Gyermekbetegségek ABC szerint

Savós középfülhurut (Serosus otitis media – SOM)

nagy.miklos No Comments

Savós középfülhurut (Serosus otitis media – SOM)

A savós középfülhurut (nem azonos a középfül gyulladással) a nátha szövődményeként, bakteriális felülfertőződés hatására alakul ki. A hosszan elhúzódó orrfolyás általában az orrmelléküregek gyulladásához vezet. Az orrban pangó váladék és a duzzadt nyálkahártya, orrmandula az orr és a fülkürtszellőzés megszűnését idézi elő, fülkürthurutot okoz. Ha a náthás állapotot nem szüntetjük meg középfülhurut alakul ki. Különösen kisgyermekeknél nehéz idejében felfedezni, mert ez a betegség nem jár lázzal, nem jár fülfájással, egyedüli tünete a meggyengült hallás.
Ha sikerül idejében felfedeznünk gyermekünk gyengülő hallását, a középfülhurut rövid idő alatt gyógyítható. A bekövetkezett halláscsökkenés javulása sajnos megjósolhatatlan.
A középfület a dobhártya és a mögötte lévő borsónyi kis üreg alkotja. Ebben a kis üregben találhatók a hallócsontok. Egy kis csatorna köti össze a középfület az orrgarat hátsó részével, ez a fülkürt. A nyelő- és rágómozgások révén a fülkürtön át levegő jut a középfülbe és kitölti annak üregrendszerét. A levegővel telt egészséges dobüreg jól vezeti a hangokat és védi a belső fület a hirtelen, erős zaj okozta károsodásoktól. Gyermekkorban az orrüreget a középfüllel összekötő fülkürt rövidebb és egyenesebb, mint felnőttkorban, ezért az orr felől, a tágabb fülkürtön át, a baktériumok könnyebben bejuthatnak a fülkürtbe.
A savós fülkürthurut fájdalommentes, ezért nagyon sokszor teljesen észrevétlenül alakul ki. Csak a fokozódó halláscsökkenés figyelmeztet legtöbbször a szövődmény fellépésére. Előfordulása óvodáskorban a leggyakoribb.
Tympanometriai vizsgálat szolgál annak megállapítására, hogy van-e folyadék a középfülben, van-e elegendő levegő a dobüregben.
Ha az orr bedugul, akkor eldugul a fülkürt is. Ennek következménye az, hogy a nyelőmozgások révén nem jut levegő a középfül üregébe, így az ott lévő levegő elhasználódik és a középfülben légüres tér (vákuum) alakul ki. A dobhártya emiatt behúzódik, elveszíti fényét és a mögötte kialakult vákuumos szívóhatás következtében testnedvek áramolnak a dobüregbe, kitöltve azt. A dobüregbe beáramlott folyadék kezdetben vízszerű, áttetsző rózsaszínű. Később ez besűrűsödik, tapadós lesz. Nem okoz fájdalmat mindaddig, amíg a fülkürtön át kórokozó nem jut a középfülbe. Ha ez megtörténik, nagyon gyorsan kialakul a magas lázzal és heves fülfájással járó középfülgyulladás. Ekkor már a fülfelszúrás nem kerülhető el, ugyanis a fájdalom és a láz csak akkor múlik el, ha a gyulladásos folyadék kiürül a dobhártya mögül.
Az idejében észlelt savós középfülhurut kezelése egyszerűbb, gyorsabb. Nem elegendő magát a szövődményt kezelni, nagyon fontos a szövődményt kiváltó és fenntartó hurutos állapot kezelése is. A nátha és a hozzá kapcsolódó orrmelléküreg gyulladás gyógyítása alapvető fontosságú.
Orrszívóval történő váladékleszívás előtt és után váladékoldó és érösszehúzó orrsprayt kell használni akár 4 héten át. Fontos a fülmelegítés is. Ezt mindig mindkét oldalon kell alkalmazni. Ajánlott a gyógysapka használata, egy-egy alkalommal kb. 20 percig.
Tünetei:a fokozatosan gyengülő hallás. Figyeljük gyermekünket! Ha azt vesszük észre, hogy a gyermek közelebb ül a TV-hez, figyelmetlen, nem hallja, ha szólunk neki, gondoljunk arra, hogy esetleg nem jól hall. Ilyenkor vigyük el gyermekorvoshoz, Fül-orr-gégészhez!

Szemészeti problémák, kérdések

nagy.miklos No Comments

Gyermekszemész "lencsevégen"

