Bárányhimlő

Hazánkban évente közel 50 000 megbetegedés van, a betegek 1%-a igényel kórházi kezelést. Minden 10. megbetegedés szövődménnyel jár.

 

A bárányhimlő terjedése

A bárányhimlő igen fertőző betegség, a vírus cseppfertőzéssel, légárammal terjed. Átvészelése életre szóló védettséget jelent. A hólyagbennékből származó kórokozó, csak úgy, mint a légáram útján kiszabaduló vírus a megfelelő érintkezés után, fogékony emberben 90%-ban megbetegedést okoz.

Fertőződés szempontjából biztosnak mondható kapcsolat:

– „face to face” kapcsolat (elég egy „puszi”)

– legalább fél óra tartózkodás közös szobányi légtérben

Fertőz az a beteg, akinek hólyagos kiütése van, vagy a találkozás után egy nappal jelent meg az első kiütése. A megbetegedés főképp a 15 év alatti korosztályban jellemző, tehát elsősorban a gyermekközösségekben, ritkán gyermekekkel foglalkozó felnőttek között terjed.

Ha létrejön a biztos találkozás a vírussal, 14-16 napos (10-21) lappangási idő után mutatkoznak az első tünetek. Érdemes tudni, hogy a klinikai tünetek megjelenése előtt 1-2 nappal a beteg már fertőz, és ezt a képességét a kiütések teljes sebesedéséig, átlagosan 4-6 napig, megtartja.

A betegség lefolyása

A légutakon bejutó vírus a nyirokcsomóban szaporodik, innen a vérárammal jut el a különböző szervekbe. A hólyagos kiütések „virágzása” 5-7 napig tart láz kíséretében, közben további egy hét alatt várható, hogy a hólyagok pörkösödése befejeződjön. Ezek kezdetben csak kis piros göbök, majd hamarosan víztiszta folyadékot tartalmazó hólyagokká alakulnak (harmatcsepp). A bárányhimlőre jellemző kiütések folyamatosan, 5-7 napig keletkeznek, ezért egyszerre látunk még csak kezdődő göbcséket és már hólyagos kiütéseket is. A hólyagok teteje leválik, pörk képződik, gyakran erős viszketés kiséri, esetleg hőemelkedés, láz jelentkezhet. Hasonló elváltozások a nyálkahártyákon is kialakulhatnak (pl. száj). A betegség nagyjából két hét alatt zajlik le.

Szövődmények

A leggyakoribb szövődmény a hólyagok bakteriális felülfertőződése, mely gennyes bőrfolyamathoz vezethet.

A bárányhimlő vírusának immunrendszert aktiváló utóhatása színes kórképekben nyilvánulhat meg. A kisagyi gyulladás ugyan klinikailag jóindulatú következmény, de igen nagy riadalmat kelt egy családban. A mozgásképtelen, kétségbeesett gyermek heteket tölthet kórházban mire maradványtünet nélkül felépül. Ez a kórkép nem tévesztendő össze a súlyos maradandó károsodással járó agyvelőgyulladással, mely a vírus direkt hatásának következménye lehet a betegség elején. Hosszú távú hematológiai gondozást igényel a súlyos mértékű vérlemezkeszám csökkenéssel járó idiopathias thrombocytopaenias purpura (ITP), melynek kezelése intravénás immunglobulin és szteroid.

A fertőzés lezajlása után a szervezet védekezőképessége kisebb, ezért gyakran jelentkezik néhány héten belül valamilyen lázas megbetegedés.

 

Terhes nő bárányhimlője

Elérhető védőoltás mellett elfogadhatatlan, hogy fiatal nők bárányhimlőre fogékonyan vállaljanak terhességet. Ennek ellenére az európai nők 10%-a elszenvedhet fertőzést a várandósság idején.

A terhesség első harmadában a bárányhimlő következményeképpen 0.4-2 % – ban alakul ki magzati károsodás. A veleszületett bárányhimlő szindróma visszafordíthatatlan végtag deformitást, idegrendszeri sérülést eredményez. Terhesség alatt elszenvedett bárányhimlő után gyakori az igen alacsony születési súly és a koraszülöttség annak következményeivel. A terhesség végén az anyai immunrendszer gyengesége miatt a bárányhimlő életet veszélyeztető megbetegedés formájában jelentkezhet, mely másodlagosan a magzatra is életveszélyt jelent. A szülés előtt 5 nappal, vagy a szülést követő 2 napon belül jelentkező anyai bárányhimlő, következtében az újszülöttben 17-30%-ban súlyos, életet veszélyeztető fertőzés alakulhat ki, ami az esetek 31%-ban halálhoz vezet. Kiemelkedő jelentősége van a családtervezési programok keretében működő szűrésnek, és a terhességvállalás előtti védőoltásnak!

