E – H

11
máj
2011

Normál vérnyomásértékek gyermekkorban

nagy.miklos No Comments

Kor (év)
Percentilis
Systolés RR (Hgmm)
a hosszpercentil függvényében
Diastolés RR (Hgmm)
a hosszpercentil függvényében
5%
10%
25%
50%
75%
90%
95%
5%
10%
25%
50%
75%
90%
95%
1
90
94
95
97
98
100
102
102
50
51
52
53
54
54
55
95
98
99
101
102
104
106
106
55
55
56
57
58
59
59
2
90
98
99
100
102
104
105
106
55
55
56
57
58
59
59
95
101
102
104
106
108
109
110
59
59
60
61
62
63
63
3
90
100
101
103
105
107
108
109
59
59
60
61
62
63
63
95
104
105
107
109
111
112
113
63
63
64
65
66
67
67
4
90
102
103
105
107
109
110
111
62
62
63
64
65
66
66
95
106
107
109
111
113
114
115
66
67
67
68
69
70
71
5
90
104
105
106
108
110
112
112
65
65
66
67
68
69
69
95
108
109
110
112
114
115
116
69
70
70
71
72
73
74
6
90
105
106
108
110
111
113
114
67
68
69
70
70
71
72
95
109
110
112
114
115
117
117
72
72
73
74
75
76
76
7
90
106
107
109
111
113
114
115
69
70
71
72
72
73
74
95
110
111
113
115
116
118
119
74
74
75
76
77
78
78
8
90
107
108
110
112
114
115
116
71
71
72
73
74
75
75
95
111
112
114
116
118
119
120
75
76
76
77
78
79
80
9
90
109
110
112
113
115
117
117
72
73
73
74
75
76
77
95
113
114
116
117
119
121
121
76
77
78
79
80
80
81
10
90
110
112
113
115
117
118
119
73
74
74
75
76
77
78
95
114
115
117
119
121
122
123
77
78
79
80
80
81
82
11
90
112
113
115
117
119
120
121
74
74
75
76
77
78
78
95
116
117
119
121
123
124
125
78
79
79
80
81
82
83
12
90
115
116
117
119
121
123
123
75
75
76
77
78
78
79
95
119
120
121
123
125
126
127
79
79
80
81
82
83
83
13
90
117
118
120
122
124
125
126
75
76
76
77
78
79
80
95
121
122
124
126
128
129
130
79
80
81
82
83
83
84
14
90
120
121
123
125
126
128
128
76
76
77
78
79
80
80
95
124
125
127
128
130
132
132
80
81
81
82
83
84
85
15
90
123
124
125
127
129
131
131
77
77
78
79
80
81
81
95
127
128
129
131
133
134
135
81
82
83
83
84
85
86
16
90
125
126
128
130
132
133
134
79
79
80
81
82
82
83
95
129
130
132
134
136
137
138
83
83
84
85
86
87
87
17
90
128
129
131
133
134
136
136
81
81
82
83
84
85
85
95
132
133
135
136
138
140
140
85
85
86
87
88
89
89
 
 
1-17 éves fiúk vérnyomásértékei a testmagasság percentilisének függvényében
(Pediatrics 1996, 98: 649-658)
 
90 percentilis alatt      normális vérnyomás
90-95 percentilis         szoros további megfigyelés
95 percentilis felett     hypertónia
Kor (év)
Percentilis
Systolés RR (Hgmm)
a hosszpercentil függvényében
Diastolés RR (Hgmm)
a hosszpercentil függvényében
5%
10%
25%
50%
75%
90%
95%
5%
10%
25%
50%
75%
90%
95%
1
90
97
98
99
100
102
103
104
53
53
53
54
55
56
56
95
101
102
103
104
105
107
107
57
57
57
58
59
60
60
2
90
99
99
100
102
103
104
105
57
57
58
58
59
60
61
95
102
103
104
105
107
108
109
61
61
62
62
63
64
65
3
90
100
100
102
103
104
105
106
61
61
61
62
63
63
64
95
104
104
105
107
108
109
110
65
65
65
66
67
67
68
4
90
101
102
103
104
106
107
108
63
63
64
65
65
66
67
95
105
106
107
108
109
111
111
67
67
68
69
69
70
71
5
90
103
103
104
106
107
108
109
65
66
66
67
68
68
69
95
107
107
108
110
111
112
113
69
70
70
71
72
72
73
6
90
104
105
106
107
109
110
111
67
67
68
69
69
70
71
95
108
109
110
111
112
114
114
71
71
72
73
73
74
75
7
90
106
107
108
109
110
112
112
69
69
69
70
71
72
72
95
110
110
112
113
114
115
116
73
73
73
74
75
76
76
8
90
108
109
110
111
112
113
114
70
70
71
71
72
73
74
95
112
112
113
115
116
117
118
74
74
75
75
76
77
78
9
90
110
110
112
113
114
115
116
71
72
72
73
74
74
75
95
114
114
115
117
118
119
120
75
76
76
77
78
78
79
10
90
112
112
114
115
116
117
118
73
73
73
74
75
76
76
95
116
116
117
119
120
121
122
77
77
77
78
79
80
80
11
90
114
114
116
117
118
119
120
74
74
75
75
76
77
77
95
118
118
119
121
122
123
124
78
78
79
79
80
81
81
12
90
116
116
118
119
120
121
122
75
75
76
76
77
78
78
95
120
120
121
123
124
125
126
79
79
80
80
81
82
82
13
90
118
118
119
121
122
123
124
76
76
77
78
78
79
80
95
121
122
13
125
126
127
128
80
80
81
82
82
83
84
14
90
119
120
121
122
124
125
126
77
77
78
799
79
80
81
95
123
124
125
126
128
129
130
81
81
82
83
83
84
85
15
90
121
121
122
124
125
126
127
78
78
79
79
80
81
82
95
124
125
126
128
129
130
131
82
82
83
83
84
85
86
16
90
122
122
123
125
126
127
128
79
79
79
80
81
82
82
95
125
126
127
128
130
131
132
83
83
83
84
85
86
86
17
90
122
123
124
125
126
128
128
79
79
79
80
81
82
82
95
126
126
127
129
130
131
132
83
83
83
84
85
86
86
 
