Vakbélgyulladás – Appendicitis acuta
A vakbél a vastagbélből leágazó vékony, rövid, a vastagbéltől távolabb eső végén lezárt, csőszerű képződmény, melynek belső ürege összeköttetésben van a vastagbél üregével. Az élet első éveiben a vakbélnek fontos szerepe van az immunrendszer működésében. A vakbél az emésztés folyamataiban nem vesz részt. Gyermekkorban vakbélgyulladás miatt történik a legtöbb sürgős műtéti beavatkozás.
Mi okozza a vakbélgyulladást?
Ha a vakbél üregébe olyan anyag kerül, ami azt – részben – lezárja (pl. sűrű váladék, széklet, élősködők), a vakbél fala megduzzad, kialakul az irritáció, majd a gyulladás. A fokozódó duzzanat miatt romlik a vakbél vérellátása, megindul a szöveti károsodás, végül a vakbél szövetei elhalnak. A vakbél elhalt fala kilyukadhat (perforáció), ilyenkor a gennyes váladék és a széklet kijut a hasüregbe és a gyulladás a hasüregben szétterjed. Ezt az állapotot nevezzük peritonitisnek.
A vakbélgyulladás leggyakrabban hat és húszéves kor között fordul elő, négy éves kor alatt ritka (de a perforáció ebben a korcsoportban gyakoribb, mert a kisebbek kevésbé jól tudják meghatározni a fájdalom helyét és jellegét, valamint a betegség lefolyása is gyorsabb). Fiúk és lányok egyforma gyakorisággal kapnak vakbélgyulladást.
Miért veszélyes a vakbélgyulladás?
Az irritált vakbél nagyon hamar gyulladásba jöhet és akár órákon belül kilyukadhat (perforálhat). A perforált vakbélgyulladás életet veszélyeztető állapot, a hasüregbe kijutott baktériumok gyorsan és agresszíven fertőzik meg az egész szervezetet, vérmérgezés alakulhat ki.
Mik a vakbélgyulladás tünetei?
A vakbélgyulladás leggyakoribb tüneteit más betegségek is utánozhatják. A hasi fájdalom tipusosan a köldök körül kezdődik és onnan húzódik le a has jobb-alsó részére, ritkábban azonban kezdődhet rögtön a has jobb-alsó részén is. A fájdalom az idővel egyre erősödik, mozgatásra, köhögésre, illetve az adott terület nyomására fokozódik. Ha a vakbél perforálódik a fájdalom kiterjedhet az egész has területére, a has feszes, kemény lesz. Gyakran kiséri hányinger, hányás, általában hőemelkedés, alacsonyabb láz. A kifejezett jobb alhasi fájdalom miatt a gyermek kissé előredőlve jár, jobb lábát húzza. Vakbélgyulladás gyanúja esetén orvosi vizsgálatra van szükség.
Hogyan diagnosztizálják a vakbélgyulladást?
A részletes kórtörténet és fizikális vizsgálaton kívül laborvizsgálat, hasi ultrahangvizsgálat segítheti a pontos diagnózist. Tudni kell azonban, hogy negatív labor és hasi ultrahangeredmény mellett is lehet vakbélgyulladása valakinek. Így a további teendő eldöntésében elsősorban az állandó fizikális vizsgálat, ismétlődő sebészeti konziliumok mellett döntenek.
A vakbélgyulladás kezelése
Amennyiben a vakbélgyulladást kétséget kizáróan diagnosztizálják, a vakbél műtéti eltávolítása feltétlenül szükséges. Az alhas jobb oldalán egy apró metszésből behatolva a sebész eltávolítja a gyulladt vakbélnyúlványt. Amennyiben a vakbél már perforált egy elvezető csövet hagynak a műtéti területen, amin keresztül a genny és egyéb váladékok a hasüregből (állandó szívás mellett) kifolynak egy gyűjtőtartályba. A csövet (drén-t) pár nap múlva veszik ki, amikor a gyulladás lecsillapodott. A műtétet altatásban végzik. A műtét után meghatározott ideig a gyermek nem ehet és nem ihat semmit, hogy a bélrendszeren ejtett metszés és varrás összeforrhasson, ezért átmenetileg a gyermek infúzió formájában kapja a megfelelő folyadékmennyiséget. Ha a gyulladásos folyamat már kiterjedt a hasüregre is, előfordulhat, hogy a gyermeknek a műtétet követő napokban antibiotikumot kell kapnia. A varratszedésig a sebet nem érheti víz, és a műtét után hetekig a gyermek nem emelhet nehéz terheket.
