Egészséges fejlődés

Mire van szüksége a kisgyermeknek?

nagy.miklos No Comments

 

Mire van szüksége a kisgyermeknek?

A kisgyermekek tápanyagigénye hasonló a felnőttekéhez. Ugyanakkor kis gyomruk van, ami nem teszi lehetővé, hogy nagy mennyiséget fogyasszanak egyszerre. Törekedjünk többszöri, kis mennyiségű étkezésekre, számára megfelelő falatokkal, mint pl. ízletes szendvicsek, gyümölcsös péksütemény, gyümölcsök, zöldségek, vagy étkezések között nem édesített müzli, hogy kielégítsük a gyermekünk tápanyagszükségletét.
Gyermekünknek magas vastartalmú ételekre lesz szüksége, a kiegyensúlyozott növekedéshez, fejlődéshez (pl. sovány hús, olajos hal, vitaminokkal dúsított müzli). A kutatások azt állapították meg, hogy a vashiányos vérszegénységség (amely összefüggésben áll olyan tünetekkel, mint a gyakori fertőzés, fejlődésben való lemaradás) előfordulása olyan gyakori, hogy a két éves gyermekek közül minden negyediket érinti. A magas vastartalmú ételekkel egyidejűleg ajánlott a magas C-vitamin tartalmú ételek és italok fogyasztása, mint pl. gyümölcsök és zöldségek, mert ezek segítik a vas felszívódását.
A kalciumban gazdag ételek, mint pl. teljes zsírtartalmú joghurt, sajt, barna kenyér, fontosak az egészséges csontok és fogak számára. Vigyük a friss levegőre játszani a gyermeket, a természetes napfény serkenti a D vitamin képződését, amely úgyszintén megtalálható a tejtermékekben valamint tápszerekben, és fontosak az egészséges csontozat szempontjából.
A gyermek növekedési üteme, a fizikai tevékenység mértéke változó étvágyat fog eredményezni. Az étel mennyisége igazodjon a gyermek étvágyához, sose erőltessük, hogy többet egyen. Mindaddig, amíg megfelelően gyarapszik a súlya, eleget eszik. Ha nyugtalankodunk a gyermek étvágya miatt, beszéljünk erről a védőnővel.

Az anyatej tárolása

nagy.miklos No Comments

Az anyatej tárolása

Miért fejjünk?
Eleinte talán csak azért, hogy beinduljon a tejtermelés. Később talán azért, mert túl sok a tejünk. A "fölösleget" aztán ilyenkor leadhatjuk az anyatejgyűjtő állomásokon, odaadhatjuk ismerős kismamáknak, akikről tudjuk, szükségük van rá, vagy lefagyaszthatjuk magunknak, szűkösebb időkre. Ezeket a lefagyasztott "vésztartalékokat" felhasználhatjuk később, ha valamilyen okból elapadna a tejünk, de jól jönnek egyszerűbb esetekben is, lázas megbetegedés, gyógyszerszedés esetén, ha néha kimenőt szeretnénk és apára, nagyikra bízni az etetést.
A fagyasztott anyatej íze kissé eltér a „frisstől”. Előfordulhat az is, hogy ínyencebb babák csak "anyából jövő" formában hajlandóak elfogadni majd; a lefejt tartalék ilyenkor kiváló hozzávalója lehet például a baba számára készített első főzelékeknek, gyümölcspépeknek.
Hogyan fejjük?
Hogy az anyatejet biztonságosan – és akár hosszú távon is – tárolhassuk, már a fejésnél be kell tartanunk bizonyos higiéniai szabályokat. Alapos kézmosás után langyos vízzel mossuk le vagy törölgessük át a mellet, csak ezután kezdjünk a fejéshez. A fejéshez használt eszközöket fertőtlenítsük legalább naponta egyszer, darabjaira szedve (Aventes mikrohullámú sütőben használható sterilizátor).
Mekkora adagban tároljuk?
Próbáljunk kisebb és nagyobb adagokat is lefagyasztani. Így a későbbiekben nem kell kidobni a felesleget, ha egy főzelékhez vagy gyümölcsturmixhoz csak kevesebbet akarunk felhasználni. A frissen fejt tejet egy napig tárolhatjuk a hűtőben, így a nagyobb adagok többszöri fejésből is összegyűjthetők fagyasztás előtt. Fontos szabály, hogy előzőleg lefagyasztott tejhez soha ne öntsünk hozzá frisset.
Meddig áll el a lefejt anyatej?
Ha betartottuk a fenti szabályokat, az anyatej szobahőmérsékleten. Hűtőben (4 fokon, vagy az alatti hőmérsékleten) két napig, lefagyasztva fél évig. Hogy a lefagyasztott anyatej jó-e még, arról csak felengedés után tudunk megbizonyosodni. Ha még akkor is darabos, összeugrik, savanyú az illata, semmiképpen ne adjuk a babának.
Miben fagyasszunk?
A nap folyamán lefejt nőitejet a hűtőszekrényben tároljuk és a nap végén a megfelelő tárolóedénybe lefagyasztjuk. A "tartós tartósítás" alapfeltétele a megfelelően steril tárolóedény és annak légmentes lezárása. A legtöbb mellszívóhoz külön is kaphatók egyszer használatos fagyasztózacskók, vagy műanyag tárolópoharak (AVENT). Elterjedésüket nagyban akadályozza magas áruk, kb két liter anyatej megfelelő tárolása 2000 Forintba kerül. Ennél olcsóbb megoldás műanyag jégkocka tartóban történő tárolás, etetés előtt csak a megfelelő mennyiségű kockát olvasztjuk csak fel. A lefagyasztott üvegekre, zacskókra mindig írjuk rá a fagyasztás dátumát, hogy tudjuk, körülbelül meddig használhatók fel és milyen sorrendben használjuk majd fel őket.
Felolvasztás
Ne ijedjünk meg az eleinte talán bizarrnak tűnő képtől – a tárolt tej nem szép látvány. Összetevői különválnak, a zsír kiül a tetejére és számunkra még a szaga is meglehetősen furcsa (hol szinte émelyítően édeskés, hol savanykás) lehet.

