Bronchitis – hörghurut

A köhögés kezdetben rendszerint száraz, majd később átalakul hurutossá (bőséges köpetürítéssel). Kisebb gyermekeknél a köhögés hányást is provokálhat. A tünetek általában 7-14 napig tartanak, de előfordulhat, hogy elhúzódnak akár három-négy hétig is.
Amennyiben azt gondolja, hogy gyermekének bronchitise van, mutassa meg gyermekorvosának!

Hogyan diagnosztizálják a bronchitist?
A bronchitis könnyen diagnosztizálható a kórtörténet és egyszerű fizikális vizsgálómódszerekkel (hallgatózás, kopogtatás), de sokféle egyéb vizsgálat is elvégezhető más betegségek kizárására.

• mellkasröntgen
• vérvételek
• a köpet bakteriológiai tenyésztés
• légzésfunkciós vizsgálatok
• pulzoximetria

A bronchitis kezelése
A bronchitis kezelése ritkán igényel antibiotikumot (még akkor sem, ha a köhögés akár már 8-10 napja tart). A kezelés célja a tünetek enyhítése. A kezelést minden esetben az orvos az elvégzett vizsgálatok alapján személyre szabottan állítja be. A kezelés részei:

• fájdalomcsillapítók
• lázcsillapítók
• köptetők, váladékoldók (bronchitisben a legritkább esetben alkalmaznak köhögéscsillapítót!)
• fokozott folyadékbevitel
• a szobalevegő párásítása

Cataracta / szürkehályog

Mi a cataracta?
A cataracta a szemlencse átlátszóságának csökkenése, ami miatt a fénysugarak egyre kevésbé tudnak rajta áthatolni, így a látás elhomályosodik. Az átlátszóság csökkenése a szemlencsét alkotó fehérjéknek az összecsapzódásának következménye. A cataracta – magyar nevén szürkehályog – a gyermekek 0,4%-át érinti, lehet egyoldali (unilateralis) vagy kétoldali (bilateralis).

Mi okozza a cataractát?
A szürkehályog lehet veleszületett (congenitalis) vagy szerzett. Cataracta okozója lehet:

• sérülés
• diabetes
• mérgezés
• egyéb megbetegedések (pl. rheumatoid arthritis)
• egyéb szembetegségek (pl. glaucoma – zöldhályog)

Mik a cataracta tünetei?

• homályos látás
• csökkent látás
• a lámpafények túl erősnek tűnnek, körülöttük homályos burok jelenik meg
• kettőslátás
• a színek kifakulnak
• egyre fokozódó rövidlátás

A cataracta különböző fajtái

• Időskori cataracta (a legtöbb szürkehályog az öregség következménye)
• Veleszületett -congenitalis- cataracta: némely esetben előfordul, hogy az újszülött szürkehályoggal születik, ami gyakran kétoldali. Amennyiben ez a látást befolyásolja, sebészi megoldás szükséges.
• Másodlagos cataracta: A szürkehályog valamely megelőzően fennálló, általában krónikus betegség következményeként (pl. diabétesz) alakul ki.
• Traumás cataracta: a sérülést szenvedett szemben kialakulhat szürkehályog a sérülést követően rövid időn belül, de akár évekkel később is.

Hogyan diagnosztizáljuk a szürkehélyogot?
Sok egyéb vizsgálati lehetőség mellett a két legalapvetőbb vizsgálat:

• Látásélesség vizsgálat („táblaolvasás”)
• Réslámpás vizsgálat (a vizsgálat előtt pupillatágító szemcsepp adása szükséges).

• Újszülötteknél cataractaszűrés ophtalmoscoppal

A cataracta kezelése
Sokszor elegendő szemüveg vagy kontaktlencse viselése, nem ritkán azonban (főleg kisebb korban) a műtét is szükségessé válhat.

Cukorbetegség – áttekintés

Mi a cukorbetegség vagy diabétesz?
A diabétesz egy anyagcserebetegség, amelynek alapja a szervezetben fennálló elégtelen inzulinhatás. Az inzulin a szervezet egyik alapvető hormonja, melynek elengedhetetlen szerepe van a cukoranyagcserében. A szervezet a táplálkozás során elfogyasztott szénhidrátokat cukormolekulákká bontja le, amely a sejtek legalapvetőbb tápanyaga. A cukormolekulák a bélrendszerből felszívódva a vérkeringésbe kerülnek. A keringő vérből a cukormolekulák a szervezet minden egyes sejtjéhez eljutnak, de a sejtekbe csak az inzulin segítségével juthatnak be. Amennyiben nincs elegendő inzulin, vagy a jelenlévő inzulin valami miatt nem tudja kifejteni megfelelően a hatását, a cukor nem tud a szervezet sejtjeibe bejutni, a sejtek „éheznek”, a vérben pedig felszaporodik a cukor, azaz megemelkedik a vércukorszint. A vérben felszaporodott cukormolekulák a vesén keresztül a vizelettel hagyják el a szervezetet (ez határozza meg a gyermekkori cukorbetegség négy fő tünetét is: fokozott vizeletürítés, fokozott folyadék- és táplálékfogyasztás, testsúlycsökkenés).

