Lisztérzékenység (Coeliakia)
A lisztérzékenység a vékonybél krónikus megbetegedése, amelyet a táplálékkal bejuttatott glutén, gliadin nevű komponense idéz elő a genetikailag fogékony emberekben. A gliadin (búza-, árpa-, rozs- és zablisztben található) az arra érzékeny egyénben károsítja a bél nyálkahártyáját, a gyulladt bél úgy néz ki, mintha valami „legyalulta” volna a felszívódáshoz rendkívül fontos bélbolyhokat. A klinikai kép sokszínűségét a külső (környezeti) és a belső (immunológiai és genetikai) tényezők alakítják ki. A korábban többnyire gyermekkori gasztroenterológiai megbetegedésnek tartott coeliakiát ma már egy bármely életkorban kialakuló, az egész szervezetet érintő megbetegedésnek tekintjük. A vékonybél-nyálkahártya károsodása következtében gyakran felszívódási zavarra utaló tünetek is megfigyelhetők. Magyarországon a gyakoriság 1:85, a közvetlen rokonok 10-20%-ban érintettek, a nő-férfi arány 2:1.
Panaszok és tünetek
Nincs tipikus megjelenése!! Vannak tünetmentes betegek, vagy csak enyhe hiányállapot jelei észlelhetők. Máskor a tünetek nagyon kifejezettek.
A betegség bármely életkorban kialakulhat, de általában a gyermek fél-egy éves kora között lassan, fokozatosan alakul ki. A lisztneműeket is tartalmazó mesterséges táplálék bevezetését követően étvágytalanság, súlymegállás, egy-egy hányás vagy egyre rosszabbodó állagú székletek jelzik a betegség kezdetét. Esetleg hasmenés, haspuffadás, nagytömegű, bűzös székletürítés, elődomborodó has, fogyás jellemzi. A gyermek fejlődésében elmarad társaitól, fáradékony. Néha csak az indokolatlan vérszegénység, magatartási zavar (zárkózottság) hívja fel a figyelmet a betegségre.
Kivizsgálás
Mivel a lisztérzékenységet (coeliakiát) a klinikai kép sokszínűsége jellemzi, a helyes diagnózis alapja, hogy gondoljunk a betegségre! Coeliakia gyanúja esetén vérvizsgálatra, speciális teszt elvégzésére van szükség. Pozitív teszt esetén a diagnózist a felső emésztőszervi tükrözés (endoszkópia, gastroscopia) során a vékonybélből vett szövettani vizsgálat erősíti meg.
Mivel a lisztérzékenységet (coeliakiát) a klinikai kép sokszínűsége jellemzi, a helyes diagnózis alapja, hogy gondoljunk a betegségre! Coeliakia gyanúja esetén vérvizsgálatra, speciális teszt elvégzésére van szükség. Pozitív teszt esetén a diagnózist a felső emésztőszervi tükrözés (endoszkópia, gastroscopia) során a vékonybélből vett szövettani vizsgálat erősíti meg.
Kezelés
A kezelés alapját egy életen át tartó szigorú gluténmentes diéta betartása jelenti (a gabonaneműeket ki kell iktatni az étrendből). A gluténmentes diéta szigorú betartása esetén a kórjóslat megfelelő, a halálozás 1% alatti, ennek hiányában 10-30% közötti! A coeliakiás betegek orvosi ellenőrzést-gondozást igényelnek, melyet úgynevezett coeliakia centrumokban végeznek. Szövődményként 6-8%-ban alakulhat ki bél lymphoma. A fennálló hiányállapottól függően kiegészítő vitaminok, vérképzőszerek adására lehet szükség.
A kezelés alapját egy életen át tartó szigorú gluténmentes diéta betartása jelenti (a gabonaneműeket ki kell iktatni az étrendből). A gluténmentes diéta szigorú betartása esetén a kórjóslat megfelelő, a halálozás 1% alatti, ennek hiányában 10-30% közötti! A coeliakiás betegek orvosi ellenőrzést-gondozást igényelnek, melyet úgynevezett coeliakia centrumokban végeznek. Szövődményként 6-8%-ban alakulhat ki bél lymphoma. A fennálló hiányállapottól függően kiegészítő vitaminok, vérképzőszerek adására lehet szükség.
A diétát szigorúan, egész életen át be kell tartani, mert ellenkező esetben a tünetek ismét jelentkezhetnek!
Megelőzés
A betegség megelőzése céljából Magyarországon korábban, már 5 hónapos kortól javasolják liszt adását a csecsemőknek. Csak korlátozott mennyiséget szabad adni a csecsemőnek, mert a túlzott bevitel adására coeliakia alakul ki. Ennek pontos módjáról tájékoztatást háziorvosától, védőnőjétől kaphat!!
Körzetünkben az alábbi ajánlást adjuk:
– a vegyes táplálást kapó újszülötteknél javasolt 5 hónapos kortól napi fél, vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adása
– a kizárólag szopó csecsemőnél szintén 5 hónapos kortól napi fél, vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adása, amit célszerűen gyümölcshöz, főzelékhez is hozzákeverhetnek vagy a főzeléket habarva, a habaráshoz maximum egész napra összesen napi 2,5 gr (1 csapott mokkáskanál) lisztet használva.
Fontos, hogy a fenti keksz illetve liszt adagoknál többet nem kaphat a csecsemő! Fenti adagok a lisztérzékenység megelőzését szolgálják, nem étkezést szeretnénk kiváltani velük!!!
Lisztérzékenység kimutatására alkalmas teszt (Biocard Celiac Disease)
Az ujjbegy megszúrása során nyert egy csepp vérből képes meghatározni a lisztérzékenységet. Fontos, hogy IgA hiány esetén sem ad fals negatív eredményt!!! 3800.-