Az antibiotikumok

Az antibiotikumok

nagy.miklos No Comments

 

Az antibiotikumok

 
Az antibiotikumokat sokan a XX. század csodaszerének tartják, és áldásos szerepüket még a legszélsőségesebb természetgyógyászati irányzatok sem merik vitatni. A kezdeti vegyületek hatalmas fejlődésen mentek keresztül, a gyógyszergyárak számos új hatóanyagcsoport több generációját fejlesztették ki, s ezzel rengeteg, korábban gyógyíthatatlan, olykor halálos betegségre sikerült gyógyírt találni. A látványos siker a túlzott használathoz vezetett. Azóta már világosan láthatók a gát nélküli antimikróbás kezelés veszélyei.
 
Sokan nincsenek tisztában vele, hogy a megfázást, náthát, az influenzát, a legtöbb torokgyulladást és hörghurutot vírusok okozzák, ezért antibiotikumokkal hiába is küzdünk ellenük, sőt sokszor rontunk is a helyzeten.
 
Az antibiotikum megöli a baktériumokat vagy gátolja szaporodásukat, ezáltal gyógyít. Amelyik baktérium valamely adott antibiotikum jelenlétében is szaporodásra, fertőzésre képes azt rezisztensnek, ellenállónak hívjuk. Ez a rezisztencia úgy is kialakulhat, hogy ha a baktérium törzsek gyakran találkoznak egy adott antibiotikummal, így azok a törzsek fognak kiválasztódni, amik az adott gyógyszerrel szemben védekezni tudnak.
 
Az előbb leírtakból következik, hogy csakis akkor érdemes antibiotikumot szedni, amikor biztosan baktérium okozza a betegséget. Csak a legfontosabbakat említve ilyenek: az agyhártyagyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a középfülgyulladás, a tüdőgyulladás, a vesemedence gyulladás. 
 
A nátha, torokgyulladás, hörghurut nagyrészt vírusok következtében jön létre, ilyenkor antibiotikumot szedni vétek, mert csak a rezisztens törzsek számát szaporítjuk. Hasmenéskor csak a legsúlyosabb esetekben van szükség antibiotikumra, mivel leggyakrabban vírusok okozzák ezt a megbetegedést is.
 
Jól meg kell tehát választani, hogy kinek, milyen betegségre, melyik típusú antibiotikumot rendelik. Az antibiotikumok között vannak, amik csak nagyon kevés fajta baktériumot tudnak elpusztítani és vannak, amik már többféle, rezisztens törzzsel szemben is hatékonyak (széles spektrumú). Vannak bizonyos betegségek amikre „elég”, ha az előbbi szűk spektrumú antibiotikumot adjuk, de a súlyosabb esetekben már széles spektrumú készítményekre van szükség. Szervezetünkben rengeteg „jó baktérium” él, ezek életünk részei, segítői, jelenlétük megakadályozza, hogy patogén, káros baktériumtörzsek tudjanak megtelepedni szervezetünkben. Az antibiotikumok sajnos a hasznos baktériumokat is elpusztítják, ennek lesz a következménye a hasmenés, ami az antibiotikum szedést követően megszűnik. Ennek megelőzésére javasoljuk, hogy az antibiotikum szedést probiotikum adásával egészítsük ki.  
 
 
Rezisztencia
 
A multirezisztens, azaz sokféle antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok világszerte egyre nagyobb egészségügyi problémát jelentenek, mivel a jelenleg általános és bevált kezelési módszerek, egyre kevésbé hatásosak, az új szerek kifejlesztése pedig hosszadalmas és drága folyamat. Emiatt egyre nagyobb a lehetősége, hogy járványok alakulhatnak ki.
A rezisztencia kialakulásának a legfőbb oka az antibiotikumok túlzott és helytelen, nem kellő ideig tartó, ésszerűtlen használata. Egyes vélemények szerint a tenyészállatok antibiotikumokkal való kezelése is hozzájárul az ellenálló baktériumok elterjedéséhez.
 
 
Néhány hasznos tanács:
 
Az első és egyben legfontosabb tanács, hogy megfázás, influenza esetén antibiotikumot csak akkor kell szedni, ha a kezdeti vírus fertőzés felülfertőződött baktériummal. Az antibiotikum csak bakteriális fertőzésre hat, így vírus fertőzés esetén ne próbáljuk kierőszakolni magunknak vagy gyermekünknek, mert ezzel csak ártunk. Tévedés azt hinni, hogy sárgás vagy zöldes váladék esetén mindenképpen antibiotikumra van szükség, hiszen vírus fertőzés során is lehet a váladék sötétebb színű.
 
Ha az orvos antibiotikum szedése mellett dönt, pontosan tartsunk be minden kapott tanácsot a szedést illetően. Ne hagyjuk abba az antibiotikumot néhány nap múlva, ha jobban vagyunk, azt az előírt ideig szedjük. A korábban elhagyott antibiotikum újabb, veszélyes, már antibiotikum rezisztens törzsek kialakulásához vezethet, így később szedve ugyanaz az antibiotikum már hatástalan lesz.
 

Az is fontos, hogy más számára felírt antibiotikumot ne szedjünk, mivel minden kezelés egyénre szabott.

Transzzsírsav

nagy.miklos No Comments

 

Tudatos táplálkozás – Korlátozzuk a transzzsírsavak fogyasztását

 
A zsírsavaknak három fő típusa van: telített és telítetlen valamint a transzzsírsavak. Általánosságban a tipikus étrend csak kis mennyiségű transzzsírt tartalmaz. A transzzsírok teljes eltávolítása a normál, vegyes táplálkozásból lehetetlen, mivel nagyon sok élelmiszerben előfordulnak, természetes úton a húsokban és tejtermékekben. Nagyobb mennyiségben tartalmazhatnak margarinok, ostyák, ropik, chipsek, csokoládétermékek, capuccinok, kávé krémporok, cukrászsütemények, salátaöntetek, levesporok, mélyhűtött sütőipari termékek.
 
A tudósok a kilencvenes évektől kezdik felismerni kedvezőtlen hatásukat, mert befolyásolják a koleszterin egyensúlyt: egyrészt emelik az érelmeszesedést fokozó LDL és csökkentik a védő HDL koleszterinszintet. Összességben szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.
 
Mennyi transzzsírsavat fogyaszthatunk?
 
Az Egészségügyi Világszervezet 1%-ban határozza meg az elfogyasztott transzzsírok maximális értékét, ez az jelenti, hogy a napi energiabevitel maximum 1%-a származhat transzzsírból. A nemzetközi táplálkozási ajánlások ennél magasabb szintet, az energiabevitel maximum 2%-t javasolják. Ez naponta 2 gramm elfogyasztását jelenti. Egyes kimutatások alapján ma Magyarországon egy ember átlag 5-6 gramm transzzsírt fogyaszt!
 
Felmerül a kérdés, hogy akkor miért használják, ha káros? Javítja a termék állagát, a margarint könnyen kenhetővé teszi hideg állapotban is. Hosszabb ideig megőrzi a termék a minőségét, mert ezáltal csökkentik az oxidációra (avasodásra) hajlamos zsírsavak arányát. Tudni kell azonban, hogy más gyártástechnológiai megoldásokkal felhasználásuk korlátozható lenne.
 
