Gyermekbetegségek ABC szerint

17
jún
2011

Molluscum contagiosum

nagy.miklos No Comments
molluscum contagiosum.jpg

 

Molluscum contagiosum

 
A kórokozó a Poxvírus család tagja, mely specifikus az emberre és az egész világon elterjedt. A fertőzés emberről emberre szoros kontaktus révén terjed. A vírus epidermotropikus, csak a bőrt fertőzi meg. Terjedés gyakran szexuális úton, illetve közvetlen bőr-vagy nyálkahártya kontaktussal is lehetséges. A terjedési módnak megfelelően a gát-, genitális tájék, comb és arc bőre gyakran fertőződik. A nemi szerveken, lágyékhajlatokban csoportosan láthatók.
Elsősorban iskolás és iskoláskor előtti gyermekeken fordul elő leginkább, Poxvírus által okozott bőrfertőzés. Közvetlen érintkezéssel terjed, nagyon fertőző betegség. Lappangási idő 2-7 hét. Leggyakrabban immunszupprimáltakban okoz fertőzést (HIV-fertőzöttek, daganatos betegek, atópiás alkatúak stb.).

molluscum.jpgJellemző elváltozás: a bőrön félgömb, szemölcs-szerű képletek jelennek meg. A bőrön izoláltan, vagy csoportosan lencsényi, 1-3 mm átmérőjű, gyöngyszemszerű, bőrszínű kemény papulák, középen tűszúrás szerű behúzódással. A göbcséket megnyomva fehér kásás folyadék ürül.

 
 
A bőrelváltozás spontán felszívódhat szisztémás tünetek nélkül vagy fennállhat hónapokon, éveken át immunszupprimált betegeken esetleg generalizálódhat atópiás egyénekben.

Gyakran előfordul szerzett immundeficiens szindrómában (alacsony a CD-4 pozítiv lymphocyta sejtek száma). Ilyenkor a fertőzés generalizálódhat, a fertőzés megjelenése nem a genitalis területen, hanem az arcon, nyakon, a felső testrészen jellemző. Egyes esetekben óriási hyperkeratoticus molluscum fejlődik ki, különösen immunszuppresszív kezelteken (1-2cm nagyságú molluscum giganteum). A bőrelváltozások bakteriálisan fertőződhetnek, atópiás egyénekben ekcéma molluscatum léphet fel.

Differenciáldiagnosztikailag a verruca vulgaristól, a verruca plana juvenilistől, a sebaceus hyperplasiától, a naevus intradermalistól, basaliomától, a multiplex léziókat miliumoktól, hydrocystomáktól, syringomáktól, az óriás molluscumokat (pl. HIV pozitív vagy AIDS-es betegeken) spinocellularis carcinomától vagy regrediáló keratoacanthomától kell elkülöníteni.

A diagnózist a klinikai kép és a szövettani vizsgálat biztosítja.

Terápiája: kinyomás csipesszel, Volkmann-kanállal lekaparással, lézerkezeléssel, kriotherápiával eltávolítható. Szteroid kezelés hátráltatja a betegség gyógyulását.

Megelőzési és más fontos tanácsok:
Felelőtlen, szoros kontaktusok kerülése. A gyermekek játszótársaikat fertőzhetik, ezért érdemes eltávolítani.
 

11
máj
2011

ABPM normálértékek gyermekkorban

nagy.miklos No Comments

Fiúk
Test-magasság
cm
24 órás
nappali 8-20 óra
éjszakai 0-6 óra
50 pc.
95 pc.
50 pc.
95 pc.
50 pc.
95 pc.
120
105/65
113/72
112/73
123/85
95/55
104/63
130
105/65
117/75
113/73
125/85
96/55
107/65
140
105/65
121/77
114/73
127/85
97/55
110/67
150
109/66
124/78
115/73
129/85
99/55
113/67
160
112/66
126/78
118/73
132/85
102/56
116/67
170
115/67
128/77
121/73
135/85
104/56
119/67
180
120/67
130/77
124/73
137/85
107/56
122/67
Leányok
Test-magasság
cm
24 órás
nappali 8-20 óra
éjszakai 0-6 óra
50 pc.
95 pc.
50 pc.
95 pc.
50 pc.
95 pc.
120
103/65
113/73
11/72
120/84
96/55
107/66
130
106/66
117/75
112/72
124/84
97/55
109/66
140
108/66
120/75
114/72
127/84
98/55
111/66
150
110/66
122/76
115/73
129/84
99/55
112/66
160
111/66
124/76
116/73
130/84
100/55
113/66
170
112/66
124/76
118/74
131/84
101/55
113/66
180
113/66
124/76
120/74
131/84
103/55
114/66
 
      Normálértékek a gyermekkori ABPM mérésekhez. (Pediatrics 13: 178-84)

