Uncategorized

Pollennaptár

nagy.miklos No Comments

Pollen-étel keresztallergia

nagy.miklos No Comments

A megfázás lefolyása

nagy.miklos No Comments

Összes cikk

nagy.miklos No Comments

 

A táplálás A természet tökéletesen megalkotta

nagy.miklos No Comments

A természet tökéletesen megalkotta

Az anyatej a természet egyik legcsodálatosabb alkotása. Tartalmazza mindazt, amire a kisbabának szüksége van az egészséges növekedéshez, fejlődéshez, és akkor, amikor igényli. Amellett, hogy kifogástalan tápanyagforrás, a szoptatással kialakuló bensőséges kapcsolat a biztonság és szeretet érzését adja a babának, és értékes alapot teremt a lelki kötelék kialakulásához. Csodálatosan jó hatással van a kismamára is. 
 

Teljes értékű és természetes adomány az első naptól

Jól ismert, hogy az anyatej fontos szerepet játszik a kisbaba immunrendszerének erősítésében. Különböző védőanyagokat tartalmaz, köztük ellenanyagokat és prebiotikumokat, amelyek a betegségek elleni védelmet szolgálják. Az anyatej védelmet nyújthat a gyermekkori asztma kialakulása ellen is.

Az anyatejben természetes módon jelenlévő prebiotikumok speciális tápanyagok, amelyek elősegítik az egészséges baktériumok szaporodását az emésztőrendszerben. Amennyiben ezek a hasznos baktériumok megfelelő mennyiségben vannak jelen, segítik a káros baktériumok elleni küzdelmet, ezáltal támogatják a kisbaba természetes védekezését. Hozzájárulnak az egészséges emésztéshez, lazítják a kisbaba székletét, amely így könnyebben távozik.

Az anyatej gazdag többszörösen telítetlen zsírsavakban is. Ezek az úgynevezett omega zsírok bizonyítottan elősegítik az agy, a látás és az idegrendszer fejlődését.

Szoptatáskor szervezetünk tökéletes összhangban van a kisbaba igényeivel. Az anyatej termelődése igazodik a baba étvágyához, miközben komplex összetétele is állandóan változik az idők során a kisbaba tápanyag igényeinek megfelelően. Ez az alkalmazkodás nemcsak egyik hónapról a másikra történik, hanem olyannyira kifinomult, hogy követi az egy napon belül, vagy akár egy szoptatás elejétől a befejezéséig bekövetkező apró változásokat is.


A lelki kötődés

A szoptatásnak nagy jelentősége van az anya-gyermek kapcsolat kialakulásának folyamatában. Azzal, hogy az édesanya a karjában tartja, öleli a kisbabát, miközben szoptatja, a természet e fizikai cselekedettel inspirálja az intim bőrkontaktust, az interaktív kapcsolatot, mint a beszélgetés, szemkontaktus, ringatás. A közelség biztonságot, szeretetet nyújt, és stimulálja a kisbaba érzékeit, az érintés, látás, szaglás, hallás, ízlelés képességét.

Amikor megszületik, a kisbaba szeme először csak a 20-37 cm-re lévő tárgyakra tud fókuszálni. A szoptatás közel hoz egymáshoz Minket és a kisbabát, így a kicsi meg tudja figyelni az arcvonásainkat, kifejezéseinket, megtanul felismerni Minket, valamint kifejlődnek alapvető készségei, amelyek fokozatosan javítják látását, figyelmét, koncentrációját.

 

A mi egészségónket is szolgálja

A szoptatás stimulálja az oxytocin hormon termelődését. Amikor a kisbaba első szoptatáskor elkezdi a szopást, ez nemcsak a tej megindulását, hanem a méh összehúzódását is kiváltja. Az összehúzódások meggátolják a szülés után vérzést és elősegítik a méh eredeti méretének visszaállását. Az oxytocin jó hatással van az érzelmi állapotunkra is. Szerelem hormonnak is nevezik, ellazulást, boldogság érzetet vált ki szoptatás közben, jóleső érzést eredményezve.

A szoptatás másik előnye, hogy természetes és egészséges módon használja fel a terhesség alatt felhalmozódott zsírraktárak egy részét. A fokozatos fogyás mindig biztonságosabb, és a kutatások azt mutatják, hogy a szoptató édesanyák előbb visszanyerik terhesség előtti súlyukat és sikeresebbek annak megtartásában.

A legújabb tanulmányok feltárták, hogy a szoptatás számos hosszú távú előnnyel is jár az édesanyára nézve. Ezek közé tartozik a jobb anyagcsere, az osteoporosis (csontrendszer betegsége) és különböző rákbetegségek kockázatának csökkenése, fiziológiai előnyök, pl., a stressz szint csökkenése a szervezetben.

