Az antibiotikumok

 
Az antibiotikumokat sokan a XX. század csodaszerének tartják, és áldásos szerepüket még a legszélsőségesebb természetgyógyászati irányzatok sem merik vitatni. A kezdeti vegyületek hatalmas fejlődésen mentek keresztül, a gyógyszergyárak számos új hatóanyagcsoport több generációját fejlesztették ki, s ezzel rengeteg, korábban gyógyíthatatlan, olykor halálos betegségre sikerült gyógyírt találni. A látványos siker a túlzott használathoz vezetett. Azóta már világosan láthatók a gát nélküli antimikróbás kezelés veszélyei.
 
Sokan nincsenek tisztában vele, hogy a megfázást, náthát, az influenzát, a legtöbb torokgyulladást és hörghurutot vírusok okozzák, ezért antibiotikumokkal hiába is küzdünk ellenük, sőt sokszor rontunk is a helyzeten.
 
Az antibiotikum megöli a baktériumokat vagy gátolja szaporodásukat, ezáltal gyógyít. Amelyik baktérium valamely adott antibiotikum jelenlétében is szaporodásra, fertőzésre képes azt rezisztensnek, ellenállónak hívjuk. Ez a rezisztencia úgy is kialakulhat, hogy ha a baktérium törzsek gyakran találkoznak egy adott antibiotikummal, így azok a törzsek fognak kiválasztódni, amik az adott gyógyszerrel szemben védekezni tudnak.
 
Az előbb leírtakból következik, hogy csakis akkor érdemes antibiotikumot szedni, amikor biztosan baktérium okozza a betegséget. Csak a legfontosabbakat említve ilyenek: az agyhártyagyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a középfülgyulladás, a tüdőgyulladás, a vesemedence gyulladás. 
 
A nátha, torokgyulladás, hörghurut nagyrészt vírusok következtében jön létre, ilyenkor antibiotikumot szedni vétek, mert csak a rezisztens törzsek számát szaporítjuk. Hasmenéskor csak a legsúlyosabb esetekben van szükség antibiotikumra, mivel leggyakrabban vírusok okozzák ezt a megbetegedést is.
 
Jól meg kell tehát választani, hogy kinek, milyen betegségre, melyik típusú antibiotikumot rendelik. Az antibiotikumok között vannak, amik csak nagyon kevés fajta baktériumot tudnak elpusztítani és vannak, amik már többféle, rezisztens törzzsel szemben is hatékonyak (széles spektrumú). Vannak bizonyos betegségek amikre „elég”, ha az előbbi szűk spektrumú antibiotikumot adjuk, de a súlyosabb esetekben már széles spektrumú készítményekre van szükség. Szervezetünkben rengeteg „jó baktérium” él, ezek életünk részei, segítői, jelenlétük megakadályozza, hogy patogén, káros baktériumtörzsek tudjanak megtelepedni szervezetünkben. Az antibiotikumok sajnos a hasznos baktériumokat is elpusztítják, ennek lesz a következménye a hasmenés, ami az antibiotikum szedést követően megszűnik. Ennek megelőzésére javasoljuk, hogy az antibiotikum szedést probiotikum adásával egészítsük ki.  
 
 
Rezisztencia
 
A multirezisztens, azaz sokféle antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok világszerte egyre nagyobb egészségügyi problémát jelentenek, mivel a jelenleg általános és bevált kezelési módszerek, egyre kevésbé hatásosak, az új szerek kifejlesztése pedig hosszadalmas és drága folyamat. Emiatt egyre nagyobb a lehetősége, hogy járványok alakulhatnak ki.
A rezisztencia kialakulásának a legfőbb oka az antibiotikumok túlzott és helytelen, nem kellő ideig tartó, ésszerűtlen használata. Egyes vélemények szerint a tenyészállatok antibiotikumokkal való kezelése is hozzájárul az ellenálló baktériumok elterjedéséhez.
 
 
Néhány hasznos tanács:
 
Az első és egyben legfontosabb tanács, hogy megfázás, influenza esetén antibiotikumot csak akkor kell szedni, ha a kezdeti vírus fertőzés felülfertőződött baktériummal. Az antibiotikum csak bakteriális fertőzésre hat, így vírus fertőzés esetén ne próbáljuk kierőszakolni magunknak vagy gyermekünknek, mert ezzel csak ártunk. Tévedés azt hinni, hogy sárgás vagy zöldes váladék esetén mindenképpen antibiotikumra van szükség, hiszen vírus fertőzés során is lehet a váladék sötétebb színű.
 
Ha az orvos antibiotikum szedése mellett dönt, pontosan tartsunk be minden kapott tanácsot a szedést illetően. Ne hagyjuk abba az antibiotikumot néhány nap múlva, ha jobban vagyunk, azt az előírt ideig szedjük. A korábban elhagyott antibiotikum újabb, veszélyes, már antibiotikum rezisztens törzsek kialakulásához vezethet, így később szedve ugyanaz az antibiotikum már hatástalan lesz.
 

Az is fontos, hogy más számára felírt antibiotikumot ne szedjünk, mivel minden kezelés egyénre szabott.