A diabétesznek három alapvető fajtáját ismerjük:

• 1-es típusú diabétesz: autoimmun betegség, melynek során a szervezet – ismeretlen okból – saját maga pusztítja el a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, így a szervezet nem, vagy alig termel inzulint. Az ilyen betegeknek naponta kell injekció segítségével szervezetükbe inzulint juttatni, különben nem maradhatnának életben.
• 2-es típusú diabétesz: általában a későbbi életkorban megjelenő betegség, melynek során a szervezet a meglévő inzulint nem tudja megfelelően felhasználni (inzulinrezisztenssé válik). Ez az állapot gyakran diétával, életmódváltozással jó kézben tartható, néhány esetben viszont gyógyszeres vagy inzulinkezelés is szükségessé válhat.
• terhességi (gesztációs) diabétesz: a korábban egészséges nők terhesség alatt megjelenő cukorbetegsége, amely a szülés után teljesen megszűnik.

1-es Típusú Diabétesz / Cukorbetegség

Mi az 1-es típusú diabétesz / cukorbetegség?
Gyermekekben a leggyakoribb krónikus betegség az 1-es típusú diabétesz. Korábban ezt a kórképet több elnevezéssel is illették (pl. diabétesz mellitus, fiatalkori diabétesz vagy inzulin-dependens diabétesz).
A betegség lényege, hogy a szervezet nem termel megfelelő mennyiségű inzulin nevű hormont, ezért a belekből felszívódott cukor (a sejtek alapvető tápanyaga) nem tud bejutni a vérből a sejtekbe. Az inzulinhiány eredményeként a vérben megemelkedik a cukorszint, de a sejtek éheznek (részletesen lásd a diabétesz – áttekintés részben).

Hogyan alakul ki az 1-es típusú diabétesz?
Az 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség, pontos kiváltó oka a mai napig nem ismert. A betegség családi halmozódást mutat, ami azt jelenti, hogy bizonyos genetikai együttállás kedvez a betegség kialakulásának, míg más nem. Valószínűnek tűnik, hogy az autoimmun folyamat kiváltásához valamilyen külső, környezeti inger kell. Egyes feltételezések szerint ez a külső inger valamiféle (légúti) vírusfertőzés.

Mik az 1-es típusú diabétesz tünetei?
1-es típusú diabétesz esetén az autoimmun folyamat időben jóval korábban elkezdődik, mint ahogy a tünetek megjelennek. A korai tünetek felső légúti vírusfertőzés tüneteihez hasonlíthatnak, de sokszor hirtelen, drámai tünetekkel jelentkezik a betegség.

• fokozott folyadékfogyasztás (erős szomjúságérzés)
• fokozott táplálékfogyasztás, ennek ellenére testsúlycsökkenés
• fokozott vizeletürítés
• hányinger, hányás
• hasi fájdalom
• látászavar
• fáradékonyság, irritabilitás
• cukor a vizeletben
• magas vércukorszint
• tudatzavar, kóma

Az 1-es típusú diabétesz kezelése
Mivel sajnálatos módon a betegség pontos kiváltó okát mind a mai napig nem ismerjük, oki kezelés egyelőre nem lehetséges. Ennek ellenére a betegség alatt zajló kóros folyamatokat olyan alaposan ismerjük, hogy a betegség maximálisan jól kontrollálható és karban tartható. Az inzulintermelő sejtek elpusztulása után a betegnek élete végéig kívülről kell bejuttatni az inzulint. A mai modern inzulinkészítmények és adagolási formák mellett a jól kezelt cukorbeteg gyermekek életkilátásai lényegében nem rosszabbak egészséges társaikénál. A gyermekek kezelésében fontos szerepet játszik a pszichés vezetés, ebben a családnak és a szakpszichológusoknak elengedhetetlen szerepe van.
A kezelés három fő eleme:

• megfelelő szénhidrátbevitel: gondosan kiszámított és időben pontosan elosztott étkezések, melyek napi rendszer szerint ismétlődnek.
• inzulinkezelés: egyelőre bőr alatti injekció formájában adható, naponta többször (2-5 alkalommal). Néhány speciális esetben folyamatos inzulinpumpa is alkalmazható. (kísérletek folynak inzulintapasz és orrspray alkalmazhatóságával kapcsolatban, de egyelőre úgy látszik, hogy ezek a módszerek nem lesznek megfelelőek gyermekgyógyászati alkalmazásra).
• életmódváltás: nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres napirendet, mert az inzulin beadása és az étkezés időben szorosan egymáshoz rendeltek. A testedzés nagyban megváltoztatja a szénhidrátháztartást, ezért a gyermeknek nagyon fontos a rendszeres és mindig egyforma fizikai terhelés, hogy a megváltozott igényeket az inzulin adagolásával és az étkezéssel előre tervezni lehessen.