Felengedésnél fontos, hogy ne mikrohullámú sütőben melegítsük fel, mert eközben a betegség elleni védelmet nyújtó fehérjék elpusztulnak. Szoba hőmérsékleten vagy állítsuk az edényt egy (60 fok alatti) meleg vízzel teli lábosba, tálba, ott hagyjuk felengedni. Érdemes közben néha finoman felrázni a tárolóedényt, hogy a falára tapadt zsír és fehérje is elkeveredhessen a tejben. Felengedés után sem forralni nem szabad, sem sokáig tárolni – annyit engedjünk fel, amennyi aznap elfogy, mert másnap már nem tanácsos felhasználni.

Szoptatás, a szoptatás technikája: problémák, aggodalmak kezelése

nagy.miklos No Comments

 

Szoptatás, a szoptatás technikája: problémák, aggodalmak kezelése

A szoptatás megtanulása egyeseknek könnyen megy, sokak számára viszont nem olyan egyszerű, mint ahogy remélték. Az alábbi gondolatok és javaslatok segítenek azoknak a legelterjedtebb problémáknak és aggodalmaknak a kezelésében, amelyekkel az újdonsült anyukák szembesülnek az első időszakban.
Milyen gyakran szoptassam a kisbabámat?
Nincs két egyforma baba. Az első néhány álmatag nap után a kisbaba kialakítja saját egyéni szokásait, napirendjét. A legtöbb baba naponta legalább 8-szor szopik, de vannak, akik 15-ször is.
A testsúly jól mutatja, hogy a baba kap-e elég tejet, ezért fontos hetente ellenőrizni a súlyt. További jó jel a rendszeres vizelet, legalább 6-8 alkalommal egy nap, valamint az egészséges színű bőr, ami visszaugrik, ha megcsippentjük, tanúskodva arról, hogy jól hidratált.
Ha az újszülött kisbaba letargikussá válik, veszíteni kezd a súlyából az első hét után, vagy nem érzed azt, hogy a melled meglágyul a szoptatás után, a kisbabád valószínűleg nem kap elegendő mennyiségű tejet. Haladéktalanul beszélni kell az orvossal, vagy a védőnővel.
 
Fájdalmas mellbimbók
A szoptatás miatti fájdalmas mellbimbó oka általában az, hogy a baba nem megfelelően kapja be az édesanya mellét, vagy rossz testhelyzetben van hozzá. A mellet az ellenoldali kézzel C alakban körbefogjuk és a baba szájába irányítjuk. Ösztönözni kell a babát arra, hogy nagyra nyissa a száját, és a mellből egy nagyobb részt fogjon át, ne csak a mellbimbó végét kapja be. Kipróbálhatjuk a fekvő testhelyzetet is a szoptatáshoz, vagy kísérletezhetünk más testhelyzetekkel is, amelyek kényelmesebbnek bizonyulhatnak.
Ha a baba szájában fehéres foltokat észlelünk, lehet szájpenésze van, ami egy gyakori, könnyen kezelhető fertőzés.
Ezeket a baba szájában és a végbélnyalása körül is megtalálhatjuk. Fontos a bóraxos-glycerin oldat alkalmazása a szájban és a mellbimbón. Naponta 3-5 alkalommal étkezés után egy ujjra tekert steril gézlapra öntjük a folyadékot, majd határozott mozdulattal, le kell törölni a szájpenészt. Előfordulhat egy kis vérzés is ilyenkor, ez nem jelent problémát. 4-5 napig – amíg eltűnik – kell kezelni a szájpenészt, naponta a cumit, mellbimbóvédőt fertőtleníteni kell.
 