A táplálás A kezdetek

nagy.miklos No Comments

A kezdetek

A baba táplálására már a terhesség alatt felkészül a szervezet. A magzatvíznek van egy sajátos íze az általad elfogyasztott ételek nyomán, így a kisbaba kap egy kis előzetest az ízekből a későbbiekre.

Amikor megszületik a kicsi, a mellek felkészülnek a tej termelésére. A legjobb mellre tenni a kisbabát, egyből a szülőágyon, de legkésőbb a szülést követő egy órán belül. Az újszülött kisbaba keresi a mellbimbót és készen áll az első szopásra. Az első három napban a kisbaba kolosztrumot kap, amely fehérjében, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag, alacsony zsír-és tejcukor tartalmú, könnyen emészthető előtej. A kolosztrumban az immunológiailag aktív anyagok (pl. baktériumokkal szembeni védekezésben résztvevő anyagok), magasabb mennyiségben vannak jelen, mint az érett női anyatejben.)

Sok kellemetlenséget elkerülhetünk, ha nem várjuk meg szülés után, hogy feszítsen a mellünk, hanem gyakran mellre tesszük a babát.

Szinte úgy érezzük, hogy nincs benne semmi, de ez nem igaz. Ha a kolosztrumot a mellből gyakran kiüríti a baba, akkor elkerülhetjük a 3-4. napon bekövetkező tejbelövellés kellemetlen állapotát.
Azt, amikor beindul a tejtermelődés és feszít, kemény a mellünk és nagyon nehéz rátenni, és szoptatni, mert gyakran igen érzékeny és fájdalmas, amikor bekapja mellbimbónkat a baba.

Az előtejet felváltja az átmeneti tej, kb. a harmadik naptól. Ennek összetétele fokozatosan változik kb. a tizedik napig, amikor érett anyatejjé válik. A színe is átalakulhat, ahogy ezt megfigyelhetjük, az erősebb, sárgásabb árnyalatból világosabb, fehérebb lesz.

A tej termelése a kereslet-kínálat alapján működik. Minél többet szopik a baba, annál több tejet termel a mell. Ilyen egyszerű és eredményes! A kicsi gyakran kér majd enni, minden 2.-4. órában. Ebben az időszakban a babák nem tesznek különbséget nappal és éjszaka között, ez azt jelenti, hogy akkor és ott kell aludnod, amikor és ahol tudsz.

Kezdetben nem lesz kialakult rendszere a szoptatásnak, igény szerint fog történni. Hamarosan tapasztaljuk, hogy amikor éhes a kicsi, te vagy az első, aki tudni fogod. Mindaz, amire egyelőre szüksége van, az az anyatej, és mivel a gyomra pici, csak kis mennyiséget tud egyszerre elfogyasztani.

Még egy dolog, ami különös, de igaz: a baba sírása elindíthatja az anyatej szivárgását. Nem kell megrémülni, csak vásárolni kell néhány melltartó betétet, amely megkímél minket a kellemetlen pillanatoktól.

A táplálás 7-12 Milyen a kiegyensúlyozott étrend

nagy.miklos No Comments

Milyen a kiegyensúlyozott étrend?

A kiegyensúlyozottság abban nyilvánul meg, hogy bizonyos ételekből nagyobb mennyiséget fogyasztunk, néhány ételt gyakrabban eszünk, és változatosságra törekszünk. Alakítsuk ki a helyes egyensúlyt a négy alapvető ételcsoportból:

Keményítő tartalmú ételek – kenyér, rizs, egyéb gabonafélék, burgonyafélék

Minden étkezés tartalmazzon legalább egy ételfélét ebből a csoportból (tízóraira, uzsonnára is kiválóak). Ne adjunk tésztaféléket.

Mint tudjuk, a gyermekeknek kicsi gyomruk van, ezért kerüljük a túl sok rostot tartalmazó ételeket, mint pl. teljes őrlésű lisztből készült tészták, vagy pékáruk, barna rizs (használjunk fehér rizsfajtákat).

Hús
Mindennap szerepeljen az étrendben legalább 1-2 adag étel, ebből a csoportból. Válasszunk sovány húst, és az ételkészítési módok közül is a főzést és a párolást részesítsük előnyben, a bő zsiradékban történő sütés helyett.

Hal
Heti 1-2 alkalommal szerepeljen az étrendben. A hideg-tengeri halak zsírsav összetétele kedvezőbb, mint az édesvízieké (pl. magasabb az omega-3-as zsírsavtartalma).