Milyen akut szövődményei lehetnek az 1-es típusú diabétesznek?
Az 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermeket hirtelen kialakuló rosszullét lehetősége is veszélyezteti. Ezekre mind a szülőknek, mind a gyermekeknek a figyelmét fel kell hívni, a betegeket és a hozzátartozókat megfelelő oktatásban kell részesíteni.

• hypoglikaemia: alacsony vércukorszint, ami akár eszméletvesztéshez is vezethet.
  Teendő: azonnali szénhidrátadás (tej, alma, cukros víz), vagy glucagon injekció beadása.
• hyperglikaemia: magas vércukorszint, tünete általában nincs, de a szervezetet hosszú távon károsítja.
  Teendő: mérsékelt testmozgás, csökkentett szénhidrátbevitel, illetve megemelt inzulindózis, esetleg soron kívüli korreckiós dózis beadása.
• ketoacidózisos kóma: nem, vagy rosszul kezelt cukorbetegek szövődménye, a vércukorszint általában magas, a beteg tudata zavart, vagy eszméletlen.
  Teendő: azonnali orvosi segítség kérése

2-es Típusú Diabétesz / Cukorbetegség

Mi a 2-es típusú diabétesz / cukorbetegség?
Az összes diabéteszt számítva (ha a felnőtt betegeket is beleszámítjuk), a 2-es típusú diabétesz a leggyakoribb fajta cukorbetegség. Régebbi elnevezés szerint ezt a fajta diabéteszt NIDDM – nem inzulin dependens diabétesz – névvel illették (ma gyakran ezek a betegek is inzulininjekciókat kapnak, ezért újabban áttértek az „1-es, ill. 2-es típusú diabétesz” elnevezésre). Az utóbbi években növekvő számban alakul ki 2-es típusú diabétesz kisgyermekekben és serdülőkben. Ez a növekedés összefüggésben lehet a tunya, egészségtelen életmóddal és az egyre terjedő gyermekkori elhízással. A 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával növekszik.
2-es típusú diabétesz esetén a szervezet termel inzulint, de vagy az inzulin mennyisége nem elegendő, vagy valami oknál fogva az inzulin nem tud hatni a megfelelő sejteken (inzulin-rezisztancia alakul ki). Az inzulin hatásával kapcsolatban részletesen lásd a „cukorbetegség – áttekintés” fejezetet.

Mi okozza a 2-es típusú diabéteszt?
A 2-es típusú diabétesz kiváltó okát nem ismerjük. A diabétesz ezen formájában is megfigyelhető a családi halmozódás, azaz a betegségre való hajlam örökölhető, de a betegség kialakulásához valamely külső behatásra is szükség van (pl. elhízás).

Mik a 2-es típusú diabétesz tünetei?
Sokszor a tünetek nem egyértelműek, a betegek egy része nem is tud a betegségéről. A leggyakoribb tünetek a következők:

• gyakori, nehezen gyógyuló fertőzések
• gyakori vizeletürítés
• fokozott tápanyagbevitel, ennek ellenére testsúlycsökkenés
• fokozott folyadékbevitel, szomjúság
• homályos látás
• fáradékonyság, ingerlékenység
• hányinger, hányás
• száraz, viszkető bőr
• zsibbadás vagy érzészavar a végtagokban
• cukor a vizeletben
• magas vércukorszint

Mik a 2-es típusú diabétesz kockázati tényezői?

• növekvő életkor
• cukorbetegség előfordulása a családon belül
• elhízás
• mozgásszegény életmód
• alacsony HDL vérszint (HDL = „jó koleszterin”)
• magas triglicerid vérszint

A 2-es típusú diabétesz kezelése
A kezelés célja a vércukorszint normál (vagy normál-közeli) szinten tartása. Ebben legfontosabb a súlycsökkentés, rendszeres testedzés, megfelelő étkezés és a folyamatos vércukorszint-ellenőrzés.
A kezelés leggyakoribb elemei:

• megfelelő diéta, súlycsökkentés, testedzés
• gyógyszeres kezelés lehetséges szájon keresztül, de gyakran injekció formájában kell külső inzulint bevinni

A 2-es típusú diabétesz megelőzése
A 2-es típusú diabétesz kialakulásának megelőzésében jelentős szerepet játszik a rizikótényezők csökkentése. Ezzel a betegség kialakulását akár megelőzhetjük, vagy kialakulását sok-sok évvel eltolhatjuk.

Dacryostenosis – könnycsatorna elzáródás

Mi a dacryostenosis?
Az újszülöttek 6%-a születik elzáródott, vagy nem megfelelően kifejlődött könnycsatornával. A könnyet a szemhéjben elhelyezkedő könnymirigyek termelik. A könnymirigyek kivezető nyílásai a szemhéj szélein találhatók. Az állandóan képződő könny ezeken keresztül jut a szem felszínére, majd a belső szemzugban (a szemhéjak orrhoz közeli szögletében) lévő két tűszúrásnyi nyíláson, a könnycsatornán keresztül vezetődik el az orr felé. Ez a rendszer biztosítja tehát, hogy a szem felszíne folyamatosan nedves legyen, és a könny állandó öblítése mellett az odakerülő kórokozók vagy porszemcsék minél hamarabb kimosódjanak.