Hogyan védekezhetünk a felesleges mennyiségű transzzsír elfogyasztása ellen?
Tudatos vásárlással!! Ma már Magyarországon is kötelező feltüntetni az élelmiszerek címkéin az összetevő listában. Ha az összetevők között "hidrogénezett növényi olaj" vagy "részlegesen hidrogénezett növényi olaj" szerepel, akkor azt a terméket inkább ne vegyük meg.

Hőguta ellátása – hűtési technikák

nagy.miklos No Comments

 

Hőguta ellátása – hűtési technikák

A téma aktualitása nem igényel különösebb magyarázatot. A 2003. augusztusi európai kánikulának csak Franciaországban 13800 halálos áldozata volt és a különböző előrejelzések szerint ilyen időszakok egyre gyakoribb és súlyosabb formákban fognak jelentkezni éghajlatunkban.
Normális külső testhőmérsékletünk 32-33 Celsius fok, ha a levegő hőmérséklete ennél magasabb, a bőr melegedni kezd, az egyetlen hőleadási lehetőség az izzadás és a párologtatás lesz. A nagy melegben az izzadás kétféle egészségi problémát okozhat: a kiszáradást és a nátriumvesztést. Ezért fontos, hogy ne csak az elveszített folyadékot, de a sót is pótoljuk, akár ásványvízzel, akár enyhén megsózott csapvízzel, teával. Melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg.

Hőgutát többnyire a nagy melegben, szabad térben végzett intenzív fizikai tevékenység okoz, például a munkavégzés vagy a hosszantartó sportolás. Ebben az állapotban az igen magas testhőmérséklet (40,5 Celsius fok fölött) károsíthatja a sejteket és a hőszabályozó központot. Súlyos, megfelelő kezelés hiányában életveszélyes állapot alakulhat ki. Ezt a jelenséget tipikusan fiatal felnőtteken lehet észlelni, akik a rossz közérzet ellenére tovább edzenek.
A kánikulában futni, kerékpározni inkább csak a reggeli vagy az esti órákban ajánlott. Aki mégis a biciklis túra mellett dönt a hétvégén, álljon meg a közterületi kifolyóknál, nyomós kutaknál, hűtse csuklóját, tarkóját, vizezze be a pólóját.
Aki ventillátort, klímát használ, fogyasszon még több folyadékot!
A belsőtéri hőmérséklet csökkenthető az épület adta lehetőségek jó kihasználásával. Az ablakokat napközben tartsuk zárva, a redőnyt eresszük le, a sötétítőfüggönyt húzzuk össze, csak éjszaka szellőztessünk. A ventillátorral kapcsolatban fontos tudni, hogy még jobban kiszárít bennünket, mivel csak a belső meleg/forró levegőt forgatja. Ezért szakaszosan kapcsoljuk be és fogyasszunk még több folyadékot. Párologtatót is elhelyezhetünk a szobában, a kicsit magasabb páratartalom hűvösebb érzetet kelt.
A klímaberendezést – ha van – szintén szakaszosan üzemeltessük és tartsuk be a fokozatosság elvét: hazaérve folyamatosan csökkentsük a hőmérsékletet, elindulás előtt pedig egyre inkább közelítsük a beállítást a külső hőmérséklethez.

Autóban mindig legyen nálunk víz és kendő!

Ha mégis útra kelnénk, soha ne hagyjunk gyermeket (de élő állatot se) parkoló, zárt gépkocsiban. A klímaberendezéssel felszerelt autókban is tartsuk be a fokozatosság elvét, illetve a légbefúvókat ne irányítsuk közvetlenül a testre. A hőségben romlik a koncentráló képesség, ezért hosszú utakon gyakrabban álljunk meg pihenni. A töltőállomások hűtött üzlethelyiségeiben eltöltött 5-10 perc már nagyban segítheti a felfrissülést.

Legyen nálunk megfelelő mennyiségű ivóvíz, akár hűtőtáskába készítve, olyan mennyiségben, hogy egy esetleges torlódás esetén is legyen nálunk elegendő folyadék. A légkondicionáló nélküli autóban is jól jöhet egy megnedvesített kendő, melyet csuklónkra, tarkónkra helyezve, hűthetjük magunkat.

A hőhullámok idején növekszik a halálozás

A napi átlaghőmérséklet emelkedésével a halálozás is növekszik. A 2008-2011. évi hőséghullámok alatt 15-28 százalékos többlethalálozást mutattak ki, az esetek 20 százaléka a 65 év alattiak, míg 80 százaléka az idősebbek körében következett be. A vezető halálokok a szív-érrendszeri és a légzőszervi betegségek.

Mit sportoljon a gyermek??

nagy.miklos No Comments

 

Mit sportoljon a gyermek??