máj
2011

Normál vérnyomásértékek gyermekkorban

nagy.miklos No Comments

Kor (év)
Percentilis
Systolés RR (Hgmm)
a hosszpercentil függvényében
Diastolés RR (Hgmm)
a hosszpercentil függvényében
5%
10%
25%
50%
75%
90%
95%
5%
10%
25%
50%
75%
90%
95%
1
90
94
95
97
98
100
102
102
50
51
52
53
54
54
55
95
98
99
101
102
104
106
106
55
55
56
57
58
59
59
2
90
98
99
100
102
104
105
106
55
55
56
57
58
59
59
95
101
102
104
106
108
109
110
59
59
60
61
62
63
63
3
90
100
101
103
105
107
108
109
59
59
60
61
62
63
63
95
104
105
107
109
111
112
113
63
63
64
65
66
67
67
4
90
102
103
105
107
109
110
111
62
62
63
64
65
66
66
95
106
107
109
111
113
114
115
66
67
67
68
69
70
71
5
90
104
105
106
108
110
112
112
65
65
66
67
68
69
69
95
108
109
110
112
114
115
116
69
70
70
71
72
73
74
6
90
105
106
108
110
111
113
114
67
68
69
70
70
71
72
95
109
110
112
114
115
117
117
72
72
73
74
75
76
76
7
90
106
107
109
111
113
114
115
69
70
71
72
72
73
74
95
110
111
113
115
116
118
119
74
74
75
76
77
78
78
8
90
107
108
110
112
114
115
116
71
71
72
73
74
75
75
95
111
112
114
116
118
119
120
75
76
76
77
78
79
80
9
90
109
110
112
113
115
117
117
72
73
73
74
75
76
77
95
113
114
116
117
119
121
121
76
77
78
79
80
80
81
10
90
110
112
113
115
117
118
119
73
74
74
75
76
77
78
95
114
115
117
119
121
122
123
77
78
79
80
80
81
82
11
90
112
113
115
117
119
120
121
74
74
75
76
77
78
78
95
116
117
119
121
123
124
125
78
79
79
80
81
82
83
12
90
115
116
117
119
121
123
123
75
75
76
77
78
78
79
95
119
120
121
123
125
126
127
79
79
80
81
82
83
83
13
90
117
118
120
122
124
125
126
75
76
76
77
78
79
80
95
121
122
124
126
128
129
130
79
80
81
82
83
83
84
14
90
120
121
123
125
126
128
128
76
76
77
78
79
80
80
95
124
125
127
128
130
132
132
80
81
81
82
83
84
85
15
90
123
124
125
127
129
131
131
77
77
78
79
80
81
81
95
127
128
129
131
133
134
135
81
82
83
83
84
85
86
16
90
125
126
128
130
132
133
134
79
79
80
81
82
82
83
95
129
130
132
134
136
137
138
83
83
84
85
86
87
87
17
90
128
129
131
133
134
136
136
81
81
82
83
84
85
85
95
132
133
135
136
138
140
140
85
85
86
87
88
89
89
 
 
1-17 éves fiúk vérnyomásértékei a testmagasság percentilisének függvényében
(Pediatrics 1996, 98: 649-658)
 
90 percentilis alatt      normális vérnyomás
90-95 percentilis         szoros további megfigyelés
95 percentilis felett     hypertónia
Kor (év)
Percentilis
Systolés RR (Hgmm)
a hosszpercentil függvényében
Diastolés RR (Hgmm)
a hosszpercentil függvényében
5%
10%
25%
50%
75%
90%
95%
5%
10%
25%
50%
75%
90%
95%
1
90
97
98
99
100
102
103
104
53
53
53
54
55
56
56
95
101
102
103
104
105
107
107
57
57
57
58
59
60
60
2
90
99
99
100
102
103
104
105
57
57
58
58
59
60
61
95
102
103
104
105
107
108
109
61
61
62
62
63
64
65
3
90
100
100
102
103
104
105
106
61
61
61
62
63
63
64
95
104
104
105
107
108
109
110
65
65
65
66
67
67
68
4
90
101
102
103
104
106
107
108
63
63
64
65
65
66
67
95
105
106
107
108
109
111
111
67
67
68
69
69
70
71
5
90
103
103
104
106
107
108
109
65
66
66
67
68
68
69
95
107
107
108
110
111
112
113
69
70
70
71
72
72
73
6
90
104
105
106
107
109
110
111
67
67
68
69
69
70
71
95
108
109
110
111
112
114
114
71
71
72
73
73
74
75
7
90
106
107
108
109
110
112
112
69
69
69
70
71
72
72
95
110
110
112
113
114
115
116
73
73
73
74
75
76
76
8
90
108
109
110
111
112
113
114
70
70
71
71
72
73
74
95
112
112
113
115
116
117
118
74
74
75
75
76
77
78
9
90
110
110
112
113
114
115
116
71
72
72
73
74
74
75
95
114
114
115
117
118
119
120
75
76
76
77
78
78
79
10
90
112
112
114
115
116
117
118
73
73
73
74
75
76
76
95
116
116
117
119
120
121
122
77
77
77
78
79
80
80
11
90
114
114
116
117
118
119
120
74
74
75
75
76
77
77
95
118
118
119
121
122
123
124
78
78
79
79
80
81
81
12
90
116
116
118
119
120
121
122
75
75
76
76
77
78
78
95
120
120
121
123
124
125
126
79
79
80
80
81
82
82
13
90
118
118
119
121
122
123
124
76
76
77
78
78
79
80
95
121
122
13
125
126
127
128
80
80
81
82
82
83
84
14
90
119
120
121
122
124
125
126
77
77
78
799
79
80
81
95
123
124
125
126
128
129
130
81
81
82
83
83
84
85
15
90
121
121
122
124
125
126
127
78
78
79
79
80
81
82
95
124
125
126
128
129
130
131
82
82
83
83
84
85
86
16
90
122
122
123
125
126
127
128
79
79
79
80
81
82
82
95
125
126
127
128
130
131
132
83
83
83
84
85
86
86
17
90
122
123
124
125
126
128
128
79
79
79
80
81
82
82
95
126
126
127
129
130
131
132
83
83
83
84
85
86
86
 