Nem ritkán előfordulhat, hogy az újszülötteknek a könnycsatorna bevezető nyílása nem, vagy hibásan fejlődik ki, aminek következtében a képződött könny nem tud elvezetődni. Ez az állapot lehet egy- vagy kétoldali is. Ha az elzáródás nem teljes, akkor előfordulhat, hogy a könny elvezetése csak időnként gátolt. Okozhatja a könnycsatorna alsó harmadában található billentyű átmeneti elzáródás is. Ez a billentyű a születés után néhány nappal a termelődő könny súlyától megnyílik, ám ha ez nem történik meg, akkor a folyamatosan képződő könny nem tud elvezetődni, a könnytömlőben reked.

Mik a könnycsatorna elzáródás tünetei?
Mivel az újszülöttek életük első heteiben szinte nem, vagy alig termelnek könnyet, a könnycsatorna elzáródását általában nem fedezik fel két-három hetes életkor előtt.

A leggyakoribb tünetek a következők:

• a könny a belső szemzugban összegyűlik, ott kisebb "tócsát" alkot,
• a könny kicsordul a csecsemő szeméből és az arcán folyik le,
• a szem csipásodik, ez lehet nyúlós, majdnem átlátszó vagy sárgás színű váladék is,
• a szem körüli bőr kipirosodik.

Hogyan diagnosztizáljuk a könnycsatorna elzáródást?
A diagnózis a szülők kikérdezésén és a gyermek fizikális vizsgálatán alapszik, nem igényel eszközös vizsgálatot.

Hogyan kezeljük a könnycsatorna elzáródást?
A legelső választandó kezelési módszer a könnycsatorna rendszeres, napi 2-3 alkalommal történő masszírozása. Felülről, a szem belső sarkától az orr két oldalán lefelé haladva elősegíthetjük a váladék elvezetését. Masszírozás előtt forralt, majd lehűtött vízbe mártott gézzel töröljük át a szem környékét, tisztítsuk meg a váladéktól. A kamilla ugyan gyulladáscsökkentő hatású, de szárítja is a kicsi finom bőrét, ezért erre nincs szükség, elég a langyos vizes lemosás, alapos tisztítás is.Sikertelenség esetén a visszatérő gennyes kötöhártyagyulladások miatt több alkalommal szorulunk antibiotikumos szemcsepp adására, 3 hónapos kor környékén könnycsatorna átmosás is szóba jöhet.

Amennyiben a könnycsatorna bevezető nyílása egy éves koron túl is szűk marad, a nyílás tágítása következik, amit egy apró szondával végeznek. A beavatkozás fájdalmatlan, némi kellemetlenséget a gyermek fejének biztos lefogása okoz. A tágítás többször ismételhető, nagyon ritkán azonban sebészi megoldásra is szükség lehet.
Amennyiben a könny a pangás miatt befertőződik, néhány napig antibiotikumos szemcsepp adása válhat szükségessé.

Agyhártyagyulladás – meningitis

Mi az agyhártyagyulladás?
Az agyhártyagyulladás az agyat és a gerincvelőt beburkoló szöveteknek a gyulladásos megbetegedése, amely súlyos – akár életveszélyes állapotot okoz.

Milyen kórokozók okozzák az agyhártyagyulladást?
A betegség kórokozói lehetnek vírusok, baktériumok és gombák is. A betegség súlyosságát alapvetően a kórokozó fajtája határozza meg. A vírusos agyhártyagyulladás általában enyhébb lefolyású, és ritkán okoz szövődményeket. Az agyhártyagyulladás bármely életkorban előfordulhat, de jellemzően más-más életkorban más-más kórokozó áll a háttérben.

   Baktériumok:

Újszülött- és kiscsecsemőkorban:

• B csoportú Streptococcus
• Escherichia coli (E. coli)
• Listeria monocytogenes

Csecsemő- és kisgyermekkorban:

• Streptococcus pneumoniae
• Neisseria meningitidis
• Haemophilus influenzae B

Egyéb, nem korspecifikus baktériumok:

• Syphilis
• Mycobacterium tuberculosis

   Vírusok:

• poliovírusok
• herpes simplex vírusok
• mumpsvírusok

   Egyéb kórokozók:

• Borrelia burgdorferi (Lyme-kór)
• gombák (aspergillus, cryptococcus neoformans, candida)

Hogyan terjed az agyhártyagyulladás?
Az agyhártyagyulladást okozó kórokozók emberről emberre terjednek közvetlen fizikai kapcsolat útján, fertőzött testváladékok útján (pl. tüsszentés, köhögés) vagy fertőző váladékkal szennyezett tárgyak megérintése által (kilincsek, játékok stb.). A fertőzés leggyakrabban a légutakban kezdődik, majd a kórokozók a véráram útján jutnak a gerincvelőbe és az agyba. Ritkábban arcüreg- vagy fültőmirigy-gyulladás előzi meg az agyhártyagyulladást.

