Infanrix (DTPa) – IPV

Az oltás ideje: 6, 11 év

Ez a védőoltás 4 súlyos betegség: a torokgyík (Diftéria, D), a merevgörcs (Tetanusz, T), a szamárköhögés (Pertusszisz, Pa), a járványos gyermekbénulás (IPV) ellen a szervezetben ellenanyag képződést indít el, ami védelmet biztosít ezen megbetegedésekkel szemben.

A torokgyík, baktérium okozta fertőzőbetegség. A kórokozó főleg a légutakat, néha a bőrt támadja meg. A torokban, rendszerint a mandulákon, ritkán a gégében, vagy más nyálkahártyákon, esetleg a bőrön tapad meg és vaskos szürkés lepedéket hoz létre. Súlyos légzési nehézséget és esetenként fulladást okoz. A baktérium toxint (mérget) is termel, ami idegrendszeri károsodást, szívbetegséget, sőt még halált is okozhat.

A merevgörcs igen súlyos, magas halálozással járó betegség. A kórokozó földdel szennyezett seben keresztül jut be a szervezetbe és ott toxint (mérget) termel. A toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek.

  
A szamárköhögés kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség, mely a légúti váladékcseppekkel terjed. Az anyától származó védelem bizonytalan, ezért az egészen fiatal oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek. Az utóbbiak között van a legtöbb haláleset a légúti és az idegrendszeri szövődmények következtében.

 


A járványos gyermekbénulást vírus okozza. A kórokozó a széklettel szennyezett piszkos kézről vagy tárgyakról a szájon keresztül jut a szervezetbe. A betegség gyakran enyhe lefolyású. Néhány esetben súlyos, maradandó bénulás alakulhat ki főleg a végtagokon, de halálos kimenetel is lehet.

Az évtizedek óta rendszeresen végzett oltások következtében ez a 4 betegség hazánkban mára szinte teljesen eltűnt. De a környezetünkben a kórokozók jelenlétével továbbra is számolnunk kell. Ezek az oltott személyekben is megtelepedhetnek. Megbetegedést viszont csak az oltatlanok illetve hiányosan oltottak körében okozhatnak.

Az oltás helyén fellépő bőrpír, duzzanat beavatkozás nélkül megszűnik. Jelentkezhet láz, hányás, hasmenés, nyugtalanság. A lázas állapot gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel. A tünetek tartós fennállása esetén haladéktalanul jelentkezni kell az oltóorvosnál!

MMR (Morbilli-Mumpsz-Rubeola)                       

Az oltás ideje: 15 hó

A vírusok okozta, cseppfertőzéssel terjedő fertőző gyermekbetegségek közül – a kanyaró, a mumpsz, a rózsahimlő – megbetegedések megelőzése céljából Magyarországon minden egészséges 15 hónapos gyermek MMR védőoltásra kötelezett.

A kanyaró (morbilli, M) 9-10 napos lappangási idő után lázzal, köhögéssel, huruttal és kötőhártya-gyulladással kezdődik, majd pár nap múlva a fül mögött kezdődő és az egész testen végigvonuló kiütések lépnek fel. Súlyos betegség, mely könnyen átvihető egyik emberről a másikra.

A járványos fültőmirigy gyulladás (mumpsz, M) 2-3 hét lappangási idő után lázzal és az egyik, majd a másik oldali nyálmirigy duzzanatával jár. Fiúknál a betegség szövődményeként jelentkező heregyulladás súlyos következményekkel járhat.

A rózsahimlő (rubeola, R) lappangási ideje 2-3 hét. Gyermekeknél enyhe formában zajlik, láz apró kiütések, tarkótáji nyirokcsomó duzzanat formájában. A terhesség első harmadában átvészelt fertőzés következménye lehet az ún. veleszületett rubeola, ami fejlődési rendellenességekben jelentkezik.  

A több évtizede alkalmazott oltási stratégiának köszönhetően az utóbbi években hazai eredetű kanyaró megbetegedés nem fordult elő, a rózsahimlő és mumpsz megbetegedések évi száma napjainkra 50-100 alá csökkent.

Az oltóanyag, élő gyengített kanyaró, rózsahimlő és mumpsz vírusokat tartalmaz. A természetes fertőzéshez hasonló módon hat a védekező-rendszerre. Általában az 5-12. nap között ún. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigy duzzanattal. A tünetek sokkal enyhébbek, mint a természetes betegségnél észleltek és 1-2 napnál nem tartanak tovább. A lázas állapot gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel.

Infanrix(DTPa)-IPV-Hib

Az oltás ideje: 2, 3, 4 és 18 hó

Ez a védőoltás 5 súlyos betegség: a torokgyík (Diftéria, D), a merevgörcs (Tetanusz, T), a szamárköhögés (Pertusszisz, Pa), a járványos gyermekbénulás (IPV), a gennyes agyhártyagyulladás (Hib) ellen a szervezetben ellenanyag képződést indít el, ami védelmet biztosít ezen megbetegedésekkel szemben.