A rendszeres testmozgás az egészséges életmód része. Kedvező hatással van a testi és lelki egészségünkre, emellett nevelési szerepe sem elhanyagolható. A gyermekeknek Szülői léptékkel nézve kifogyhatatlan energiái, mozgásigénye van. Ha ezt egy kontrollált keretben próbáljuk levezetni, akkor elengedhetetlen, hogy gyermekünk valami rendszeres sportra járjon.
A legtöbb szülőnek van egy dédelgetett álma, melyben gyermekét híres focistának, teniszezőnek stb. látja, de nem helyes, ha a sport kiválasztásánál saját becsvágyunkat, kedvtelésünket erőltetjük a gyermekünkre. Vegyük inkább figyelembe a gyerek tulajdonságait, érdeklődési körét. A sporttal fejleszteni és kompenzálni egyaránt lehet, de a legfontosabb, hogy gyermekünk valóban örömét lelje a kiválasztott sporttevékenységben, ne erőszakkal kerüljön csapatba vagy egyesületbe.
Az egészséges életmód szemléletének kialakítását már egészen kisgyermekkorban tanácsos elkezdeni, ugyanis ha már gyerekkorban természetes, hogy rendszeresen sportolunk, a mozgásban gazdag életmód életünk részévé fog válni.
Gyermekkorban a megfelelő sportág kiválasztása nagyfokú körültekintést igényel. Figyelembe kell vennünk többek között gyermekünk nemét, adottságait, testalkatát, természetét, érdeklődési körét. Sajnos bizonyos sportok esetében anyagi korlátainkat is mérlegelni kell: tudjuk-e a jövőben fedezni az ezzel járó költségeket.
Könnyű, nem megterhelő testmozgást már egészen kis korban elkezdhetünk gyermekünkkel. A legfontosabb szempont, hogy ne erőltessünk rá a gyermekre semmilyen sportot, örömmel végezze és szeresse, amit csinál! Lehetőséget kell adni rá, hogy több sportágat is kipróbáljon, és ezek ismeretében tudjon dönteni róla, hogy mi a számára a legmegfelelőbb mozgásforma.
Milyen sportok közül válogathatunk?    
Általánosságban elmondható, hogy az állóképességet fejlesztő mozgásformák javítják az erőnlétet, serkentik a vérkeringést, a légzést. Ilyen például az úszás, kajak, kenu, kerékpározás, futás, távgyaloglás és ezek kombinációi. Nagy mozgásigényű gyermekek számára kifejezetten előnyös edzésformák.
Az úszás bármely életkorban végezhető sporttevékenység. Szabályos úszásoktatásra általában 5-6 éves kortól nyílik lehetőség, mikor már a gyermek megérti az utasításokat. Az úszás az egyik legelőnyösebb mozgásforma, eredményesen korrigálja a helytelen tartást, a gerincdeformitásokat, fejleszti az állóképességet és a sérülések lehetősége is minimális. Kifejezetten javasolt gyakori légúti betegségek esetén: asthmás betegeknél terápiás célzattal is alkalmazzák. Minden vízisportnál alapkövetelmény, hogy a gyerek biztonságosan ússzon, így a kajak és a kenu sportág kipróbálása is csak az úszás elsajátítása után lehetséges.
A kerékpározás szintén az erőnlétet fejleszti. 5-6 éves korban a gyermekek egyensúlyérzéke elég fejlett ahhoz, hogy már biztonságosan tudjanak biciklizni; ebben a korban még csak kedvtelés szintjén (természetesen forgalomtól védett területen). A sérülések lehetősége itt nagyobb, mint az úszás esetében, valamint a légszennyezés mértéke miatt olyan területet érdemes választani, ami a város zajától, gépkocsik kipufogógázától mentes, tiszta levegőjű, zöld környezetben található.
A labdajátékok (kosárlabda, kézilabda) az ügyességet fejlesztik, javítják a koordinációs és koncentráló képességet, és növelik a fizikai erőnlétet is. Csapatjáték révén, előfordulhatnak ebből adódó sérülések, azonban éppen a társas játékformának köszönhetően, a szocializációban is jelentős szerepet játszanak.
A küzdősportok (birkózás, karate, cselgáncs, Kung-fu) – a fizikai erőnlét fokozása mellett – önfegyelemre nevelik a gyerekeket, tréningezik a koncentráló- és a reakciókészséget egyaránt. 6 éves korban már elkezdhetik a gyerekek ezt a típusú sportot. Mind a négy sport elsősorban a kisfiúk számára javasolt. Gyengébb erőnlét esetén (lányoknak is ajánlható) is hatásos technikákat oktat például a kung-fu, mely a koncentráció- és koordinációkészséget is hatékonyan fokozza.
A lovaglás a természetben fantasztikus élményeket nyújthat gyermekünk számára. Erősíti a has-, a hát- és a combizmokat, az állatok szeretetére neveli a gyerekeket, megtanítja a gondoskodást és erősíti gyermekeinkben a felelősségérzetet. A lovas terápia a sérült gyermekek kezelésében is nagyon jó eredménnyel alkalmazott kezelési módszer. Sajnos azonban erről a sportról sok gyermek csak álmodozhat, mert mélyen a pénztárcánkba kell nyúlni, ha gyermekünk lovagolni szeretne.
Minden más, szabad környezetben végezhető edzésforma például túrázás, görkorcsolya, gördeszka, síelés hasznos az egészségünk megőrzése szempontjából is, de a kiváló családi időtöltés is egyben.
 
A sportválasztás általános szempontjai
Félénk, visszahúzódó gyermekeknek inkább közösségi sportok javasoltak, ahol csapatban kell dolgozni, ezáltal észre sem veszik, hogy játékosan fejlődik a társas kapcsolatok kialakításához szükséges készségük.
Nagy mozgásigényű, nyughatatlan gyerekeknek inkább az egyéni sportok ajánlottak, azok közül is az állóképességet edző mozgástípusok, például úszás, kerékpározás.
A higgadtabb gyermekek próbálkozhatnak ügyességi játékokkal, például ping-pong, tollaslabda. Az agresszívebb gyermekek számára azok az ideális edzésformák, ahol kiabálhatnak, szaladgálhatnak, a fölösleges energiájukat le tudják vezetni, pl. futás vagy a küzdősportok, ahol az önfegyelmet gyakorolják.
 
Összességében tehát elmondható, hogy a sport mindennapjaink részeként segíti a testi és szellemi egészségünk megőrzését. Rendszert visz a mindennapjainkba, és minden korosztály számára egy káros szenvedélyektől mentes közösséget biztosít, ahol gyermekeink a szabadidejüket biztonságban eltölthetik.

Közösségbe megy a gyerek

nagy.miklos No Comments

 

Közösségbe megy a gyerek

Ősszel sok gyermek kerül bölcsödébe, óvodába, iskolába. A megszokott otthoni környezet után az új közösségben a kicsik sok, korábban ismeretlen korokozóval is találkoznak, s ez próbára teheti védekezőképessüget. Az immunrendszer éréséhez azonban fontos, hogy bizonyos fertőzéseken átessenek, a későbbi „jó” immunitásban fontos memóriasejtek alakuljanak ki.
Az édesanyák gyakori panasza, hogy a bölcsőde, vagy óvodakezdéssel szinte egy időben a gyermek náthás, köhög és ez az állapot tartósan, akár hónapokig is tart. A nátha szövődményeként aztán megjelennek a súlyosabb alsó- és felső légúti fertőzések is. A kicsi nyűgös, az édesanya a folytonos munkahelyi hiányzások miatt egyre feszültebb, nem kérdés tehát, hogy a gyermek immunrendszerét jobb időben felkészíteni a rá váró megpróbáltatásokra.

A gyermekközösségekben a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek. Az egészen kicsik gyakran elfelejtkeznek a zsebkendő használatáról, így egy-egy tüsszentés során is számos vírus és baktérium kerülhet a levegőbe. A közösen használt játékokon is számos kórokozó rejtőzhet. A gyerekek a felnőtteknél gyakrabban érintik meg az arcukat, veszik a szájukba kezüket, így a fertőzéseket is könnyebben elkaphatják.