 
1-17 éves lányok vérnyomásértékei a testmagasság percentilisének függvényében
(Pediatrics 1996, 98: 649-658)
 
90 percentilis alatt      normális vérnyomás
90-95 percentilis         szoros további megfigyelés
95 percentilis felett     hypertónia

máj
2011

Rejtett here – Retentio testis

nagy.miklos No Comments

 

Rejtett here – Retentio testis

A kisfiús édesanyák általában akkor találkoznak először ezzel a kifejezéssel, amikor gyereküknél az orvos megállapítja a beavatkozás szükségességét. Az általában műtétet igénylő elváltozáshoz szülői engedély szükséges, a döntéshez pedig ismerni kell a betegséget, a beavatkozás mibenlétét és a lehetséges szövődményeket, kockázatokat, amelyekkel a műtét, esetleg annak hiánya járhatnak.
Normális magzati fejlődés esetén a kisfiúk hasüregben fejlődő heréi még a születés előtt leszállnak a herezacskóba. Több okra is visszavezethető, ha ez a folyamat nem megy végbe még a magzati életben. Előfordulhat, hogy a leszállási útvonalon következik be valamilyen "zavar", ami megakadályozza a here eljutását a herezacskóba. Lehetséges, bár ritkán fordul elő, hogy a here ugyan leszállt még a magzati életben, de valamiért visszahúzódik a kisgyerekkor idején. Néha pedig valamilyen ok miatt eleve ki sem fejlődik, vagy még a születés előtt elpusztul a here.
Teendők
Ez utóbbi esettől eltekintve az első életév alatt még van esély arra, hogy a leszállásban elmaradt here károsodás nélkül eljusson a herezacskóba. Ezért, ha a kisbabáknál meg is állapítják a rendellenességet, de a here hiányán túl egyéb veszélyt nem észlelnek, egyéves korukig az orvosok általában nem javasolnak egyebet, mint a "várakozást". Ha egyéves korig nem jelentkezik semmilyen változás, gyermekurológiai szakvizsgálatot javasolnak. A további teendőt a szakorvos dönti el.
Amennyiben egyik here sem szállt le a herezacskóba, kétoldali rejtett heréről beszélünk. Ebben az esetben általában hormonkezeléssel próbálkoznak először, amely körülbelül 30-50%-ban önmagában is elegendőnek bizonyul. Eredménytelen hormonkezelés vagy egyoldali rejtett here esetén általában műtéti beavatkozásra van szükség. Ritkán előfordulhat, hogy a műtét során olyan megváltozott anatómiai viszonyokat találnak (ondózsinór rövidsége, stb.), amelyek nem teszik lehetővé a here azonnali lehozatalát a herezacskóba, ilyenkor egy második műtétre is szükség lehet. Az esetek többségében azonban az egyszeri, egy- és kétéves kor közötti műtét elegendőnek bizonyul. Általában – ha a műtét során nem olyan csökevényes herét találnak, amelynek eltávolítása feltétlenül indokolt – az ebben a korban elvégzett beavatkozás a here hormon- és ivarsejt-termelő funkcióját nem befolyásolja, de erről teljes biztonsággal természetesen csak felnőttkorban győződhetünk meg.

27
ápr
2011

Lisztérzékenység (Coeliakia)

nagy.miklos No Comments

 Lisztérzékenység (Coeliakia)

 A lisztérzékenység a vékonybél krónikus megbetegedése, amelyet a táplálékkal bejuttatott glutén, gliadin nevű komponense idéz elő a genetikailag fogékony emberekben. A gliadin (búza-, árpa-, rozs- és zablisztben található) az arra érzékeny egyénben károsítja a bél nyálkahártyáját, a gyulladt bél úgy néz ki, mintha valami „legyalulta” volna a felszívódáshoz rendkívül fontos bélbolyhokat. A klinikai kép sokszínűségét a külső (környezeti) és a belső (immunológiai és genetikai) tényezők alakítják ki. A korábban többnyire gyermekkori gasztroenterológiai megbetegedésnek tartott coeliakiát ma már egy bármely életkorban kialakuló, az egész szervezetet érintő megbetegedésnek tekintjük. A vékonybél-nyálkahártya károsodása következtében gyakran felszívódási zavarra utaló tünetek is megfigyelhetők. Magyarországon a gyakoriság 1:85, a közvetlen rokonok 10-20%-ban érintettek, a nő-férfi arány 2:1.
Panaszok és tünetek
Nincs tipikus megjelenése!! Vannak tünetmentes betegek, vagy csak enyhe hiányállapot jelei észlelhetők. Máskor a tünetek nagyon kifejezettek.
A betegség bármely életkorban kialakulhat, de általában a gyermek fél-egy éves kora között lassan, fokozatosan alakul ki. A lisztneműeket is tartalmazó mesterséges táplálék bevezetését követően étvágytalanság, súlymegállás, egy-egy hányás vagy egyre rosszabbodó állagú székletek jelzik a betegség kezdetét. Esetleg hasmenés, haspuffadás, nagytömegű, bűzös székletürítés, elődomborodó has, fogyás jellemzi. A gyermek fejlődésében elmarad társaitól, fáradékony. Néha csak az indokolatlan vérszegénység, magatartási zavar (zárkózottság) hívja fel a figyelmet a betegségre. 
Kivizsgálás
Mivel a lisztérzékenységet (coeliakiát) a klinikai kép sokszínűsége jellemzi, a helyes diagnózis alapja, hogy gondoljunk a betegségre! Coeliakia gyanúja esetén vérvizsgálatra, speciális teszt elvégzésére van szükség. Pozitív teszt esetén a diagnózist a felső emésztőszervi tükrözés (endoszkópia, gastroscopia) során a vékonybélből vett szövettani vizsgálat erősíti meg.     
Kezelés
A kezelés alapját egy életen át tartó szigorú gluténmentes diéta betartása jelenti (a gabonaneműeket ki kell iktatni az étrendből). A gluténmentes diéta szigorú betartása esetén a kórjóslat megfelelő, a halálozás 1% alatti, ennek hiányában 10-30% közötti! A coeliakiás betegek orvosi ellenőrzést-gondozást igényelnek, melyet úgynevezett coeliakia centrumokban végeznek. Szövődményként 6-8%-ban alakulhat ki bél lymphoma. A fennálló hiányállapottól függően kiegészítő vitaminok, vérképzőszerek adására lehet szükség.
A diétát szigorúan, egész életen át be kell tartani, mert ellenkező esetben a tünetek ismét jelentkezhetnek!
 