Mik az agyhártyagyulladás tünetei?
A tünetek nagyban függnek az aktuális kórokozótól, és jelentős egyéni különbségeket is mutatnak. Alább felsoroljuk a leggyakoribb tüneteket:

• csecsemőkorban:
  • irritabilitás (ingerlékenység)
  • láz
  • aluszékonyság
  • étvágytalanság
  • megváltozott sírási hang („fejhangon sír”)
  • homorú testtartás
  • mozgatásra (ölbe vétel) fájdalmas sírás
  • megnyugtathatatlan sírás
  • kidudorodó kutacs
  • viselkedésváltozás
  • izomgörcsök
• egy éves kor felett:
  • nyak- vagy hátfájás
  • fejfájás
  • aluszékonyság
  • irritabilitás
  • zavartság
  • láz
  • étvágytalanság
  • tudat beszűkülése
  • izomgörcsök
  • fénykerülés
  • hányinger – hányás
  • nyaki merevség

Hogyan diagnosztizálható az agyhártyagyulladás?
A fizikális vizsgálat és a kórtörténet ismeretében a diagnózis megerősítéséhez el kell végezni az alábbi vizsgálatokat:

• vérvizsgálat
• gerinccsapolás (lumbálpunkció): a vizsgálat során egy speciális tű segítségével deréktájon agyvizet vesznek a gerinccsatornából. Az így nyert agyvizet sokféle vizsgálatnak vetik alá, többek közt megpróbálják a kórokozót kitenyészteni (baktériumok esetében) vagy specifikus ellenanyag jelenlétét kimutatni. Ennek a vizsgálatnak az elvégzésére a betegség lefolyása során többször is szükség lehet (az állapot változásának pontos felmérésére).
• Komputer-tomográfia (CT)

Az agyhártyagyulladás kezelése
A betegség kezelése sok tényezőtől függ, alapvetően:

• a gyermek korától
• a betegség fennállásának idejétől
• a betegség kórokozójától

A kezelés elemei a következők lehetnek:

• Intravénás antibiotikum (minél korábban kezdik, annál jobb a prognózis)
• Tüneti kezelések:
  • ágynyugalom
  • lázcsillapítás
  • fájdalomcsillapítás
  • oxigén adása, gépi lélegeztetés
• Speciális esetekben (Herpes Simplex, gombás vagy mycobacteriális fertőzésekben) egyéb speciális gyógyszerek alkalmazhatók

Az agyhártyagyulladás megelőzése
A leggyakoribb bakteriális kórokozók ellen létezik többféle oltóanyag is, ezeknek egy része benne van a kötelező oltási sorban.

• Haemophilus influenzae B baktérium ellen: kötelező oltás
• Streptococcus pneumoniae (Pneumococcus) baktérium ellen: az ún. konjugált vakcinák adása javasolt – a szakmai állásfoglalás változása szerint egyre inkább – nem csak a fokozott kockázatnak kitett gyermekeknek.
• Neisseria meningitidis (Meningococcus) baktérium ellen: a magas kockázatnak kitett gyermekek számára javasolt. Fokozott kockázatnak tekinthetőek az alábbi csoportok:
  • lépeltávolításon átesett gyermekek
  • kollégiumban lakó fiataloknak
  • a hadseregben szolgálatot teljesítő fiatalembereknek

Bizonyos fajta bakteriális agyhártyagyulladásos betegek környezetének – a fertőzés továbbadásának megelőzése végett – kötelező szájon keresztüli antibiotikum adása. Mivel ezek az esetek nagyon gyorsan is állapotromlást okozhatnak, ezért a profilaktikus (megelőző) antibiotikum adás már a betegség gyanúja esetén is javasolt a beteggel kapcsolatba került embereknek (családtagok, óvodatársak, egészségügyi személyzet).

Alfa-fetoprotein (AFP) szűrés

Egy vizsgálati módszer, mely segítségével a születendő gyermeknél esetlegesen meglévő betegségek gyanúját lehet felvetni.

Mi az AFP szűrés?
Az AFP szűrés egy vérvizsgálati eljárás, melynek során a várandós anyák vérében lévő alfa-fetoprotein szintet mérik meg. Az alfa-fetoprotein a magzat májában termelődik, bejut a magzatvízbe, ahonnan a placentán keresztül átjut az anya vérébe.

A nem megfelelő AFP szint jelezhet:

• velőcsőzáródási rendellenességet (pl. nyitott gerinc),
• Down szindrómát,
• egyéb kromoszóma-rendellenességet,
• hasfali rendellenességet,
• ikerterhességet,
• az eltérés adódhat elszámolt terhességi idő miatt is, mert az AFP szintje az idővel változik.

A vizsgálat során kapott kóros eredmény után további vizsgálatokra van szükség (pl. magzati ultrahang a terhességi kor meghatározására és a magzat fejlődési rendellenességeinek keresésére, vagy amniocentézis elvégzésére). Az AFP szűrés nem diagnosztikus vizsgálat, azaz kóros eredménye csak a betegség(ek) gyanúját veti föl, és további vizsgálatok elvégzését teszi szükségessé. A vizsgálat során nagyon ritkán előfordulhat álpozitív (a magzat nem beteg a teszt eredménye mégis rossz), vagy álnegatív vizsgálat is (a teszt jó, de a magzat mégis beteg).