Ha több szemüveges is van a családban, akkor már másfél – két éves korban ajánlható gyermekszemészeti szakvizsgálat. A legalább 3-5 dioptriás myopia (közellátóság) öröklődhet.
Baj-e, ha a baba hunyorog?
Valószínűleg sokan nem tulajdonítanának kellő jelentőséget annak, hogy a baba hunyorog. Biztos csak a fény bántja! – gondolhatnák a szülők. Különösen világos szeműeknél ez valóban igaz is lehet. Aki szemüveges, és attól tart, gyermekénél is előfordulhat hasonló probléma, az már jobban odafigyel. Különösen, ha a gyermek korábban nem hunyorgott, és jellemzően csak az egyik szemmel hunyorog, könnyen lehet, hogy azzal a szemével nem lát olyan jól. Persze, szerencsés esetben lehet pusztán egyéni rossz szokás, de mégis meg kell mutatni gyermekszemésznek, aki ellenőrzi, hogy minden rendben van-e, nem a szemlencse homálya okoz-e káprázást.
Tisztánlátás kérdése
Amennyiben a szemlencse bármilyen okból nem tiszta, tulajdonképpen szürkehályogról (cataracta) beszélünk. Csecsemőkorban a lencse tisztasága azért nagyon fontos, mert ilyenkor tanul a kicsi látni. Lehet, hogy elsőre nem hangzik túl megnyugtatónak, de a megoldás szükség esetén olyan műtét, amellyel a homályos lencsét egy tiszta műanyag lencsére cserélik. Mégis, ma már ebben nagy gyakorlata van a szemészeknek, és megéri, hogy tiszta legyen a fény útja a szembe. Az egészséges szem pupilláinak egyforma nagyságúnak és csillogó feketéknek kell lenniük. Ha ettől bármilyen eltérés mutatkozna, például fehéres-szürke homály vagy folt látható a szembogáron, feltétlenül meg kell mutatni gyermekszemésznek.
Kérdések a kancsalságról
A valódi kancsalság tulajdonképpen már egészen pici korban, pár hetesen is jól látszik. Ha a két szem állása nem párhuzamos, a szaruhártyára eső fénypontocskák nem szimmetrikusan helyezkednek el. Ezt a mama is figyelheti. Fél éves korig nem teljesen rendezettek a szemmozgások, minden baba kancsalíthat néha. Ha a gyermekszemész azt állapítja meg, hogy a tárgyakat a gyerek mindkét szemmel jól fixálja, és a szemfenék is ép, akkor valószínűleg nemsokára igazodni fognak a szemek. Ha idősebb korban a kancsalság még mindig fennáll, akkor az orvos dönt a kezelésről. Kancsalságot több minden okozhat, de a lényeg, hogy kisgyermekkorban kell utánajárni. Ha valóban kancsalít a kisbaba, a gyógyítás módja a kancsalság okától függ. Ha fénytörési hiba okozza, szemüvegre van szüksége, ami önmagában párhuzamosra húzhatja a szemeket. A legkisebbeknek – akik még nem tudnak biztonsággal ülni, járni – nem mindig célszerű szemüveget hordaniuk, ők először csak tapaszt kapnak. Ha a szemüveghordás önmagában nem elegendő, később szükség lehet műtétre. A gyerekkorban nem szűrt, nem kezelt felnőtteknél a kancsalság később is műthető ugyan, de akkor már inkább esztétikai szempontok dominálnak, pl. a tompalátó szemen nem segít, ettől nem fog jobban látni.
Könnycsatorna-átmosás
A könnycsatorna átfecskendezésével legalább 6 hetes korig, de inkább 8 hétig célszerű várni (Cegléden 3 hónapos kortól végzik), mert, ha ilyen pinduri babán hajtunk végre átfecskendezést, sajnos nagyobb az esélye, hogy a megnyitott járat összeszűkül, összeforr. A babáknál előfordulhat, hogy a könnycsatornában lévő billentyű nem nyílt még meg; ilyenkor azt az átfecskendezés megnyitja. Ha a könnycsatorna hajlamos az elzáródásra, jótékony lehet a könnyjárat feletti masszázs. A belső szemzugtól az orr oldalán lefelé kell masszírozni, hogy a váladék lefelé ürülhessen a könnyjáratból az orrba. A masszázst naponta többször kell végezni. Ha a könnycsatorna újból elzáródik, először érdemes masszázzsal próbálkozni, aztán, ha két hét után sem javul, mégis csak el kell vinni szemészhez a babát.
"SZÍNES", RÖVID KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
Milyen korban tudják kimutatni a színvakságot?
Rendszerint akkor, amikor a gyermekkel már el lehet beszélgetni, és bizonyos feladatokat meg tud oldani, egyszerű számokat fel tud ismerni. 6-8 évesen már biztos. Kisgyermekkorban a Matsubara táblákkal vizsgálható.
Mikorra alakul ki egy kisgyereknek a végleges szemszíne?
Általában másfél éves kor előtt, de vannak kivételek, akiknél akár 2,5-3 éves korig is változik a szemszín.
Kóros-e, ha a babánál a szemfehérje kékes, és mitől van ez?
Gyakori jelenség a kékesség. Oka, hogy ilyenkor a külső fehér réteg, az ínhártya még vékony, és az alatta fekvő kékes-fekete réteg kicsit áttűnik. Egyáltalán nem kóros állapot.
Kisebb-nagyobb gondok nagyobbaknál
Allergiás conjunctivitis: a szemet is irritáló allergia, amely gyakran a szem folyamatos viszketésének, szárazságának oka. Ilyenkor célszerű hűvös vízzel naponta többször lemosni az arcot, hogy eltávolítsuk róla az allergizáló pollenszemeket. A szárazságot pedig recept nélkül kapható műkönnyel (oculogutta viscosa) lehet enyhíteni. Természetesen, ha nem javul a szem állapota, akkor el kell menni szemészhez.
Az allergiás panaszokat enyhítő szemcsepp huzamos használata sem árt a szemnek. Szerencsére a tél közeledtével a tünetek elmúlnak, így elmúlik a napi csepegtetés is.
Szerzők: Máriáss MártaDr. Domsa Patrícia 
Forrás: HáziPatika.com 