Megelőzés
A betegség megelőzése céljából Magyarországon korábban, már 5 hónapos kortól javasolják liszt adását a csecsemőknek. Csak korlátozott mennyiséget szabad adni a csecsemőnek, mert a túlzott bevitel adására coeliakia alakul ki. Ennek pontos módjáról tájékoztatást háziorvosától, védőnőjétől kaphat!!
 
 
Körzetünkben az alábbi ajánlást adjuk:
–          a vegyes táplálást kapó újszülötteknél javasolt 5 hónapos kortól napi fél, vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adása
–          a kizárólag szopó csecsemőnél szintén 5 hónapos kortól napi fél, vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adása, amit célszerűen gyümölcshöz, főzelékhez is hozzákeverhetnek vagy a főzeléket habarva, a habaráshoz maximum egész napra összesen napi 2,5 gr (1 csapott mokkáskanál) lisztet használva.
Fontos, hogy a fenti keksz illetve liszt adagoknál többet nem kaphat a csecsemő! Fenti adagok a lisztérzékenység megelőzését szolgálják, nem étkezést szeretnénk kiváltani velük!!!

Lisztérzékenység kimutatására alkalmas teszt (Biocard Celiac Disease)

Az ujjbegy megszúrása során nyert egy csepp vérből képes meghatározni a lisztérzékenységet. Fontos, hogy IgA hiány esetén sem ad fals negatív eredményt!!!                                                                 3800.-

 

ápr
2011

Szívbetegségek újszülött- és gyermekkorban

nagy.miklos No Comments

Gyermekkori szívbetegségek

 
A veleszületett szívbetegségek olyan eltérések, melyek – bár születéskor jelen vannak -, lehet, hogy csak a későbbi életkorban okoznak tüneteket.
A veleszületett szívbetegségek kialakulásának oka valamilyen fejlődési rendellenesség, mely a gyermeket még az embrionális, magzati korban éri. Néhány esetben ez a szív további egészséges fejlődését is megakadályozza. A veleszületett szív-érrendszeri betegség a gyermekek körülbelül 0,8 százalékánál fordul elő, ez azt jelenti, hogy minden ezer megszületett gyermekből nyolc fejlődési rendellenességgel születik. E rendellenességek kialakulásában az örökletes tulajdonságok ugyanúgy szerepet játszanak, mint a környezeti tényezők. Ez utóbbiak lehetnek a terhesség alatti fertőzések, de a magzat károsodását okozó anyagok is, mint például egyes gyógyszerek vagy az alkohol.
A veleszületett szívbetegségek egy része olyan súlyos keringési zavarokat idéz elő, hogy azok már a születés után fellépő tünetekből gyaníthatók. A terhesség alatt végzett szívultrahang vizsgálatok – a magzati keringés miatt – csak a betegségek 60%-át tudják kimutatni. Egyes szívbetegségek tünetszegények, ezért a veleszületett szívbetegségek kizárására célszerű a megszületést követően ultrahangos vizsgálatot végeztetni.
A betegségek közül a leggyakoribb – 25-30 százalék -, a kamrai sövény defektusa, amikor is kis nyílás található a kamrák közötti sövényen. Ha nagy a nyílás, nehézlégzés, izzadás jelentkezik, a gyermek a fejlődésben visszamarad. Gyakoriak a légúti betegségek, fertőzések és nem ritka az asztmához hasonló, makacs, kilégzési nehézséget okozó hörghurut sem. A rendellenességek majdnem tíz százalékát teszik ki a pitvari sövény különböző mértékű hiányai, s ugyanilyen gyakorisággal fordul elő fennmaradó ductus arteriosus (vagyis nem szűnik meg az összeköttetés a magzati tüdőartéria és az aorta között). Pitvari sövényhiánynál a jobb és a bal pitvart egymástól elválasztó sövényen van lyuk, legtöbbször annak következtében, hogy a születés előtt meglévő foramen ovale (a magzati életben meglevő nyílás a jobb és a bal pitvar között) nyitva marad. E kis nyílásnak a magzati keringésben van szerepe és születés után, amikor a tüdő megtelik levegővel és a jobb szívfél keringése is megindul, spontán bezáródik. A pitvari szeptum defektusban szenvedő gyermek általában panaszmentes, ezért régebben ritkán diagnosztizálták csecsemőkorban. Ha nagy a nyílás, akkor mozgáskor légszomj jelentkezhet. E gyermekek hajlamosabbak a légúti fertőzésekre, de a fejlődésben, táplálkozásban nem maradnak el egészséges társaiktól.
Kisebb arányban fordul elő a tüdőverőér szűkülete, az aorta szűkülete, s az úgynevezett Fallot tetralógia. Ez utóbbi, a legnagyobb bal-jobb sönttel járó fejlődési rendellenesség, melyben egyszerre négy baj is jelen van. A betegséget cianózis (kékeslila nyálkahártya- és bőrelszíneződés) mellett domború, óraüvegszerű körmök, dobverőhöz hasonlóan kiszélesedett utolsó kézujjpercek jellemzik. Gyermekeknél – enyhe esetektől eltekintve – nyugalomban is van nehézlégzés, s a fejlődésben visszamaradnak. Enyhébb elváltozáskor a nehézlégzés csak mozgáskor jelenik meg. A tünetek súlyossága gyakran az újszülöttkortól kezdve fokozódik, s a cianózis körülbelül négy hónapos korban jelenik meg. Jellemző tünet, hogy a járni tudó gyermek gyakran leguggol, mert akkor a cianózis csökken. Jellegzetesek a hirtelen fellépő rohamok, melyek hirtelen cianózisfokozódással, erős nehézlégzéssel, nyugtalansággal járnak.
Számos egyéb veleszületett szívbetegséget ismerünk még, attól függően, hogy melyik billentyűt, nagyeret, vagy üregi kapcsolatot érinti a rendellenesség. Ha a csecsemő nehezen táplálható, izzad, elkékül (cianózis), légzése nehéz, aluszékony, ha későbbi életkorban indokolatlanul fáradékony, ha mozgásra elkékül, vagy kisebb mozgásra kifullad, ha gyakran szenved légúti betegségben, ha asztmás rohamai vannak, mindig gondolni kell szívbetegség fennállására.