 
1-17 éves lányok vérnyomásértékei a testmagasság percentilisének függvényében
(Pediatrics 1996, 98: 649-658)
 
90 percentilis alatt      normális vérnyomás
90-95 percentilis         szoros további megfigyelés
95 percentilis felett     hypertónia

27
ápr
2011

Hypertónia – gyermek- és serdülőkori magasvérnyomás

nagy.miklos No Comments

 

Hypertónia – gyermek- és serdülőkori magasvérnyomás

 
A gyermekkori hypertonia ma már nem tekinthető ritka betegségnek, mivel a túlsúly és az ehhez kapcsolódó metabolikus változások, valamint a magas vérnyomás a gyermeklakosság akár 10–18 százalékát is érintheti. Serdülőkor előtt továbbra is a másodlagos, ezen belül a veseeredetű hypertonia dominál, míg serdülőkor után jelentősen megnő az elsődleges hypertonia előfordulási gyakorisága.
 
A hypertonia a felnőttkori megbetegedés és halálozás meghatározó tényezője. Előfordulás gyakorisága az életkorral nő, 10 éves kor alatt csak 1–2, 8–29 éves kor között mintegy 9–10, 70 év felett pedig a lakosság több mint 50–70 százalékát érinti. Néhány évvel ezelőtt a gyermekkori magas vérnyomás ritkaságnak számított, az életmód változása, a mozgásszegény életmód, az elhízás miatt, főleg serdülőkorban robbanásszerűen megnő az emelkedett vérnyomással bíró gyermekek száma.   A felnőttkori hypertoniához vezető állapotok gyökere gyakran a gyermekkorban keresendő, az egészséges életmódra neveléssel sokkal költséghatékonyabban lehetne a hypertoniát megelőzni, mint a már kialakult tüneteket kezelni.
 
A gyermek fejlődése során a vérnyomás normálértéke az élekorral párhuzamosan emelkedik. A vizsgálatot nyugodt környezetben végezzük, kisebb korban gyermekmandzsettát használunk a méréshez (a mandzsetta a felkar 2/3-at kell fednie). Gyermekkorban már szintén használható az un. ABPM készülék, ami 24 órán keresztül folyamatosan ellenőrzi a vérnyomást. 
 
Többszöri kóros eredmény esetén a gyermeket gyermekkardiológia szakrendelésre irányítják, ahol egyéb, kiegészítő vizsgálatokat is elvégeznek. Hypertónia esetén tisztázni kell az okot, mert gyermekkorban 85%-ban egyéb tényezők vezetnek a kialakuláshoz. Labor-, vizeletvizsgálat, szemfenék, EKG, hasi és szívultrahang, ritkábban még bonyolultabb vizsgálatok is szükségesek a pontos diagnózis felállításához.
 
A kezelés alapelvei a felnőttkori magasvérnyomás betegséghez hasonlóak. Az életmód és környezeti tényezők szerepe jól ismert. A sóbevitel ésszerű megszorítása lényegében mindenkinek ajánlható. Csak néhány, a hypertoniát kísérő speciális állapot jelent kivételt. Prehypertoniában ez akár önmagában is normalizálhatja a vérnyomást, a kialakult hypertoniában a vérnyomáscsökkentő szerek hatását fokozza. A sóbevitel és a súlyfelesleg csökkentése, valamint a dinamikus testedzés egymástól függetlenül csökkentik a vérnyomást, ezért kövér/prehypertoniás esetekben feltétlenül ajánlott. A fentebb leírt nem gyógyszeres kezelést egészítheti ki – indokolt esetben – a gyógyszeres kezelés. A felnőttkori hypertóniahoz hasonlóan a kezelés felépítése lépcsőzetes, ha az adott gyógyszerrel, gyógyszermennyiséggel nem értünk el eredményt, akkor a kontrollvizsgálatok során ennek megfelelően módosítanak rajta. A kezelés megkezdésekor a gyermek fejfájásra, rosszullétre panaszkodhat, mely a későbbiekben megszűnik. A terápia célja, hogy a gyermek vérnyomását az életkori célérték alá csökkentsék!
 
Nem lehet elég hangsúlyt fektetni a megelőzésre! Szülőként figyeljünk gyermekeinkre, lehetőség szerint kontrolláljuk testsúlyukat, így megakadályozhatjuk a magasvérnyomás betegség kialakulását!

 