Kisebesedett vagy berepedt mellbimbó
Amíg a baba nem tanulja meg megfelelően szájába venni a mellbimbót, vagy rosszul helyezzük őt a mellre, komoly nehézségeket okozhat a bimbó, illetve a bimbóudvar kisebesedése. Ez a terület ilyenkor ugyanis nem csak bepirosodik, de égető fájdalmat is okoz, különösen, amikor a baba szája hozzáér. Egyfajta kezelési megoldás lehet ilyenkor a bimbóvédő használata a szoptatás alatt, de ez nem mindenkinek válik be igazán; sokszor maga a baba "tiltakozik" az idegen anyag és szag miatt. (A sterilizált bimbóvédőt használat előtt megpróbálhatjuk pár csepp anyatejjel bekenni, az elveszi valamennyire a műanyag szagát.)
Van azonban néhány általános szabály, amelyet érdemes betartani sebes vagy repedezett mellbimbók esetében. A babát mindig csak addig hagyjuk a mellen, amíg kiszívja a tejet, ne engedjük tovább szopni (max. 20 perc), mert a mellbimbót feláztatja. Szoptatás alatt próbáljuk a baba helyzetét változtatni, hogy a bimbóudvart különböző pontokon érje nyomás, és mindenhonnan ürülni tudjon a tej.
Szoptatás után langyos vízbe mártott törülközővel tisztítsuk meg a mellet, majd langyosra állított hajszárítóval szárítsuk meg. Kenjük be bimbóvédő krémmel – ezt bababoltokban, patikákban, illatszerboltokban is megtalálhatjuk -, ez a gyulladást is, az égető érzést is enyhíti.
És amennyit csak lehet, levegőztessük a mellet; hagyjuk szabadon, hadd levegőzzön a sebes bőr, lehetőleg több órát is naponta.
 
Feszülő mellek
A szülés utáni napokban gyakori, hogy a mellek nagyon teltek, megduzzadnak. Ennek oka, hogy a szervezet bőséges tejmennyiséget termel, és nagyobb vérmennyiség áramlik az adott területre. A kisbaba könnyebben kapja be a mellet, ha egy pici tejet kifejünk, és azzal megpuhítjuk, fellazítjuk a bimbóudvart (a mellbimbó körüli barnás rész). Szoptatás előtt egy meleg fürdő vagy zuhany elősegíti a tej áramlását, a szoptató mell masszírozása pedig enyhíti a feszülést.
Hűsítő borogatás valamelyest csillapítja a kellemetlenségeket. A gyakori szoptatás segít abban, hogy szervezetünk jobban tudjon alkalmazkodni a baba igényeihez.
 
Szivárgó mellek
Amikor a mell megtelik tejjel, nem szokatlan, hogy túlfolyik, vagy szivárog. Ez váratlanul is megtörténhet, amikor egy kisbaba sírása, beindítja a tejkiürülési reflexet. A szoptatás első heteiben a leggyakoribb, amikor kialakul a szervezet alkalmazkodása a szoptatási rendhez.
A szivárgást nem lehet meggátolni, de segít, ha gyakran szoptatunk, valamint, ha nem várjuk meg, amíg feszül a mellünk. A melltartó betétek lehetővé teszik a szivárgás elnyelését, és hordjunk magunknál egy csere felsőt, mint megoldást, balesetek esetére. A melltartóbetéteknél ügyeljünk, hogy ezeket sűrűn cseréljük, ne hagyjuk őket átnedvesedve sokáig a mellen, mert a folyamatos nedvesség kisebesítheti a mellet.
 
Elzáródott tejvezeték
A mellben kemény, általában vöröses csomók jelennek meg a nem megfelelően ürült tejcsatornák következményeként. Bármilyen fájdalmas is, egyetlen "gyógymódja" a csatorna "kitisztítása", vagyis a szoptatás, illetve a fejés. A tisztítás előtt a csomókat fellazíthatjuk, ha meleg vízben áztatjuk a mellet, majd finoman masszírozzuk azt. Ha az áztatás és szoptatás váltogatása sem segít, mielőbb keressünk fel orvost, mert ha a tejcsatorna nem tisztul fel idejében, könnyen mellgyulladáshoz vezethet.
A tejcsatornák elzáródása is általános probléma, de előidézheti túlságosan szoros melltartó viselése is, illetve ha a szoptatás vagy fejés alatt túl erős nyomásnak vannak kitéve a mellmirigyek.
 
Az emlőgyulladás
Az emlőgyulladás a mell fertőzése vagy begyulladása. A mellen látható kipirosodott, gyulladt területek mellett tünete lehet a fájdalom és a láz. A mell duzzadttá, érzékennyé válhat.
Ha még nem jelentkezik láz, akkor szoptatás előtt a piros területre nagyon meleg ruhát, vagy melegített sót, vagy melegítő ballont tegyünk, hogy fellazítsa a gyulladt területet, és masszírozzuk meg kissé, hogy felpuhuljon. Szoptassunk arról a részről, ha tudunk. Amennyiben ez a hónunk alatti részt érinti, akkor a babát, fektessük egy párnára és tegyük a hónunk alá úgy, hogy a lába hátrafelé nézzen, a feje meg a mellünkkel egy vonalban legyen. Így pont a gyulladt területet fogja kiüríteni. Majd a szopás után tegyünk oda kicsi jégkockát vagy hideg borogatást, de kizárólag arra a piros pontra. Így hamar megszűnik a gyulladás.
Ha láz is jelentkezik, akkor a gyulladt emlőt mellszívóval ki kell üríteni, és nőgyógyászhoz kell fordulni. A baba addig a korábban esetleg lefejt női tejjel vagy tápszerrel táplálható. Fontos, hogy a melleket mindig ürítsük ki, hogy a gyógyulást követően folytathassuk az anyatejes táplálást.
 
Elégtelen tejbelövellés:
Amennyiben úgy érezzük, hogy a tejtermelés nem indult meg akkor egyéb dolgokat is meg kell vizsgálni.
1. Eleget pihenünk?
2. Eleget iszunk?
3. Táplálóan étkezünk?