Hogyan történik az AFP szűrés?
A terhesség 15. és 20. hete közötti időben (optimális a 16-18. héten) történik a kismamánál a vérvétel, a laboreredmény 1-2 héttel később érkezik vissza. (Az egyes intézmények és laboratóriumok az időpontokat tekintve nem egységesek, mindig kezelőorvosa utasításait kövesse!)

Mik a kockázatai és mik az előnyei ennek a vizsgálatnak?
A vizsgálat elvégzése ugyanazokkal a minimális kockázatokkal (és kellemetlenséggel) jár, mint bármelyik más vérvétel.
A vizsgálat haszna az, hogy nagyon nagy valószínűséggel kiszűrhetőek azok a terhességek, ahol további, (esetleg komolyabb kockázatokkal járó) vizsgálatok elvégzése szükséges, így minimális kellemetlenség árán (fájdalom a vérvételkor) megkímélhető a várandós anyák jelentős része a kockázatosabb vizsgálatoktól.

Adenovírus fertőzés

Mik az Adenovírusok?
Az Adenovírusok olyan fajta vírusok, melyek leggyakrabban légzőszervi megbetegedést okoznak, pl. felső légúti hurut, croup, hörghurut, bronchiolitis (a kis légutak gyulladása) vagy tüdőgyulladás, de okozhatnak kötőhártyagyulladást, húgyúti- vagy gyomor-bélrendszeri gyulladást is. A gyermekek bármelyik életkorban megfertőződhetnek ezzel a vírussal. Az Adenovírusok okozta légzőszervi megbetegedések leginkább a tél végén, tavasszal és a nyár elején fordulnak elő, a gyomor-bélrendszeri fertőzések viszont egész évben egyforma gyakorisággal fordulnak elő. Gyomor-bélrendszeri fertőzés 4 éves kor alatt gyakoribb. 10 éves korára lényegében minden gyerek átesik valamilyen formájú adenovírus fertőzésen.

Hogyan lehet Adenovírussal megfertőződni?
– Légúti fertőzések esetén: A beteg gyermek légúti váladékai tartalmazzák a vírusokat, így azok közvetlen kapcsolattal átvihetők más gyermekekre. A szabadba került vírusok pár óra hosszat még élet- és fertőzőképesek maradnak bármilyen élettelen felületen is (pl. evőeszköz, kilincs, játékok stb.), így megtörténhet a fertőzés anélkül is, hogy a beteg gyermekkel közvetlenül érintkeztek volna.
– Gyomor-bélrendszeri fertőzések esetén: Az átvitel feco-orális (azaz a szájon keresztül széklet jut a szervezetbe). Ez általában a nem megfelelő kézmosás eredménye, de előfordulhat szennyezett étel vagy folyadék fogyasztásakor is.

Mik a fertőzés tünetei?
A tünetek sok más vírusfertőzés tüneteire hasonlíthatnak, leggyakoribbak a következők:

Légúti fertőzés esetén 2-14 nappal a vírus szervezetbe kerülése után:

• orrfolyás,
• torokfájás,
• láz,
• köhögés (lehet súlyos is, általában száraz, nem váladékos),
• megnagyobbodott nyirokcsomók,
• fejfájás, rossz közérzet.

Gyomor-bélrendszeri fertőzés esetén 3-10 nappal a fertőződés után:

• hirtelen kezdődő vizes hasmenés,
• láz
• hasi fájdalom, haspuffadás.
  (Ezek a tünetek általában a 4 év alatti gyermekekre jellemzők, és eltarthatnak akár két hétig is.)

Hogyan diagnosztizáljuk a fertőzést?
A részletes kórtörténet felvétele és a fizikális vizsgálat mellett a betegnél történhet még:
– vérvétel,
– orr- vagy torokváladék tenyésztés,
– széklettenyésztés
– mellkasi röntgen felvétel.
Jelen pillanatban nem áll rendelkezésünkre olyan (anyagi szempontból is elérhető) vizsgálat, amellyel tökéletes biztonsággal azonosítható lenne az Adenovírus-fertőzés. Az Adenovírusok által okozott betegségek kezelését lényegesen nem befolyásolja az, hogy ismerjük-e pontosan a kórokozót vagy sem.

Hogyan kezeljük a fertőzést?
A terápiát minden esetben a kezelőorvos a beteg igényeinek megfelelően, egyénre szabottan alakítja ki. Mivel vírusfertőzésről van szó az antibiotikumok nem hatásosak. Specifikus Adenovírus-ellenes gyógyszerrel nem rendelkezünk, így a kezelés során arra törekszünk, hogy a gyermek tüneteit, panaszait enyhítsük.

