Gyakori kérdések az asztmáról |
|
|
| Az asztma a tüdőben elhelyezkedő légutak (hörgők) gyulladásos megbetegedése. A gyulladás hatására a légutak fala vörös, és duzzadt lesz. Emiatt a légutak beszűkülnek, és túlságosan érzékennyé válnak bizonyos hatásokra. A légutak beszűkülése okozza az asztma visszatérő tüneteit: a köhögést, nehézlégzést, fulladást, és a mellkasi szorítást. Az enyhe rohamok gyógyszeres kezelés nélkül is elmúlhatnak, de kezelés hatására sokkal gyorsabb a gyógyulás. A megfelelő kezelés emellett csökkenti egy újabb roham kialakulásának esélyét. Ha súlyos asztmás rohama van, azonnal kérjen orvosi segítséget! Az asztma egy tartósan fennálló, krónikus betegség. Ez nem jelenti azt, hogy az asztmások állandóan rosszul érzik magukat. A betegség hullámzó lefolyású, jobb és rosszabb időszakok váltják egymást. Az asztma igen gyakori betegség. A nyugati országokban minden tizedik ember válik asztmássá élete folyamán. 2. Mit jelent a légutak gyulladása? A gyulladás a légutak falának reakciója, melyet fertőzések, vagy egyéb – a légutakat irritáló – tényezők válthatnak ki. A gyulladás hatására lesznek a légutak vörösek, duzzadtak, szűkek és túlérzékenyek. 3. A légúti gyulladás hogyan okoz asztmát? A gyulladás hatására szűkülnek a légutak, csökken a tüdőben a légáramlás, és ez okozza az asztmás tüneteket: köhögés, nehézlégzés, fulladás, mellkasi szorítás. – a légutak fala duzzadt lesz, ezért belső átmérőjük csökken – a légutak falában lévő izom összehúzódik, ezáltal a légutak tovább szűkülnek – nagy mennyiségű váladék képződik, mely a szűk légutakat (hörgőket) eltömeszeli – a krónikus gyulladás tartós károsodást okozhat a légutak falában, az így tönkrement légutak már nem tudnak normális mértékben kitágulni Ha a légutak hosszú ideig gyulladtak, akkor túlérzékennyé válnak. Ez azt jelenti, hogy a hétköznapi hatásokra (vírusok, allergiát okozó anyagok, por, füst, stressz) sokkal gyorsabban és erősebben reagálnak, mint az egészséges légutak. Az asztma családokban halmozódik. Ez azt jelenti, hogyha az Ön családjában van asztmás beteg, akkor Önnek nagyobb esélye lesz arra, hogy asztmássá váljon, mint azoknak, akiknek a családját nem érinti ez a betegség. Az ekcémás, ételallergiás gyermekek későbbi életkorban gyakrabban válnak asztmássá, mint egészséges társaik. Az allergia (elsősorban a virágporok, háziporatkák, állati szőrök, penészgombák elleni allergia) szintén növeli az asztma kialakulásának esélyét. Azoknál, akik hajlamosak asztmára, a dohányfüst, a szennyezett levegő, és egyéb légutakat irritáló anyagok szintén válthatnak ki asztmás tüneteket. 5. Milyen életkorban kezdődik az asztma? Asztma bármely életkorban kezdődhet. Az asztmások kb. felénél az első tünetek tíz éves kor előtt alakulnak ki. Az asztmás gyermekek többségénél a betegség hat éves kor előtt kezdődik. Az asztma okait még nem ismerjük teljesen. Az azonban biztos, hogy az asztma kialakulásához örökletes (genetikai) tényezők, és környezeti hatások egyaránt szükségesek. Tehát csak azoknál alakul ki asztma, akiknek genetikai hajlamuk van rá, amely bizonyos környezeti hatásokra elindítja a betegséget. Asztmát okozhatnak allergiát kiváltó tényezők is (leggyakrabban háziporatkák, virágporok, állati szőrök, penészgombák spórái), de az asztmások jelentős része nem allergiás. 7. Az asztma krónikus betegség? Igen. Az asztma krónikus (tartósan fennálló) betegség, melyet a légutak gyulladása és beszűkülése okoz. A gyulladás nem csak asztmás tünetek alatt van jelen hanem – enyhébb mértékben – akkor is fennáll, ha az asztmás teljesen tünetmentes. Ha nem kezeljük az asztmát, akkor ismétlődő asztmás rohamok jelentkeznek. Az enyhe rohamok gyógyszeres kezelés nélkül is elmúlhatnak, de kezelés hatására sokkal gyorsabb a gyógyulás. A megfelelő kezelés emellett csökkenti egy újabb roham kialakulásának esélyét. Ha súlyos asztmás rohama van, azonnal kérjen orvosi segítséget! Az asztma egy tartósan fennálló, krónikus betegség. Ez nem jelenti azt, hogy az asztmások állandóan rosszul érzik magukat. A betegség hullámzó lefolyású, jobb és rosszabb időszakok váltják egymást. Megfelelő kezelés mellett a rohamok enyhék és ritkák, hosszú, tünetmentes időszakok jellemzőek. 8. Ahogy öregszem, romlik majd az asztmám? Igen. Sajnos erre számítani lehet. A nem megfelelően kezelt asztma az életkorral súlyosbodik. Az asztmások tüdeje sokkal gyorsabb ütemben romlik, mint az egészségeseké. A korszerű asztma gyógyszerek még nem állnak rendelkezésre olyan hosszú idő óta, hogy biztosan tudjuk, vajon a megfelelően kezelés megvédi-e az idősebb betegeket ettől a gyors romlástól. A legtöbb orvos azonban úgy gondolja, hogy a kezelés hatására a tüdő romlásának üteme lassul. 9. Idősebb korban rosszabb asztmássá válni? Nem feltétlenül, de meg kell jegyezni, hogy az asztma gyakran súlyosabb formában jelentkezik, ha idősebb életkorban indul. Ebben az életkorban ráadásul gyakoribb a szívbetegség, és egyéb krónikus betegségek, melyek súlyosbítják az asztmás rohamokat és nehezítik a kezelést. Az idősebbek „asztmája” sokszor nem valódi asztma, hanem úgynevezett krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), mely közös elnevezése a többnyire dohányzás által okozott krónikus hörghurutnak (bronchitis) és a tüdőtágulásnak (emfizéma). A krónikus obstruktív tüdőbetegségnek a tünetei hasonlóak az asztmáéhoz (köhögés, nehézlégzés, fulladás, fokozott váladéktermelés). Lefolyása általában súlyosabb, mint az asztmáé, mivel itt a légutak súlyosabban károsodnak, így a kezelés sokkal nehezebb, és kevesebb eredménnyel jár. Ráadásul a krónikus obstruktív tüdőbetegség jobban terheli a szívet és teszi tönkre a szervezet többi részét, mint az asztma. |