A torokgyík, baktérium okozta fertőzőbetegség. A kórokozó főleg a légutakat, néha a bőrt támadja meg. A torokban, rendszerint a mandulákon, ritkán a gégében, vagy más nyálkahártyákon, esetleg a bőrön tapad meg és vaskos szürkés lepedéket hoz létre. Súlyos légzési nehézséget és esetenként fulladást okoz. A baktérium toxint (mérget) is termel, ami idegrendszeri károsodást, szívbetegséget, sőt még halált is okozhat.

A merevgörcs igen súlyos, magas halálozással járó betegség. A kórokozó földdel szennyezett seben keresztül jut be a szervezetbe és ott toxint (mérget) termel. A toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek.

A szamárköhögés kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség, mely a légúti váladékcseppekkel terjed. Az anyától származó védelem bizonytalan, ezért az egészen fiatal oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek. Az utóbbiak között van a legtöbb haláleset a légúti és az idegrendszeri szövődmények következtében.

A járványos gyermekbénulást vírus okozza. A kórokozó a széklettel szennyezett piszkos kézről vagy tárgyakról a szájon keresztül jut a szervezetbe. A betegség gyakran enyhe lefolyású. Néhány esetben súlyos, maradandó bénulás alakulhat ki főleg a végtagokon, de halálos kimenetel is lehet.

A Haemophilus influenzae b (Hib) baktérium gennyes agyhártyagyulladást is okozhat, amelynek következménye bénulás, süketség, epilepszia is lehet. A kórokozó torokgyulladást is előidézhet.

Az évtizedek óta rendszeresen végzett oltások következtében ez az 5 betegség hazánkban mára szinte teljesen eltűnt. A környezetünkben a kórokozók jelenlétével továbbra is számolnunk kell, amelyek az oltott személyekben is megtelepedhetnek. Megbetegedést viszont csak az oltatlanok illetve hiányosan oltottak körében okozhatnak.

Az oltás helyén fellépő bőrpír, duzzanat beavatkozás nélkül megszűnik. Jelentkezhet láz, hányás, hasmenés, nyugtalanság. A lázas állapot gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel. A tünetek tartós fennállása esetén haladéktalanul jelentkezni kell az oltóorvosnál!

Tuberculosis (gümőkór)
  
Az oltás ideje: megszületés után néhány nappal

A tuberkulózis Magyarországon a XX. század ötvenes évei előtt népbetegségnek számított, morbus Hungaricusnak is nevezték. A betegség megelőzése céljából Magyarországon minden egészséges újszülöttet még a szülészeti intézményben, de legkésőbb 6 héten belül BCG vakcinával védőoltásban részesítenek. A vakcinát hazánkban több évtizede alkalmazzák a gümőkór megelőzésére. A gyermekkori megbetegedések előfordulásának kiemelkedően kedvező alakulása elsősorban az újszülöttek igen magas arányban végrehajtott BCG oltottságának köszönhető.

Oltási reakció:

Az oltás helyi reakciója nyomán 2-4 hét múlva 10 mm-t általában meg nem haladó átmérőjű, vörös, kékesvörös csomó képződik az injekció helyén, amely maximális nagyságát 4-6 héttel az oltás után éri el. A csomó közepe gyakran beolvad és kiürül, majd pörkösödik vagy felszínes gennyező fekély képződik, amely lassan feltisztul, néha 2-3 hónapig is nedvezik, legkésőbb 4 hónappal az oltás után kis fehér heggel gyógyul. Ezzel egy időben a hónalji nyirokcsomók is megduzzadhatnak.

Oltási szövődmény:

Amennyiben borsónyinál nagyobb duzzanat keletkezik, esetleg a hónalj alatti nyirokcsomó duzzanata is észlelhető, feltételezhető, hogy az oltóanyag a bőr mélyebb rétegeibe került, vagy a szükségesnél több volt a befecskendezett mennyiség. A nem kívánt reakció különösebb kezelést nem igényel, szárazon tartása és védelme a mechanikai irritációtól (dörzsölés) elegendő. Igen ritkán a hónalj alatti nyirokcsomó extrém mértékű duzzanata miatt sebészi feltárás szükséges. Gyakorta tapasztalható, hogy a BCG reakció körül vérbő, hámló, esetenként hólyagos kiütés keletkezik, mely jelenség az immunológiai reakcióval összefüggésben zajlik, ekzématizáció. Nyugtató, hidratáló krém gyorsíthatja a folyamat múlását. BCG oltással egy időben vagy szabad időközzel bármilyen oltás adható, de oltásra a bal felkart 3 hónapig nem lehet használni!

Amennyiben az oltási fekély 10 mm-nél nagyobb vagy a hónalji nyirokcsomóban tályog képződik arról haladéktalanul értesíteni kell a gyermek háziorvosát.

A szülést követően 6 héten belül BCG oltásban részesített csecsemőket 6 hónapos koruk betöltésekor ellenőrizni kell. Azoknál a csecsemőknél, akiknél a BCG oltás helyén beszűrődés, vagy heg nem látható, a BCG oltást meg kell ismételni. Azokat a csecsemőket, akik az ismételt BCG oltás után is heg negatívak maradnak, nem kell további BCG oltásban részesíteni.