Légúti megbetegedés esetén:

• Fontos a megfelelő folyadékbevitel. Ha a gyermek nem iszik eleget, infúziót kell kapjon.
• Hörgőtágító gyógyszerek. Ezek nehézlégzés esetén használatosak, a légutak átmérőjét növelve könnyítik a légzést, gyakran spray, vagy inhalációs formában alkalmazzuk.
• Oxigén arcmaszkon, orrszondán, vagy garatszondán keresztül.
• Gépi lélegeztetés, amennyiben a fenti módon nem tartható fenn kielégítő gázcsere, illetve a gyermek az elhúzódó betegség miatt kimerült.

Gyomor-bélrendszeri megbetegedés esetén:

• Ebben az esetben döntő fontosságú a bő folyadékbevitel (víz, anyatej, tápszer vagy szájon keresztül adandó rehidráló oldatok – olyan oldat amely megfelelő mennyiségben tartalmaz elektrolitokat.)
• Ha a gyermek kívánja, folytassa a normál táplálkozást, nem kell szigorú diétába fogni.

Ha a gyermek kiszáradás miatt kórházba kerül,

• infúziót kap,
• esetleg nasogastricus szondát vezetnek le (vékony gumicső az orron keresztül a gyomorba vezetve), hogy azon keresztül táplálják, illetve a folyadékot pótolják,
• vérvétele történik, hogy a folyadék mellett a hiányzó elektrolitok mennyiségét is felmérhessék.

Hogyan előzhető meg a fertőzés?
Legfontosabb az alapos és gyakori kézmosás. Lehetőleg kerülni kell a betegeket, illetve azokat a helyeket, ahol ilyen betegek megfordulhatnak (pl. gyermek ne menjen kórházba látogatóként).

Milyen szövődményekkel járhat a fertőzés?

• Azokban a gyermekekben, akikben az Adenovírus tüdőgyulladást okoz, nagyon ritkán kialakulhat súlyos tüdőbetegség. Az Adenovírusok ezen fajtáji által okozott súlyos tüdőbetegségnek a halálozása ma is 10% körüli.
• A gyomor-bél fertőzések ritka, de súlyos szövődménye lehet a bélösszecsúszás (csecsemő- vagy kisdedkorban). Ilyenkor a bél – mint egy teleszkóp – összecsúszik, ezzel akadályt képezve a bélüregben. Ez sürgős, általában sebészi beavatkozást igényel. A bélösszecsúszás tünete lehet a jelentős hasi fájdalom, véres széklet, hányás, haspuffadás.
• A gyermek hosszú időre tünetmentes hordozóvá válhat, azaz a környezetét folyamatosan továbbfertőzheti.

Addison kór

Mi az Addison kór?
Az Addison kór a mellékvesekéreg csökkent működésének következménye. Az alulműködés elégtelen hormontermeléshez vezet. Minden 100000 emberből négynek van Addson kórja. A betegség bármely életkorban kialakulhat.

Mi okozza az Addison kórt? Legtöbb esetben a betegség kiváltó oka ismeretlen. Az esetek közel egyharmadában a betegséget a mellékvesekéreg pusztulása okozza, ami lehet daganatos betegség, súlyos fertőzés vagy autoimmun folyamat eredménye.
A betegség oka lehet még:
– tartós kortikoszteroid terápia (pl. prednisolon), mely elnyomja a szervezet saját hormontermelését,
– egyes gombás fertőzésekre használt gyógyszerek tartós szedése,
– nagyon ritkán egy genetikai hiba következménye (a gén az X nemi kromoszómán van elhelyezve).

Mit eredményez az elégtelen kortikoszteroid-termelés?
– A vérben csökken a nátrium és emelkedik a kálium ionok szintje, eltolódik a vér pH-ja.
– A normális mennyiségben jelen lévő inzulin hormonra a szervezet fokozottan reagál, ami gyakori alacsony vércukorszintet okoz.
– A szervezetet érő stresszhatásokkal (fertőzések, baleset, műtét stb.) szembeni gyengébb ellenállást.

Mik az Addison kór tünetei?
Enyhe betegség esetén a tünetek esetleg csak fizikai stressz hatására alakulnak ki.
– gyengeség
– fáradtság
– szédülés
– gyors pulzus
– a bőr barnás elszíneződése („bronzkór”)
– a nyálkahártyák kékes-feketés elszíneződése
– súlyvesztés
– kiszáradás
– étvágytalanság
– fokozott sófogyasztás
– izomfájdalmak
– hányinger, hányás
– hasmenés
– fokozott melegigény (a gyermek mindig fázik)
Sok más betegség járhat hasonló tünetekkel, a diagnózis megállapítását mindig bízza gyermeke orvosára!

Hogyan diagnosztizálható az Addison kór?
A teljes kórtörténet, a fizikális vizsgálat és a vérben mért hormonszintek ismeretében a betegség biztonsággal megállapítható.

