A nátha kezelése, mikor forduljunk orvoshoz?
Az enyhe ősz és tél ellenére, még kevés gyermek jelentkezett az orvosi rendelőkben felső légúti hurut, nátha miatt. A hőmérséklet csökkenésével a megbetegedések száma jelentősen emelkedni fog. Hogyan készüljünk fel a megbetegedés kezelésére, milyen lehetőségeink vannak megelőzésükre.
A kisgyermekkor leggyakoribb megbetegedései a felsőlégúti hurutok. A meghűlést, a megfázást, a náthát – a közhiedelemmel szemben nem a hideg levegő, hanem – a köhögéskor, tüsszentéskor cseppecskék formájában a levegőbe kerülő, felső légutakon keresztül terjedő vírusok okozzák (több mint 200 féle ismert), amelyek a legyengült immunrendszerű gyermek orrában, illetve az orr-garat nyálkahártyán megtelepednek és a nedves, meleg környezetben a gazdasejtekbe beépülve gyorsan szaporodnak.
Tünetei: a tüsszentés, az orrfolyás, az orrdugulás, a torokfájás, a rekedtség, a hőemelkedés, a láz, a rossz közérzet, étvágytalanság. Kisgyermekeknél hányás és nyálkás széklet is előfordulhat, amit a garaton lecsorgó váladék bélrendszerre gyakorolt hatása okoz.
A fertőzés gyorsan terjed, mivel a vírust hordozó személy már a lappangási idő alatt is fertőz, amikor még tüneteket nem produkál.
Az orrnyálkahártya faladata az alsó légutak felé tartó szennyeződések, kórokozók visszatartása, duzzanatának következménye az orrváladékozás, orrdugulás. Ha vízszerű váladék csöpög az orrból, ez azt jelenti, hogy az orrnyálkahártyára került kórokozóknak sikerült megtelepedniük. Fokozott váladéktermelésnél az orrnyálkahártya megduzzad, a fülkürt elzáródása miatt nem szellőzik a dobüreg és a melléküregek is elzáródhatnak. A bennük pangó váladék könnyen befertőződik, szövődményként bakteriális felülfertőződés alakulhat ki. Mivel az orr, orrmelléküregek, garat, gége, légcső, hörgők között semmilyen sorompó nem állja útját, a fertőzés az orrból könnyen átterjedhet a többi anatómiai helyre. Gyakori szövődmény a középfülgyulladás, orrmandulagyulladás, a náthás gyermek pár nap múlva köhögni kezd (jellegzetes az éjszakai és az ébredés utáni köhögés), később hörghurut, esetleg tüdőgyulladás alakulhat ki. Az orrmandula a gyakori hurutok miatt megnagyobbodik, orrlégzési nehezítettséget (éjszakai horkolás, orrlégzés gátolt, nyitott száj), fülpanaszokat, rejtett, tünetszegény halláscsökkenést (serosus otitis media) okozhat. A nagy mennyiségű lenyelt váladék hányást, esetleg hasmenést is okozhat.
A nátha nem betegség, hanem egy tünetcsoport. A nátha-vírusok elleni védekezést az immunrendszer végzi, amely legyőzi a korábbról már megismert kórokozót. Az egyszer már elkapott vírusra az immunrendszer emlékezik és a legközelebbi ilyen fertőzésnél már ellenállóbb lesz vele szemben. Az immunrendszer védekezőképessége fokozatosan fejlődik ki. 7-8 éves korra már javul a szervezet védekező képessége, de a nagyszámú náthát okozó vírus miatt csak serdülő illetve felnőttkorra válik jobban érezhetővé ez a hatás. Szövődménymentes vírusfertőzésnél nincs szükség antibiotikumra! Az antibiotikum nem hat a vírusokra, a feleslegesen adott gyógyszer a szervezetre káros!
Gyermekeink védekezőképességét ősztől tavaszig nagyon igénybe veszi az évszakváltással együtt járó lehűlés, a napfényhiány és a kevesebb vitamint tartalmazó táplálék miatt sokkal fogékonyabbak a betegségre. A tünetek különösen a csecsemőket és kisgyermekeket viselik meg a legjobban. Az évi 6-8 nátha átlagosnak tekinthető kisgyermekkorban. A nátha ritkán múlik el néhány nap alatt, a gyulladt nyálkahártya további vírusos vagy bakteriális felülfertőződések táptalajává válhat, szövődmények útján sorozatos betegségek forrása lehet. Krónikus gyulladást is okozhat, ami hetekkel a nátha elmúltával kezdődhet, nem egyértelmű jeleket mutatva (halláscsökkenés), gyakran fájdalommentesen.
A nátha kezelésének lényege: a fellépő kellemetlen tünetek csökkentése és a szövődmények kialakulásának megelőzése.