6
márc
2010

Fénytörési hibák, szemüvegesség

nagy.miklos No Comments

Fénytörési hibák, szemüvegesség

Aki közelre és távolra is tökéletesen lát, nem kancsalít, és a közelre való alkalmazkodás nem jelent megerőltetést a számára, annak nem kell szemüveg. Három alapvető fénytörési hibát különböztetünk meg: a rövidlátást, a távollátást és az asztigmatizmust.
Rövidlátás (myopia)
A rövidlátó szemben a párhuzamos fénysugarak még az ideghártya előtt egyesülnek. Ez adódhat abból, hogy a szem hosszabb, mint az átlag, vagy felszíne relatíve túl domború. Ahhoz, hogy rövidlátó kis páciens elégedett legyen, megfelelő dioptriájú szóró, azaz "mínuszos" lencsét kell a szeme elé tenni. Így elérhetjük a fentebb említett ideális állapotot – a párhuzamos fénysugarak megnyugtató módon megint csak épp a retina síkjában egyesülnek. Megkülönböztetünk kis fokú (1-3 dioptria), közepes fokú (4-6 dioptria) és nagyfokú (7 dioptria felett) rövidlátást. A kisfokú és a közepes fokú rövidlátás általában tökéletesen korrigálható szemüveggel, később kontaktlencsével, és az ilyen szem "gazdája" egy életen át jól láthat. A nagyfokban rövidlátók között bizonyos betegségek, például az ideghártya leválása az átlagnál gyakoribb. Szerencsére a nagyfokú rövidlátóknál előforduló rendellenességek is egyre jobban kezelhetők.
Korral jár
A rövidlátás általában 6 és 10 éves kor között jelentkezik. Ugyanabban az időszakban, amikor a kisgyermek hirtelen nagyot nő, a szem hossza is növekszik. Első panasz lehet, hogy a gyermek nem látja az iskolában a táblát, vagy közel sétál a TV-hez. Hosszú évekig vita folyt arról, hogyan kell a gyermekek rövidlátását szemüveggel korrigálni; korrigáljuk ki a hibát teljesen, vagy csak annyira, hogy a gyermek iskolai feladatait el tudja látni. A szemészek egy része úgy vélte, ha mindig a legerősebb szemüveget kell adni, amivel a gyermek mindent tökéletesen lát, a szem "hozzáromlik" az új szemüveghez.
Az utóbbi években több tanulmány jelent meg ebben a témában, de a "hozzáromlás" elméletét egyik sem igazolta. Végtére is a rövidlátó gyermek személyiségét kell alapul venni. A rövidlátó ember rendkívül egyéni módon viszonyul a szemüvegéhez; van, aki gyenge üveggel érzi jól magát, és úgy tűnik, egyáltalán nem érdeklik a világ távoli csodái – beleértve a szomszéd ház kertjét, az utca túl oldalát -, és van, aki lelkiismeretesen megújítatja a szemüvegét, ahogy a legapróbb részlet homályba vész előtte. A gyermek helyett is csak annyiban kell a felnőttnek döntenie, nehogy a gyenge szemüveg az iskolai teljesítmény rovására menjen. A serdülőkor elején, a gyors testi növekedés időszakában a rövidlátás ijesztő gyorsasággal romolhat. Egy év alatt akár 2-3 dioptriával erősödhet a szemüveg, és a szülők rémülten keresik fel a szemészt. Az esetek túlnyomó részében azonban nincs ok aggodalomra, mert ez a gyors romlás csak rövid ideig tart, majd megáll, és a dioptria igény állandósul valahol a kis-, illetve közepes fokú rövidlátás tartományában.
Túllátóság (hypermetropia)
Túllátó az a szem, amelyben a végtelenből érkező, párhuzamos fénysugarak nem egyesülnek éles képpé a retinán, hanem csak a szem mögött találkoznának, ha annak burkain át tudnának hatolni. A túllátóság oka általában az, hogy a szemgolyó kisebb, tehát a tengelye rövidebb, mint az ideális lenne. Néha a törőerő gyengébb a kelleténél, például, ha a szaruhártya laposabb, vagy hiányzik a fény útjából a szemlencse – sérülés, vagy a szemlencse műtéti eltávolítása után. A túllátó szemnek valódi távolpontja – olyan pont, amelyet minden alkalmazkodás nélkül élesen lát – nincsen. Azért hívjuk mégis túllátónak, mert a távoli látás mégis kisebb gondot okoz egy túllátó embernek, mint a közelre való alkalmazkodás. A leghétköznapibb túllátó ember az, aki meghaladva 40. életévét, kénytelen szemüveget viselni olvasáshoz, bár távolra még jól lát. A túllátó szem optikai hibáját úgy javíthatjuk ki, ha "plusszos" lencséket illesztünk páciensünk szeme elé.
A túllátóság csecsemőkorban tulajdonképpen élettani, egészséges állapot. Az újszülöttek átlagos túllátósága +2.4 dioptria. A túllátóság az első életévekben kifejezetten csökken a szemgolyó növekedése miatt, sok szem ideális fénytörésűvé válik, de vannak, akik egész életükben túllátók maradnak. A túllátó gyermek sohasem tudja sugárizmait teljesen ellazítani. Mind távolra, mind közelre alkalmazkodik, hogy a tárgyak képét élesre állítsa. Ha a túllátóság mértéke kicsi, a gyermek az alkalmazkodással olyan ügyesen segít magán, hogy semmilyen panaszt, és semmilyen maradandó károsodást nem okoz a túllátóság.
Vannak gyerekek, akiknél a kisfokú túllátóságra (1-3 dioptria) csak kisiskolás korban derül fény, amikor leterheltségük nő, írni, olvasni tanulnak. Jellemzően délutáni fejfájást, a szem könnyezését panaszolják, néha elmesélik, hogy egy idő után "összefolynak a betűk". Ezeknek a gyerekeknek a látásélessége tökéletes mind a két szemen, és gyenge olvasószemüveggel – amely a belső szemizmok túlzott alkalmazkodásból adódó kifáradását megakadályozza – a probléma orvosolható.
Ha a kisgyermek túllátósága a növekedéssel nem csökken, az nagyobb gondot is okozhat. Az alkalmazkodás – amellyel "plusszos" dioptria hiányának egy részét a gyermek ledolgozni kényszerül -, szoros kapcsolatban áll a befelé kancsalítással. Erről az előzőekben már szóltunk. Ha a túllátóság 3 dioptriánál nagyobb, a belső szemizmok összehúzódásán túl az agy úgy próbál "besegíteni", hogy a két szemet a szokottnál jobban összetéríti, azok befelé kancsalítanak. Ha a dioptria hiba egyforma mind a két szemen, mindkét szem egyformán kancsal, ha különbség adódik, a nagyobb hibával rendelkező szem általában többször "húz be". Legtöbbször egy-két és fél éves kor között alakul ki ez az állapot, de nem ritka, hogy fiatalabb babát, vagy 4-5 éves kisgyermeket vizsgálunk frissen kialakult kancsalság miatt. Ha a kancsalságot túllátóság okozza – ez a leggyakoribb ok – a megoldás elsősorban a megfelelő szemüveg viselése. A szemüveg segít alkalmazkodni, nem kell már görcsösen összehúzni a sugárizmokat, és a szem túlzott összetérítése is elkerülhető. Ha a szemüveg önmagában kevés és az egyik vagy a másik szem makacsul kancsal állásban marad, akkor takarásos kezelést is kell alkalmaznunk. Erről a tompalátással foglalkozó fejezetben még szó lesz. Ha a túllátóság 6 dioptriánál nagyobb, az esetek nagy részében a gyermek nem kancsalít. A dioptria hiba már olyan nagy, hogy sem a teljes alkalmazkodás, sem a kancsalítás nem segít, az agy "feladja a küzdelmet" és a kisgyermek homályos képekben kénytelen szemlélni a világot. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a gyermekszemészeti szűrés jelentősségét. A közepes fokban túllátó, de még nem kancsalító, valamint a nagy fokban túllátó, nem kancsalító gyermeket a rutin vizsgálattal kiszűrjük, és megkaphatja a szükséges kezelést, ami felnőtt életére is kihatással lehet.
Asztigmia
Az asztigmia magyar elnevezése, finoman szólva, nem egységes. Sokan ezt az állapotot nevezik "szemtengelyferdülésnek", mások ezt a szót a kancsalság megnevezésére tartják fenn. Az asztigmiás szem a párhuzamos fénysugarakat egyetlen pontban sehol sem gyűjti össze, hanem a különböző meridiánokban beeső sugarakat – a szemgolyó felszínén éppúgy meridiánokban tájékozódunk, mint a földgömbön – ún. gyűjtővonalakban egyesíti. Az asztigmiás szem szaruhártyája (néha a szemlencse felszíne), az élettani állapottól eltérően, nem tökéletes gömbfelszín, hanem olyan, minha mondjuk egy kissé leeresztett gumilabdát két ujjal összecsippentenénk. Valamelyik átmérő irányában domborúbb, és arra merőleges irányban kevésbé domború. Az erősebb görbületű tengely irányában áthaladó sugarak előrébb, a gyengébb görbületű tengelyben áthaladók hátrébb egyesülnek gyűjtővonalakban. Korrigálása olyan lencsével lehetséges, amely csak a megfelelő meridiánban változtatja meg a fénytörést. Ezt a lencsetípust hívják "cylinderes" lencsének. Hengerfelszínből csiszolják ki, nevét is innen kapta, amely a henger latin nevére utal. "Cylinderes hiba" kisgyermekeknél is előfordulhat. Gyakori jelenség, hogy csak az egyik szem érintett, a másik szemmel a gyermek tökéletesen lát. Ez egyrészt jó, másrészt viszont a szülő számára nehezen felismerhetővé teszi az állapotot, hiszen a gyermek "mindent lát", "mindent úgy csinál, ahogy kell". Igen ám, de ilyenkor az egyik szem szerepét a másik, egészséges szem veszi át, az asztigmiás szem ellustul, azzal a gyermek egyre kevesebbet fixál, és végül az asztigmiás szem tompalátóvá válik. Újra kell hangsúlyozni, a megfelelő időben végzett gyermekszemészeti szűréssel az asztigmia is felismerhető, és kiadható a szükséges szemüveg.
 