Fénytörési hibák, szemüvegesség

nagy.miklos No Comments

Fénytörési hibák, szemüvegesség

Aki közelre és távolra is tökéletesen lát, nem kancsalít, és a közelre való alkalmazkodás nem jelent megerőltetést a számára, annak nem kell szemüveg. Három alapvető fénytörési hibát különböztetünk meg: a rövidlátást, a távollátást és az asztigmatizmust.
Rövidlátás (myopia)
A rövidlátó szemben a párhuzamos fénysugarak még az ideghártya előtt egyesülnek. Ez adódhat abból, hogy a szem hosszabb, mint az átlag, vagy felszíne relatíve túl domború. Ahhoz, hogy rövidlátó kis páciens elégedett legyen, megfelelő dioptriájú szóró, azaz "mínuszos" lencsét kell a szeme elé tenni. Így elérhetjük a fentebb említett ideális állapotot – a párhuzamos fénysugarak megnyugtató módon megint csak épp a retina síkjában egyesülnek. Megkülönböztetünk kis fokú (1-3 dioptria), közepes fokú (4-6 dioptria) és nagyfokú (7 dioptria felett) rövidlátást. A kisfokú és a közepes fokú rövidlátás általában tökéletesen korrigálható szemüveggel, később kontaktlencsével, és az ilyen szem "gazdája" egy életen át jól láthat. A nagyfokban rövidlátók között bizonyos betegségek, például az ideghártya leválása az átlagnál gyakoribb. Szerencsére a nagyfokú rövidlátóknál előforduló rendellenességek is egyre jobban kezelhetők.
Korral jár
A rövidlátás általában 6 és 10 éves kor között jelentkezik. Ugyanabban az időszakban, amikor a kisgyermek hirtelen nagyot nő, a szem hossza is növekszik. Első panasz lehet, hogy a gyermek nem látja az iskolában a táblát, vagy közel sétál a TV-hez. Hosszú évekig vita folyt arról, hogyan kell a gyermekek rövidlátását szemüveggel korrigálni; korrigáljuk ki a hibát teljesen, vagy csak annyira, hogy a gyermek iskolai feladatait el tudja látni. A szemészek egy része úgy vélte, ha mindig a legerősebb szemüveget kell adni, amivel a gyermek mindent tökéletesen lát, a szem "hozzáromlik" az új szemüveghez.
Az utóbbi években több tanulmány jelent meg ebben a témában, de a "hozzáromlás" elméletét egyik sem igazolta. Végtére is a rövidlátó gyermek személyiségét kell alapul venni. A rövidlátó ember rendkívül egyéni módon viszonyul a szemüvegéhez; van, aki gyenge üveggel érzi jól magát, és úgy tűnik, egyáltalán nem érdeklik a világ távoli csodái – beleértve a szomszéd ház kertjét, az utca túl oldalát -, és van, aki lelkiismeretesen megújítatja a szemüvegét, ahogy a legapróbb részlet homályba vész előtte. A gyermek helyett is csak annyiban kell a felnőttnek döntenie, nehogy a gyenge szemüveg az iskolai teljesítmény rovására menjen. A serdülőkor elején, a gyors testi növekedés időszakában a rövidlátás ijesztő gyorsasággal romolhat. Egy év alatt akár 2-3 dioptriával erősödhet a szemüveg, és a szülők rémülten keresik fel a szemészt. Az esetek túlnyomó részében azonban nincs ok aggodalomra, mert ez a gyors romlás csak rövid ideig tart, majd megáll, és a dioptria igény állandósul valahol a kis-, illetve közepes fokú rövidlátás tartományában.
Túllátóság (hypermetropia)
Túllátó az a szem, amelyben a végtelenből érkező, párhuzamos fénysugarak nem egyesülnek éles képpé a retinán, hanem csak a szem mögött találkoznának, ha annak burkain át tudnának hatolni. A túllátóság oka általában az, hogy a szemgolyó kisebb, tehát a tengelye rövidebb, mint az ideális lenne. Néha a törőerő gyengébb a kelleténél, például, ha a szaruhártya laposabb, vagy hiányzik a fény útjából a szemlencse – sérülés, vagy a szemlencse műtéti eltávolítása után. A túllátó szemnek valódi távolpontja – olyan pont, amelyet minden alkalmazkodás nélkül élesen lát – nincsen. Azért hívjuk mégis túllátónak, mert a távoli látás mégis kisebb gondot okoz egy túllátó embernek, mint a közelre való alkalmazkodás. A leghétköznapibb túllátó ember az, aki meghaladva 40. életévét, kénytelen szemüveget viselni olvasáshoz, bár távolra még jól lát. A túllátó szem optikai hibáját úgy javíthatjuk ki, ha "plusszos" lencséket illesztünk páciensünk szeme elé.
A túllátóság csecsemőkorban tulajdonképpen élettani, egészséges állapot. Az újszülöttek átlagos túllátósága +2.4 dioptria. A túllátóság az első életévekben kifejezetten csökken a szemgolyó növekedése miatt, sok szem ideális fénytörésűvé válik, de vannak, akik egész életükben túllátók maradnak. A túllátó gyermek sohasem tudja sugárizmait teljesen ellazítani. Mind távolra, mind közelre alkalmazkodik, hogy a tárgyak képét élesre állítsa. Ha a túllátóság mértéke kicsi, a gyermek az alkalmazkodással olyan ügyesen segít magán, hogy semmilyen panaszt, és semmilyen maradandó károsodást nem okoz a túllátóság.
Vannak gyerekek, akiknél a kisfokú túllátóságra (1-3 dioptria) csak kisiskolás korban derül fény, amikor leterheltségük nő, írni, olvasni tanulnak. Jellemzően délutáni fejfájást, a szem könnyezését panaszolják, néha elmesélik, hogy egy idő után "összefolynak a betűk". Ezeknek a gyerekeknek a látásélessége tökéletes mind a két szemen, és gyenge olvasószemüveggel – amely a belső szemizmok túlzott alkalmazkodásból adódó kifáradását megakadályozza – a probléma orvosolható.
Ha a kisgyermek túllátósága a növekedéssel nem csökken, az nagyobb gondot is okozhat. Az alkalmazkodás – amellyel "plusszos" dioptria hiányának egy részét a gyermek ledolgozni kényszerül -, szoros kapcsolatban áll a befelé kancsalítással. Erről az előzőekben már szóltunk. Ha a túllátóság 3 dioptriánál nagyobb, a belső szemizmok összehúzódásán túl az agy úgy próbál "besegíteni", hogy a két szemet a szokottnál jobban összetéríti, azok befelé kancsalítanak. Ha a dioptria hiba egyforma mind a két szemen, mindkét szem egyformán kancsal, ha különbség adódik, a nagyobb hibával rendelkező szem általában többször "húz be". Legtöbbször egy-két és fél éves kor között alakul ki ez az állapot, de nem ritka, hogy fiatalabb babát, vagy 4-5 éves kisgyermeket vizsgálunk frissen kialakult kancsalság miatt. Ha a kancsalságot túllátóság okozza – ez a leggyakoribb ok – a megoldás elsősorban a megfelelő szemüveg viselése. A szemüveg segít alkalmazkodni, nem kell már görcsösen összehúzni a sugárizmokat, és a szem túlzott összetérítése is elkerülhető. Ha a szemüveg önmagában kevés és az egyik vagy a másik szem makacsul kancsal állásban marad, akkor takarásos kezelést is kell alkalmaznunk. Erről a tompalátással foglalkozó fejezetben még szó lesz. Ha a túllátóság 6 dioptriánál nagyobb, az esetek nagy részében a gyermek nem kancsalít. A dioptria hiba már olyan nagy, hogy sem a teljes alkalmazkodás, sem a kancsalítás nem segít, az agy "feladja a küzdelmet" és a kisgyermek homályos képekben kénytelen szemlélni a világot. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a gyermekszemészeti szűrés jelentősségét. A közepes fokban túllátó, de még nem kancsalító, valamint a nagy fokban túllátó, nem kancsalító gyermeket a rutin vizsgálattal kiszűrjük, és megkaphatja a szükséges kezelést, ami felnőtt életére is kihatással lehet.
Asztigmia
Az asztigmia magyar elnevezése, finoman szólva, nem egységes. Sokan ezt az állapotot nevezik "szemtengelyferdülésnek", mások ezt a szót a kancsalság megnevezésére tartják fenn. Az asztigmiás szem a párhuzamos fénysugarakat egyetlen pontban sehol sem gyűjti össze, hanem a különböző meridiánokban beeső sugarakat – a szemgolyó felszínén éppúgy meridiánokban tájékozódunk, mint a földgömbön – ún. gyűjtővonalakban egyesíti. Az asztigmiás szem szaruhártyája (néha a szemlencse felszíne), az élettani állapottól eltérően, nem tökéletes gömbfelszín, hanem olyan, minha mondjuk egy kissé leeresztett gumilabdát két ujjal összecsippentenénk. Valamelyik átmérő irányában domborúbb, és arra merőleges irányban kevésbé domború. Az erősebb görbületű tengely irányában áthaladó sugarak előrébb, a gyengébb görbületű tengelyben áthaladók hátrébb egyesülnek gyűjtővonalakban. Korrigálása olyan lencsével lehetséges, amely csak a megfelelő meridiánban változtatja meg a fénytörést. Ezt a lencsetípust hívják "cylinderes" lencsének. Hengerfelszínből csiszolják ki, nevét is innen kapta, amely a henger latin nevére utal. "Cylinderes hiba" kisgyermekeknél is előfordulhat. Gyakori jelenség, hogy csak az egyik szem érintett, a másik szemmel a gyermek tökéletesen lát. Ez egyrészt jó, másrészt viszont a szülő számára nehezen felismerhetővé teszi az állapotot, hiszen a gyermek "mindent lát", "mindent úgy csinál, ahogy kell". Igen ám, de ilyenkor az egyik szem szerepét a másik, egészséges szem veszi át, az asztigmiás szem ellustul, azzal a gyermek egyre kevesebbet fixál, és végül az asztigmiás szem tompalátóvá válik. Újra kell hangsúlyozni, a megfelelő időben végzett gyermekszemészeti szűréssel az asztigmia is felismerhető, és kiadható a szükséges szemüveg.
 