Emlékezzünk rá, hogy eltarthat néhány hétig, amíg gondtalanul tudunk szoptatni, és szükség lehet a türelmünkre. Senki nem várja el, hogy egyből profik legyünk, ezért ne féljünk tanácsot kérni a védőnőtől vagy más anyukáktól, ha szükséges.

A szoptatás megkezdése: az első hét

nagy.miklos No Comments

 

A szoptatás megkezdése: az első hét

A baba táplálására már a terhesség alatt felkészül a szervezet. A magzatvíznek van egy sajátos íze az általunk elfogyasztott ételek nyomán, így a kisbaba kap egy kis előzetest az ízekből a későbbiekre.
Amikor megszületik a kicsi, a mellek felkészülnek a tej termelésére. A legjobb mellre tenni a kisbabát, egyből a szülőágyon, de legkésőbb a szülést követő egy órán belül. Az újszülött kisbaba keresi a mellbimbót és készen áll az első szopásra. Az első három napban a kisbaba kolosztrumot kap, amely fehérjében, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag, alacsony zsír-és tejcukor tartalmú, könnyen emészthető előtej. A kolosztrumban az immunológiailag aktív anyagok (pl. baktériumokkal szembeni védekezésben résztvevő anyagok), magasabb mennyiségben vannak jelen, mint az érett női anyatejben. Sok kellemetlenséget elkerülhetünk, ha nem várjuk meg szülés után, hogy feszítsen a mellünk, hanem gyakran mellre tesszük a babát.
Szinte úgy érezzük, hogy nincs benne semmi, de ez nem igaz. Ha a kolosztrumot a mellből gyakran kiüríti a baba, akkor elkerülhetjük a 3-4. napon bekövetkező tejbelövellés kellemetlen állapotát. Azt, amikor beindul a tejtermelődés és feszít, kemény a mellünk és nagyon nehéz rátenni, és szoptatni, mert gyakran igen érzékeny és fájdalmas, amikor bekapja mellbimbónkat a baba.
Az előtejet kb. a harmadik naptól felváltja az átmeneti tej. Ennek összetétele fokozatosan változik kb. a tizedik napig, amikor érett anyatejjé válik. A színe is átalakulhat, ahogy ezt megfigyelhetjük, az erősebb, sárgásabb árnyalatból világosabb, fehérebb lesz.
A tej termelése a kereslet-kínálat alapján működik. Minél többet szopik a baba, annál több tejet termel a mell. Ilyen egyszerű és eredményes! A kicsi gyakran kér majd enni, minden 2.-4. órában. Ebben az időszakban a babák nem tesznek különbséget nappal és éjszaka között, ez azt jelenti, hogy akkor és ott kell aludnod, amikor és ahol tudsz.
Kezdetben nem lesz kialakult rendszere a szoptatásnak, igény szerint fog történni. Nappal legalább három óránként ennie kell, de ha gyakrabban szeretne szopizni, akkor mindig mellre kell tenni.  Az elfogyasztott mennyiségnek anyatejes táplálás esetén nincsen felső korlátja. Arra azonban számítanunk kell, hogy gyakrabban bukhat, esetleg hasfájós lesz. Sajnos a tapasztalat az, hogy hiába próbáljuk előbb elvenni az emlőről, hangos sírással jelzi nem tetszését. Külön teáztatásra nincsen szükség, az anyatej megfelelő mennyiségű tápanyag mellett kellő mennyiségű folyadékot is tartalmaz.

Teendők várandósság ideje alatt

nagy.miklos No Comments

Teendők várandósság ideje alatt

Terhesgondozás

Védőnők elérhetősége

Gondozási időpontok

 

Gyermekkori elhízás: téli veszélyek

nagy.miklos No Comments

 

Gyermekkori elhízás: téli veszélyek

 
A tél tipikusan az az évszak, amikor jobban oda kell figyelnünk gyermekeink táplálkozására. A rossz idő négy fal közé zárja őket, ezért nem mozognak eleget, ráadásul a Mikulásra kapott rengeteg csoki vagy a karácsonyi édességdömping csak tetézi a problémát, amelynek neve: elhízás.
Az utóbbi 30 évben egyre több a túlsúlyos gyerek a fejlett világban. Bár hazánk a középmezőnybe tartozik, az elhízás nálunk is nagy gondot okoz: míg a 1970-es években csak a gyermekek 8 százaléka volt kövér, ma már ez a szám 12-18 százalékra emelkedett. Ennek egyik oka, hogy a gyerekek csak az iskolai testnevelés órákon mozognak, szabadidejüket a tévé és a számítógép előtt töltik. A másik ok, hogy – szüleikkel együtt – kevésbé tápláló, kalóriadús ételt fogyasztanak.
Az elhízás a gyerekek esetében sem pusztán esztétikai probléma, a betegségnek súlyos szövődményei vannak. Magas vérnyomás, légzési problémák, cukorbetegség (diabétesz), szív- és érrendszeri megbetegedések, ortopédiai elváltozások (lúdtalp, gerincferdülés, rossz testtartás) és pszichiátriai zavarok is felléphetnek a túlsúlyos gyerekeknél, a serdülő lányoknál menstruációs zavarokat is okozhat a kövérség.
Mi a megoldás? Igaz ugyan, hogy a zsírok energiatartalma nagy (9,3 kcal/g), ám a zsiradékot ennek ellenére semmiképpen sem szabad száműzni a gyerekek étrendjéből, ugyanis fontos szerepe van többek között a zsírban oldódó A, D, E vitaminok felszívódásában és a növekedésben. Az azonban fontos, hogy milyen zsírból készítjük az ételt. Az állati eredetű zsiradékok helyett érdemes növényit használni a főzésnél, és vitamin hozzáadásával készült, értékes növényi olajtartalmú margarint kenni a gyerekek szendvicsére.