Megelőzés:
Legkorábban az édesanyák alapozhatják meg gyermekük egészséges fejlődését a terhesség alatti egészséges életmóddal, majd az anyatejes táplálással. Nagyon lényeges, hogy a szoptatás során védekező anyagok jutnak a csecsemő szervezetébe.
Közösségbe járó gyermeknek adhatunk immunerősítő szereket is (Echinacea, Béres-csepp, Broncho-Waxom, Ribomunil, IRS-19), de a legfontosabb, hogy a gyermek minél több időt töltsön a friss levegőn.
A nátha legjobb ellenszere a megfázás megelőzése, ezért ha tehetjük, kerüljük gyermekünkkel azokat a helyeket, ahol a téli időszakban, zárt térben, sok ember fordul meg. (bevásárlóközpontok, áruházak, postahivatalok, gyógyszertárak stb.)
Szoktassuk rá gyermekünket a gyakori kézmosásra, különösen orrfújás után és magunk is gyakran mossunk kezet.
Adjunk C-vitamint gyermekünknek, az ősztől-tavaszig terjedő időszakban, a táplálkozásban bekövetkező vitaminhiány pótlására, a szervezet számára szükséges C-vitamin szint biztosítására, amennyiben ez valamilyen betegség miatt nem ellenjavallt.
A gyerekek kb. 5-6 éves korukig biztosan nem fújják ki kellően az orrukat! Tanítsuk meg a helyes orrfújás technikájára gyermekünket. Ez kissé előrehajtott fejjel, felváltva, először az egyik, majd a másik orrjárat kifújásával történik, miközben az éppen nem fújt orrjáratot befogjuk (szájon át nagy légvétel, száj becsukása és az egyik oldali orrfelet befogva hirtelen kifújjuk az orrot). Ha mindkét orrjáratot befogva fújjuk az orrunkat, a keletkező nyomás nem kifelé, hanem befelé, a melléküregek felé nyomja a váladékot és ez szövődményhez (arc-, vagy homloküreg-gyulladáshoz) vezethet, ezért ügyeljünk arra, nehogy összepréseljük gyermekünk mindkét orrát. (Játékos oktatása: csukott szájjal tollpihét vagy vattát fújatni vele az asztalon.)
Otthoni kezelés:
Náthás gyermekünket ne engedjük közösségbe (bölcsőde, óvoda, iskola), tartsuk otthon. A betegen közösségbe vitt gyermekektől származó kórokozók a többieket is megfertőzhetik.
Tartsuk ágyban náthás gyermekünket, mert az ágynyugalom segíti a szervezet immunrendszerét, vagy keressünk számára olyan elfoglaltságot, amely helyhez köti. Nagyobbak számára ilyen az olvasás, a mesehallgatás, a rajzolás, a társasjátékozás, építőkockázás.
Emeljük meg náthás csecsemőnk kiságya fejrészét a – szopási és légzési nehézséget előidéző, a nyálkahártya duzzanat és váladékpangás okozta – váladékcsorgás megkönnyítésére, elősegítésére. Ilyenkor az orrban levő váladék inkább a gyermek gyomra irányában csorog le.
Gyakran szellőztessünk rövid ideig a helyiségben, ahol beteg gyermekünk tartózkodik, hogy megelőzzük a kórokozók felszaporodását a légtérben.
Itassunk sok, meleg folyadékot gyermekünkkel, mert ez enyhíti az orrdugulást, megelőzi a kiszáradást és megnyugtatja a gyulladt orrnyálkahártyát. A bőséges folyadékfogyasztás hígabb, könnyebben felköhöghető váladéktermelést tesz lehetővé. Az 1 évnél idősebb gyermekek esetén e célra a mézes-citromos tea ajánlott. A hársfa- és bodzavirágtea csökkenti a köhögési ingert és a gyulladást, a kakukkfűtea pedig jó köptető.
Használjunk infralámpát (esetleg Bioptron lámpát) az orrüregek és orrmelléküregek felmelegítésére, – a mélyrehatoló infrasugarak révén – a lerakódott váladék felszakítására, a tünetek enyhítésére. Az infralámpa fényét az érintett melléküreg feletti arc területére kb. 20 cm-ről, mintegy 5-10 percig irányítsuk, napi legalább három alkalommal. Alkalmazásához használjunk napszemüveget. A száraz meleg jobb – tehát az infralámpa – mint a nedves meleg (kamillás gőzölés), de ez lázas betegnél nem alkalmazható.