Szerző: Dr. Domsa Patrícia

Pelenkakiütés (pelenkadermatitis)

nagy.miklos No Comments

Pelenkakiütés (pelenkadermatitis)

A pelenkakiütés nem ritka jelenség, és bár ártalmatlan, olykor bizony kellemetlen pillanatokat okozhat a babának. Piros, gyulladt, kiütéses popsi – mindez elkerülhető?
Mi a pelenkakiütés?
A pelenkakiütés (pelenkadermatitis) a csecsemőkor egyik legjellemzőbb és leggyakoribb bőrrendellenessége. Leggyakrabban 6-12 hónapos kor körül alakul ki – nem véletlen, hogy éppen a szilárd ételek bevezetésekor és a fogzás időszakában. Ebben a korban a popsi a szokottnál is hajlamosabb a kipirosodásra, kiütésekre, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítanunk gondos ápolására.
A pelenkakiütést nem nehéz felismerni. Legtöbbször maga a baba is jelzi a bajt azzal, hogy a szokottnál nyűgösebb, sírósabb, ingerlékenyebb lesz, étvágya megváltozik. Ahol a baba bőre a pelenkával érintkezik – has alsó része, comb belső fele, szeméremdomb, nagyajkak/ herezacskó, popsi -, a bőr lángoló pirossá és gyulladttá válik. Enyhébb esetben kiütések tarkítják a gyulladt bőrfelületet, súlyosabb esetekben fekély, ödéma is képződhet.
Mi okozza, és mikor alakul ki?
Ma úgy tartják, az elváltozást bakteriális enzimek okozzák. A babák bőre körülbelül ötször vékonyabb, mint a felnőtteké, így természetesen jóval érzékenyebb is. Ha ez az érzékeny bőr tartósan nedves a vizelettől, "felázik", így a székletben található (lipáz és proteáz) enzimek aktívvá válva bőrirritációt idézhetnek elő a felületén.
Ha a baba sokáig marad a pisis (és kakis) a pelusban, mert nem cserélünk elég gyakran pelenkát; a pelenkacserénél nem tisztogatjuk meg alaposan a bőrét; esetleg rossz nedvszívó képességű pelenkát használunk, ez mind oka lehet az elváltozás kialakulásának.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Mint sok más bőrelváltozásra, a pelenkakiütésre is igaz, hogy legjobb kezelés a megelőzés. A gyakori (de nem túlzásba vitt) pelenkacsere, gondos és alapos tisztítás, jó nedvszívó képességű pelenka használata, valamint a már említett popsi levegőztetés és védőkrémek használata segítheti a bőr szárazon tartását. A száraz bőr pedig jobban megőrzi a káros anyagokkal szembeni ellenálló és védekező képességét.
A bőrvédő krémek (Sudocrem, Bepanthen, Neogranormon, Babé popsikenőcs)
A bőrvédő krémek megelőzésnek és kiegészítő terápiának is alkalmazhatók. Általában cink-oxidot és lanolint tartalmaznak – ezek az anyagok szintén úgy segítenek megelőzni az irritációt, hogy távol tartják a bőrtől a nedvességet. Sima gyógyszertári popsikenőcstől kezdve a márkás krémekig széles a kínálat.
Hogyan kezelhetjük, ha már kialakult?
Ha három-négy nap alatt láthatóan nem javul a helyzet – vagyis a gyulladás tartósan fennáll -, és a gyakori pelenkacsere, kenőcsözés láthatóan nem idéz elő változást, mindenképpen forduljunk orvoshoz.
Ha még csak pirosodik a popsi és jelentkezik néhány kiütés, fokozottan figyeljünk oda a pelenkacserére. Próbáljunk kétóránként tiszta pelust adni a babára (ha nagyon csúnya a bőre, éjszaka is ajánlott legalább egyszer cserélni), jó nedvszívó képességű pelenkát használni, és nem túl szorosra csatolni a pelenkát, hogy még ezzel is csökkentsük a befülledés lehetőségét. Időnként szellőztessük meg a popsiját.
A gyulladás gyakran felülfertőződhet gombával, ilyenkor a fenti kezelés mellett a Neogranormon, Canesten kombinációt javasoljuk.