Szerző: Dr. Domsa Patrícia

15
nov
2009

Fejtetvesség

nagy.miklos No Comments
Fejtetű

A fejtetvesség (pediculosis capitis)

A fejtetvesség előfordulása évről-évre visszatérő jelenség a gyermekközösségekben, iskolákban, óvodákban és bölcsődékben is. A fejtetű (Pediculus humanus capitis) 3-4 mm nagyságú rovar, amely színét a haj színének megfelelően változtatja, ovális alakú petéit – amelyet serkének nevezünk – erős cement anyaggal szorosan a hajszálak tövéhez ragasztja. A legtöbb serke rendszerint a halánték – és a tarkótájon található. A serke a hajszál növekedésével a hajas fejbőrtől eltávolodik, elhelyezkedéséből tehát a tetvesség időpontjára következtethetünk. A serkéből a tetvek 7-8 nap alatt kelnek ki. Általában egy-egy fejen – ha csak nem nagyon elhanyagolt – ritkán van 5-10 tetűnél több. Kizárólag az ember vérét szívja, naponta 6-12 alkalommal. Az éhezést rosszul tűri. Ártalmuk elsősorban a viszketés és vakarózás, amely felsebzi a bőrt és Serkeennek következtében másodlagos bőrgyulladás alakulhat ki. A fejtetű fertőző betegséget nem terjeszt.

Terjedésük
A fejtetű közvetlen érintkezés útján terjed, leggyakrabban úgy, hogy játék közben a gyerekek feje egymáshoz ér. Közös használati tárgyakkal – pl. sapkacserével, fésűvel átvihető egyik személyről a másikra. A gyermekektől fertőződhetnek a szülők, testvérek és egyéb családtagok, akik a fejtetűt továbbadhatják.

