Rhinitis allergica avagy a szénanátha

Mi az allergiás rhinitis?
Az allergiás rhinitis az orrnyálkahártya allergiás reakciója bárminemű légúti allergénnel szemben. A reakció során nagy mennyiségű hisztamin szabadul fel, ami nyálkahártya duzzanatot és fokozott váladéktermelést okoz az orrban, az arcüregekben, illetve a szem nyálkahártyáján. A betegség általában családi halmozódást mutat (a családban többen is szenvednek tőle). A gyermekek kb. 20%-a, a felnőttek 15-30%-a érintett. Becslések szerint az asthmás gyermekek 75%-ának allergiás rhinitise is van.

Az allergiás rhinitis fajtái
Az allergiás rhinitisek között két csoportot különböztetünk meg:

  • Szezonális: csak a pollenszezonban jelentkezik. Ez a forma 6 éves kor alatt ritka.
  • Perinneális: egész évben tünetes, általában a fiatalabb gyermekek betegsége.

Mi okozza az allergiás rhinitist?
Leggyakrabban:

  • pollenek
  • poratka
  • penészgomba
  • állatszőr/hámsejt

Mik az allergiás rhinitis tünetei?

  • tüsszögés
  • orrdugulás
  • vizes orrfolyás
  • orr-, szem-, torok-, vagy fülviszketés
  • gyakori orrvérzések
    A perenniális rhinitisben szenvedőknél ezeken kívül még:
  • visszatérő középfülgyulladások
  • horkolás
  • szájlégzés (a gyermek nyugalmi helyzetben is a száján keresztül veszi a levegőt).
  • fáradtság, gyenge iskolai teljesítmény.

Hogyan diagnosztizálják az allergiás rhinitist?
A részletes kórtörténet ismeretében fizikális vizsgálattal, fül-orr-gégészeti vizsgálattal, vérvizsgálattal és bőrpróbával igazolható az allergiás rhinitis.

Az allergiás rhinitis kezelése
A kezelést mindig egyénre szabottan a kezelőorvos állapítja meg. A lépcsőzetes kezelési stratégia első helyén az allergén elkerülése szerepel, utána a helyileg alkalmazható készítmények (orrspray, szemcsepp), végül a szájon keresztül bevehető tabletták vagy szirupok alkalmazhatóak. A komplex kezelés legfontosabb elemei a következők:

  • Allergén karencia: az ismert allergén lehetőség szerinti minél alaposabb elkerülése. Ha ez tökéletesen megoldható (pl. állatszőr allergia esetében), ez a leghatékonyabb kezelési módszer.
  • Antihisztaminok: adhatóak orrspray formájában, de tablettaként is szedhetőek (a régebbi típusú antihisztaminok mellékhatása az álmosság volt, ezt az újabbaknál -Zyrtec, Claritine- már nem tapasztaljuk).
  • Kortikoszteroid orrspray-k: a helyi kezelés alapját képezik, ezek elsőként választandó szerek (először ezt alkalmazzunk, ha ezek mellett még mindig vannak tünetek, akkor hozzáadjuk az antihisztaminokat és/vagy a nyálkahártya összehúzó spray-ket). A szteroidos orrsprayt már a tünetek megjelenése előtt el lehet kezdeni adni, így elkerülhető a betegség heves fellángolása a pollenszezon kezdetekor.
  • Nyálkahártya-összehúzó orrsprayk: nem tartoznak a rhinitis allergica modern kezeléséhez. Ezek a sprayk a nyálkahártya ereinek szűkítésével a nyálkahártya duzzanatát csökkentik, így megszüntetik az orrdugulást. Fontos, hogy ezek a készítmények egy hétnél tovább egyhuzamban nem alkalmazhatóak (mert hozzászokást, majd a spray elhagyásakor állapotromlást okoznak), és kisgyermekeknél a túladagolás veszélyes mellékhatásokkal járhat.
  • Immunterápia: bizonyos speciális esetekben (amikor csak egy-két fajta pollenre van jelentős reakció) alkalmazható. A kezelés 3-5 évig tart (ha közben megszakad, elölről kell kezdeni), általában kéthetente/havonta a bőr alá adott injekcióval, vagy naponta a nyelv alá cseppentve juttatják a szervezetbe az allergénkivonatot. Az allergén folyamatos jelenléte ily módon esetleg toleranciát válthat ki (az allergiás reakció elenyészik). Az immunterápia sok – előre nem látható – esetben eredménytelenül végződik.