Orrvérzés gyermekkorban

nagy.miklos No Comments

Orrvérzés gyermekkorban

Az orrvérzés minden életkorban jelentkezhet. Szerencsére az esetek túlnyomó többségében a vérzés nem jelentős, de ha szűnni nem akaró vagy ismétlődő orrvérzésről van szó, javasolt az orvosi vizsgálat.
Okai
A háttérben lévő okok közül gyermekkorban az orrpiszkálás miatti orrnyálkahártya-sérülés a leggyakoribb. Előfordul, hogy kezeletlen szénanátha esetén az állandó orrviszketés miatti gyakori orrdörzsölés vezet orrvérzéshez. Tompa sérülés is eredményezheti, például esés következtében. Orrvérzésre hajlamosíthat még téli időszakban a levegő alacsony páratartalma, különösen a száraz, fűtött lakásokban.
Gyakori felső légúti hurutok, bakteriális vagy vírus eredetű náthák, anatómiai eltérések (jelentős orrsövényferdülés, ritkán orrpolipok) szintén sérülékenyebbé teszik az orrnyálkahártyát.
Visszatérő egyoldali orrvérzés és orrdugulás esetén mindig fel kell, hogy merüljön egy esetleges orrüregi idegentest lehetősége – ez szinte bármi lehet, amit a kisgyerekek el tudnak érni: babszem, gyöngy, apró játékdarabok stb.
Az ismétlődő gyermekkori orrvérzés hátterében kevésbé gyakran véralvadási zavarok állnak, melyek laborvizsgálatok révén derülhetnek ki. Jelentős, nehezen kontrollálható orr eredetű vérzéseket okoznak az egyébként igen ritka rosszindulatú daganatok, érfejlődési rendellenességek is. Inkább idősebb gyermekeknél fordul elő magasvérnyomás betegség során jelentkező orrvérzés.
Mit tehetünk otthon, ha gyermekünk orrából vér szivárog?
Ha nyilvánvalóan nem történt sérülés, baleset, megpróbálhatjuk az orrcimpákat 5 percig összeszorítva tartani, ami kisebb vérzések esetén eredményes lehet. Ha van otthon kereskedelmi forgalomban kapható orrcseppünk, melyet orrdugulás ellen vagy nátha idején szoktunk használni, csepegtessünk belőle egy összecsavart vattára és azt helyezzük be az orrba.
A gyermeket ne fektessük le, mert a vízszintes állapot tévesen azt az illúziót kelti, hogy elállt a vérzés, miközben a hátracsorgó vért folyamatosan nyelnie kell – és ez később hányáshoz is vezethet. Inkább hajtsuk a fejet előre – így jobban meg tudjuk ítélni a vérzés erősségét is – illetve látjuk, elállt-e. Ha 5-10 percnyi próbálkozás eredménytelen, a vérzés nem szűnik vagy ismét elkezdődik, kérjünk orvosi segítséget.
A vizsgálat
A rendelőben vizsgálat történik, mely kiterjed nem csak az orra, hanem a fülre és a torokra is. (Ezt minél kisebb a gyermek, általában annál rosszabbul viseli el.)
A vérrögöket óvatos orrfújatással vagy szívóval tudjuk eltávolítani. A vérzés helyét az orrspekulum segítségével keressük, mely segít feltágítani az orrbemenetet, hogy jobban lássunk. Endoszkóp is segítségünkre van szükség esetén – ez egy olyan vékony, pálcaszerű nagyító eszköz, mely fényt sugároz, és rajta keresztül vizsgálva a rejtetten elhelyezkedő vérzésforrásokat is meg lehet találni.
Ha megvan a vérző terület, helyileg edzőszereket alkalmazhatunk. Ez néhány másodperces ecsetelést jelent, mely a felületesebb, enyhe nyálkahártyavérzéseket jól szünteti, és néhány hetes szünet után ismételhető.
Erősebb vérzésnél úgynevezett elektromos kauterezésre is sor kerülhet, mely gyors és tartós eredményt szokott adni, de kisebb gyermekeknél az együttműködés nehézsége miatt nehezebben kivitelezhető. Ilyenkor a vérző eret egy csipesszel "megpörköljük", anélkül, hogy a környező ép szöveteket károsítanánk. Természetesen ilyenkor is törekszünk a lehető legnagyobb fájdalommentességre; érzéstelenítő oldattal átitatott vattákat helyezünk az orrba a beavatkozás előtt. Sikeres eljárás után átmenetileg kenőcsős vatta kerül az orrba, hogy a nyálkahártya gyógyulását elősegítsük.
Szerencsére az olyan orrvérzés, mely a fenti módszerekkel nem kontrollálható, gyermekkorban ritka. Mégis sor kerülhet bizonyos esetekben az orr gézcsíkokkal való kitamponálására, mely a nyálkahártya nyomásával fejti ki közvetlen vérzéscsillapító hatását.
Ilyenkor és minden olyan esetben, amikor ismétlődő erős orrvérzés történt, kórházi megfigyelés, kivizsgálás és kezelés szükséges. Laborvizsgálattal megállapítható a vérvesztés mértéke, illetve keressük az egyéb orrvérzésre hajlamosító állapotokat.
Az orrvérzés megelőzésében segíthet a szoba megfelelő páratartalmának beállítása (40-70% között), az esetleges allergiás állapotok és nátha kezelése, ismert anatómiai eltérés esetén annak megfelelő időben végzett műtéti korrekciója.
A gyógyszertárban kapható sótartalmú folyadékok, illetve az orrnyálkahártya regenerációját elősegítő vitaminos orrolajok használata is hasznos lehet.
Dr. Óvári Attila fül-orr-gégész

Sérv – hernia

nagy.miklos No Comments

Sérvek gyermekkorban

Mi a sérv?
 
Sérvnek – latinul hernia –  nevezzük azt az állapotot, amikor a hasfal egy meghatározott pontján, a sérvkapun keresztül a hasüregben lévő szervek kilépnek a hasfalon kívülre. Ez a szerv a sérvtartalom, amely ilyenkor is fedett a bőralatti zsírszövettel és magával a bőrrel. Ha az előboltosuló szerv a hashártya által alkotott "zsákban", a sérvtömlőben található, akkor beszélhetünk "igazi" sérvről. Kétéves korig a vízsérv, 5-6 éves korig a köldök sérv visszahúzódhat. Minden egyéb esetben a sérv diagnózisa egyben a műtét indikációját is jelenti. A műtét során a sérvtartalmat visszahelyezzük a hasüregbe, majd a sérvkaput zárjuk. Helyesen alkalmazott műtéti technika és a szervezet optimális feltételei esetén a kiújulás lehetősége 1% körül van.
Lágyéksérv – hernia inguinalis
Ebben az esetben a lágyékcsatornán keresztül egy bélszakasz – vagy lányok esetében petefészek – csúszik a sérvtömlőbe, mely a lágyékcsatornából kijutva duzzanat formájában jelentkezik a szeméremcsont felett, fiúknál néha a herezacskóig lejutva.
Amennyiben a sérvtartalom könnyen, néha önmagától visszacsúszik a hasüregbe, úgy kizáródás veszélye igen kicsi. Ha kicsúszott bélszakasz nem helyezhető vissza a hasüregbe, ekkor beszélünk kizáródásról. Ebben az esetben az érintett bélszakasz vérellátása is károsodhat, ami bélelhaláshoz vezethet. Kizáródás tünetei a korábbinál nagyobb fokú, esetleg fájdalmas duzzanat, görcsös hasi fájdalom, hányás, széklet kimaradás, csecsemőkorban a gyermek a lábait felhúzza, eközben fájdalmasan sír. Ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulni.
Lányoknál előfordulhat, hogy nem bél, hanem petefészek csúszik a sérvtömlőbe, ekkor ovarialis sérvről beszélünk. A kicsúszott petefészek a kizáródással ellentétben inkább a felfüggesztő szalagok körüli megcsavarodásra (torquatio), illetve a sérvtömlő belső felszínéhez való kitapadásra hajlamos (hernia ovarica acreta). Csavarodás esetén a petefészek vérellátása károsodik és – végső esetben akár teljes – szövetelhaláshoz vezethet. A kitapadás a petefészket nem károsítja, sőt védi a csavarodással szemben, viszont műtét technikailag nehezebb helyzetet teremt. A petefészek csavarodás tünetei hasonlóak a kizáródáséhoz és szintén azonnali orvosi vizsgálatot igényel.
Köldöksérv – hernia umbilicalis
A nem teljesen záródott köldökűrűn keresztül a hasüregi szerv – leggyakrabban a beleket védő, magas zsírtartalmú szerv, a cseplesz – csúszik ki. Köldöksérvnél nem találunk sérvtömlőt. Az újszülöttekben gyakran észlelt elődomborodó köldöksérv megfelelő konzervatív terápiával kisebbíthető, de a növekedés során bekövetkező hasfali erősödésnek is jótékony szerepe van. Ennek következtében 5-6 éves kor előtt nem jelent abszolút műtéti indikációt a köldöksérv. Köldöksérv nem záródik ki, tehát bélelhalás nem alakulhat ki. Néha előfordul azonban, hogy a kicsúszó cseplesz kitapad, ilyenkor visszatérő, bár enyhe köldökkörüli fájdalmat jelez a beteg.
 