Az anyán jelentkező övsömör nem okoz magzati károsodást, ilyenkor ellenanyagok kerülnek a magzatba a méhlepényen keresztül, ami a születés után is védő hatású pár hónapig.

Mi az övsömör?

A bárányhimlő vírusa a fertőzés lezajlása után a gerincvelői idegdúcokba vonul vissza, itt élethosszig megtalálható. A betegség folyamán keletkezett ellenanyagok „nyugalomban” tartják a vírust, de az immunrendszer átmeneti gyengesége (egyéb betegség, az életkor előrehaladása) mellett a vírus reaktiválódni képes. A gerincvelői idegdúcot a bőrrel összekötő idegeken keresztül terjed majd övszerűen elhelyezkedő csoportos, hólyagos kiütések formájában nyilvánul meg. Sok esetben a kiütések megjelenését heves fájdalom előzi meg.

Megelőzés vakcinációval

A fertőzőképességét elvesztő vírustörzzsel történik, mely megőrizte immunrendszert aktiváló hatását. Ahol egy korcsoportban 95%-nál többen oltva vannak, a megbetegedés 80%-os csökkenése észlelhető.

Az egyén szempontjából az oltással kapható nyereség nem vitatható. 100%-san megelőzhető a súlyos, szervi érintettséggel járó bárányhimlő, 90%-ban a fertőzést el lehet kerülni. Aki oltás ellenére bárányhimlős lesz, enyhe betegségre számíthat: rövidebb kórlefolyás, kevesebb kiütés, kisebb láz.

Az oltás ellenjavallata

–         Terhesség alatt gyengített élő kórokozó tartalmú oltással NEM lehet oltani! Véletlen terhes oltásánál a terhesség megszakítás nem indokolt. Oltás után, a tervezett terhességet 28 nap elteltével lehet vállalni.

–         Akut lázas betegség láz esetén az oltás halasztása szükséges. Enyhe felsőlégúti betegség esetén az oltás elvégezhető.

–         Kemoterápiás kezelés, immunhiány esetén oltási szaktanácsadó véleménye szükséges az oltáshoz!

 

Oltási gyakorlat

Egy éves kor felett, ha egyéb ellenjavallat nincs, bárki beoltható. A hosszú távú védettség kialakításához 2 oltás szükséges, 6 hetes időközzel (célszerű 15 és 18 hónapos korban oltani). Az oltás után 10-14 nappal alakul ki a védettség. Terhes és szoptató anya környezetében az oltás szabadon végezhető. Szoptatás alatt a fogékony anya oltható.

Oltás után 7-10 nappal (21 napig) jelentkezhet az oltási reakció lázzal, bárányhimlőre jellemző kiütéssel. Az oltási betegség nem fertőz, lázcsillapításon kívül teendőt nem igényel.

A bárányhimlős beteg ápolása, kezelése

1. tévhit: a beteget jó melegen kell öltöztetni, meleg helyen tartani.

Nem igaz! A többnyire lázas gyermeket melegen öltöztetve csak annyit érünk el, hogy láza nehezebben szűnik, megizzad, fokozódik a kiütések felülfertőződésének lehetősége.

2. tévhit: A bárányhimlős gyermeket nem szabad fürdetni.

Nem igaz! Természetesen kell fürdetni, csak nem kádban való félórás áztatással, hanem zuhanyoztatással, majd a bőr puha törülközővel történő szárazra itatásával.

3. tévhit: Lehetőleg ne cink-oxidos rázókeveréket, hanem hintőport használjunk.

Egyéb javaslatok: A beteg körmét vágjuk minél rövidebbre, hogy kevésbé tudja elvakarni a kiütéseket. Szellős, ne meleg ruhába öltöztessük. Lehetőség szerint csak már a fertőzésen átesett hozzátartozók látogassák a gyermeket. Hajmosást csak nagyon óvatosan végezzük, a hajas fejbőrön is kiütések vannak.

 

Varilrix

Varicella zoster élő, legyengített vírusát tartalmazza. Sc. kell adni.

15 és 18 hónapos korban célszerű oltani (legalább 6 hét szünet, de célszerű a 3 hónap).

2 oltás szükséges a védettség kialakulásához.

A beteg által fizetendő díj:  6748/db