ápr
2011

Hypertónia – gyermek- és serdülőkori magasvérnyomás

nagy.miklos No Comments

 

Hypertónia – gyermek- és serdülőkori magasvérnyomás

 
A gyermekkori hypertonia ma már nem tekinthető ritka betegségnek, mivel a túlsúly és az ehhez kapcsolódó metabolikus változások, valamint a magas vérnyomás a gyermeklakosság akár 10–18 százalékát is érintheti. Serdülőkor előtt továbbra is a másodlagos, ezen belül a veseeredetű hypertonia dominál, míg serdülőkor után jelentősen megnő az elsődleges hypertonia előfordulási gyakorisága.
 
A hypertonia a felnőttkori megbetegedés és halálozás meghatározó tényezője. Előfordulás gyakorisága az életkorral nő, 10 éves kor alatt csak 1–2, 8–29 éves kor között mintegy 9–10, 70 év felett pedig a lakosság több mint 50–70 százalékát érinti. Néhány évvel ezelőtt a gyermekkori magas vérnyomás ritkaságnak számított, az életmód változása, a mozgásszegény életmód, az elhízás miatt, főleg serdülőkorban robbanásszerűen megnő az emelkedett vérnyomással bíró gyermekek száma.   A felnőttkori hypertoniához vezető állapotok gyökere gyakran a gyermekkorban keresendő, az egészséges életmódra neveléssel sokkal költséghatékonyabban lehetne a hypertoniát megelőzni, mint a már kialakult tüneteket kezelni.
 
A gyermek fejlődése során a vérnyomás normálértéke az élekorral párhuzamosan emelkedik. A vizsgálatot nyugodt környezetben végezzük, kisebb korban gyermekmandzsettát használunk a méréshez (a mandzsetta a felkar 2/3-at kell fednie). Gyermekkorban már szintén használható az un. ABPM készülék, ami 24 órán keresztül folyamatosan ellenőrzi a vérnyomást. 
 
Többszöri kóros eredmény esetén a gyermeket gyermekkardiológia szakrendelésre irányítják, ahol egyéb, kiegészítő vizsgálatokat is elvégeznek. Hypertónia esetén tisztázni kell az okot, mert gyermekkorban 85%-ban egyéb tényezők vezetnek a kialakuláshoz. Labor-, vizeletvizsgálat, szemfenék, EKG, hasi és szívultrahang, ritkábban még bonyolultabb vizsgálatok is szükségesek a pontos diagnózis felállításához.
 
A kezelés alapelvei a felnőttkori magasvérnyomás betegséghez hasonlóak. Az életmód és környezeti tényezők szerepe jól ismert. A sóbevitel ésszerű megszorítása lényegében mindenkinek ajánlható. Csak néhány, a hypertoniát kísérő speciális állapot jelent kivételt. Prehypertoniában ez akár önmagában is normalizálhatja a vérnyomást, a kialakult hypertoniában a vérnyomáscsökkentő szerek hatását fokozza. A sóbevitel és a súlyfelesleg csökkentése, valamint a dinamikus testedzés egymástól függetlenül csökkentik a vérnyomást, ezért kövér/prehypertoniás esetekben feltétlenül ajánlott. A fentebb leírt nem gyógyszeres kezelést egészítheti ki – indokolt esetben – a gyógyszeres kezelés. A felnőttkori hypertóniahoz hasonlóan a kezelés felépítése lépcsőzetes, ha az adott gyógyszerrel, gyógyszermennyiséggel nem értünk el eredményt, akkor a kontrollvizsgálatok során ennek megfelelően módosítanak rajta. A kezelés megkezdésekor a gyermek fejfájásra, rosszullétre panaszkodhat, mely a későbbiekben megszűnik. A terápia célja, hogy a gyermek vérnyomását az életkori célérték alá csökkentsék!
 