Hasfali sérv – hernia epigastrica
A hasfal középvonalában a hasfalat alkotó izombőnye egy helyen meggyengül, és – az igazi sérvekkel ellentétben – nem hasüregi szerv, hanem a hashártya és hasfal között elhelyezkedő zsírszövet egy kis része előboltosul. Miután bél nem kerül a hasfalon kívülre, így kizáródás okozta bélelhalás ebben az esetben sem fordulhat elő.
Vízsérv – hydrocele
A lágyéksérvek egy speciális formája a vízsérv, amely igen ritka kivételtől eltekintve csak fiúknál figyelhető meg. Ebben az esetben a sérvtömlőbe nem hasüregi szerv, hanem a hasüregben kisebb – nagyobb mennyiségben mindig jelen levő hasüregi folyadék található. Igen jellemző, hogy különböző fertőzésekkor, amikor fokozódik a hasüregi folyadék termelődése, a vízsérv mérete is nő. Napszaki ingadozás is megfigyelhető, mert napközben, amikor a gyermek túlnyomórészt függőleges testhelyzetben tartózkodik, a folyadék a hasüreg legmélyebb pontjára kerül, a nyitott sérvtömlőn keresztül a herezacskókba kerül. Esténként ennek megfelelően szembetűnőbb a sérv megléte. Reggel – az éjszakai fekvő helyzetben a sérvvíz visszafolyik a hasüregbe – kevésbé látható a duzzanat. Némely esetben a vízsérvhez hagyományos, tehát béltartalmú lágyéksérv is társul. A sérvtömlőt alkotó hashártya folyadék felszívó képességének köszönhetően a vízsérv 2 éves korig felszívódhat. Ezután a spontán gyógyulás esélye csökken.

Arcüreggyulladás

nagy.miklos No Comments

Arcüreggyulladás (sinusitis maxillaris)

Az arc csontjai hét nyálkahártyával bélelt, légtartó üreget képeznek egymás között, melyek összeköttetésben állnak egymással, és az orrüregbe nyílnak. A melléküregek tisztulását csillószőrös sejtek végzik, amik a melléküregben kialakuló váladékot az orrüreg felé továbbítják. Vírusfertőzés, nátha során ezek a sejtek elpusztulnak, így a melléküregek tisztulása megszűnik – főleg az arcüregek tisztulása szenved kárt, mivel ezen üregek nyílása a legmagasabb ponton van. A melléküregekben pangó váladék könnyen befertőződik baktériumokkal, így kialakul az arcüreggyulladás. Az orrba csak olyankor kerülnek vissza, amikor az arcüreg színültig megtelt váladékkal, vagy éjszakánként, ha gyermekünk vízszintes testhelyzetben fekszik és ezért a fertőzött váladék az összekötőnyíláson át visszacsorog az orrüregbe. A kórokozókkal telített váladék az orrüregből hátrafelé csorog az orrmandulák irányába, és mikroszkopikus cseppek alakjában a lélegzetvételek során beporlasztódik a gégén át a légcsőbe, kezdetben légcső, majd hörghurutot okozva. Eközben van lehetősége arra is, hogy a fülkürtön át bejusson a középfülbe.

 

Tünetek:kezdetben a nátha ismert tüneteivel azonosak, mint a az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés. Elhúzódó orrfolyás, mely lehet víztiszta vagy sárgás-szürkés, esetleg zöld színű. A nagy mennyiségű váladék az éjszaka folyamán hátracsorog, típusosan éjszakai, ébredés utáni köhögés jelentkezik. Néha a felköhögött és lenyelt váladék a gyomor irritációját okozza és hányáshoz, esetleg hasmenéshez vezet. A náthás és köhögős panaszokkal jelentkező gyermekek tüneteire gyakran az arcüreggyulladás okozta arcüreghurut és a hörghurut jelenléte együtt ad magyarázatot. Az orrnyálkahártya duzzanat miatt az orrmelléküregek nyílása elzáródhat.  A  bennük termelődő váladék felgyülemlik és – az orrgaratban normális körülmények között is jelenlévő baktériumok hatására (Streptococcus pyogenes, Streptococcus pneumoniae, Hemophilus influenzae) – elgennyed. Az arcüreg elzáródását  feszülő  fejfájás jelzi, amely az érintett oldali arcüreg megnyomására tovább fokozódik.

 

A fülkürt szellőzése is megszűnhet, szövődményként gyakran jelentkezik középfülgyulladás is.

Gyermekkorúak hajlamosabbak az arcüreggyulladásra a felnőtteknél.

Az arcüreggyulladásra hajlamosító további tényezők:

· az orrsövényferdülés,

· az orrpolipok.

Az arcüreggyulladás legtöbbször spontán, szövődménymentesen gyógyul, de hatékony kezelés nélkül a gyógyulás több hétig is eltarthat. Kedvezőtlen esetben a gyulladás ráterjedhet a rostasejtekre ilyenkor magas láz és szem körüli duzzanat, fájdalom jelentkezik. A rostacsontok gyulladása komoly veszélyt rejt magában, mert a fertőzés az agy felé is kiterjedhet, agyi érelzáródást, agyhártyagyulladást vagy agytályogot okozva. Ilyen esetben haladéktalanul keressük fel a gyermekorvost.

 

Lehetséges szövődményei: a környező szövetek felé haladva átterjed

· a szemüregbe,

· a környező csontfalakba,

· gyermekeknél a fogcsírák gennyesedését okozza,

· a vérárammal továbbterjedve a koponyaüregbe jut, ahol életveszélyes fertőzések alakulhatnak ki.

A kezelés célja: a szabad orrjáratok biztosítása, az orrüregből a baktériumok kiirtása és a gyulladásos váladék kifolyásának biztosítása.

Kezelés:

Megelőzés: A meghűléstől való védekezés (vitaminkészítmények, immunerősítők, probiotikumok, levegőztetés), az időjárásnak megfelelő öltözködés, a beteg környezet kerülése.

 

· orrsprayk (Nasopax gyermekeknek)

· antibiotikumok (lehetőség szerint orrváladék tenyésztés alapján – csak a súlyosabb, és elhúzódóbb esetekben indokolt),

· tüneti szerek (láz- és fájdalomcsillapítók),

· Az arcüreg kivezető rés megnyitásában hasznos lehet a kamillás, eukaliptuszolajos  (aetheroleum pro inhalationem) inhalálás. Ügyeljünk arra, hogy gyermekünk inhalálás közben soha ne maradjon egyedül és ne hajoljon olyan közel, hogy a gőz a nyálkahártyáját megégesse, mert ez amellett, hogy fájdalmas, a gyulladás fokozódásához vezethet.

· Az arc- és homloküreg infralámpás melegítése,

· Nagyon jó eredményeket érhetünk el Proetz kezeléssel.

· Az orrmelléküregek átmosása. 