A felkészülést nyáron kezdjük
A nyári hónapokban a természet bőségesen gondoskodik finom, vitaminokban gazdag gyümölcsökről, melyek közül mindegyik gyermek találhat kedvére valót. A külföldről importált gyümölcsöket korán szedik le, hogy ne induljon romlásnak a szállítás során, és eladható maradjon, mire a polcokra kerül. Gyermekek számára ezért válasszuk inkább a helyben termett, érett idénygyümölcsöket, melyek tápanyag összetétele és vitamintartalma is jóval magasabb.
A természetes immunerősítőkön kívül léteznek olyan készítmények, amik aspecifikus védekezésünket (mindenféle kórokozó elleni) fokozzák. Ha a gyermek nem hajlandó gyümölcsöket, főzelékeket fogyasztani, akkor a szükséges vitaminokat szirupokkal tudjuk pótolni. Ilyenek: Cebion, Cebion multi, Vitacolan, Marslakócskák szirup. Elsősorban az étvágytalan gyermekeknél, – 10 kg felett – hasznos lehet a Béres csepp adása is.
Vannak olyan készítmények, amik bizonyos, gyakori kórokozók ellen alakítanak ki védettséget úgy, hogy nem okoznak megbetegedést. Ezek vényhez kötött készítmények, gyermekorvossal érdemes megbeszélni, hogy ezek közül melyiket javasolja (Ribomunyl, Broncho Waxom, Isoprinosine).
A nátha
A kisgyermekkor leggyakoribb megbetegedései a felsőlégúti hurutok. A meghűlést, a megfázást, a náthát – a közhiedelemmel szemben nem a hideg levegő, hanem – a köhögéskor, tüsszentéskor cseppecskék formájában a levegőbe kerülő, felső légutakon keresztül terjedő vírusok okozzák (több mint 200 féle ismert). A legyengült immunrendszerű gyermek orrában, illetve az orr-garat nyálkahártyán megtelepednek és a nedves, meleg környezetben a gazdasejtekbe beépülve gyorsan szaporodnak.
A vírusok szezonálisan jelennek meg: szeptember vége október eleje parainfluenza virus, október vége felé rhinovirusok, majd ezután az RSV fertőzések, december vége és január közepétől a szezonális influenza 8-10-12 héten át, majd szezontól függetlenül az új H1N1 vírus okozza leggyakrabban a megbetegedést.
Tünetei: a tüsszentés, az orrfolyás, az orrdugulás, a torokfájás, a rekedtség, a hőemelkedés, a láz, a rossz közérzet, étvágytalanság. Kisgyermekeknél hányás és nyálkás széklet is előfordulhat, amit a garaton lecsorgó váladék bélrendszerre gyakorolt hatása okoz.
A vírust hordozó személy már a lappangási idő alatt is fertőz, amikor még tüneteket nem produkál.
Az orrnyálkahártya faladata a légutak felé tartó szennyeződések, kórokozók visszatartása, duzzanatának következménye az orrváladékozás, orrdugulás. Ha vízszerű váladék csöpög az orrból, ez azt jelenti, hogy az orrnyálkahártyára került kórokozóknak sikerült megtelepedniük. Fokozott váladéktermelésnél az orrnyálkahártya megduzzad, a fülkürt elzáródása miatt nem szellőzik a dobüreg és a melléküregek is elzáródhatnak. A bennük pangó váladék könnyen befertőződik, szövődményként bakteriális felülfertőződés alakulhat ki. Mivel az orr, orrmelléküregek, garat, gége, légcső, hörgők között semmilyen sorompó nem állja útját, a fertőzés az orrból könnyen átterjedhet a többi anatómiai helyre. Gyakori szövődmény a középfülgyulladás, orrmandulagyulladás, a náthás gyermek pár nap múlva köhögni kezd, hörghurut, esetleg tüdőgyulladás alakul ki. Az orrmandula a gyakori hurutok miatt megnagyobbodik, orrlégzési nehezítettséget (éjszakai horkolás, gátolt orrlégzés, nyitott száj), fülpanaszokat, rejtett, tünetszegény halláscsökkenést (serosus otitis media) okozhat. A nagy mennyiségű lenyelt váladék hányást, esetleg hasmenést is okozhat. Jellegzetes az éjszakai és az ébredés utáni köhögés.
A nátha nem betegség
A nátha nem betegség, hanem egy tünetcsoport. A nátha-vírusok elleni védekezést az immunrendszer végzi, amely legyőzi a korábbról már megismert kórokozót. Az egyszer már elkapott vírusra az immunrendszer emlékezik és a legközelebbi ilyen fertőzésnél már ellenállóbb lesz vele szemben. Az immunrendszer védekezőképessége fokozatosan fejlődik ki. 7-8 éves korra már kialakul az immunrendszer védekező képessége, de a nagyszámú náthát okozó vírus miatt csak serdülő illetve felnőttkorra válik érezhetővé ez a hatás. Szövődménymentes vírusfertőzésnél nincs szükség antibiotikumra! Az antibiotikum nem hat a vírusokra, a feleslegesen adott gyógyszer a szervezetre káros!
Gyermekeink védekezőképességét ősztől tavaszig nagyon igénybe veszi az évszakváltással együtt járó lehűlés, a napfényhiány és a kevesebb vitamint tartalmazó táplálék miatt sokkal fogékonyabbak a betegségre. A tünetek különösen a csecsemőket és kisgyermekeket viselik meg a legjobban. Az évi 3-4 nátha átlagosnak tekinthető kisgyermekkorban. A nátha ritkán múlik el néhány nap alatt, a gyulladt nyálkahártya további vírusos vagy bakteriális felülfertőződések táptalajává válhat, szövődmények útján sorozatos betegségek forrása lehet. Krónikus gyulladást is okozhat, ami hetekkel a nátha elmúltával kezdődhet, nem egyértelmű jeleket mutatva (halláscsökkenés), gyakran fájdalommentesen.
A kezelés lényege: a fellépő kellemetlen tünetek csökkentése és a szövődmények kialakulásának megelőzése.

Plusz három jó tanács az erős immunrendszerért
1.     Az egészséges táplálkozás mellett a kicsi nyáron minél több időt töltsön a szabadban. A friss levegő mellett a napfény és a mozgás jótékony hatását is használjuk ki annak érdekében, hogy az előttünk álló őszi-téli időszakot kevesebb fertőzéssel vészeljük át.
2.     A probiotikumok fontos szerepet játszanak a légúti betegségek megelőzésében és kezelésében egyaránt. Nyár végén, még a közösségbe kerülés előtt érdemes egy immunrendszer-erősítő probiotikum kúrával is kiegészíteni a felkészülést. Ezek közül azok hasznosak, amik LGG probiotikumot is tartalmaznak (Pro Kid, Lacto Protect Baby).

Stresszes időszakban felnőttként is könnyebben megbetegszünk. Az új közösségbe való beszokás bizony sok izgalommal is jár, így különösen fontos, hogy a gyermek számára lehetőséget biztosítsunk az új helyzet feldolgozására. Segítsük őt türelemmel, munka mellett is alakítsuk ki úgy az időbeosztásunkat, hogy a délutáni, esti órákban közös játékot szervezünk. Hagyjunk időt a pihenésre is. Elegendő alvás hiányában a gyermekek a fertőzésekkel szemben fogékonyabbá válhatnak.

D vitamin, Kálcium bevitel

nagy.miklos No Comments

Több D-vitamint és kalciumot kell fogyasztani egy új ajánlás szerint

A korábbi ajánlásoknál több D-vitamint és kalciumot kell bevinni az emberi szervezetbe egy átfogó vizsgálat szerint. Ezekre a tápanyagokra a csontok és izmok fejlődése, egészségük megőrzése miatt van szükség. Az amerikai ajánlás figyelmeztetés a magyarok számára is, akik a kutatások szerint sem D-vitaminból, sem kalciumból nem fogyasztanak eleget.

Mindkét tápanyag hiánya szerepet játszik a csontritkulásban és időseknél az izomerő csökkenésében, és az ezzel összefüggő esések, törések bekövetkeztében. Az elmúlt években számos olyan tanulmány született, amelyek a D-vitamin-bevitel növelését javasolták, mivel ezt hasznosnak vélték a daganatos betegségek megelőzésében, valamint a magasvérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az immunbetegségek kockázatának csökkentésében, továbbá az idegrendszer egészségének megőrzése szempontjából. Bár ezek a vizsgálatok a D-vitamin sokkal szélesebb szerepére utalnak az egészségmegőrzésben, eredményeiket még meg kell erősíteni.