A helyes táplálkozás mellett nagyon fontos a mozgás is. Mutassunk jó példát: menjük a gyerekekkel szánkózni, korcsolyázni, hóembert építeni. Ezzel nemcsak az ő, de saját magunk egészségségéért is sokat teszünk!

Büfiztetés

nagy.miklos No Comments

Büfiztetés

A baba evés közben sok levegőt nyel – akár anyatejet szopik, akár cumisüvegből iszik. Ennek a levegőnek evés után valahogyan távoznia kell, mert a gyomor feszülésével görcsöket, fájdalmakat okozhat. Különösen igaz ez az egyébként is hasfájós babákra – ők általában véve is érzékenyebbek a külső ingerekre, ingerlékenyebbek, nyugtalanabbak társaiknál.
Mikor, meddig?
Büfiztetni minden etetés után kell – akkor is, ha a baba előzőleg nem büfizett és akkor is, ha úgy tűnik, most nincs is szükség rá. Elképzelhető, hogy tényleg nincs, de ezt ránézésre nem tudjuk megállapítani.
Valóban van olyan szerencsés eset, hogy a baba nem nyel levegőt, pontosabban nem nyel nagy mennyiséget belőle. Ilyenkor nem érdemes mindenáron erőltetni a büfizést; ha 5-10 perc sétálgatás, hátsimogatás után sincs "eredmény", nyugodtan lefektethetjük a kicsit.
Hogyan?
Terítsünk a vállunkra egy tiszta textilpelenkát, hogy ha a baba bukna is, ne kelljen naponta tízszer átöltöznünk. Emeljük fel a babát úgy, hogy velünk szembe nézzen. Fektessük őt a vállunkra, úgy, hogy a hasa a mellkasunkon, feje a vállunkon támaszkodjon. Sétálgassunk vele így egy kicsit – lassan, piciket lépve. Sokszor már ez a mozgás is elég, hogy megszabaduljon a felesleges levegőtől. Segíthetünk azzal is, ha közben finoman simogatjuk-masszírozzuk a hátát, körkörös mozdulatokkal. "Gyorsíthatunk" a folyamaton, ha felső testünk előredöntésével megtaláljuk a baba „ideális” függőleges pozicióját, ami megkönnyíti a felesleges gáz távozását.
Bukás
Sok csecsemő bukik (a csecsemő feje alá tett pelenkán anyatejet, túrós váladékot találhatunk) is evés után – ettől azonban nem kell megijedni. Legtöbbjüknél ez aztán idővel elmarad majd. Megfelelő súlyfejlődés esetén „csak a felesleges” ennivaló távozik így szervezetükből. Ez egy természetes folyamat, hogy a feljövő levegővel együtt némi anyatej is távozik. Ha a csecsemő típusosan 6 hetes kor körül az etetések után „sugárban” (messzire) hányna gondolni kell pylorus szűkületre is. Ilyenkor vizsgáltassuk meg gyermekorvosunkkal.
Újszülötteknél, ha a kismama melle sebes, az is előfordulhat, hogy a felbukott anyatej véres („vérest köpött”). Természetes lehet ez is – az ilyenkor a tejbe keveredő vér nem a csecsemő betegségét jelenti, nagy valószínűséggel az anya sebes melle/mellbimbója az okozója. Gondolni kell azonban K vitamin hiányra is, melyet vérvétellel igazolhatunk (prothrombin).

Fogápolás kisgyermekkorban

nagy.miklos No Comments

 

