Csalánkiütés (urtica)
A csalánkiütés a bőrön és a nyálkahártyán kialakuló, 1-2 cm átmérőjű rózsaszínű-vöröses, viszkető elváltozás. A csalánkiütésnél a kis erek falának fokozott áteresztőképessége miatt vizenyő képződik (folyadék kiáramlás történik a szövetek közé). Sajnos a vizenyő képződés érintheti a légutak nyálkahártyáját is, ilyenkor a csalánkiütés fulladásveszéllyel járhat. Ha a vizenyő a laza kötőszövetekre terjed ki (gége, garat, szájnyálkahártya) angioneurotikus oedemaról beszélünk, ami életveszélyes állapotot jelent, anaphylaxias sokkba torkollhat! A csalánkiütéseket a fennálló időtartam szerint szoktuk csoportosítani, megkülönböztetünk heveny és idült csalánkiütéseket.
A heveny csalánkiütésekre jellemző, hogy általában 24 órán belül, spontán elmúlnak. Nagyon gyakoriak, okozhatják rovarcsípések, légúti allergének, ételek, gyógyszerek.
Ha a csalánkiütés több mint hathetes időtartamot tekintve visszatérő vagy állandóan fennálló jellegű, akkor beszélünk idült csalánkiütésről. A visszatérő vagy idült csalánkiütések részletes kivizsgálást igényelnek. Oka lehet étel- vagy gyógyszerallergia, fertőzés, esetleg autoimmun betegség is.
A csalánkiütések kezelése az okok feltárása esetén és azoktól függően más és más. A heveny csalánkiütés nem igényel különösebb kezelést. Elsődleges a kiváltó ok elkerülése, a kis kiterjedésű csalánkiütések gyakran spontán szűnnek, kalcium, vény nélkül kapható antihisztamin tartalmú kenőcs és/vagy tabletta alkalmazása mellett enyhül a viszketés. Súlyos esetben, ha az egész testre kiterjed, vagy egyéb panaszok csatlakoznak hozzá (pl. nehézlégzés, sípoló légzés) feltétlenül orvosi ellátást igényel. Fontos, hogy ajak, vagy egyéb nyálkahártya duzzanat esetén azonnal forduljunk orvoshoz, mert ez az anaphylaxias sokk előjele lehet! Ilyenkor antihisztamin készítmény mellett azonnal szteroid tartalmú gyógyszert is kap a beteg, ritkábban még egyéb létfontosságú beavatkozásra is szükség lehet a betegnél!
Krónikus csalánkiütés esetén lehetőség szerint még inkább az oki kezelésre törekszünk.