Az új kalciumbeviteli ajánlás

Az új ajánlás az 1-3 éves gyerekek számára javasolt napi kalciumbevitelt az eddigi 500 milligramm helyett 700 milligrammra növelte, 4-8 éves gyerekek esetében pedig 800 milligrammról 1000 milligrammra. Kamaszoknak az eddigi napi 1100 milligramm helyett 1300-at javasol az intézet, felnőtteknek pedig a korábbi 800 helyett napi 1000 milligrammot.

51 év feletti nőknek mostantól a napi 1000 milligramm helyett már 1200 milligramm kalcium fogyasztását ajánlja az intézet, de 71 év felett a férfiaknak is javasolt 1200 milligrammot fogyasztani az ásványi anyagból. Ennek hátterében az áll, hogy a kalciumfelszívódás az életkorral csökken: gyermekek még a táplálék kalciumtartalmának 75, a felnőttek 60, míg az idősek már csak 30 százalékát tudják hasznosítani.

Egy felnőtt ember szervezete mintegy 1-1,5 kilogramm kalciumot tartalmaz, ennek 99 százaléka a csontokban található. A kalcium legjobb forrása közismerten a tej, egy pohár (2dl) mintegy 240 milligrammot tartalmaz. Aki nem kedveli a tejet, illetve a tejtermékeket (sajtot, joghurtot), fogyasszon zöldségeket, például brokkolit. A mandula és a mogyorófélék is viszonylag sok kalciumot tartalmaznak.

Bizonyos zöldségeket ugyanakkor nem érdemes együtt fogyasztani kalciumban gazdag élelmiszerekkel, mert rontják a felszívódásukat. A sóskában és spenótban található oxálsav például reagál a kalciummal, így a kalcium nem hasznosul. Ugyancsak a kalciumfelszívódás ellen hat a koffein is.

Az új D-vitamin ajánlás

A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, maga a név más vitaminokhoz hasonlóan nem egyetlen vegyületet jelöl, hanem több molekulát. Hormonnak és vitaminnak is tekintik, mivel a szervezet szintetizálni képes és számos életfunkciónkban fontos szerepet játszik. Két fő formája van, a D3 vitamin és a növényi eredetű D2 vitamin. A D3 a bőrben is képződhet a nap ultraibolya sugárzásának (UVB) hatására. Testünk tehát a D-vitamint napfény segítségével elő tudja állítani, ugyanakkor a táplálkozással is bevihetjük szervezetünkbe: májban, tőkehalmájban, halolajban, tojássárgájában is nagyobb mennyiségben megtalálható. A bevitt vitaminnak körülbelül 50-80%-a szívódik fel.

Önmagában azonban mind a D2-, mind a D3-vitamin szinte hatástalan: ahhoz, hogy aktívvá váljanak, előbb a májban, majd a vesében enzimek segítségével át kell alakulniuk. Így jön létre végül a valóban hatékony D-vitamin.

A környezetszennyezés hatására elvékonyodott ózonpajzs miatt egyre több káros sugár éri el a földfelszínt. Az UVA és UVB sugárzás ellen a helyesen megválasztott napozási idővel (11 és 15 óra között nem tartózkodunk a napon) illetve magas faktorszámú fényvédőkrémekkel védekezhetünk. Így azonban elsősorban a gyermekek esetén a szükségesnél kevesebb D-vitamin képződik szervezetükben. Ezért a jelenlegi, új ajánlás szerint minden 3 év alatti gyermeknek minden évszakban napi egy csepp D vitamin adandó. 3-12 éves korban a téli időszakban napi 1 csepp, 12 év felett (felnőttek is) pedig két csepp.

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy nyáron a sok növényi táplálékon keresztül bevitt D2 vitamin és a napsugárzás segítségével képződő D3 vitamin miatt nagy valószínűséggel nem szenvedünk D-vitamin-hiányban. Télen azonban csökken a növényi eredetű táplálékfogyasztásunk, és kevesebb a napfény is. Emiatt ilyenkor inkább érdemes májból, halból, halolajból, tejtermékekből többet fogyasztanunk.

 

Truncus arteriosus persistens

nagy.miklos No Comments

 

TRUNCUS ARTERIOSUS PERSISTENS

Olyan rendellenesség, amelyben a primitív truncus nem oszlik szét két külön véredényre, és így a pulmonalis arteriák nem a jobb kamrából, hanem az aortából erednek. ((Magyarországon 1996-ban a truncus communis bejelentett esetek száma 2 volt.))
Klinikailag a születés utáni napokban-hetekben válik nyilvánvalóvá, szívelégtelenséggel és enyhe desaturatióval. Hyperactiv praecordium, emelkedett pulsusnyomás, normális S1, gyakorta ejectiós click, és hangos, rendszerint osztatlan S2 jellemzi. A szívzörejek változatosak, előfordulhat áramlási zörej a basison, hangos regurgitatiós zörej a bal parasternum alsó részénél és középdiastolés mitralis áramlási hang. A truncus billenyűelégtelensége esetén a sternum középső harmadában éles diastolés zörejt tapasztalhatunk. Az EKG legtöbbször mindkét kamrafal megvastagodását jelzi. A mellkasfelvételen cardiomegalia látszik, pulmonalis vérbőséggel, jobb oldali aortaív (az esetek 1/3-ában) és relative magasan elhelyezkedő pulmonalis arteriák. A kórismét echocardiographiával erősítjük meg, és a sebészi beavatkozás előtt általában szívkatheterezésre és angiographiára is szükség van. A szívelégtelenséget kezelni kell, és korai műtéti megoldásra van szükség, melynek során billentyűvel ellátott conduit-tal kötjük össze a jobb kamrát és a truncus arteriosusról sebészileg leválasztott pulmonalis arteriákat. A beavatkozást mihamarabb el kell végezni, hogy a fixált pulmonalis hypertensio kialakulását megelőzzük.
 

Meconium aspiratiós syndroma

nagy.miklos No Comments

 

MECONIUM ASPIRATIÓS SYNDROMA (MAS)