Felderítésük
Fejtetvességre utaló gyanú esetén a hajat lazán szét kell választani. Elsősorban a fülek melletti, illetve mögötti területet kell gondosan megvizsgálni. Mivel a tetvek fény elől gyorsan menekülnek, ezért főleg a serkéket keressük. A serke és az élő tetű a barna és a fekete hajban szabad szemmel is könnyen észrevehető, a világos hajúaknál azonban már fokozottabb figyelem szükséges. A korpától való elkülönítés sok esetben igen nehéz lehet. A serke a két köröm között összenyomva pattanó hangot ad, míg az elpusztultaknál ez már nem tapasztalható. A fejtetvesség vizsgálatát kézi nagyító használata megkönnyíti.

Irtásuk aránylag egyszerű. A gyógyszertárakban beszerezhető tetűirtószerek (Nittyfor, Pedex, Nix, Neemoxan) a tetveket és a serkéket rövid időn belül biztosan elpusztítják! A kezelést – a tetűirtószerhez mellékelt használati utasítás előírásai szerint (!)- gondosan végezzük el. A hajas fejbőrt és a hajat a hajszesszel gondosan nedvesítsük át, majd dörzsöljük be. Ezután várjuk meg, amíg a hajszesz a hajra rászárad. (Ez az idő a felvitt mennyiségtől függően: 5-15 perc). Ügyelni kell arra, hogy a tetűirtószer ne kerüljön a szembe, mert kötőhártya gyulladást okozhat. A gyermek csukott szemét vattával kell védeni. Kisebesedett bőrfelületre nem szabad alkalmazni. A készítmények tetűirtó hatásukat a következő fejmosásig (akár néhány hétig!) megőrzik és a hajra rákerülő fejtetveket még azok megtelepedése, elszaporodása előtt biztosan elpusztítják. A tetűirtószeres kezeléstől elpusztult serkéket a gyermek hajáról távolítsuk el, ugyanis a serkementesség jelzi, hogy a kezelés során gondosan jártunk el. Mivel a serkék a hajszálakhoz cementszerű anyaggal rögzülnek, az elpusztult serkék eltávolítása gyakran nem könnyű. Az elhalt serkék eltávolítását ecetbe mártott sűrűfésűvel végezzük, vagy a serkét a hajszálról két körmünkkel, esetleg csipesszel húzzuk le, vagy egyszerűen vágjuk le a hajszálat. A fésűn, kefén található fejtetvek néhány perces forró vízbe mártással, a sapkán levők pedig mosással pusztíthatók el.

Megelőzésük egyik leghatékonyabb tényezője a szülői gondoskodás!

Vegyük figyelembe, hogy személyes tapasztalataink hiánya miatt gyakran magunk sem vesszük észre, ha a gyermek az óvodából, az iskolából vagy a nyári táborból tetvesen érkezik vissza, ezért a közösségbe tetvesen engedjük el. Ha viszont nem figyelünk fel arra, hogy gyermekünk (különösen a füle körül) gyakran vakarja a fejét, otthon nem fordítunk kellő gondot a rendszeres hajápolásra, a hajmosásra és fésülésre, úgy a hajra került fejtetű könnyen és gyorsan elszaporodhat.

Ezért a gyermek tisztálkodásának, fésülködésének rendszeres ellenőrzése nagyon fontos. Időről-időre vizsgáljuk át a gyermek haját, nincs-e benne élő tetű vagy serke. Ha gyermekünk olyan közösségbe járna, ahol fejtetvességről hallunk, a Nittyfor vagy Pedex tetűirtó hajszesznek a fejmosás utáni alkalmazása biztosan meggátolja a hívatlan vendégek megjelenését és a következő hajmosásig biztosítja a tetűmentességet.

Téves hiedelem, hogy a tetvesség csak piszkos, elhanyagolt családokban fordul elő. Vegyük tudomásul, hogy a tetű "demokrata"! Nincs tekintettel korra, nemre, beosztásra, rangra és vagyonra, egyszerűen táplálékát, a vért keresi. Fejtetűvel tehát bárki fertőződhet, restellni csak azt kell, ha valaki eltetvesedik, mert nem törődik gyermeke gondozásával. Megkapni tehát nem szégyen, de eltitkolni, nem kezelni, továbbadni és ezzel a közösséget veszélyeztetni nemcsak szégyen, hanem felelőtlenség is.

Gyermekközösségekben a védőnők rendszeres időközönként ellenőrzik a fejtetvességet és szükség esetén a kezeléseket is elvégzik, amelyben indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi intézetei is közreműködnek.

(Forrás: Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ)

6
nov
2009

Égési sérülések

nagy.miklos No Comments

Égési sérülések

Definíció:
Égési sérülés akkor történik, amikor a bőr valamilyen extrém hőhatásnak van kitéve.

Mi okozhat égési sérülést?

  • nap
  • tűz
  • gyufa, öngyújtó
  • fűtőtestek (elektromos hősugárzók, radiátorok)
  • bármilyen felforrósított anyag (tányér, fürdővíz, vasaló, hajsütővas)
  • kémiai anyagok

Mit tegyen?
Otthon is kezelheti az égési sérülést, amennyiben az nem nagy területet érint és a bőr nem hólyagosodott fel, az égett rész csak vörösebb a normál bőrnél:

  • Azonnal eresszen az érintett bőrfelületre huzamos ideig (15-20 percig) hideg (csap)vízet.
  • Tartsa az érintett bőrterületet tisztán és szárazon, hogy megelőzze a fertőződést.
  • Figyelje a területet, hogy később megjelennek-e rajta hólyagok.

    Amennyiben a bőr felhólyagosodott, elfeketedett illetve szétnyílt, gyermekének orvosi ellátásra van szüksége.
  • Azonnal eresszen az érintett bőrfelületre huzamos ideig hideg (csap)vízet.
  • Fedje a területet tiszta ruhával.
  • Adjon gyermekének fájdalomcsillapítót és szállítsa kórházba (baleseti sebészetre vagy égési osztályra), illetve hívjon mentőt.

