Allergia – Atópia
Mi az allergia?
Az allergia a szervezet immunrendszerének túlzott válasza bármely specifikus külső ingerre – allergénre. Minden esetben, amikor a szervezetbe károsító hatású idegen anyag kerül (pl. vírus, vagy baktérium), az immunrendszer azok elpusztításával megvédi a szervezetet a komolyabb károsodástól. Ritkán ez az agresszív támadó folyamat nem károsító anyagok ellen is megindul (pl. pollenek, poratka, állatszőr), ilyenkor beszélünk allergiás betegségről.
Az immunrendszer nagy mennyiségű IgE antitestet (immunglobulin E) termel a feltételezett ellenség megsemmisítésére. Egy-egy típusú IgE egy-egy adott allergénre specifikus. Az allergiás reakció során számos gyulladáskeltő kémiai anyag szabadul fel (hisztamin, citokinek, leukotriének), melyek kellemetlen – ritkán életveszélyes – tüneteket okozhatnak.
Az allergiás betegségeken belül elkülönítjük az atópiás betegségeket (pl. atópiás bőrgyulladás, allergiás kötőhártya-gyulladás, szénanátha, asthma), melyek kialakulását veleszületett hajlam és külső tényezők együttesen idézik elő. Egy atópiás hajlamú betegnél gyakori egyszerre több atópiás betegség megjelenése, illetve az élet folyamán ezek váltakozó kialakulása (atópiás menetelés). Például a csecsemőkori bőrgyulladást a gyermekkorban szénanátzha, majd kamaszkorban asztma válthatja fel.
Mik az allergiás reakciók?
Allergiás reakció előfordulhat a bőrön, szemen, tüdőben, vagy az orr-, az arcüreg és a bél nyálkahártyáján. A reakciók a következők lehetnek:
- Rhinitis: orrdugulás, orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés.
- Kötőhártyagyulladás: pirosodás a szemen, szemviszketés, könnyezés.
- Atópiás dermatitis: piros, viszkető, száraz, repedezett bőr.
- Urticaria: csalánkiütés.
- Asthma bronchiale: nehézlégzéses rohamokkal járó tüdőbetegség.
Mi okozhat allergiás reakciót?
Bármilyen, a szervezettől idegen anyag képes allergiás reakciót kiváltani. A leggyakoribbak a következők:
- pollenek
- poratka
- penészgomba
- állati fehérjék (szőr, vizelet, hámsejtek)
- ételek
- gyógyszerek
- rovarcsípések
Kit érintenek az allergiás betegségek?
Az allergiás betegség az élet során bármikor kialakulhat, életkorra, nemre, szociális helyzetre tekintet nélkül. Az allergiás betegségek családi halmozódása megfigyelhető, de konkrét genetikai hátteret még nem sikerült azonosítani. A betegség tünetei gyakran lassan, fokozatosan alakulnak ki, így a betegek nem észlelik problémának a tüneteiket (pl. az orrviszketést vagy a tüsszögést), de megfelelő kezelés mellett életminőségük jelentősen javítható.
Hogyan diagnosztizálható az allergiás betegség?
Vérvizsgálattal mérhető az adott allergénre specifikus IgE szint, vagy bőrpróba végezhető. A bőrpróba során tisztított és higított allergénkivonatokat külön-külön a bőrfelületre viszik (epicutan teszt), vagy kis karcolásokkal a bőr felső rétegeibe (Prick teszt). A vérvizsgálat és a bőrpróba egyaránt adhat álpozitív vagy álnegatív eredményt, ezért általában mindkét típusú vizsgálatot elvégzik és az eredményeket a tapasztalati tényekkel összevetve értékelik. A bőrpróbák hamarabb, és általában pontosabb eredményt adnak, mint a vérvizsgálatok.
A hazánkban sajnálatos módon igen elterjedt íriszdiagnosztikai módszerrel és Vega-teszttel NEM diagnosztizálható az allergiás betegség.
Az allergia kezelése
Az allergia kezelését mindig egyénre szabottan, az allergiás reakció típusától függően állítja be a kezelőorvos. A gyógyszeres kezelésről részletesen az egyes betegségeknél olvashat.