A magzatvízbe jutott meconium aspiratiója, mely születés után kémiai pneumonitishez és a bronchusok mechanikus obstructiójához vezet.
A MAS gyakran placenta insufficientia (pl. anyai praeeclampsia, hypertensio, túlhordás) szövődménye. Stress hatására a magzat meconiumot ürít és erőteljes légzőmozgásokat végez, ily módon meconiummal kevert magzatvizet aspirálva a hörgőrendszerbe. A MAS gyakran a túlhordott újszülöttek között a legsúlyosabb, ilyenkor a magzatvíz kevesebb, a meconium kevésbé tud felhígulni, így nagyobb valószínűséggel okoz légúti obstructiót.
Panaszok, tünetek és diagnózis
A MAS-ban szenvedő újszülött vizsgálata során az enyhétől az igen súlyos fokúig terjedő légzészavart találunk. A teljes hörgőelzáródás atelectasiát, a részleges pedig a kilégzendő levegő bentrekedését eredményezi a tüdők felfúvódását és mellkasi levegőgyülemeket (pl. pneumomediastinum vagy pneumothorax) okozva. A meconium miatti részleges hörgőelzáródás és a levegőcsapda vagy a következményes tensiós pneumothorax a mellkas anteroposterior átmérőjének megnövekedéséhez vezethet, a mellkasnak hordó alakot kölcsönözve. Az újszülött postmaturus küllemű, a köldökzsinór és a körmök meconiummal festenyzettek lehetnek.
A mellkas röntgenképe foltokban atelectasiás, és köztük felfújt, emphysemás területeket mutat. A progressiv levegőcsapda pulmonalis interstitialis emphysemához, pneumomediastinumhoz, pneumothoraxhoz vezethet. Néha a tüdő hasadékaiban vagy a pleuralis nagyrésekben folyadék látható.
Szövődmények
A meconiumot aspirált újszülöttek, különösen a túlhordottak hajlamosabbak persistáló pulmonalis hypertensio kialakulására (lásd fent). Ha az újszülött vérgázértékei fejbúra-O 2 mellett is csak éppen hogy elfogadhatók, vagy romlanak, biztonságosabb pozitív nyomású lélegeztetést kezdeni a hypoxaemia vagy hypercapnia elkerülése céljából, melyek a PPHN-hez vezető láncreakciót indíthatnak be.
Megelőzés és kezelés
A MAS megelőzésének legfontosabb lépéseként a fej megszületése után a szájból és a nasopharynxból a meconiumot és a folyadékot DeLee szívóberendezés segítségével azonnal le kell szívni. Egészen a közelmúltig élt az a nézet, mely szerint meconiumos magzatvíz esetén minden újszülöttet azonnal intubálni kell, hogy a meconiumot a tracheából leszívhassuk. Újabban az intubálás és a trachea leszívás nem feltétlenül szükséges az élénken síró újszülötteken, különösen ha a meconium nem sűrű. E kérdésben azonban még mindig akadnak ellentmondások.
Egyetértenek abban, hogy minden esetben legyen azonnal elérhető gyakorlott személyzet, aki intubál és elkezdi a trachea leszívását minden olyan asphyxiás újszölöttben, akinek a magzatvize meconiumos volt. A szívás akkor a leghatásosabb, ha még a légzés beindulása, illetve a felsírás előtt történik, ezek ugyanis meconiumot továbbítanak a hörgőrendszerbe. 3,5-4,0 mm-es tubust kell használni a trachea leszívásához és a meconium-szívót közvetlenül a tubushoz kell csatlakoztatni, mely azután szívókatheterként szolgál. A tubust folyamatos szívás mellett kell eltávolítani. A szívás befejezése után a tubuson keresztül pozitív nyomású lélegeztetést alkalmazunk, ha az újszülött saját légzése deprimált. Ha a szívás során meconium nem ürült, és a sírás erőteljesnek tűnik, az újszülött extubálható, további gondos megfigyelés mellett. Ha súlyosabb MAS gyanúja áll fenn, a beteget újszülött intenzív osztályra kell helyezni.
A mellkason végzett rendszeres physicotherapia, mely megelőzi a szívást és a párásított levegő vagy az O 2 belélegeztetését, segít fellazítani és a légutakból eltávolítani a meconiumot. Az újszülötteket szorosan monitorozni kell, hogy kialakul-e légzészavar illetve hypoxia.
A légzéstámogatás a pneumonitis súlyosságának megfelelő; mértéke a tüneti kezeléstől és a mellkasi physicotherapiától a fejbúra-O 2-ig vagy a pozitív nyomású lélegeztetésig különböző lehet (lásd fent, Mechanikus lélegeztetés használata).
A MAS-ban szenvedő újszülöttek aspirált meconiummal részlegesen elzárt bronchusai alatt levegő rekedhet meg. Az első néhány nap során fokozottabban hajlamosak a levegőgyülem-syndroma (pneumomediastinum és pneumothorax) kialakulására. Ezen szövődmények észlelésében nagy szerepe van a gyakori hallgatózásnak, a mellkas transilluminatiós és röntgenvizsgálatának. A vérnyomás, a keringés vagy a vérgázértékek hirtelen romlása esetén tensiós pneumothoraxot vagy az endotrachealis tubus meconiummal való eltömeszelődését kell feltételezni, azonnal kivizsgálni, illetve megszüntetni (lásd később, Pulmonalis levegőgyülem-syndroma).
Mivel a meconium jelenléte a baktériumok szaporodásának kedvez, és mivel a pneumonia bacterialis eredete nem zárható ki, a haemocultura és a trachea-váladék bacteriologiai vizsgálata, valamint az antibiotikus terápia elkezdése (ampicillin O és aminoglycosid együtt adva) indokolt.
Kapcsolódó tünetegyüttesek : A szülés során az újszülött magzatmázat, magzatvizet és anyai vagy magzati vért is aspirálhat. Légzészavar, a mellkasröntgenen aspiratiós pneumonia jelei figyelhetők meg. Csakúgy, mint meconium aspiratio esetén, a kezelés tüneti; bacterialis infectio gyanúja esetén leoltásokat kell végezni és antibiotikumokat kell adni.
 

Coarctatio aortae

nagy.miklos No Comments

 

COARCTATIO AORTAE

Az aorta lumenének localis szűkülete.
Az aorta coarctatiója az összes veleszületett szívhibák 7-8%-át teszi ki. ((Magyarországon 1996-ban a coarctatio aortae bejelentett esetek száma 5 volt.))
Panaszok, tünetek és diagnózis
Újszülöttkorban coarctatio aortae talaján kialakulhat hirtelen keringési elégtelenség és a cardiovascularis rendszer collapsusa; a ductus arteriosus záródásakor az alsó testfél kritikus áramláscsökkenése miatt súlyos metabolikus acidosis lép fel. Nagyobb gyermekeknél a felső végtagon magasabb arteriás vérnyomás mérhető, mint az alsó végtagokon, és abszolút értelemben is előfordulhat magas vérnyomás. Halk systolés zörej a coarctatiónak megfelelően a pulmonalis areában, de elsősorban a háton az interscapularis regióban hallható. Noha a femoralis pulsus gyakran tapintható, a brachialis pulsushoz képest gyengébb és egyre inkább késik. Az EKG általában normális, de bal kamrai hypertrophiát is mutathat. Az arteria mammaria internák kitágulása és fokozott áramlása miatt a röntgenen bordausuratiót láthatunk, de legtöbbször csak a 10-12. életév után.
A scapula mentén rendszerint minden gyermeknél tapinthatók az arteriás collateralis erek. Az EKG rendszerint normális, de néha BK hypertrophiát mutat, a mellkasröntgenen pedig a szívnagyság normális, míg a coarctatio láthatóvá válhat enyhe bal elülső ferde síkban. Hacsak nincs egyéb jelentős szívelváltozás (aorta stenosis, aorta insufficientia, mitralis billentyű betegség, VSD), vagy nem merül fel, hogy a szűkület szokatlan elhelyezkedésű, vagy a coarctatio a szokottnál hosszabb, a szívkatheteres vizsgálat, illetve angiographia elvégzése nem szükséges.
Kezelés
A beteget csak az azonnali beavatkozás mentheti meg; támogató gyógyszeres kezelés (pl. 5-15 µg/kg/min dobutamin, 1-2 mg/kg furosemid iv., ritkábban epinephrin) intubatio és gépi lélegeztetés, ha szükséges; illetve prostaglandin E1 infusio (0,05-0,1 µg/kg/min) a ductus kinyitására. A prostaglandin E1-re adott válasz fokozatosan alakul ki, órák szükségesek, de a legtöbb újszülött állapota stabilizálódik, ha az alsó testfél és így a renalis vérátáramlás, valamint a metabolikus acidosis javul, aminek köszönhetően lehetővé válik a sebészi beavatkozás: a coarctatio megoldása és a ductus arteriosus zárása.
Idősebb gyermekekben, ha szükséges, sebészi megoldásként a szűkült szakasz kiiktatása és direkt anastomosis készítése vagy a coarctált aortaszakasznak a bal a. subclaviával, illetve műanyag-érrel történő plasticája 4-6 éves korban javasolt, illetve már korábban elvégzendő, ha felső végtagi hypertensio, szívelégtelenség vagy más komplikáció tartósan fennáll. Bacterialis endocarditis prophylaxis szükséges.
 