Mit NE tegyen!

  • Ne tegyen az égett felületre vajat vagy olajat!
  • Ne nyissa meg otthon az esetleges hólyagokat!

Megelőzhető-e az égési sérülés?

  • Tartsa a gyufát, öngyújtót a gyermek számára hozzáférhetetlen helyen.
  • Fordítsa a forró edények nyelét a tűzhely belseje felé.
  • Tartsa távol gyermekét sugárzó hőtől, nyílt lángtól.
  • Soha ne maradjon gyermeke egyedül otthon.
  • A lehető legkorábban tanítsa meg gyermekének az a szót hogy „forró”, és azokat a dolgokat amik forróak szoktak lenni.

nov
2009

Elesés, magasból esés

nagy.miklos No Comments

Elesés, magasból esés

Elesésből eredő sérülések gyakran történnek a fejlődő gyermekekkel. Néhány sérülés megelőzhető, míg sok elesés csupán az új dolgok felfedezésének része (például a járás tanulása). Szerencsére a legtöbb esetben a gyermek „megússza” apróbb horzsolásokkal vagy kék-zöld foltokkal.

Mit tegyen?
A puklik és a kisebb zúzódások otthon is elláthatók jeges- vagy hidegvizes borogatással. Az esés után vegye ölbe gyermekét és nyugtassa meg. Nincs szükség orvosi ellátásra, amennyiben gyermeke

  • a „megszokott” módon sír és szabadon mozog,
  • nem panaszkodik fájdalomra,
  • nem válik aluszékonnyá, izgatottá, vagy nem kezd el hányni.
    Vigye gyermekét orvoshoz (baleseti sebészeti osztályra), amennyiben az esést követően, vagy 24 órán belül
  • hányni kezd,
  • szokatlanul nyugtalanná válik,
  • többet alszik a megszokottnál és nehezebben ébreszthető fel.
    Hívjon mentőt, ha gyermeke
  • eszméletlen, vagy rövid eszméletvesztése volt,
  • víztiszta folyadék vagy vér szivárog az orrából, füléből vagy szájából,
  • valamely testrésze szokatlan helyzetben maradt,
  • nyaki vagy háti fájdalomról panaszkodik.

Mit NE tegyen!
Ne mozdítsa a gyermeket, ha

  • azt gondolja, hogy valamelyik csontja eltörött,
  • erős nyaki vagy háti fájdalomról panaszkodik,
  • víztiszta folyadék ürül az orrából, füléből, vagy szájából.
    Ezekben az esetekben hívjon mentőt.

Hogyan előzhetőek meg ezek a sérülések?

  • Mindig használjon biztonsági gyermekülést, az öveket mindig csatolja be (autóban, babakocsin, etetőszéken).
  • Mindig húzza fel a rácsoságy/járóka védőrácsát (akkor is, ha gyermeke még nem tud megfordulni).
  • Ne hagyja a csecsemőt a felnőttek ágyán aludni.
  • Ne engedje gyermekét magas helyekre felmászni (asztal, szék, szekrény).
  • Használjon biztonsági rácsot a lépcsők és ablakok előtt.
  • Sportoláshoz mindig használjon gyermeke megfelelő védőfelszerelést (bukósisak, könyök- és térdvédő stb.).

nov
2009

Encephalitis / agyvelőgyulladás

nagy.miklos No Comments

Encephalitis / agyvelőgyulladás

 

Mi az encephalitis?
Az encephalitis az agy és a gerincvelő gyulladásos megbetegedése. A betegség hamar agyduzzadást okoz, ami megváltoztatja a gyermek viselkedését, tudatát, sokszor görcsrohamokat is indukál.

Mi okozza az encephalitist?
Az encephalitisek leggyakoribb oka vírusfertőzés (herpes simplex, veszettség). A kötelező védőoltások jelentősen csökkentették az encephalitisek előfordulásának gyakoriságát (kanyaró, rubeola, mumps). Encephalitis előfordulhat még fertőzött állat csípése vagy harapása után is (pl. kullancs – Lyme kór, kullancsencephalitis; macskák – toxoplasmosis, macskakarmolás-betegség). A szúnyogok Európa területén nem hordoznak fertőző betegséget.

Mik az encephalitis tünetei?
Az encephalitist gyakran megelőzi egy banális vírusfertőzés (felső légúti hurut vagy hasmenés-hányás). Az encephalitis tünetei szerteágazóak lehetnek, és minden gyermekben másképpen jelentkezhetnek. Az alábbiak a leggyakoribb tünetek:

  • fejfájás, vagy ha a gyermeknek még van nyitott kutacsa (a koponya tetején lévő lágy rész) akkor az feszes, kidomborodó
  • a gyermeket zavarja a fény (fotoirritáció)
  • tarkókötöttség (a gyermek hiába lazítja el magát, a nyakizmok mereven tartják a fejet)
  • aluszékonyság, kedvetlenség, letargia
  • fokozott ingerlékenység
  • bőrkiütések
  • a kommunikáció nehezedik, a gyermek nehezebben tudja kifejezni magát
  • zavartság, hallucináció

Hogyan diagnosztizáljuk az encephalitist?
Az encephalitis diagnózisa a klinikai tünetek és bizonyos eszközös és laboratóriumi vizsgálatok eredményein alapszik. Nagyon fontos a megelőző történések felderítése (kullancs-csípés, idegen állattal való találkozás, külföldi utazás, megelőző betegségek, védőoltások stb).
A további vizsgálatok a következők lehetnek:

