Sárgaság – Icterus
Az újszülötteknél gyakran előforduló élettani vagy fiziológiás sárgaság (icterus) ártalmatlan jelenség. Egészséges, nem koraszülött babáknál általában a szülés utáni 2-3. napon kezdődik, a 4. napon tetőzik és néhány napon belül magától meg is szűnik.
A fiziológiai sárgaság kialakulásának okai között több tényező játszik közre. Magzati korban a babának több vörösvértestre van szüksége az oxigén megfelelő szállításához, hogy az anyai vér oxigénjét fel tudja használni. Ezek a vörösvértestek más típusú hemoglobint tartalmaznak (Hemoglobin F), mint amire a születés utáni keringési viszonyok között szükségünk van. A magzati vérfesték jobban köti az oxigént, és könnyebben adja át azt a szöveteknek.
A születés után, az első lélegzetvételtől kezdve azonban a baba tüdejének át kell vennie a méhlepény szerepét, s az elhasznált vér szállításának külön kell válnia a friss, oxigéndús levegő szállításától. Innentől kezdve a babának kevesebb oxigénszállító molekulára lesz szüksége, és a vörösvértesteknek át kell alakulniuk a "kinti viszonyokhoz".
A magzati vörösvértestek elpusztulnak, helyettük újak termelődnek. A lebomló vörösvértestek piros festékanyagának (a hemoglobinnak) lebomlási terméke, a bilirubin nevű sárga festékanyag a sárgaság okozója.
A bilirubint a májban keletkezett enzimek bontják le, és a szervezetből részben kiürül, részben újra felhasználódik. Ha az enzimek nem működnek megfelelően, vagyis több bilirubin termelődik, illetve kevesebb ürül, a szervezet egyensúlya megbomlik, és a normálisnál több bilirubin marad a vérben. Bizonyos szint után a szemfehérjén, illetve a bőrön megjelenik a sárga szín – innen a hétköznapi elnevezés.
A sárgaság létrejöttét elősegítő tényezők közül a legfontosabb a vércsoport-összeférhetetlenség, illetve az Rh vércsoport okozta eltérés anya és gyermeke között (Rh negatív anyának Rh pozitív magzata). Ezek kiszűrésére ma már komoly vizsgálatokat végeznek.
Az élettani sárgaság kezelése
Az élettani vagy fiziológiás sárgaság, mint említettük, teljesen normális jelenség. Ebben az esetben a bilirubin-szint általában nem emelkedik 12 – 15,7 mg/dl fölé, és sokszor egyáltalán nincs szükség külső beavatkozásra, kezelésre. Elég lehet, ha a kismama minél előbb megkezdheti a szoptatást, és az előtej (kolosztrum) fehérje- és kalóriatartalma elegendő segítség a kicsi szervezetének az új egyensúly kialakításához. Ha azonban a baba nagyon fáradékony, nehéz felébreszteni, esik a súlya, nem jut elég folyadékhoz, vagy bilirubin szintjének emelkedése meghaladja a fiziológiás szintet, szükség lehet a kezelésre.
A bilirubin lebontásához speciális hullámhosszúságú fényre van szükség, ezért alkalmaznak a kórházakban úgynevezett kék fényt. Erre általában – kórháztól függően – 15 vagy 17 mg/dl bilirubin-érték fölött kerül sor, de egyes szakemberek 20 mg/dl-ig sem tartják kórosnak az értéket, időre született, egészséges csecsemők esetében. A kórházi kék fény nem ártalmas, nem károsítja a szemet, bár a babák szemét a szemgyulladás elkerülése érdekében legtöbbször letakarják.
Az anyatejes sárgaság
A sárgaság másik fajtája az elhúzódó, vagy más néven anyatejes sárgaság, amely során 10-12 hétig is fennállhat a magas bilirubin-érték. Pontos okát még ma sem ismerik, feltételezések szerint ezen esetekben az anya teje olyan hormont, zsírsavat, egyéb anyagot tartalmaz, amely miatt a bilirubin kiürülés helyett újból a véráramba kerül. Megfigyelések szerint ez elsősorban azoknál a babáknál fordul elő, akik csak később, 3-4 napos korukban találkozhattak először az anyatejjel, s így kevesebb előtejhez jutottak. Régebben azt tanácsolták a kismamáknak, 2-3 napra szakítsák meg a szoptatást, de ma már ezt a módszert nem tartják sem indokoltnak, sem hatékonynak – és a mamáknak is elég sok nehézséggel járna. Az elhúzódó sárgaság önmagában az amúgy egészséges babáknál semmiféle szövődményhez nem vezethet.
A sárgaság harmadik fajtája
Nagyon ritka esetben előfordulhat, hogy a bilirubin-érték a születés napjától kezdve kórosan magas, illetve rohamosan emelkedik. Ezt legtöbbször a vércsoport-összeférhetetlenség, vagy valamilyen anyagcsere-betegség, esetleg egy súlyosabb fertőzés okozza. A kórosan magas értékű bilirubin az agyba jutva roncsolhatja az idegsejteket, ezért van szükség további vizsgálatokra, hogy oki kezeléssel gyors állapotjavulást érhessünk el (fertőzéskor antibiotikumos kezelésre). Amennyiben sem a folyadékpótlás (infúzió), sem a kék fény nem segít, és az értékek nem kezdenek csökkenni, vércserére is sor kerülhet. Ilyenkor a baba vérét normális bilirubin-értékű vérsavóra és felnőtt típusú hemoglobint tartalmazó vörösvértestekre cserélik.
Ál-sárgaság
Találkozhatunk viszont egyfajta ál-sárgasággal még a csecsemőkorban; ha túlzásba visszük a karotin tartalmú ételek (sütőtök, répa, narancs) fogyasztását. Arról ismerhető fel, hogy ebben az esetben a szemfehérje soha nem sárgul be, inkább csak az arc, a kézfej és a talpak. Ne ijedjünk meg – kezelést nem igényel a baba, mindössze a fenti ételeket csökkentsük egy időre az étrendjében.