Az antibiotikumok
Az is fontos, hogy más számára felírt antibiotikumot ne szedjünk, mivel minden kezelés egyénre szabott.
Az is fontos, hogy más számára felírt antibiotikumot ne szedjünk, mivel minden kezelés egyénre szabott.
Autóban mindig legyen nálunk víz és kendő!
Legyen nálunk megfelelő mennyiségű ivóvíz, akár hűtőtáskába készítve, olyan mennyiségben, hogy egy esetleges torlódás esetén is legyen nálunk elegendő folyadék. A légkondicionáló nélküli autóban is jól jöhet egy megnedvesített kendő, melyet csuklónkra, tarkónkra helyezve, hűthetjük magunkat.
A napi átlaghőmérséklet emelkedésével a halálozás is növekszik. A 2008-2011. évi hőséghullámok alatt 15-28 százalékos többlethalálozást mutattak ki, az esetek 20 százaléka a 65 év alattiak, míg 80 százaléka az idősebbek körében következett be. A vezető halálokok a szív-érrendszeri és a légzőszervi betegségek.
A gyermekközösségekben a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek. Az egészen kicsik gyakran elfelejtkeznek a zsebkendő használatáról, így egy-egy tüsszentés során is számos vírus és baktérium kerülhet a levegőbe. A közösen használt játékokon is számos kórokozó rejtőzhet. A gyerekek a felnőtteknél gyakrabban érintik meg az arcukat, veszik a szájukba kezüket, így a fertőzéseket is könnyebben elkaphatják.
Stresszes időszakban felnőttként is könnyebben megbetegszünk. Az új közösségbe való beszokás bizony sok izgalommal is jár, így különösen fontos, hogy a gyermek számára lehetőséget biztosítsunk az új helyzet feldolgozására. Segítsük őt türelemmel, munka mellett is alakítsuk ki úgy az időbeosztásunkat, hogy a délutáni, esti órákban közös játékot szervezünk. Hagyjunk időt a pihenésre is. Elegendő alvás hiányában a gyermekek a fertőzésekkel szemben fogékonyabbá válhatnak.
A korábbi ajánlásoknál több D-vitamint és kalciumot kell bevinni az emberi szervezetbe egy átfogó vizsgálat szerint. Ezekre a tápanyagokra a csontok és izmok fejlődése, egészségük megőrzése miatt van szükség. Az amerikai ajánlás figyelmeztetés a magyarok számára is, akik a kutatások szerint sem D-vitaminból, sem kalciumból nem fogyasztanak eleget.
Mindkét tápanyag hiánya szerepet játszik a csontritkulásban és időseknél az izomerő csökkenésében, és az ezzel összefüggő esések, törések bekövetkeztében. Az elmúlt években számos olyan tanulmány született, amelyek a D-vitamin-bevitel növelését javasolták, mivel ezt hasznosnak vélték a daganatos betegségek megelőzésében, valamint a magasvérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az immunbetegségek kockázatának csökkentésében, továbbá az idegrendszer egészségének megőrzése szempontjából. Bár ezek a vizsgálatok a D-vitamin sokkal szélesebb szerepére utalnak az egészségmegőrzésben, eredményeiket még meg kell erősíteni.
Az új kalciumbeviteli ajánlás
Az új ajánlás az 1-3 éves gyerekek számára javasolt napi kalciumbevitelt az eddigi 500 milligramm helyett 700 milligrammra növelte, 4-8 éves gyerekek esetében pedig 800 milligrammról 1000 milligrammra. Kamaszoknak az eddigi napi 1100 milligramm helyett 1300-at javasol az intézet, felnőtteknek pedig a korábbi 800 helyett napi 1000 milligrammot.
51 év feletti nőknek mostantól a napi 1000 milligramm helyett már 1200 milligramm kalcium fogyasztását ajánlja az intézet, de 71 év felett a férfiaknak is javasolt 1200 milligrammot fogyasztani az ásványi anyagból. Ennek hátterében az áll, hogy a kalciumfelszívódás az életkorral csökken: gyermekek még a táplálék kalciumtartalmának
Egy felnőtt ember szervezete mintegy 1-
Bizonyos zöldségeket ugyanakkor nem érdemes együtt fogyasztani kalciumban gazdag élelmiszerekkel, mert rontják a felszívódásukat. A sóskában és spenótban található oxálsav például reagál a kalciummal, így a kalcium nem hasznosul. Ugyancsak a kalciumfelszívódás ellen hat a koffein is.
Az új D-vitamin ajánlás
A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, maga a név más vitaminokhoz hasonlóan nem egyetlen vegyületet jelöl, hanem több molekulát. Hormonnak és vitaminnak is tekintik, mivel a szervezet szintetizálni képes és számos életfunkciónkban fontos szerepet játszik. Két fő formája van, a D3 vitamin és a növényi eredetű D2 vitamin. A D3 a bőrben is képződhet a nap ultraibolya sugárzásának (UVB) hatására. Testünk tehát a D-vitamint napfény segítségével elő tudja állítani, ugyanakkor a táplálkozással is bevihetjük szervezetünkbe: májban, tőkehalmájban, halolajban, tojássárgájában is nagyobb mennyiségben megtalálható. A bevitt vitaminnak körülbelül 50-80%-a szívódik fel.
Önmagában azonban mind a D2-, mind a D3-vitamin szinte hatástalan: ahhoz, hogy aktívvá váljanak, előbb a májban, majd a vesében enzimek segítségével át kell alakulniuk. Így jön létre végül a valóban hatékony D-vitamin.
A környezetszennyezés hatására elvékonyodott ózonpajzs miatt egyre több káros sugár éri el a földfelszínt. Az UVA és UVB sugárzás ellen a helyesen megválasztott napozási idővel (11 és 15 óra között nem tartózkodunk a napon) illetve magas faktorszámú fényvédőkrémekkel védekezhetünk. Így azonban elsősorban a gyermekek esetén a szükségesnél kevesebb D-vitamin képződik szervezetükben. Ezért a jelenlegi, új ajánlás szerint minden 3 év alatti gyermeknek minden évszakban napi egy csepp D vitamin adandó. 3-12 éves korban a téli időszakban napi 1 csepp, 12 év felett (felnőttek is) pedig két csepp.
Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy nyáron a sok növényi táplálékon keresztül bevitt D2 vitamin és a napsugárzás segítségével képződő D3 vitamin miatt nagy valószínűséggel nem szenvedünk D-vitamin-hiányban. Télen azonban csökken a növényi eredetű táplálékfogyasztásunk, és kevesebb a napfény is. Emiatt ilyenkor inkább érdemes májból, halból, halolajból, tejtermékekből többet fogyasztanunk.