  • Vérvizsgálatok,
  • képalkotó vizsgálatok
    • röntgenfelvétel
    • MRI (mágneses magrezonancián alapuló felvétel, az agyszövet szerkezeti képét nagyon pontosan mutatja)
    • CT (computer tomográfia, hasonló az előzőhöz, de a csontos képletekről is pontos rétegfelvételt készít)

 

  • bakteriológiai vizsgálatok székletből, vizeletből, orr- és torokváladékból, gerincvelői folyadékból
  • EEG: electro-encephalogram, a koponyára illesztett elektródákkal az agy elektromos tevékenysége regisztrálható, bizonyos betegségekben (így pl. encephalitisben) a jellegzetes görbék megváltoznak.
  • ritkán sor kerülhet sebészi beavatkozásokra is (agybiopszia, koponyaűri nyomásmérés)

Hogyan kezeljük az encephalitist?
Az encephalitisek kimenetele a korai felismerésen és a kezelés korai elkezdésén alapszik, de alapvetően függ a betegség súlyosságától. Az encephalitises gyermeknek feltétlenül kórházi kezelésre van szüksége.
A kezelés célja az agyduzzanat kontrollálása, a szövődmények megelőzése és a fertőzés visszaszorítása. Súlyos esetekben szükségessé válhat gépi lélegeztetés alkalmazása is.
Gyógyulás után sok esetben hosszú időbe telik, amíg a teljes neurológiai (beszéd, mozgáskoordináció) regeneráció megtörténik, néhány esetben sajnos maradványtünetek az élet további részében mindvégig megmaradnak.

nov
2009

Fogászati sürgősség

nagy.miklos No Comments

Fogászati sürgősség

Fogászati sürgősségről beszélünk akkor, amikor egy fog baleset vagy egyéb sérülés következtében eltörik, kimozdul a helyéről vagy kiesik.

Mit tegyen?
Ellenőrizze gyermeke száját, hogy van-e sérült, mozgó, vagy hiányzó foga.

  • Ha egy tejfog nagyon laza, szedje ki, hogy megelőzze a félrenyelést.
  • Ha egy fog eltörött vagy kimozdult vigye el fogorvoshoz.
    Amennyiben egy maradandó fog kiesett, az gyakran megmenthető, ha azonnal cselekszik:
  • keresse meg a fogat,
  • csak a normálisan is kilátszó végét fogja meg,
  • óvatosan öblítse le a fogat csapvízzel (bedugott lefolyó mellett), de ne dörzsölje,
  • ha lehetséges óvatosan helyezze vissza a fogat a nyílásba ahonnan kiesett, majd tartsa a fogat a helyén, amíg megérkeznek a fogorvoshoz.
  • Amennyiben nem tudja a helyére visszailleszteni a fogat, tegye a saját, vagy gyermeke nyelve alá (ha nem áll fenn a veszélye annak, hogy lenyeli), vagy tegye a fogat tejbe és azonnal menjenek fogorvoshoz, vagy szájsebészeti osztályra.

Mit NE tegyen!

  • Ne várjon! Ha egy fog kiesett és időben orvosi segítséget kapnak, a fog jó eséllyel megmenthető.
  • Ne súrolja, dörzsölje a kiesett fogat, csak öblítse le csapvízzel.
  • A fog gyökerét ne fogja meg.
  • Nagyon fiatal, vagy riadt, síró (esetleg eszméletlen) gyermek nyelve alá ne rakjon kiesett fogat!

Megelőzhető-e a fogsérülés?

  • Mindig használjon biztonsági gyermekülést.
  • Sportoláshoz gyermeke mindig használjon megfelelő védőfelszerelést.

nov
2009

Fülfájás

nagy.miklos No Comments

Fülfájás

A fülfájás gyakran bakteriális fertőzés eredménye, amikor a dobhártya mögötti üregben (a dobüregben) felgyülemlő folyadékban kórokozó baktériumok szaporodnak el. Normális esetben a dobüreg a fülkürtön keresztül az orrüreggel közlekedik, így a kórokozók nem tudnak elszaporodni. Ha egy megfázás (felső légúti hurutos állapot) vagy allergiás betegség miatt a fülkürt elzáródik, a dobüregnek megszűnik az összeköttetése a külvilággal és a pangó váladékban rövid idő alatt elszaporodhatnak a kórokozó baktériumok

A középfülgyulladásoknak -szerencsére ritkán- előfordulhatnak súlyos szövődményei. A nem, vagy rosszul kezelt középfülgyulladások következménye halláscsökkenés lehet.

Mire figyeljen?

  • gyermeke fülfájásra panaszkodik-e,
  • fájdalmas sírás, fülhöz nyúlkálás megfigyelhető-e,
  • láz van-e,
  • fülfolyás van-e.

Mit tegyen?

  • Adjon gyermekének fájdalomcsillapítót, lázcsillapítót.
  • Vigye gyermekét orvoshoz (Fül-orr-gégészetre), ha a középfülgyulladás gyanúja felmerül önben.
  • Amennyiben orvosa antibiotikumot rendelt, fontos, hogy a gyógyszert gyermeke megfelelő adagban és az előírt ideig szedje (mert a hamarabb abbahagyott antibiotikumos kezelés eredménye lehet egy visszatérő, nehezebben gyógyítható középfülgyulladás)

Mit NE tegyen!
Ne használjon fültisztító pálcikát (sérülést okozhat!), ne dugaszolja be a hallójáratot. A fülzsír termelődése folyamatos, a külső hallójáratban lévő apró szőrsejtek mozgásával automatikusan távozik a hallójáratból. A gyermek füléből mindig csak annyit tisztítson, amennyit ujjával elér (ez az egészséges gyermekre is vonatkozik).

nov
2009

Gastroesophagealis reflux betegség

nagy.miklos No Comments

Gastroesophagealis reflux betegség

 

Mi a gastroesophagealis reflux betegség?
A gastroesophagealis reflux betegség az emésztőrendszer megbetegedése, amikor a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, leggyakrabban hányást és étvágytalanságot okozva. A gyomorsav kimarja a nyelőcső kevésbé ellenálló belső felszínét, ami további komplikációkat okozhat.