Nem lehet elég hangsúlyt fektetni a megelőzésre! Szülőként figyeljünk gyermekeinkre, lehetőség szerint kontrolláljuk testsúlyukat, így megakadályozhatjuk a magasvérnyomás betegség kialakulását!

 

27
ápr
2010

Középfülgyulladás, külső hallójáratgyulladás

nagy.miklos No Comments

Középfülgyulladás, külső hallójáratgyulladás

Sok szülő élte már át, hogy a napközben oly virgonc és egészséges gyermeke estére nyűgös lesz, belázasodik, vigasztalhatatlanul sír, miközben egyik füléhez kapkod, mely esetleg váladékozik. A nagyobbak el is mondják, hogy a fáj a fülük – ilyenkor legtöbbünk középfülgyulladásra gondol.
A fülfájás miatt sok gyermekkel keresik fel az orvost. A két leggyakoribb, fülfájással járó betegség a külsőhallójárat-gyulladás és a középfülgyulladás. Az előbbi a külső hallójárat bőrének gyulladása (otitis externa) és gyakran úszás-strandolás után fordul elő, míg az utóbbi fertőzéses eredetű és a dobüreget és a dobhártyát érinti (otitis media). A középfülgyulladás különösen sűrűn fordul elő 6 hónapos kortól 2 éves korig, a hallójárat gyulladása inkább a későbbi életkorokra jellemző.
A középfülgyulladás jellemző tünete a fülfájás, mely rendszerint lázzal jár. Gyakran jelentős mennyiségű fülváladékozás alakulhat ki, ha a gyulladás miatt a dobhártya átszakad, ilyenkor a váladék a gyermek nyakán csoroghat le, illetve összekenheti a párnát is. Nagyobb gyermekek azt is elmondják, hogy rosszabbul hallanak a beteg fülükkel, fülzúgást tapasztalhatnak. Azonban minél kisebb a gyermek, annál kevésbé panaszkodik, és kevesebb jellemző tünete lehet meg a középfülgyulladásnak. Inkább egy nyugtalan, rosszul táplálható, rosszul alvó csecsemőt látunk, aki esetleg hány és hasmenése van. Ilyenkor az orvosi vizsgálat adhatja meg a pontos diagnózist.
A megfázás és a felső légúti hurutok középfülgyulladásra hajlamosítanak. Mivel a középfül a fülkürtön keresztül az orr hátsó részével közlekedik, a nátha során megduzzadó orr- és garatnyálkahártya rontja a középfül szellőzését, folyadék felszaporodást okozva ezzel a dobüregben, mely befertőződhet, a fent leírt panaszokat és tüneteket okozva ez által. Ugyanakkor ismert, hogy a kezeletlen allergia, a passzív dohányzás, az anyatej helyetti tápszeres táplálás esetén, valamint bizonyos fej-nyaki fejlődési rendellenességeknél gyakrabban alakul ki középfülgyulladás.
A középfülgyulladást 10-14 napon át antibiotikummal javasolt kezelni. Érdemes az életkornak megfelelő lohasztó orrcseppet adni, hogy az orrváladék ürülését segítsük, és a dobüreg szellőzését javítsuk. Hallásvizsgálat általában a kezelés vége felé történik. Az elhúzódó vagy súlyosabb eseteknél vérvizsgálatra is szükség lehet, de a legtöbb gyermek kórházi kezelés nélkül meggyógyul. Azonban az étvágytalanságtól, láztól, esetleg hasmenéstől-hányástól legyengült és táplálhatatlan csecsemőt és kisgyermeket néhány napig kórházban szükséges kezelni, ahol természetesen valamelyik szülője éjjel-nappal vele lehet. Ilyenkor infúziót, vénás antobiotikumot kapnak a betegek.
A hallójárat-gyulladás is okozhat erős fájdalmat, de az enyhébb formák inkább viszketéssel járnak, és általában nem lázas a gyermek. A fülkagyló nyomása-húzása fájdalmat okoz ilyenkor, esetleg duzzanat is látható rajta, és sűrű váladék jelenik meg a hallójárat bemenetében. Nagyobb gyermekek fülzúgásról-búgásról, füldugulásról és enyhébb halláscsökkenésről is beszámolhatnak.
A hallójárat gyulladására hajlamosít, ha a fül nedvesen marad fürdetés után, mert a meleg nedves környezetben a baktériumok könnyebben szaporodnak – ezért óvatosan törüljük ki a kicsi fülét a fürdést követően a tiszta lepedő szélével, vagy alacsony hőmérsékletű hajszárítóval kartávolságról szárítsuk ki a hallójáratot. A felnőtteknél jól bevált füldugó használatát kisgyermekeknél kerüljük. Nagyon fontos tudnunk, hogy a legtöbb fül öntisztuló, ezért a széles körben elterjedt fültisztító pálcák használata szükségtelen, sőt, veszélyes, mert felsérthetjük a hallójárat érzékeny bőrét, gyulladást okozva ezzel!
A hallójárat gyulladását 7-10 napon át fülcseppel kezeljük, melyet az orvos ír fel. Ezekben antibiotikum és néha szteroid gyulladáscsökkentő van. A fülcseppeket általában naponta 3-4 alkalommal kell a hallójáratba csöppenteni, ilyenkor a gyermek fejét oldalra fordítjuk, úgy, hogy a fájó fül nézzen felfelé. Finoman meghúzhatjuk a fülkagylót, hogy a cseppek jobban befolyhassanak. A gyermeket mintegy 5 percig tartsuk fekvő helyzetben, ezután egy kis vattával zárjuk le a fület. Néha a gyulladás olyan súlyos, hogy az orvos gyógyszerrel átitatott gézcsíkot rak a fülbe, melyet naponta cserél, amíg a hallójárat kellően fel nem tágul. Ritkán szájon át antibiotikumot kell szedni. Makacs esetekben a hallójáratból baktérium mintát tenyésztenek le, hogy az antibiotikum kezelés célzott legyen. A kezelés során és azt követően 1-2 hétig kerülni kell, hogy víz menjen a hallójáratba.
Minden súlyos vagy elhúzódó fülfájással vigyük gyermekünket orvoshoz! Sajnos otthon, különösen egy kisgyermeknél nem tudja a család eldönteni, mi lehet a baj, és csak az orvosi vizsgálat állíthatja fel a diagnózist, illetve ezután kezdődhet a megfelelő kezelés. A fájdalomcsillapítás, függetlenül a fájdalom okától, nagyon fontos – szerencsére néhány nap után már nem szokott szükség lenni rá! Gyakran fordul elő, hogy nem az előírt ideig vagy nem a megfelelő adagban adják a gyógyszert, csepegtetik a fülcseppet, mert a gyermekek a fájdalom és a láz elmúltával gyorsan újra aktívak lesznek, javul az étvágyuk, jobban alszanak, és többet játszanak. Ha a szülő ilyenkor félbehagyja a kezelést, a gyulladás visszatérhet! A fül dugultsága, az esetleges halláscsökkenés a gyorsan gyógyuló gyermekeknél is lassabban múlik el, mint a fájdalom és a láz. Nagyon fontos, hogy a megbeszélt kontrollvizsgálatra elvigyük a gyermekünket. Visszatérő fülészeti problémáknál fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt.