A szoptató anya és a gyógyszerek

nagy.miklos No Comments

 

A SZOPTATÓ ANYA ÉS A GYÓGYSZEREK

Az, hogy egy gyógyszer milyen mértékben jut át a szoptató anyák tejébe, elsősorban a plasma és a tej közötti koncentráció gradiens határozza meg, de függ még a zsíroldékonyságtól, a pKa értékétől (a sav dissociatiós konstansának negatív logaritmusa), a fehérjekötő képességtől és a tej pH-jától. Mivel a tej pH-ja valamivel alacsonyabb, mint a plasmáé, így a gyenge basisoknak valamivel magasabb a tej:plasma aránya, mint a gyenge savaknak. A lincomycin, erythromycin, antihistaminok, alkaloidok, isoniazid, antipsychoticumok, antidepressansok, lithium, kinin, thiouracil és metronidazol – valamennyi gyenge bázis – a plasmáéval azonos vagy magasabb koncentrációban vannak jelen a tejben. A barbituratok, phenytoin, sulfonamidok, diuretikumok és penicillinek – gyenge savak – a tejben a plasmakoncentrációval azonos vagy alacsonyabb koncentrációban fordulnak elő.
A gyógyszer anyatejbe való átjutásának klinikai jelentősége függ a gyógyszer koncentrációjától a tejben; a gyermek által egy adott idő alatt elfogyasztott tej mennyiségétől; attól, hogy felszívódik-e a gyógyszer a gyermekben, és attól, hogy van-e hatása a szernek a gyermekben.
Annak meghatározása, hogy mely gyógyszerek fogyasztása ellenjavallt a szoptató nők számára, általában nagyon korlátozott mennyiségű human adaton alapszik, melyeket anekdotikus beszámolókból, esetismertetésekből vagy nagyon kis esetszámú tanulmányokból nyernek. Az állatkísérleti adatokat gyakran nem megfelelően extrapolálva alkalmazzák az emberekre.
A tej/plasma arány egy adott szernek az anyatejben és a plasmában egyidejűleg mért koncentrációit hasonlítja össze. A tej/plasma arány klinikai jelentőségét azonban sokszor nem ismerik: pl. ha a tej/plasma arány ≥1, az félrevezető módon azt sugallhatja, hogy a szopó csecsemő számára nagy a káros hatások kockázata; ha azonban a plasmaszint jelentéktelen, a tejben mért szint is az lehet. Ha például isoniazidot adunk az anyának terápiás dózisban, koncentrációja a plasmában általában 6 µg/ml lesz. Ha a tej/plasma arány 1, a 240 ml-t szopó csecsemő csak 1,4 mg gyógyszert kap etetésenként, ami sokkal kevesebb, mint az isoniazid gyermekgyógyászati adagja, amely 10-20 mg/kg. A problémák tehát ritkák, kivéve, ha a tejben mért koncentráció magas, vagy a gyógyszernek nagy a hatáserőssége vagy toxicus, illetve a csecsemő éretlen gyógyszer metabolismusa és kiválasztása miatt cumulativ hatása van.
A csecsemő számára általában nem veszélyes gyógyszerek közé tartozik az insulin és az adrenalin, amelyek nem jutnak át az anyatejbe. A coffeint és a theophyllint a csecsemő nem képes jól kiválasztani, így szervezetében e szerek felszaporodhatnak és ingerlékenységet okozhatnak. Az alcoholfogyasztás legfeljebb 0,5 g/kg anyai testsúly/nap legyen. Az anyák a szoptatástól függetlenül ne dohányozzanak a csecsemőjük jelenlétében, és dohányzást követően 2 óráig ne szoptassanak.
Az ellenjavallt gyógyszerek közé tartoznak a tumor ellenes szerek, a radiopharmaconok terápiás adagjai, az ergot alkaloidok és származékaik (pl. methysergid), a lithium, a chloramphenicol, az atropin, a thiouracil, a jódszármazékok és a higanyvegyületek. Ezen gyógyszereket szoptató anyák nem szedhetik, és a szoptatást abba kell hagyni, ha a gyógyszerek szedése feltétlenül szükséges. Az anyatejbe való kiválasztásukkal foglalkozó tanulmányok hiányában kerülendők továbbá a hosszú felezési idejű gyógyszerek; a csontvelőt károsító gyógyszerek, valamint a nagy adagban, hosszú időn át adandó gyógyszerek. Ha azonban egy gyógyszer per os adva annyira rosszul szívódik fel, hogy emiatt parenteralisan kapja az anya, akkor az a csecsemő számára nem jelent veszélyt, mivel ő azt (a tejjel) per os kapná, így nem szívódna fel.
A tejelválasztást csökkentő vagy gátló gyógyszerek közé tartozik a bromocriptin, oestradiol, nagy adagban adott oralis fogamzásgátlók, levodopa és a trazodon nevű antidepressans.
A körültekintéssel alkalmazandó szereket az alábbiakban tárgyaljuk. A nem vényköteles szerek általában biztonságosak a szoptató anyákban; el kell olvasnia a betegtájékoztatóban esetlegesen szereplő ellenjavallatokat és a szoptató anyákra vonatkozó különleges utasításokat. Propylthiouracil és phenylbutazon a csecsemőre gyakorolt káros hatások nélkül adható szoptató anyáknak, míg a methimazol ellenjavallt. Neurolepticumokat és antidepressansokat, sedativumokat és nyugtatókat körültekintéssel és az adagolás szoros ellenőrzése mellett használjanak. Alacsony dózisú, egykomponensű fogamzásgátlókat lehet szedni; a nagy hormontartalmú fogamzásgátlók elnyomják a tejelválasztást. A metronidazol alkalmazása függ a csecsemő életkorától és az adagolástól. A szoptatott csecsemők szoros ellenőrzést igényelnek, ha az édesanyjuk bármilyen gyógyszert hosszú időn át szed, mivel biztosan kell tudni, hogy az nem befolyásolja a csecsemő táplálkozási vagy alvási szokásait. A védőoltások nem ellenjavalltak szoptató anyákban.