Tojás
A tojás csak heti 1 alkalommal szerepeljen az étrendben. A tojás sárgáját 9-10 hónapos korban már be lehet vezetni, de a tojás fehérjéjét csak 1 éves kor után kaphatja a kicsi. A tojást mindig alaposan megfőzve vagy megsütve szabad az ételhez adni, nyers formában nem kaphatja a csecsemő! Figyelem, a majonéz is kerülendő!

Tej és tejtermékek

Naponta 2-3 adag ebből a csoportból.

Vegyünk közepes zsírtartalmú tejtermékeket, mivel gyermeknek kalóriára van szüksége. Egy éves kor után is adjunk naponta minimum 0,5 liter anyatejet, tápszert.

Gyümölcsök és zöldségek

Megfelelő adagot jelent kezdetben fél körte vagy alma, egy kisebb banán, 40 gramm sárgarépa, brokkoli, édeskukorica, zöldbab, borsó, paradicsom.

Cukros ételek gyakori fogyasztása fogszuvasodást okozhat. Mellőzzük a magas zsír-, és sótartalmú, fűszeres snackeket. Ezeket kivételes alkalmakra tartogatjuk. Lehetőleg ne engedjük, hogy a gyermek hasa itallal teljen meg: az innivalót az étkezés végére hagyjuk, és kerüljük legalább egy órával előtte.

A táplálás 7-12 Ételallergia és érzékenység

nagy.miklos No Comments

Ételallergia és érzékenység

Problémás ételek

Amikor új ételeket vezetünk be a kisbaba étrendjébe az egyik leggyakoribb aggodalom, hogy rossz reakciót vált ki. Bár az ételekkel szembeni allergia és érzékenység ritkán fordul elő, fontos, hogy tudatában legyünk ezek jeleinek, és megtegyünk bizonyos lépéseket, hogy azonosítani tudjuk az esetleges problémákat.

Ételallergia vagy érzékenység?

Könnyen összekeverhetjük a reakció két típusát, pedig a tünetek között egyértelmű különbségek vannak.

Az ételallergia egy védekező immunreakció valamely ételre, amely rendes körülmények között ártalmatlan a nem allergiás személyre. Általában azonnali reakciót eredményez, percekkel, ill. másodpercekkel a problémát okozó étel elfogyasztása után. A tünetek súlyosak, még életveszélyesek is lehetnek. A tünetek közé tartozik a viszketés, tüsszentés, megduzzadt nyelv és ajkak, köhögés, nehézlégzés.

Ételérzékenységről (intoleranciáról) van szó, amikor egy étel elfogyasztása után kellemetlen tünetek jelentkeznek. Az immunrendszer ebben nem játszik szerepet, és a reakciók nem olyan gyorsak, néhány órával, esetleg napokkal azután történnek, hogy az ételt elfogyasztottuk. A tünetek általában a gyomorhoz és a bélrendszerhez kötődnek, mivel az érzékenység elsősorban az emésztőrendszert érinti. Hasfájás, puffadtság, hasmenés, hányás, ezek mind gyakori tünetek.

Természetesen, bármely ételreakciós tünet lehet egy betegség vagy valamilyen más állapot jele.

 

Örökké tart-e az allergia és az érzékenység?

Szerencsére sok gyerek kinövi az allergiáját ill. érzékenységét, de ennek valószínűsége függ a szóban forgó ételtől is. Például, a gyerekek nagy része kinövi a tehéntejre való allergiát, de a diófélékre allergiás gyerekek közül sokan egész életükön át allergiásak maradnak.

 

Csak fokozatosan

Érdemes betartani azt a szabályt, hogy amikor egy új ízt vezetünk be kisbabánk étrendjébe, 4 napot érdemes várni, mielőtt egy újabb ételt adnánk. Így meg tudjuk figyelni, hogy az adott étel okoz-e reakciót, vagy csak egyelőre nem szimpatikus.

Egy másik tipp, hogy az új ételeket hétköznap délelőtt vezessük be. Ez elég nevetségesnek hangzik, de ha segítségre van szükségünk, az leginkább ekkor érhető el.

 

Kerülendő ételek az első időszakban

Néhány ételre jobban jellemző, hogy allergiát kelt, mint másokra. Ez okból érdemes várni, amíg a gyermek egy kicsit nagyobb lesz, hat hónapos korig mindenképpen, de sokszor még tovább. Legyünk különösen óvatosak, amikor bevezetjük ezeket az ételeket a gyermek étrendjébe, és figyeljünk nagyon az egészségi, magatartási változásokra. A nagyobb valószínűséggel allergiát okozó ételek közé tartoznak a következők:

  • Mogyoró és diófélék
  • Tojás és tojástermékek
  • Tej és tejtermékek
  • Szója és szójatermékek
  • Glutén tartalmú gabonafélék (pl. búza, árpa)

A szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy mi a biztonságos életkor néhány allergén hatású étel esetében, de a mogyorófélék, és a mogyorótartalmú ételekre vonatkozóan azt javasolják, hogy azok a kisgyerekek, akiknek családjában előfordult allergia, ne kapjanak ilyeneket legalább 3 éves korukig.
Más ételekkel kapcsolatban van néhány egyértelmű előírás. A tehéntej nem használható főitalként a kisgyermek 12 hónapos koráig.