Fogápolás kisgyermekkorban

Körülbelül a 6. és 24. hónap között fejeződik be a tejfogak áttörése, de a folyamatban egyénenként akár 1-5 hónap eltérés is lehetséges. A fogakra is érvényes a "könnyebb megelőzni a bajt, mint kezelni" aranyszabály, ezért már az első pillanatoktól (fogaktól) érdemes a gyerekeket a helyes szokások kialakítására tanítani.
Kisgyermekkorban rendkívül fontos a fogszuvasodás megelőzése – már csak azért is mert, sokkal egyszerűbb odafigyelni a fogápolásra, mint később esetleg erőszakkal rávenni a gyermeket a fogászati kezelésre.
Általában a kisgyerekek jobban félnek az injekciós tűtől, mint magától a beavatkozástól, ezért a fogorvos sokszor kénytelen érzéstelenítés nélkül kezelni a tejfogakat. Ez pedig sajnos fájdalommal jár, és maradandó rossz élményt hagy a gyerekben. Ez a negatív, rossz élmény kihathat a gyermek egész életére, és később, idősebb korában sem fog elmenni fogorvoshoz, vagy szükséghelyzetben is nagy belső ellenállással, feszültséggel, félelemmel teszi csak meg azt. Ezért is kell tehát nagyon nagy hangsúlyt fektetni a megelőzésre!
A megelőzés lehetőségei – mire figyeljünk, már az első fogak kibújása előtt is:
– Tilos bármilyen cukros itallal itatni a gyermeket.
– Ahogy kibújnak a tejfogak, a gyerek elkezdhet játékosan, szüleit utánozva fogat mosni – gyermekfogkefével.
– Jobb, ha a gyerek saját magának mossa a fogait, még ha ez nem is olyan hatékony, – a lényeg eleinte a rendszeresség megszokása!
– Nagyon fontos a rágás. Nem csak a fogak tisztításában van nagy szerepe, alapvető fontosságú az állcsontok és a fogazat fejlődésében is.
Cegléd város ivóvize kevés fluoridot tartalmaz. A fogszuvasodás megelőzésére 6 hónapos kortól használjunk napi 1 tabletta Zymafluort ¼ tablettát. Kevés vízben, teában kell feloldani és ezután megitatni a gyermekkel. A tablettát egészben nem adjuk a gyermeknek, nehogy félrenyeljen! 1,5 éves korig javasolt a használata, amikor áttérhetünk a fluoridos gyermekfogkrémekre.
Fogkrém használata
A nagyobb mennyiségben lenyelt fluorid káros lehet a szervezetre, és a maradó fogak fejlődésére. Ezért a 6 év alatti gyermekek csak borsónyi mennyiségű fluoridtartalmú gyermekfogkrémmel moshatnak fogat, és csak felügyelet mellett.
Amíg a gyermek nem tanul meg rendesen öblögetni és köpni, addig lenyelheti a fogkrémet. Ha gyermekünk rendszeresen nyeli a fogkrémet (akár, mert nem tudja még kiköpni, akár "viccből"), inkább fogkrém nélkül, vagy csak fluoridmentes fogkrémmel mosson fogat.
Kezdődő szuvasodás
A tejfogak szuvasodása általában nagyon gyorsan zajlik le. Ha a folyamat eléri a fogbélt is, a fog elhal, és már nem tömhető. Ezért nagyon fontos a kezdeti kis lyukak felismerése.
Ha a szülő bármilyen kis sötét foltot vagy elszíneződést lát gyermeke fogán, azonnal vigye fogorvoshoz, mert ezek a kis lyukak még sikeresen tömhetők.
Barázdazárás
A maradó és tejfogak szuvasodását megelőző hatékony eljárás. A barázdazárás során speciális tömőanyaggal zárjuk le a fogak felszínét. A tömőanyag befolyik a barázdák mélyébe, így meggátolja a szuvasodást keltő baktériumok megtelepedését.
Amennyiben gyermekeknél a fogak előretörését követő fél éven belül végzünk barázdazárást, a tömőanyag felvitele előtt csak a fog tisztítását kell elvégeznünk, így a beavatkozás semmilyen fájdalommal nem jár.
Már gyermekkorban is fontos az évenkénti fogászati ellenőrzés, így biztosan fény derül a legkisebb szuvasodásra is. A fogorvos később tanácsot ad fogszabályzási kérdésekben is.
Természetesen nem utolsó szempont az sem, hogy a gyermek nem kezelés kapcsán találkozik először fogorvossal. Fontos, hogy megtanulja: a fogászati prevenció része a rendszeres ellenőrzés.
Dr. Kerék Beatrix

Első székletek, meconium, anyatejes széklet

nagy.miklos No Comments

 