A betegség kezelése:
A terápiát minden esetben a kezelőorvos egyedileg állítja be, figyelembe véve a gyermek általános állapotát, a betegség kezdete óta eltelt időt, a gyermek gyógyszertoleranciáját és az ön (illetve a gyermek) véleményét. A kezelés célja a hormontermelés visszaállítása, illetve ha ez nem lehetséges, a hiányzó hormonok pótlása (ebben az esetben a gyermek egész hátralévő élete folyamán szteroidot kell szedjen). Rendszerint a só-víz háztartást szabályozó gyógyszer(ek) szedésére is szükség van.

Acne

Mi az acne?
Az acne a szőrtüszők és a faggyúmirigyek krónikus elváltozása. Ilyenkor a faggyúmirigyek kivezető nyílásai eldugulnak és kialakulnak a miteszerek, majd a pattanások.

Az acne nagyon gyakori bőrelváltozás, mely a serdülőkorban kezdődik. A serdülés megindulásával a szervezetben – a lányokéban is – fokozódik a férfi nemi hormonok (androgének) termelődése, mely a faggyúmirigyek működését is serkenti.

Hogyan alakul ki az acne?
Normális esetben a faggyúmirigyek által termelt olajos anyag vagy a szőrtüszőkön keresztül, vagy külön kivezető nyíláson át jut a bőr felszínére. A bőr felszínéről lehámló sejtek eldugíthatják ezeket a nyílásokat, ezzel a váladék pangását okozzák, ami viszont kedvez a Propioniobacterium acnes (P. acnes) nevű bőrbaktérium elszaporodásának. A faggyúmirigyekben elszaporodott P. acnes baktérium gyulladást okoz a mirigyek belsejében és azok közvetlen környezetében. Az acne a következőképpen fejlődik:

• a félig eldugult kivezető nyílások a miteszerek kialakulásához vezetnek (fekete, viasszerű),
• a teljesen eldugult kivezető nyílások fehér bennékű és felszínű elváltozást okoznak,
• a pangó váladékban elszaporodó baktériumok gyulladást okoznak, kialakítva ezzel a piros udvarral övezett, a felszínből kiemelkedő, fehér tetejű, piszkosszürke folyadékkal telt pattanásokat.

A begyulladt acnéból a bőr felszínére ürülő baktériumok a környező bőrterület további irritációját, és újabb pattanások kialakulását okozzák.
Az acne lehet felszínes vagy mélyre terjedő – ilyenkor a bőr mélyebb rétegei felé hatol a gyulladás, tályogot vagy furunkulust alakítva ki.

Mi okozza az acnét?
A serdülőkorban megemelkedett nemi hormon-szintek gyakran okoznak acnét. Ezen kívül acnét okozhat még:
  – a menstruációs ciklussal együtt változó hormonszintek,
  – bizonyos gyógyszerek (szteroidok, lítium, barbiturátok),
  – a hajas fejbőrről az arcra kerülő zsír,
  – bizonyos kozmetikumok,
  – a bőr felszínét dörzsölő sisak, hátizsák vagy szűk gallér,
  – környezeti tényezők (levegőszennyeződés, páradús környezet).
Az acne súlyosbítható a pattanások szakszerűtlen nyomkodásával, vagy a bőr túl erős dörzsölésével. Az újabb kutatások kimutatták, hogy sem csokoládé vagy zsíros étel fogyasztása, sem a piszkos bőr nem okoz acnét. 

Mik az acne tünetei?
Acne bárhol előfordulhat a testfelszínen, de ott a leggyakoribb, ahol sok a faggyúmirigy:
   – arc,
  – mellkas,
  – a hát felső része,
  – váll,
  – nyak.
A leggyakoribb tünetek a fekete vagy fehér tetejű miteszerek, és az időnként fájdalmas, piros területtel körülvett, kiemelkedő pattanások vagy kisebb csomók. Az acne tünetei hasonlíthatnak más bőrbetegség tüneteihez, ezért mindig forduljon orvoshoz a betegség diagnosztizálásához.

Az acne kezelése
A kezelés célja a hegesedés minimalizálása és a bőr kinézetének javítása. A kezelés mikéntjét az orvos a következők alapján dönti el:
  – a gyermek kora és általános egészségi állapota,
  – az acne súlyossága,
  – a gyermek együttműködési készsége.
 

A kezelés helyi, vagy szisztémás (szájon keresztül bevett) gyógyszerek alkalmazásából áll.
Helyi készítmények az acne kezelésére:
  – benzoil peroxid: fertőtlenítőszer, amely elpusztítja az acnét okozó baktériumokat (P. acnes)
  – antibiotikumok: lassítják, vagy meggátolják a baktériumok szaporodását,
  – tretinoin: az új miteszerek kialakulását gátolja.
Szisztémásan (szájon keresztül szedve) leggyakrabban antibiotikumokat alkalmaznak (clindamycin, erithromycin, doxyciclin). Súlyos acne miatt alkalmazható szájon keresztül az izotretinoin, ami a faggyúmirigyek méretét és működési ütemét csökkenti, és a betegek 90%-ban feltisztítja a bőrt. Ennek a készítménynek igen súlyos káros mellékhatásai lehetnek, ezért csak folytonos orvosi felügyelet mellett (időközönként vérvétellel is) adható, és csak szakorvos rendelheti.