Párásítsunk a lakásban fűtőtestre helyezett nagy felületű párologtató edénnyel (melegpára), vagy vizes törülköző (hidegpára), vagy párásító készülék használatával. A száraz (40% alatti relatív nedvességtartalmú) levegő rossz komfortérzetet, a légutak nyálkahártyájának irritációját, torokkaparást, szájszárazságot, száraz köhögést, szemszárazságot, a szemek égő érzését okozza, a vírusos és bakteriális fertőzések kockázatát növeli. A magas páratartalmú levegő megakadályozza a légutak nyálkahártyájának kiszáradását és enyhíti a köhögést. Kerüljük a túl magas (70% feletti) relatív nedvességtartalmú levegő kialakulását, mert ez a lakás hidegpontjain már penészképződéshez vezet és torzítja a hőérzetet, azáltal, hogy módosítja az izzadásnak, a test alapvető hűtőfolyamatának hatékonyságát. Tegyünk a párologtatóba néhány csepp fertőtlenítő, légzésjavító hatású illóolajat. De a levegő hőmérséklete 21 °C-nál ne legyen melegebb és célszerű, ha a levegő relatív páratartalma 50-70% közötti tartományban van.
Ügyeljünk arra, hogy gyermekünk kapjon az orrán levegőt. A csecsemő csak az orrán képes levegőt venni, ezért orrszívó porszívóval gyakran és alaposan távolítsuk el az orrváladékot, hogy elkerüljük annak pangását az orrban. Az orrszívás előtt – különösen a sűrű gennyes váladékhoz – használjunk fiziológiás sóoldatot vagy tengervíz tartalmú orrsprayt (Sterimare, Fluimare, Physiomer). 2-3 perc várakozás után a gyermekeknél ülő testhelyzetben végezzük az orrszívást, mert ez hatékonyabb azáltal, hogy nem csorog hátra váladék. 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők esetén nem kell a másik, az éppen nem szívott orrlyukat befogni, de az ennél idősebbeknél célszerű, mert az orrszívás így hatékonyabb (javíthat a hatékonyságon, ha a gyermek „K” betűs szavakat mond pl. kakukk, kávé-kakaó ilyenkor a lágyszájpad lezárása miatt erősebb szívóhatást fejt ki a készülék). A porszívós orrszívó ( csecsemőkorban a porszívó teljesítményét vegyük a legalacsonyabb fokozatra, hogyha nem szabályozós a készülékünk, akkor nyissuk ki a fals levegő szívó nyílást) használatával csak néhány másodpercig (5-10 s) végezzük az orrszívást, majd rövid szüneteket tartva folytatható. Az orrszívás gyakoriságára vonatkozóan nincs szabály, gondoljunk csak arra, hogy mi hányszor fújunk orrot egy nátha alkalmával! Nem kell félni az orrszívók használatától, mert a váladékleszívás nem roncsolja a nyálkahártyát, ezért naponta igény szerinti számban alkalmazhatók. Súlyos szövődmények előzhetők meg használatukkal. Csecsemők esetén mossuk le, vagy nedves puha ruhával töröljük le orrukról a rászáradt váladékot és az orrnyílás környékét kenjük be kenőccsel (Neogranormon, Bepanthen Sudocrem), a bőr kimaródásának elkerülésére.
A váladék eltávolítása után a nyálkahártya duzzanat megszüntetésére használjunk orrsprayt (Nasivin, Novorin, Nasic). A nyálkahártya duzzanat csökkentésével a fülkürt és az orrmelléküregek magnyílnak, belőlük a pangó váladék kiürülhet. Az orrsprayt 7-10 napig használhatjuk, utána szünetet kell tartanunk, mert nyálkahártya sorvadás alakulhat ki. Léteznek kombinált orrprayk is, amik a váladék oldását is elősegítik (Nasopax). Ezek tartósabban – 3 év felett – 28 napig is használhatók. Az orrcsepp kevésbé hatásos, a becseppentett folyadék nem terül szét a nyálkahártyán, egyenetlenül és csak a becseppentés helyén fejti ki kedvező hatását.
Sűrű gennyes orrváladékozás, orrmelléküreg gyulladás esetén lehetőség van felszúrás nélküli kezelésre is, a természetes nyílásokon keresztül, az ún. Proetz-féle eljárással. Ennek során fekvő helyzetben, folyamatos szívás mellett élettani sóoldattal átmossák az orrjáratokat és az orrmelléküregeket. A sűrű váladékot felhígítják, eltávolítják, mely s későbbi orrtisztítást megkönnyíti, a gyógyulást felgyorsítja.
Ultrahangos vagy kompresszoros gyógyszerporlasztót (aeroszol) nagyon finomszemcsés sós pára előállítására, amelynek porlasztott cseppjei mélyen a légutakba jutnak, egészen a legapróbb hörgőkig és elősegítik a felgyülemlett gyulladásos vagy allergiás eredetű váladék feloldását, felköhögését, eltávolítását az orrból, a torokból, a légcsőből és a hörgőkből.