Első székletek: meconium, anyatejes széklet

A baba első heteiben, hónapjaiban a szülőket foglalkoztató egyik legfontosabb kérdés, hogy mi van a pelenkában – és hányszor. Az első székletek színe, gyakorisága és milyensége "normális esetben" is széles skálán mozoghat, és babánként eltérő lehet.
Magzatszurok (meconium)
A magzat bélrendszerében már az anyaméhben keletkezik "széklet", amely a születés utáni 1-2 napon belül ürül a szervezetből. Ez a sötétzöld, olykor fekete színű, sűrű, ragadós massza az úgynevezett magzatszurok (meconium), amely a lenyelt magzatvízből és az abban található, megemésztett szöveti darabokból, leváló bélsejtekből, hámsejtekből, epefestékből, nyálkadarabokból tevődik össze.
A magzatszurok az első napokban 2-3 alkalommal, de akár minden szoptatás után is ürülhet az újszülött szervezetéből. Amikor ez az anyag kiürült, beindul a baba valódi emésztése, és széklete is jelentősen megváltozik.
Kóros anatómiai eltérés, felszívódási rendszerbetegség is állhat annak hátterében, ha a magzatszurok nem távozik a baba szervezetéből. Ilyen esetben a babát megfigyelik, különböző vizsgálatokat végeznek rajta, hogy megállapítsák a meconium hiányának okát.
Anyatejes széklet
A születést követő 2-3 napon belül az újszülött széklete megváltozik. Színe jóval világosabb, sárgásabb, állaga sokkal lazább, hígabb lesz, mint a magzatszuroké, szaga enyhén savanykás, de nem különösebben kellemetlen – ez az úgynevezett anyatejes széklet. Az ürítések gyakorisága az első hetekben általában napi 6-10 alkalom – gyakorlatilag minden étkezés közben vagy után megtelik a pelus -, később azonban jelentős eltérések alakulhatnak ki a babák szokásai között.
A különbségek természetesen nem azt jelentik, hogy baj van az emésztéssel, ha a mi babánk nem kakil annyiszor, mint a szomszéd kislány. Szoptatott babáknál a napi több alkalomtól a heti egyszeri ürítésig sok minden "normális" lehet: kezdetben gyakrabban kakilnak, majd 3-4 hónapos kor körül a csak anyatejet evő babák szinte mindent hasznosítanak az elfogyasztott táplálékból, így ritkábbá válik a széklet. Az sem ritka, hogy egy csak anyatejet kapó baba egyik nap háromszor-négyszer kakil, majd napokig semmit.
Szoptatott babáknál gyakran okoz rémületet a zöldes színű, hígabb széklet. Ennek hátterében több ok is állhat. Ha a baba egyébként jó kedélyű, szépen gyarapodik, elsőként az epefestékre gyanakodhatunk. Megfelelő sebességű emésztésnél az epefesték már eltűnik a székletből, mire az a végbélbe kerül. Amennyiben azonban az emésztés sebessége lelassul, a táplálék gyorsabban halad át a tápcsatornán, ennek eredménye a feltűnően zöldes kaki.
Ezt okozhatja az előtej-utótej arányának eltolódása (a baba szopási szokásaitól függően), a zsírosabb tej, a fogzási szakasz, de egyes betegségek kísérő tüneteként is jelentkezhet, így ha megijedni nem is, figyelemmel kísérni a kicsi szopását és következő székleteket mindenképpen érdemes.
Talán még nagyobb ijedtséget vált ki a véres széklet. Ennek hátterében sokszor csak annyi áll, hogy a kicsi szoptatás közben megsebesítette a mellbimbót, és abból került vér a pocakjába. Amennyiben azonban ezt az okot kizárhatjuk, feltétlenül forduljunk orvoshoz.
Mennyit?
Általában a széklet gyakorisága nem mérvadó a "rendellenesség" kimondására: a "rendben van így?", "tennem kellene valamit?" kérdések megválaszolásához figyelembe kell vennünk a baba életkorát, étkezési szokásait, a családi hajlamosító tényezőket (például a szorulásra), a széklet milyenségét, a kicsi hangulatát és gyarapodási arányait egyaránt.
Tápszert (is) kapó, illetve pépeket, gyümölcsöket is fogyasztó, hozzátáplált babáknál eltérő a helyzet, mint a csak anyatejet evőknél. Náluk napi egy kakilás jelenti a "normális" mennyiséget, mert ha nem ürül folyamatosan a széklet, a kicsi pocakja felpuffadhat, görcsölhet, a széklet keményebb lesz, jobban kell erőlködnie, nyomnia, fájdalmasabbá válik az ürítés.
Újabb vízválasztó: a hozzátáplálás
Hozzátáplálás kezdetén sokszor szinte "érintetlenül" látjuk viszont az első falatokat. Ez annak a jele lehet, hogy a baba emésztése még nem elég érett; várjunk néhány hetet, és utána próbálkozzunk ismét a szilárd(abb) ételekkel.
A puffadást, szorulást szoptatott csecsemőknél is tapasztalhatjuk, ilyenkor első dolgunk az édesanya étrendjét ellenőrizni. Ha ő kerüli a puffadást, szorulást okozó ételeket, vitaminokat, általában a baba gondjai is megoldódnak.
Egy kis segítség – ha sok, ha kevés
A gyermekorvosok általában azt ajánlják, ha a babának legalább háromnaponta nem sikerül kakilni, segítsünk neki. A fentiek alapján láthattuk, hogy ez tényleg egy átlagszám – nem mindegy, mekkora és mivel táplált csecsemőkre vonatkoztatjuk.
Amennyiben valóban szüksége van segítségre, több módszer áll rendelkezésünkre. Kisgyerekek, különösen csecsemők esetében csak nagyon szélsőséges estben alkalmaznak gyógyszeres beavatkozást. Kezdetben a tornáztatást ajánlják, majd a szélcső – vagy a hőmérő – végbélbe dugását, amely székelési ingert vált ki. Ha ezek a módszerek hatástalanok, glicerines kúpot, esetleg beöntést alkalmazhatunk.
4-5 hónapos csecsemőknél már a kevés cukorral ízesített kamillatea, a több folyadék bevitel, illetve néhány gyümölcs is "bevethető". Az alma, a banán ilyenkor csak még jobban megfogja a székletet. Tartós sikertelenség esetén Laevolac szirup adása megfontolandó.

A kezdeti hígabb széketek esetében sokszor nem könnyű megállapítani, hasmenésről van-e szó, vagy természetes állapotról. Ha vizesnek látszik, nem csak hígnak, és a megszokottnál jobban kicsípi a baba fenekét, hasmenésre gyanakodhatunk. Ilyenkor fokozottan figyeljünk a folyadékbevitelre, és kérjük ki a gyerekorvos tanácsát.