Mi okozza a gastroesophagealis reflux betegséget?
A gyomortartalom visszaáramlásának megakadályozásáért a nyelőcső alsó végénél elhelyezkedő körkörös záróizom felelős. Normális esetben ez az izom csak nyelésnél ernyed el, hogy a táplálék a gyomorba lejuthasson. Előfordul azonban, hogy ez az izomgyűrű akkor is ellazul, amikor nem kellene, ezzel lehetővé téve a gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe. Egyszer-egyszer mindenkinek van refluxa („savas felböfögés”), a baj akkor van, ha ezek túl gyakran ismétlődnek, vagy egy-egy alkalommal túl hosszú ideig tartanak.
Csecsemőkorban nagyon gyakori a reflux, az izomgyűrű beidegzésének éretlensége miatt. Ilyenkor a csecsemők sokat buknak, esetenként hánynak is. Ez az állapot az idő múlásával (az izomrendszer fejlődésével, a függőleges testhelyzettel) rendszerint magától rendeződik.
Néhány étel is csökkenti az alsó nyelőcső záróizom tónusát:

  • csokoládé
  • bors
  • magas zsírtartalmú ételek

Néhány más étel fokozza a gyomorsavtermelést (ezzel súlyosbítja a tüneteket):

  • citrusfélék
  • paradicsom és paradicsomszósz (ketchup)

Mik a gastroesophagealis reflux betegség tünetei?
A leggyakoribb tünet a gyomorégés. A gyomorégés általában a szegycsont mögött keletkező, és felfelé a torok magasságáig jelentkező égő fájdalom, mely akár egy-két óra hosszat is eltart és az evés általában ront a helyzeten.
A leggyakoribb tünetek:

  • böfögés
  • evési nehézség
  • gyomorfájás
  • gyakori hányás
  • csuklás
  • félrenyelés
  • köhögés, éjszakai köhögési rohamok
  • reggeli torokfájás
  • savanyú íz a szájban
  • növekedésbeli elmaradás

Milyen szövődményei lehetnek a gastroesophagealis reflux betegségnek?
Néhány esetben a visszacsorgó savas gyomortartalom bekerülhet a légutakba, ahol gyulladást okozhat, asthmát indukálhat vagy tüdőgyulladást okozhat. A nyelőcsőben kialakuló krónikus gyulladás fekélyeket okozhat, amik vérezhetnek, esetenként súlyos vérveszteséghez vezetve. A fekélyek hegszövettel gyógyulnak, ami nyelőcsőszűkületet okozhat, ezzel nyelési zavarok jöhetnek létre.

Hogyan diagnosztizálható a gastroesophagealis reflux betegség?
A pontos kórtörténet ismerete mellett eszközös vizsgálatokra is szükség van:

  • mellkas röntgen: a légutak állapotának felmérésére, illetve a nyelési röntgen a félrenyelés igazolására / kizárására
  • endoszkópia: egy vékony üvegszálas optika lejuttatása a nyelőcsőbe és a gyomorba, melynek segítségével láthatóvá válnak a nyálkahártya elváltozásai, szükség esetén szövettani mintavételre is alkalmas eszköz.
  • manometria: nyomásmérés a nyelőcső alsó záróizmának területén (ma már egyre kevésbé alkalmazott módszer)
  • pH mérés: vékony mérőeszköz lehelyezése a nyelőcsőbe, majd a vegyhatás folyamatos mérése 24 órán keresztül. (A gyomortartalom visszaáramlásakor a pH savas irányba változik).

Itt kell megjegyeznünk, hogy a hasi ultrahangvizsgálat nem alkalmas a refluxbetegség diagnózisának a felállítására. A legbiztosabb módszer a 24 órás pH mérés.

Hogyan kezelhető a gastroesophagealis reflux betegség?
A kezelés egyik alapeleme az életmódváltás:

  • a fentebb kiemelt ételek kerülése
  • gyakoribb étkezések kisebb egyszeri adagokkal
  • a vacsora korai elfogyasztása (legalább két órával lefekvés előtt)
  • csecsemők gondos büfiztetése (akár evés közben többször is)
  • pozicionálás: a fejvég megemelése, esetleg evést követően etetőszékben csücsüljön egy ideig
  • anyatejes csecsemőnél Nutriton adagolása, későbbi életkorban az ételek sűrítése
  • antireflux tápszerek adagolása (AR tápszerek)

Amennyiben az életmódváltással nem oldódik meg a probléma (vagy kezdetektől súlyos formában van jelen), gyógyszeres kezelés is elkezdhető. Ezeknek a gyógyszereknek két támadáspontjuk van; az egyik a gyomor motilitásának („mozgékonyságának”) fokozása, a másik a gyomorsav termelődés csökkentése. A motilitás fokozásával a gyomor hamarabb továbbítja tartalmát a vékonybélbe, így kevesebb időt hagy a reflux előfordulására. A gyomorsavtermelés csökkentésével a visszaáramlás káros hatásai csökkenthetők, a tünetek teljesen megszüntethetők.
Kifejezetten súlyos esetben (ennek általában valamilyen fejlődési rendellenesség áll a hátterében) műtét is végezhető, ilyenkor sebészi úton szűkítik be a nyelőcső alsó végét azt, egy „sebészileg készített szeleppel” látják el.

← Older posts Newer posts →

Legutóbbi bejegyzések

Kategóriák

© CardioBaby - Dr. Nagy Miklós 2016 - Design by Polimédia