9
márc
2010

Mandula gyulladás

nagy.miklos No Comments

Mandula gyulladás


A torok hátsó részén egy folyamatosan működő védelmi rendszer található, amely a torokmandulákból, a nyelvgyöki mandulákból, az orrmandulából és a nyálkahártyában lévő apró nyiroktüszőkből áll. Ez a gyűrűszerű védelmi vonal észleli és jelzi elsőként gyermekünk szervezete számára, hogy betegséget okozó anyagok, kórokozók jutottak a torokba. A védelmi rendszer az orr-, és torokmandula duzzanatán keresztül fejti ki szervezet-védő tevékenységét, amely különösen kisgyermekkorban fokozottan fontos. Az orr- és torokmandula duzzanata – egyebek mellett – hozzájárul a légutak beszűküléséhez és ezáltal a szájlégzés kialakulásához.
Tünetei: általában magas láz, főként nyeléskor égő érzés, fájdalom a garatban (ami a fülekbe is sugározhat).  Az állcsont alatt mindkét oldalon fájdalmas nyirokcsomó duzzanat jelentkezik, a mandulák duzzadtak, belövelltek, a nyelv bevont, a mandulákon és a garatban a többi nyirokszövet felszínén sárgás lepedék, ami gyakran tüszős jellegű (nyomásra sűrű anyag préselhető ki a mandulákból), az egész nyálkahártya vérbő. A lehelet bűzös, rossz közérzet kíséri. Nem árt tudni, hogy mandula nélkül is kialakulhat a betegség, azaz semmit nem úsztunk meg egy gyerekkori mandulaműtéttel.
A biztos diagnózis megállapításához gyakran végeznek torokváladék-vizsgálatot, és ennek eredménye alapján kapja a beteg a megfelelő antibiotikum-kezelést. Léteznek már ún. gyorstesztek is, mellyel a Streptococcus pyogenes nevű baktériumot lehet kimutatni (85%-os hatékonyság). Amennyiben erre nincs mód, az orvos a klinikai kép alapján dönt.  
Okozója: legtöbbször streptococcus baktériumok, ritkábban staphylococcus vagy pneumococcus baktériumok. Haemophylus influenzae, de vírusfertőzés is lehet.
Lefolyása: általában egy hét alatt meggyógyul, de következtében légzési nehézség, arcüreggyulladás, középfülgyulladás, gége oedema alakulhat ki. Ritkán 4-6 hetes tünetmentes időszak után reumás láz, szívizom-, szívburokgyulladás, akut vesegyulladás jelentkezhet szövődményként (szinte kizárólag a Streptococcus pyogenes által okozott megbetegedések után fordulnak elő).
A torokmandula gyulladás többnyire a leggyakoribb gyermekbetegség, a vírusos eredetű nátha következtében jön létre. Náthás állapotban, az eldugult orr miatt kialakuló szájlégzés során, a torok nyálkahártyája, a torokban lévő nyirokelemek begyulladnak, majd a nyakon található nyirokmirigyek megduzzadnak. Ez többnyire láz nélkül, legfeljebb hőemelkedéssel járó, néhány nap alatt lezajló folyamat, ezért gyakran a nyaki nyirokmirigy duzzanat az első jele a torokban játszódó gyulladásnak. A betegség lefolyása enyhe, ezért a nyálkahártya nedvesítését szolgáló sok folyadék fogyasztásán, a szükséges mennyiségű természetes vitamínbevitelen és a nyaki nyirokcsomók meleg borogatásán túlmenően nem szükséges hatékony gyógyszeres kezelés alkalmazása a gyógyuláshoz.
A torokmandula önálló, baktérium okozta megbetegedése, gyulladása az előbbinél sokkal ritkább. A torok hátsó részében őrként vigyázó torokmanduláknak fontos védelmi szerepe van a szervezet megvédésében. Az első jelzőrendszerként működő torokmandulák a szivacsos állományukba jutó idegen anyagot elpusztítják vagy információt küldenek a többi immunszervhez.
A tüszős mandulagyulladás kialakulása során a torokmandulák járataiba jutott baktériumok hatására a mandulák felszíne vörös lesz, megduzzadnak, járataikban gennyes váladék képződik, ami a mandulák felszínén sok fehér pont (tüsző) alakjában jelenik meg. Később ezek a fehér pontok összeolvadva sárgás-fehér lepedéket képeznek. Az áll alatti nyirokcsomók megduzzadnak és részt vesznek a gyulladás továbbterjedésének megakadályozásában. A betegség gyakori velejárója a napokig tartó magas láz, amely az antibiotikumos kezelés ellenére sem szűnik. A tüszős mandulagyulladás legtöbbször a kisgyermekeket és a fiatal felnőtteket érinti.
A szülők részéről gyakran jelentkező panasz gyermekük manduláinak felszínén – gyulladásmentes, láztalan állapotban is – látható néhány fehér folt. Ezek nem tüszők és nem is a mandulagyulladás tünetei. A mandulák járataiban rekedt ételmaradék vagy hámtörmelék igazában nem veszélyes. Ez legtöbbször önmagától kilökődik. Tartósan a mandulák járataiban maradva – az ebben megragadt kórokozók által, – kellemetlen szájszag okozója lehet.
Az évente legalább négyszer-ötször előforduló gennyes mandulagyulladásmandulaműtét(tonsillectomia)szükségességét, mert az egyes megbetegedések közötti időszakban a gyermekek fizikai állapota nehezen javul és étvágya is rossz. Ritkán előforduló szövődmény a mandula körül kialakuló tályog (peritonsillaris abscessus). A gyógyszeres kezelés ilyenkor már nem elég, műtéti beavatkozásra van szükség. már felveti a

