viszonylag gyakori betegség, egyes becslések szerint a csecsemők 10%-a szenved ettől az állapottól. Oki kezelése akkor van lehetőség, ha sikerül azonosítani a kiváltó allergént (pl. tehéntej vagy tojás) és a szülőknek sikerül betartani a szigorú diétát. Amennyiben az allergén teljes elkerülése nem lehetséges (pl. háziporatka), akkor a kontaktus lehető legalaposabb kerülése szükséges.
Az atópiás dermatitisben szenvedő gyermek kezelése összetett, folyamatosan alkalmazni kell az un. báziskezelést (bőrápolást) és a fellángolás időszakában specifikus gyulladáscsökkentő kezeléssel kell kiegészíteni.
A bőrápolás során kerüljük az irritáló tényezőket (a kimutatott vagy feltételezett allergéneket), a bőr nedvességtartalmát rendszeresen pótoljuk vissza (hidratáló és zsíros/olajos testápolók használata) és olyan anyagokat használunk a bőr tisztántartására, amik nem szárító hatásúak (fürdetőkenőcs, Balneum Hermal, célszerűbb a zuhanyozás). A gyermek körmeit célszerű rövidre vágni és a gyermeket nem szabad túlöltöztetni, mert az izzadás rontja a tüneteket.
Specifikus és gyulladáscsökkentő kezelés során alkalmazhatunk olyan készítményeket, amik a viszketést csökkentik, kifejezett fellángolás során szükség van a szteroidos kenőcsökre is. Bizonyos esetekben eredmény érhető el immunmoduláns készítmények alkalmazásával is.
Megelőzés és rehabilitáció:
Elsődleges az anyatejes táplálás és a csecsemő bőrének ápolása. Gyakori probléma, hogy a csecsemő bőrápolására nem fordítanak kellő figyelmet, ilyenkor a csecsemő bőre kiszárad, és a száraz bőrön keresztül könnyebben felszívódnak az allergiát okozó anyagok. A másik hibalehetőség, hogy nem megfelelő bőrápoló anyagokat használunk az ápoláshoz.
Ruházat: A túlságosan meleg, szoros, műszálas ruházat kerülendő, mert az izzadás viszketéskeltő hatású. A gyapjú vagy mohair anyagok, durvaszövésű textíliák rontják a bőr állapotát. A testtel érintkező ruhadarabok pamutból készüljenek.
Mosás: Fontos a mosást követő többszöri öblítés, a bőrt izgató mosószermaradványok teljes eltávolítása érdekében. A folyékony mosószerek könnyebben kiöblíthetők, mivel nem tartalmaznak a ruha szövetébe akadó, és ott visszamaradó porszemcséket.
Pszichés vezetés: Az esetleges iskolai hiányzások miatt a többi gyermektől való lemaradás pszichés feszültséget kelt, ami a tünetek további rosszabbodásához vezet.
 

Autizmus

nagy.miklos No Comments

Autizmus

Mi az autizmus?
Az autizmus egy neurológiai és fejlődési zavar, ami általában az első három életév során kezdődik. Az autista gyermek a saját világában él, kevéssé kötődik más emberekhez (beleértve saját szüleit is), viselkedése rutinszerű, időnként bizarr elemekkel tarkított, melyeket gyakran ismétel. Az autista gyermek kerüli a szemkontatktust és gyakran kommunikációs problémái vannak, bizonyos tárgyakhoz szokatlanul erősen kötődik. Némely autista gyermek kifejezetten tehetséges zenei téren, vagy igen jó memóriája van, esetleg nagyon jó fejszámoló.

Mi okozza az autizmust?
Az autizmus kiváltó oka jelenleg nem ismert. Egyes kutatások szerint a betegség genetikai kórkép, melyben számos gén szerepet játszik. Autizmusban többféle strukturális és biokémiai eltérés kimutatható az agyban, ugyanakkor ezek az eltérések nem minden esetben fordulnak elő. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy az autizmus egy viselkedési szindróma, amely több különböző állapotot takarhat. A szülői magatartás, nevelés nem befolyásolja a betegség kialakulását.

Kiket érint az autizmus?
Statisztikai adatok szerint minden tízezer újszülöttből 2-13 lesz autista. A fiúk között gyakoribb az autizmus.

Mik az autizmus tünetei?

  • A gyermek szociális kapcsolatai gyengék (beleértve a szülőket is)
    • Fizikai kapcsolattal szemben érdektelen, vagy elutasító. Az ilyen gyermekeket nem nyugtatja meg a dajkálás.
    • Kerülik a szemkontaktust.
    • Nem foglalkozik a többi gyermekkel, nincsenek barátai, játszótársai.
  • Nem jól kommunikál másokkal.
    • Beszédfejlődése megkésett, esetleg nem beszél.
    • Ha már tud beszélni, nem használja a beszédet kommunikációra.
    • A legutóbb hallott szavakat, mondatokat ismételgeti (echolalia).
  • A gyermeknek ismétlődő „kényszermozgásai” vannak.
    • Kéztördelés, dülöngélés.
  • Előszeretettel foglalkozik fényekkel, mozgó tárgyakkal, vagy tárgyak részleteivel.
  • Nem szereti a zajt.
  • Rituális viselkedési formái vannak.

Hogyan diagnosztizáljuk az autizmust?
Az autizmus korai kiszűrésére egy nemzetközi, kétszintű útmutatót dolgoztak ki. Ha az első szinttel kóros viselkedés észlelhető, a gyermeket tovább kell vizsgálni.

Az első szint:

  • a gyermek 12 hónapos korig nem gőgicsél, mutogat, gesztikulál
  • 18 hónapos koráig nem mond ki egész szavakat
  • 24 hónapos korára nem fejez ki legalább két szóból álló saját gondolatot (nem echolalia)

Azokat a gyermekeket, aki a fenti kritériumokat nem teljesítik, tovább kell vizsgálni. A második szintű szűrés már komolyabb, ezt szakspecialisták végzik, mely alapján el tudják különíteni az autizmust az egyéb rendellenességektől. Genetikai vizsgálat is része lehet a kivizsgálásnak, mert számos genetikai betegség okozhat autizmust (pl. törékeny X szindróma, PKU, neurofibromatosis, Rett-szindróma stb.)

Az autizmus kezelése
A komplex kezelés lényeges eleme a viselkedés-terápia, mely során intenzíven fejlesztik a gyermek szociális készségeit. A legjobb eredményeket azok a képzési programok adják, amikbe a szülőket is bevonják. Gyógyszeres kezeléssel egyelőre sem a betegség meggyógyítására, sem a megelőzésére nincs mód.