A méz szintén nem ajánlott 12 hónapos korig, mert botulizmust, egyfajta élelmiszermérgezést okozhat.

A hozzáadott só, cukor, és mesterséges édesítőszerek szintén nem helyénvalók 1 éves kor alatt. Ugyanígy az alacsony zsírtartalmú ételek sem, mindig a magasabb zsírtartalmú változatot válasszuk, amely tartalmazza a kisbaba egészséges fejlődéséhez szükséges energiát és tápanyagokat.

A táplálás 7-12 A kisbaba vasszükséglete

nagy.miklos No Comments

A kisbaba vasszükséglete

A kisbaba természetes vaskészlete 6 hónapos korig elegendő. Ezután az anyatejes táplálás önmagában már nem elég ahhoz, hogy fedezze a baba összes tápanyagszükségletét. Gondoskodnunk kell arról, hogy elegendő vasat és tápanyagokat kapjon más ételekből, az elválasztási időszakban. A vas nélkülözhetetlen a babák számára a hemoglobin termeléséhez (vörösvértestek alkotórésze, amely az oxigént szállítja). 

A túl alacsony vasszint vérszegénységet idézhet elő, ami fáradtságot, energiahiányt okozhat. Ezért fontos a hozzátáplálás megkezdése az anyatejjel táplált csecsemő esetén (fehér húsok). Ha nincs elegendő anyatej, a követő tápszerek is kitűnő vasforrást jelentenek, hozzájárulnak e fontos ásványi anyag napi szükségletének biztosításához. A tápszerek mellett a tejpépek is kitűnő vasforrások. 

A többszörösen telítetlen zsírsavak (LCP-k) speciális zsírsavak, az anyatej természetes összetevői, szintén létfontosságúak a kisbaba agyának, látásának, idegrendszerének fejlődéséhez. A kutatások azt mutatják, hogy az agy folyamatos éréséhez legalább 2 éves korig szükség van e zsírsavakra. 6 hónapos korban a kisbaba szervezete elég LCP-t termel, valamint hozzájut ehhez az elválasztási ételekből ill. az anyatejből.

A táplálás 13 Mire van szüksége

nagy.miklos No Comments

Mire van szüksége kisgyermeknek?

A kisgyermekek tápanyagigénye hasonló a felnőttekéhez. Ugyanakkor kis gyomruk van, ami nem teszi lehetővé, hogy nagy mennyiséget fogyasszanak egyszerre. Törekedjünk többszöri, kis mennyiségű étkezésekre, számára megfelelő falatokkal, mint pl. ízletes szendvicsek, gyümölcsös péksütemény, gyümölcsök, zöldségek, vagy étkezések között nem édesített müzli, hogy kielégítsük a gyermekünk tápanyagszükségletét.

Gyermekünknek magas vastartalmú ételekre lesz szüksége, a kiegyensúlyozott növekedéshez, fejlődéshez (pl. sovány hús, olajos hal, vitaminokkal dúsított müzli). A kutatások azt állapították meg, hogy a vashiányos vérszegénységség (amely összefüggésben áll olyan tünetekkel, mint a gyakori fertőzés, fejlődésben való lemaradás) előfordulása olyan gyakori, hogy a két éves gyermekek közül minden negyediket érint. A magas vastartalmú ételekkel egyidejűleg ajánlott a magas C-vitamin tartalmú ételek és italok fogyasztása, mint pl. gyümölcsök és zöldségek, mert ezek segítik a vas felszívódását.

A kalciumban gazdag ételek, mint pl. teljes zsírtartalmú joghurt, sajt, barna kenyér, fontosak az egészséges csontok és fogak számára. Vigyük játszani a gyermeket a friss levegőre, a természetes napfény serkenti a D vitamin képződését, amely úgyszintén megtalálható a tejtermékekben valamint tápszerekben, és fontosak az egészséges csontozat szempontjából.

A gyermek növekedési üteme, a fizikai tevékenység mértéke változó étvágyat fog eredményezni. Az étel mennyisége igazodjon a gyermek étvágyához, sose erőltessük, hogy többet egyen. Mindaddig, amíg megfelelően gyarapszik a súlya, eleget eszik. Ha nyugtalankodunk a gyermek étvágya miatt, beszélj erről a védőnővel vagy az orvossal.