Ha tehetjük, látogassunk náthás-köhögős panaszokkal küszködő gyermekünkkel természetes sóbarlangot, mesterséges sókamrát, vagy sópárás levegőjű tengerpartot, mert a légutak belsejének hámrétege regenerálódik és aktivizálódik a sós-nedves környezetben.
Mérjük gyakran gyermekünk testhőmérsékletét, mert a nátha gyakran hőemelkedést, lázat okoz, amelyet 38 Celsius fok felett gyógyszeresen és fizikálisan is csillapítani kell. A lázat 38 C fok alatt nem tartjuk csillapítandónak, ugyanis a láz is fontos része a szervezet saját védekező reakciójának.
Csökkentsük a felső légúti betegségek elkapásának esélyét, a szövődmények kialakulását, enyhítsük a betegségek lefolyását, gyorsítsuk a gyógyulást a Lactobacillus GG (LGG) nevű jótékony bacillust, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó készítmények szedésével. (Immuno Kid, Pro Kid, LactoProtect) Az LGG ugyanis fokozza az immunrendszer által – a betegséget okozó vírusok és baktériumok elpusztítására – előállított antitestek termelődését, fogyasztja a táplálékot a kórokozók elől és akadályozza a betegséget okozó baktériumok megtelepedését a test bizonyos részein, ezért ezek hamarabb kiürülnek a szervezetből, kevésbé tudnak a szervezetben elszaporodni.
Torokkaparásra, torokfájásra használjunk szopogató tablettát (Strepfen, Strepsils, Septofort, Dorithricin).
A száraz köhögésnél köhögéscsillapító szirupot, nedves, hurutos köhögésre köptetőt adjunk gyermekünknek azért, hogy a tüdőt megszabadítsuk a lerakódott váladéktól. A köhögés a szervezet természetes védekező mechanizmusa, ami akkor kezdődik, ha porszemek, füst, vagy más apró idegen testek érintkeznek a hörgők felületével. A hörgőcskék a belélegzett részecskéket megpróbálják visszatolni a torokba, ha ez nem sikerül, akkor beindul a köhögési reflex. Ha a nyálkahártyán vírusok vagy baktériumok maradnak és elszaporodnak, akkor a légutak könnyen begyulladnak, felerősödik a sűrű torokváladék képződés, s ez a hörgőcskék természetes tisztítófolyamatát blokkolja. A légutakban összegyűlt váladék okozza a köhögést.
Kenjük be éjszakára gyermekünk mellkasát illóolajokat tartalmazó kenőccsel (Baby Luuf, Luuf), balzsammal.
Használjunk hurutos állapotban lévő kisgyermekünk fülmelegítésére gyógysapkát (Somi féle sapka) vagy sütőben melegítsünk zokniba tett sót. Ez kellemes meleg érzést kelt gyermekünk nyakán, fülein, és a fülre helyezett meleg révén javítja a középfül szellőzését, s egyben mérsékli a nyaki nyirokcsomók duzzanatát.
Orvosi kezelés
Ha a híg, víztiszta orrváladék átmegy sűrű, sárgás-zöldes színű gennyes orrfolyásba, gyermekünk belázasodik, fülfájás vagy torokgyulladás jelentkezik, ez a bakteriális felülfertőződést megtörténtét jelzi, amihez gyakran társul kezdetben a száraz, majd később a hurutos köhögés, ebben az esetben feltétlenül forduljunk a házi gyermekorvoshoz, mert ez már másfajta kezelést igényel.
Amennyiben az orvos antibiotikumot írt fel, azt az előírt mennyiségben és ideig kel szedni, különben többet ártunk vele, mint használunk.
A nátha szövődményei:
A szövődmények közül egyidejűleg több is felléphet és az alábbi sorrend a lehetséges időbeli kiterjedést mutatja.
Gennyes orrfolyás: ha az orrváladék bakteriálisan felülfertőződik és sűrű sárgás-zöldes váladék folyik az orrból.
Arcüreggyulladás: alakul ki, ha a gennyes orrfolyás időben elhúzódik és megfertőzi az orr melletti üregeket.
Fülkürthurut: kialakulása a már fertőzött arcüreg és további gennyes váladékpangás tovaterjedése esetén várható.
Savós középfülhurut: az elzáródott fülkürt gyulladásokat indít el a középfülben, ez a legtöbb gyermekkori nátha velejárója.
Orrmandula gyulladás: ha az orrból a légutak és fülek felé igyekvő fertőzés túltelíti az orrmandulát és az megduzzad.
Gége- és légcsőhurut: jön létre, ha a gyulladt orrnyálkahártya és pangó orrváladék miatt szájon át történő légzés alakul ki. A mellkas középvonalában kellemetlen égő fájdalommal, száraz, kínzó köhögéssel jár.
Hörghurut: alakul ki, ha a tovaterjedő fertőzés eléri a hörgőket. Produktív, köpetürítéssel járó köhögés kíséri.