Szájpenész – Soor oris

nagy.miklos No Comments

Szájpenész – Soor oris

A szájpenész, orvosi nevén soor, a szájnyálkahártya gombás fertőzése, melyet a candida albicans nevű faj okoz, és mely elsősorban csecsemőknél és időseknél alakul ki, akiknek még (vagy már) gyenge az úgynevezett sejtes típusú immunvédekezése. Mint a gombás fertőzések általában, ez a típus is a nyálkahártyát, a bőrt és a bélrendszert támadja. A babák a szülés alatt is megfertőződhetnek az anyai hüvelyváladéktól, de a nem megfelelően sterilizált cumik, gumieszközök is okozhatják. Lappangási ideje 2-5 nap.
Hogyan ismerhetjük fel?
A szájpenész először a szájüreg belsejében, majd a nyelven (ritkán a garaton is) megjelenő vastag, fehéres-szürkés lepedék. Eleinte kisebb foltokban láthatjuk, súlyosabb esetben összefüggő lepedékréteget alkot.
Ez a leírás akár a szoptatás után a szájban maradt tejlerakódásra is illene, ám míg ez utóbbit könnyen letörölhetjük, a szájpenész igen makacs; erősen ragaszkodik a helyhez, ahol egyszer megtapadt, és erőteljes dörzsöléssel is nehezen távolítható el. Az alatta lévő nyálkahártya vöröses, vérzékeny marad egy darabig.
Ebben a fázisban a babák általában észre sem veszik, nem látszik rajtuk semmi – ritkán azonban már ilyenkor is előfordulhat étvágytalanság, nyugtalanság. Az igazi nyűgösség azonban később várható, amennyiben nem sikerül megszabadulnunk a fertőzéstől.
Mivel jár?
Ebben az esetben ugyanis a gombatelepek leválnak a szájüreg faláról, a baba lenyeli azokat, így áthaladnak a bélcsatornán – ahol emésztési zavart, hasfájást okozhatnak – és a széklettel ürülnek. Ezért, jellemzően körülbelül két héttel azután, hogy a szájüregben megjelenik a szájpenész, a baba popsiján is észrevehetővé válnak a kiütések (pelenkakiütés).
Ilyenkor már a baba viselkedése is biztosan megváltozik; a fenti okok miatt változhatnak az étkezési szokásai, nyűgössé, ingerültté válhat.
Mit tehetünk?
Ha nem vagyunk benne biztosak, vajon csak a lerakódott tejről vagy valóban szájpenészről van-e szó, tekerjünk egy steril gézlapot a kezünkre, mártsuk kamillateába és töröljük át a baba szájüregét. Ha ez segít, nyugodtak lehetünk, hogy csupán az ottmaradt tej okozott riadalmat.
Amennyiben valóban szájpenészről van szó, de még csak a szájüreg fertőződött, gombaölő ecsetelőre lesz szükségünk. Legelterjedtebb vény nélkül kapható ecsetelő a borax-glycerines oldat. Mártsuk bele az ujjunkra tekert steril gézlapot, és erőteljes mozdulatokkal, jól rányomva töröljük át a baba szájüregét. (Nem elég finoman törölgetni, mert úgy soha nem tűnik el.) Érdemes ilyenkor a mellet, a cumikat, vagyis mindent alaposan fertőtleníteni és áttörölgetni az oldattal, ami a baba szájába kerül, hogy elkerüljük a felül- és visszafertőzést.
Általában napi három-négy alkalommal kell ezt a műveletet elvégezni, vagy minden szoptatáskor. A szájkezelést szoptatás után végezzük, óvatosan, hogy nehogy hányást váltsunk ki. A kezelés után már nem szabad teáztatni, újra mellre tenni.
Amennyiben már a bélrendszer is fertőződött vagy az alkalmazott kezelés ellenére 7 nap múlva is észleljük a gombatelepeket, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, aki Nystatinos vagy Nizoralos Borax glycerin oldatot fog rendelni. Ilyenkor általában tartósabb, babát is, mamát is érintő kezelést javasolnak, a fertőzés súlyosságától függően.
Nagyon fontos ilyenkor a baba bőrének minél gyakoribb szellőztetése. Amennyit csak lehet, hagyjuk szabadon a popsiját. Gombás bőrfertőzés esetén használjunk Canesten és Neogranormon kenőcsöt váltakozva. Jótékony lehet még az óvatos infralámpázás; a babát fektessük le meztelenül, takarjuk le egy textilpelenkával, a lámpát pedig tegyük fölé (a polcra, falra szerelve) olyan magasságba, hogy ne égesse, csak kellemes meleg jusson el hozzá. Akár egy órát is szunyókálhat így a lámpa alatt, a bőrének nagyon jót fog tenni.
A mama

Néha a fertőzés átterjedhet a kismama mellére, mellbimbójára. Feltétlenül forduljon nőgyógyászához vagy háziorvosához; valószínűleg gombaölő port fog javasolni, szükség esetén gyógyszert ír fel. Sebes mellekkel a szoptatás nagyon fájdalmas is lehet, de fontos, hogy ilyenkor a fájdalom ellenére is kitartsunk, ne hagyjuk abba a szoptatást. Előtte-utána azonban törölgessük át a mellet is, a baba száját is borax-glycerines oldattal, és fokozottan ügyeljünk a cumik, mellszívó stb. sterilizálására.