Croup syndroma (Krupp szindróma) – gégehurut – laryngitis subglottica

nagy.miklos No Comments

 

Croup syndroma (Krupp szindróma) – gégehurut – laryngitis subglottica

 A vírusfertőzések gyakrabban érintik a gégét, a légcsövet vagy a hörgőket.
Tünetek: Típusosan az éjszakai, hajnali órákban, pár napos bevezető nátha után, a téli-őszi időszakban jelentkezik. (A gyermek „egészségesen” fekszik le, a Szülők hangos, ugató köhögésre, kifejezett belégzési nehezítettségre, stridorra, fulladásra ébrednek.) Nedves, ködös időben szokott jelentkezni. A kisgyermekek gyakran megijednek a kiadott hangtól, heves sírásba kezdenek, melynek köhögés, erőltetett légzés a vége. A köhögési hang rekedt kutyaugatáshoz hasonlít. Súlyosabb esetben a bordaközi izmok, és a szegycsont felett levő rész behúzódását is észleljük.
Teendő: A krupp tünetei igen riasztóak a gyakorlatlan szülő és gyermek számára egyaránt. Gyors segítség ilyenkor, ha gyermeket felöltöztetve a hideg levegőre visszük, ablakot nyitunk, hidegpárát alkalmazunk. A tapasztalt családoknál szteroid tartalmú kúp (Rectodelt) is van otthon (ha nincs, akkor majd ezután lesz), melynek alkalmazása után várható a tünetek enyhülése. Orvosi segítségre súlyos, fenti terápia után fél órával is jelentkező stridor esetén lehet szükség, illetve első alkalommal vagy csecsemőkorban. A betegség az éjszakai órákban jelentkezik, nappal általában tünetmentesek. Akik nappal is fulladnak, súlyosabb esetnek számítanak, valószínűleg kórházi kezelésre szorulnak. A csecsemők, fiatal kisdedek közreműködés hiányában ronthatják saját esélyeiket az erőltetett légvétellel, sírással. A betegek rendszerint mentővel vagy első ügyeleti ellátás után érkeznek kórházba, ahol a súlyossági foktól függően kapnak gyógyszeres kezelést (Inhalációs kezelés) folyamatos hidegpárásítás mellett.
A betegség lefolyása: A krupp 1-2 nap alatt oldódik, a betegség hurutos köhögéssel, náthával fejeződik be. Ritkán intenzív osztályos ellátás, gépi lélegeztetés válhat szükségessé. A korábban alkalmazott gégemetszést ma már nem végezzük. Annak a gyermeknek, akinek egyszer volt kruppos megbetegedése, kisiskolás koráig várható, (főleg télen,) hogy lesz még hasonló tünete. A krupp 5 éves kor felett már ritka betegség.
 

Hidegpárásító és a szteroidos kúp beszerzése az otthoni ápolást megkönnyíti.

Sárgaság

nagy.miklos No Comments
sargasag.jpg

 

Sárgaság – Icterus

Az újszülötteknél gyakran előforduló élettani vagy fiziológiás sárgaság (icterus) ártalmatlan jelenség. Egészséges, nem koraszülött babáknál általában a szülés utáni 2-3. napon kezdődik, a 4. napon tetőzik és néhány napon belül magától meg is szűnik.
A fiziológiai sárgaság kialakulásának okai között több tényező játszik közre. Magzati korban a babának több vörösvértestre van szüksége az oxigén megfelelő szállításához, hogy az anyai vér oxigénjét fel tudja használni. Ezek a vörösvértestek más típusú hemoglobint tartalmaznak (Hemoglobin F), mint amire a születés utáni keringési viszonyok között szükségünk van. A magzati vérfesték jobban köti az oxigént, és könnyebben adja át azt a szöveteknek.
A születés után, az első lélegzetvételtől kezdve azonban a baba tüdejének át kell vennie a méhlepény szerepét, s az elhasznált vér szállításának külön kell válnia a friss, oxigéndús levegő szállításától. Innentől kezdve a babának kevesebb oxigénszállító molekulára lesz szüksége, és a vörösvértesteknek át kell alakulniuk a "kinti viszonyokhoz".
A magzati vörösvértestek elpusztulnak, helyettük újak termelődnek. A lebomló vörösvértestek piros festékanyagának (a hemoglobinnak) lebomlási terméke, a bilirubin nevű sárga festékanyag a sárgaság okozója.
A bilirubint a májban keletkezett enzimek bontják le, és a szervezetből részben kiürül, részben újra felhasználódik. Ha az enzimek nem működnek megfelelően, vagyis több bilirubin termelődik, illetve kevesebb ürül, a szervezet egyensúlya megbomlik, és a normálisnál több bilirubin marad a vérben. Bizonyos szint után a szemfehérjén, illetve a bőrön megjelenik a sárga szín – innen a  hétköznapi elnevezés.
A sárgaság létrejöttét elősegítő tényezők közül a legfontosabb a vércsoport-összeférhetetlenség, illetve az Rh vércsoport okozta eltérés anya és gyermeke között (Rh negatív anyának Rh pozitív magzata). Ezek kiszűrésére ma már komoly vizsgálatokat végeznek.
Az élettani sárgaság kezelése
Az élettani vagy fiziológiás sárgaság, mint említettük, teljesen normális jelenség. Ebben az esetben a bilirubin-szint általában nem emelkedik 12 – 15,7 mg/dl fölé, és sokszor egyáltalán nincs szükség külső beavatkozásra, kezelésre. Elég lehet, ha a kismama minél előbb megkezdheti a szoptatást, és az előtej (kolosztrum) fehérje- és kalóriatartalma elegendő segítség a kicsi szervezetének az új egyensúly kialakításához. Ha azonban a baba nagyon fáradékony, nehéz felébreszteni, esik a súlya, nem jut elég folyadékhoz, vagy bilirubin szintjének emelkedése meghaladja a fiziológiás szintet, szükség lehet a kezelésre.
A bilirubin lebontásához speciális hullámhosszúságú fényre van szükség, ezért alkalmaznak a kórházakban úgynevezett kék fényt. Erre általában – kórháztól függően – 15 vagy 17 mg/dl bilirubin-érték fölött kerül sor, de egyes szakemberek 20 mg/dl-ig sem tartják kórosnak az értéket, időre született, egészséges csecsemők esetében. A kórházi kék fény nem ártalmas, nem károsítja a szemet, bár a babák szemét a szemgyulladás elkerülése érdekében legtöbbször letakarják.
Az anyatejes sárgaság
A sárgaság másik fajtája az elhúzódó, vagy más néven anyatejes sárgaság, amely során 10-12 hétig is fennállhat a magas bilirubin-érték. Pontos okát még ma sem ismerik, feltételezések szerint ezen esetekben az anya teje olyan hormont, zsírsavat, egyéb anyagot tartalmaz, amely miatt a bilirubin kiürülés helyett újból a véráramba kerül. Megfigyelések szerint ez elsősorban azoknál a babáknál fordul elő, akik csak később, 3-4 napos korukban találkozhattak először az anyatejjel, s így kevesebb előtejhez jutottak. Régebben azt tanácsolták a kismamáknak, 2-3 napra szakítsák meg a szoptatást, de ma már ezt a módszert nem tartják sem indokoltnak, sem hatékonynak – és a mamáknak is elég sok nehézséggel járna. Az elhúzódó sárgaság önmagában  az amúgy egészséges babáknál semmiféle szövődményhez nem vezethet.
A sárgaság harmadik fajtája
Nagyon ritka esetben előfordulhat, hogy a bilirubin-érték a születés napjától kezdve kórosan magas, illetve rohamosan emelkedik. Ezt legtöbbször a vércsoport-összeférhetetlenség, vagy valamilyen anyagcsere-betegség, esetleg egy súlyosabb fertőzés okozza. A kórosan magas értékű bilirubin az agyba jutva roncsolhatja az idegsejteket, ezért van szükség további vizsgálatokra, hogy oki kezeléssel gyors állapotjavulást érhessünk el (fertőzéskor antibiotikumos kezelésre). Amennyiben sem a folyadékpótlás (infúzió), sem a kék fény nem segít, és az értékek nem kezdenek csökkenni, vércserére is sor kerülhet. Ilyenkor a baba vérét normális bilirubin-értékű vérsavóra és felnőtt típusú hemoglobint tartalmazó vörösvértestekre cserélik.