márc
2010

Orrmandula gyulladás

nagy.miklos No Comments

Orrmandula gyulladás


Az orrmandula gyulladás a nátha szövődményeként alakul ki, az orrfolyás kezdete utáni 3. héten. Az orrban megtelepedő vírusok hatására termelődő, felgyülemlő váladék a baktériumok szaporodásának kiváló terepe. A baktériumok a vírusokat követve megtelepednek a duzzadt orrnyálkahártya miatt beszűkült orrjáratokban és az orrmelléküregekben.

A 3 évesnél fiatalabb gyermekek többnyire még nem képesek hatékonyan orrot fújni . A teljesen elmaradó vagy nem eléggé hatékony orrszívás, orrfújás eredménye az arcüreggyulladás, amely fájdalommal nem jár, csak fokozott orrváladékozást és orrdugulást okoz. Főként óvodás korban gyakori a nehéz orrlégzést okozó és fenntartó orrmandula duzzanat. Ez sajnos nem csak légzési, hanem nyelési akadályt is okozhat, különösen akkor, ha a torokmandulák is megduzzadnak. A megduzzadt orrmandula miatt a fülkürtnyílások is elzáródhatnak, kezdetben savós középfülhurut alakul ki, mely halláscsökkenéshez vezethet.

Az orrnyálkahártya felszínén található, állandó mozgásban lévő, csillószőrös védekező rendszer az idegen anyagokat, – így a baktériumokat is, – a hátrafelé lejtő orrüreg leghátsó részén található orrmandulához és a fülkürtnyílások felé sodorja.

Az orrmandula egy piciny nyirokszerv, amelynek fontos szerepe van a gyulladások terjedésének megakadályozásában azáltal, hogy a kórokozókat összegyűjti. De maga az orrmandula is megfertőződhet és az orrban kezdődő gyulladásos folyamat az orrmandula közvetítésével a légutakba jut. A benne lévő váladék lecsorog a garatba, majd a lélegzés során beporlasztódik a légutakba. Átterjedve a hangszalagokra rekedtség alakul ki. Ha már a légcső is hurutossá válik, ez száraz köhögés formájában nyilvánul meg.

A heveny orrmandula gyulladás hirtelen kialakuló orrdugulással és napokig tartó magas lázzal jár.

Az idült orrmandula-gyulladás nem jár lázzal, időnként hőemelkedést idéz elő, de a nyirokszövet duzzanata miatti tünetek fokozódásával jár. A krónikus orrmandula gyulladás főként az óvodás korban lévő gyermekeket érinti, a kisiskolás korúak számára már egyre kevesebb gondot okoz és a kamaszkor vége felé a megbetegedéssel már alig kell számolni.

Tünetei: a fokozott orrváladékozás, az orrdugulás. A pangó váladék miatt gyermekünk nyitott szájjal lélegzik, – ami feltűnő, jellegzetes arckifejezést kölcsönöz neki, – szája kiszárad, horkolva alszik, éjjel többször inni kér. Előfordul az is, hogy hallása gyengébb, főként éjszaka többször köhög, figyelme lankadt. Étvágytalanság, nyugtalan alvás, nyűgösség és éjszakai bepisilés is velejárója lehet.

Orrmandula-műtét: elhatározása előtt nagyon fontos egy alapos kivizsgálás, amely  az előzmények tisztázására és az arcüreg, középfülek és a hallás vizsgálatára terjed ki.

 

← Older posts Newer posts →

Legutóbbi bejegyzések

Kategóriák

© CardioBaby - Dr. Nagy Miklós 2016 - Design by Polimédia