Ételallergia és érzékenység

Problémás ételek

Amikor új ételeket vezetünk be a kisbaba étrendjébe az egyik leggyakoribb aggodalom, hogy rossz reakciót vált ki. Bár az ételekkel szembeni allergia és érzékenység ritkán fordul elő, fontos, hogy tudatában legyünk ezek jeleinek, és megtegyünk bizonyos lépéseket, hogy azonosítani tudjuk az esetleges problémákat.

Ételallergia vagy érzékenység?

Könnyen összekeverhetjük a reakció két típusát, pedig a tünetek között egyértelmű különbségek vannak.

Az ételallergia egy védekező immunreakció valamely ételre, amely rendes körülmények között ártalmatlan a nem allergiás személyre. Általában azonnali reakciót eredményez, percekkel, ill. másodpercekkel a problémát okozó étel elfogyasztása után. A tünetek súlyosak, még életveszélyesek is lehetnek. A tünetek közé tartozik a viszketés, tüsszentés, megduzzadt nyelv és ajkak, köhögés, nehézlégzés.

Ételérzékenységről (intoleranciáról) van szó, amikor egy étel elfogyasztása után kellemetlen tünetek jelentkeznek. Az immunrendszer ebben nem játszik szerepet, és a reakciók nem olyan gyorsak, néhány órával, esetleg napokkal azután történnek, hogy az ételt elfogyasztottuk. A tünetek általában a gyomorhoz és a bélrendszerhez kötődnek, mivel az érzékenység elsősorban az emésztőrendszert érinti. Hasfájás, puffadtság, hasmenés, hányás, ezek mind gyakori tünetek.

Természetesen, bármely ételreakciós tünet lehet egy betegség vagy valamilyen más állapot jele.

 

Örökké tart-e az allergia és az érzékenység?

Szerencsére sok gyerek kinövi az allergiáját ill. érzékenységét, de ennek valószínűsége függ a szóban forgó ételtől is. Például, a gyerekek nagy része kinövi a tehéntejre való allergiát, de a diófélékre allergiás gyerekek közül sokan egész életükön át allergiásak maradnak.

 

Csak fokozatosan

Érdemes betartani azt a szabályt, hogy amikor egy új ízt vezetünk be kisbabánk étrendjébe, 4 napot érdemes várni, mielőtt egy újabb ételt adnánk. Így meg tudjuk figyelni, hogy az adott étel okoz-e reakciót, vagy csak egyelőre nem szimpatikus.

Egy másik tipp, hogy az új ételeket hétköznap délelőtt vezessük be. Ez elég nevetségesnek hangzik, de ha segítségre van szükségünk, az leginkább ekkor érhető el.

 

Kerülendő ételek az első időszakban

Néhány ételre jobban jellemző, hogy allergiát kelt, mint másokra. Ez okból érdemes várni, amíg a gyermek egy kicsit nagyobb lesz, hat hónapos korig mindenképpen, de sokszor még tovább. Legyünk különösen óvatosak, amikor bevezetjük ezeket az ételeket a gyermek étrendjébe, és figyeljünk nagyon az egészségi, magatartási változásokra. A nagyobb valószínűséggel allergiát okozó ételek közé tartoznak a következők:

  • Mogyoró és diófélék
  • Tojás és tojástermékek
  • Tej és tejtermékek
  • Szója és szójatermékek
  • Glutén tartalmú gabonafélék (pl. búza, árpa)

A szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy mi a biztonságos életkor néhány allergén hatású étel esetében, de a mogyorófélék, és a mogyorótartalmú ételekre vonatkozóan azt javasolják, hogy azok a kisgyerekek, akiknek családjában előfordult allergia, ne kapjanak ilyeneket legalább 3 éves korukig.
Más ételekkel kapcsolatban van néhány egyértelmű előírás. A tehéntej nem használható főitalként a kisgyermek 12 hónapos koráig.

A méz szintén nem ajánlott 12 hónapos korig, mert botulizmust, egyfajta élelmiszermérgezést okozhat.

A hozzáadott só, cukor, és mesterséges édesítőszerek szintén nem helyénvalók 1 éves kor alatt. Ugyanígy az alacsony zsírtartalmú ételek sem, mindig a magasabb zsírtartalmú változatot válasszuk, amely tartalmazza a kisbaba egészséges fejlődéséhez szükséges energiát és tápanyagokat.