Ál-sárgaság

Találkozhatunk viszont egyfajta ál-sárgasággal még a csecsemőkorban; ha túlzásba visszük a karotin tartalmú ételek (sütőtök, répa, narancs) fogyasztását. Arról ismerhető fel, hogy ebben az esetben a szemfehérje soha nem sárgul be, inkább csak az arc, a kézfej és a talpak. Ne ijedjünk meg – kezelést nem igényel a baba, mindössze a fenti ételeket csökkentsük egy időre az étrendjében.

Sérvek gyermekkorban

nagy.miklos No Comments

Sérvek gyermekkorban

Mi a sérv?

Sérvnek – latinul hernia –  nevezzük azt az állapotot, amikor a hasfal egy meghatározott pontján, a sérvkapun keresztül a hasüregben lévő szervek kilépnek a hasfalon kívülre. Ez a szerv a sérvtartalom, amely ilyenkor is fedett a bőralatti zsírszövettel és magával a bőrrel. Ha az előboltosuló szerv a hashártya által alkotott "zsákban", a sérvtömlőben található, akkor beszélhetünk "igazi" sérvről. Kétéves korig a vízsérv, 5-6 éves korig a köldök sérv visszahúzódhat. Minden egyéb esetben a sérv diagnózisa egyben a műtét indikációját is jelenti. A műtét során a sérvtartalmat visszahelyezzük a hasüregbe, majd a sérvkaput zárjuk. Helyesen alkalmazott műtéti technika és a szervezet optimális feltételei esetén a kiújulás lehetősége 1% körül van.

Lágyéksérv – hernia inguinalis

Ebben az esetben a lágyékcsatornán keresztül egy bélszakasz – vagy lányok esetében petefészek – csúszik a sérvtömlőbe, mely a lágyékcsatornából kijutva duzzanat formájában jelentkezik a szeméremcsont felett, fiúknál néha a herezacskóig lejutva.

Amennyiben a sérvtartalom könnyen, néha önmagától visszacsúszik a hasüregbe, úgy kizáródás veszélye igen kicsi. Ha kicsúszott bélszakasz nem helyezhető vissza a hasüregbe, ekkor beszélünk kizáródásról. Ebben az esetben az érintett bélszakasz vérellátása is károsodhat, ami bélelhaláshoz vezethet. Kizáródás tünetei a korábbinál nagyobb fokú, esetleg fájdalmas duzzanat, görcsös hasi fájdalom, hányás, széklet kimaradás, csecsemőkorban a gyermek a lábait felhúzza, eközben fájdalmasan sír. Ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulni.

Lányoknál előfordulhat, hogy nem bél, hanem petefészek csúszik a sérvtömlőbe, ekkor ovarialis sérvről beszélünk. A kicsúszott petefészek a kizáródással ellentétben inkább a felfüggesztő szalagok körüli megcsavarodásra (torquatio), illetve a sérvtömlő belső felszínéhez való kitapadásra hajlamos (hernia ovarica acreta). Csavarodás esetén a petefészek vérellátása károsodik és – végső esetben akár teljes – szövetelhaláshoz vezethet. A kitapadás a petefészket nem károsítja, sőt védi a csavarodással szemben, viszont műtét technikailag nehezebb helyzetet teremt. A petefészek csavarodás tünetei hasonlóak a kizáródáséhoz és szintén azonnali orvosi vizsgálatot igényel.

Köldöksérv – hernia umbilicalis

A nem teljesen záródott köldökűrűn keresztül a hasüregi szerv – leggyakrabban a beleket védő, magas zsírtartalmú szerv, a cseplesz – csúszik ki. Köldöksérvnél nem találunk sérvtömlőt. Az újszülöttekben gyakran észlelt elődomborodó köldöksérv megfelelő konzervatív terápiával kisebbíthető, de a növekedés során bekövetkező hasfali erősödésnek is jótékony szerepe van. Ennek következtében 5-6 éves kor előtt nem jelent abszolút műtéti indikációt a köldöksérv. Köldöksérv nem záródik ki, tehát bélelhalás nem alakulhat ki. Néha előfordul azonban, hogy a kicsúszó cseplesz kitapad, ilyenkor visszatérő, bár enyhe köldökkörüli fájdalmat jelez a beteg.
 

Hasfali sérv – hernia epigastrica

A hasfal középvonalában a hasfalat alkotó izombőnye egy helyen meggyengül, és – az igazi sérvekkel ellentétben – nem hasüregi szerv, hanem a hashártya és hasfal között elhelyezkedő zsírszövet egy kis része előboltosul. Miután bél nem kerül a hasfalon kívülre, így kizáródás okozta bélelhalás ebben az esetben sem fordulhat elő.

Vízsérv – hydrocele

A lágyéksérvek egy speciális formája a vízsérv, amely igen ritka kivételtől eltekintve csak fiúknál figyelhető meg. Ebben az esetben a sérvtömlőbe nem hasüregi szerv, hanem a hasüregben kisebb – nagyobb mennyiségben mindig jelen levő hasüregi folyadék található. Igen jellemző, hogy különböző fertőzésekkor, amikor fokozódik a hasüregi folyadék termelődése, a vízsérv mérete is nő. Napszaki ingadozás is megfigyelhető, mert napközben, amikor a gyermek túlnyomórészt függőleges testhelyzetben tartózkodik, a folyadék a hasüreg legmélyebb pontjára kerül, a nyitott sérvtömlőn keresztül a herezacskókba kerül. Esténként ennek megfelelően szembetűnőbb a sérv megléte. Reggel – az éjszakai fekvő helyzetben a sérvvíz visszafolyik a hasüregbe – kevésbé látható a duzzanat. Némely esetben a vízsérvhez hagyományos, tehát béltartalmú lágyéksérv is társul. A sérvtömlőt alkotó hashártya folyadék felszívó képességének köszönhetően a vízsérv 2 éves korig felszívódhat. Ezután a spontán gyógyulás esélye csökken.