Fájdalomcsillapítók: A salicylatok közepes mértékben jutnak át az anyatejbe. Nagyobb anyai adagok és tartós szedés esetén az egy hónapnál fiatalabb szoptatott csecsemőkben olyan plasma koncentráció alakulhat ki, mely növeli a hyperbilirubinaemia kockázatát (a salicylatok versengenek az albumin kötési helyekért); a haemolysis kockázata csak a G6PD-deficiens gyermekekben áll fenn. Az acetaminophen és az ibuprophen anya általi, terápiás dózisban való szedése biztonságosnak tűnik a csecsemő számára. A kábító fájdalomcsillapítók (codein, morphin, meperidin vagy methadon) terápiás dózisban alkalmazva nagyon alacsony koncentrációban választódnak ki az anyatejbe, ami egyszeri alkalmazásuk esetén minimálisan hat a szoptatott újszülöttre. Ha azonban az anya ismételt adagokat kap, főleg, ha nagy adagokat használó kábítószerfüggő, számottevő mennyiség jut az anyatejbe, ami a szoptatott gyermekben elvonási tüneteket okoz, ha a szopás kimarad (lásd még a 260. fejezetben az Anyagcsere problémák az újszülöttben című részt).
Antibiotikumok: Antibiotikumokat általában fel lehet írni a szoptató anyáknak anélkül, hogy azok gyermekükben súlyos mellékhatásokat váltanának ki. Mivel azonban a legtöbb antibiotikum kiválasztódik az anyatejbe, az újszülöttben ritkán túlérzékenység, hasmenés és candidiasis alakulhat ki. A penicillin szintje az anyatejben im. injectio adása után már 1 órával és még 9 óra múlva is mérhető. A tetracyclin jelentős mennyiségben választódik ki az anyatejbe, de miután a tejben levő calcium kicsapja, a szoptatott gyermekben felszívódó mennyiség általában túl kevés ahhoz, hogy nemkívánatos hatásokat okozzon. Ugyanakkor a minocyclint, mely 100%-ban felszívódik per os adagolás esetén, és a táplálék ezt nem befolyásolja, kerülni kell a szoptatós anyáknak, mivel 10 napnál hosszabb szedése a csecsemőben a fogak elszíneződését okozhatja. A metronidazol jelentős mértékben választódik ki az anyatejbe, és nagy dózisban adva rágcsálókban carcinogen, baktériumokban mutagén. Ha a metronidazol adása a szülést követő első három hónap során elkerülhetetlen, akkor az anyának egyszeri 2 g-os adagot kell adni, és a szoptatást 24 órára szüneteltetni kell, a tejet közben le kell fejni és kiönteni. Ha a csecsemő elmúlt 6 hónapos, a szoptató anya szedhet metronidazolt. A nalidixsav, sulfonamidok és más oxydáló szerek haemolysist okozhatnak a G6PD-hiányos csecsemőkben, független attól, hogy szoptatják-e őket. A szájon át nem felszívódó antibiotikumok, mint a streptomycin, a kanamycin és a gentamycin nem okoznak systemás problémát a csecsemőben.
Cardiovascularis szerek: Vérnyomáscsökkentőket, vizelethajtókat, digoxint és ß-blockolókat folyamatosan szedhet a szoptató anya anélkül, hogy lényeges hatásuk lenne a csecsemőben. Ennek ellenére óvatosságból olyan szerek választandók, amelyek a tejben minimális koncentrációban jelennek meg. A propranolol, digitalis, metoprolol, captopril és az enyhén savas diuretikumok (mint például a chlorothiazid vagy a hydrochlorothiazid) alacsony koncentrációban vannak jelen a tejben.
Steroidhormont tartalmazó gyógyszerek: A szoptató anyáknak nagy adagban adott hormonok magas koncentrációban jelenhetnek meg a tejben, ami veszélyt jelenthet olyan hormonok esetén, amelyek a csecsemőben oralisan adva is felszívódnak. Szülés után gyakran írnak fel oralis fogamzásgátlót, a terhesség megelőzése érdekében. Az ethinyl oestradiol és a mestranol kiválasztódnak az anyatejbe; csökkenthetik a tejtermelést és a tej pyridoxin (B6-vitamin) tartalmát. Szoptató anyákban az újabb, egykomponensű és alacsonyabb hormontartalmú tabletták használata ajánlott, melyeknél nem írtak le problémákat a csecsemőben. A corticosteroidok magas koncentrációt érhetnek el az anyatejben, ha az anyának nagy dózisban heteken vagy hónapokon át adagolják, gátolhatják a csecsemő növekedését, és befolyásolhatják a saját endogen corticosteroid termelését. Néhány napos kezelés biztonságosnak tűnik, és amikor az anya csökkenti az adagokat, egyúttal a csecsemő steroidbevitelét is fokozatosan építi le.
Antiepileptikumok: A szoptató anyák által szedett barbituratok és a phenytoin inducálhatják a microsomalis oxydáló enzimeket a csecsemőben, és ezáltal felgyorsítják az endogen steroidok lebontását, de kis anyai adagokban általában biztonságosnak tekinthetők.
Psychoactiv szerek: A diazepam kiválasztódik az anyatejbe, és többszörös anyai adagok esetén levertséget, álmosságot és súlyesést okozhat a szoptatott gyermekben. A diazepam metabolismusa csecsemőkben lassú. Mivel a kezdeti metabolizmust követően a diazepam glucuronsavvá conjugálódik, és a gyógyszer a bilirubinnal verseng a glucuronsav megkötéséért, az egy hónaposnál fiatalabb gyermekekben hyperbilirubinaemia alakulhat ki. Az antipsychoticumok és a tricyclicus antidepressansok átjutnak a tejbe, de nem valószínű, hogy bármilyen jelentős mellékhatást okoznak a csecsemőben, mivel a gyomor-bél-tractusból nehezen szívódnak fel, és emiatt alacsony a plasmakoncentrációjuk.
Anticoagulans szerek: A warfarin és a dicumarol óvatosan adhatók a szoptató anyának, de nagy adagokban haemorrhagiát okozhatnak; a nagyon fiatal csecsemőkben a dicumarol hyperbilirubinaemiát, és következményesen magicterust okozhat. A heparin nem jut át az anyatejbe.
Tiltott szerek: A tetrahydrocannabinol, a marihuana leghatásosabb psychoactiv komponense erősen kötődik a lipoproteinekhez, és kiválasztódása az anyatejbe állatokban nagyon csekély. A szoptató anyák mégis kerüljék a marihuanát, mivel emberben felezési ideje akár 2 nap is lehet. A cocain akár 24 óráig is jelen lehet az anyatejben. Ha szoptató anya bármelyiket használná, 24 óráig fejje le és öntse ki a tejét. A narcoticumok használatát fentebb, a Fájdalomcsillapítók között tárgyaljuk.
Környezeti légszennyezések: A szoptatásnak ritkán képezi ellenjavallatát, ha az édesanya rovarirtóknak vagy egyéb kémiai szennyeződésnek volt kitéve, kivéve ha a környezeti ártalom súlyos volt.