Letapadás, szűkület (cellularis adhezio, phimosis)
A szakemberek véleménye, tanácsai is erősen megoszlanak a kérdésben. Egyes gyerekorvosok azt javasolják a kismamáknak, hogy fürdetés közben már az első pillanatoktól kezdve próbálják meg óvatosan hátra húzni a fitymát, így elkerülhetik a letapadást, és megfelelően tisztíthatják a hímvesszőn a makk mögötti területet. Ott ugyanis számos mirigy található, melyek faggyúszerű anyagot (szmegmát) termelnek, s később gyulladásos betegséghez (gennyes fitymazsák-gyulladáshoz) vezethet, ha ezek váladékát nem távolítjuk el rendszeresen és alaposan.
Megítélésem szerint a csecsemő- és kisgyerekkori fitymaletapadás gyakori probléma, amely nem tekinthető kórosnak, és az életkor előrehaladtával – két- hároméves korra – magától is rendeződik. Amíg a makk mögött termelődő váladék nem okoz gondot, de legalábbis hároméves korig, nem is érdemes jelentőséget tulajdonítani a kérdésnek. Hároméves korig csak óvatosan hátrahúzzuk a fitymát, amíg a letapadás (a fityma hátrahúzását a fityma belső felszínének és a makknak laza összenövése akadályozza) engedi, és a fürdővízben óvatosan lemossuk a fehéres váladékot. Fitymaszűkület esetén (a fityma hátrahúzásának a túlságosan szűk bőr az oka) három éves korban egy kenőccsel naponta 1x vékonyan bekenjük a heges részt (Diprosalic), mely a szűkületet oldja. Nehezített vizelés, gyulladás (balanitis) esetén nem várjuk meg a hároméves kort, hanem mielőbb felszabadítjuk a fitymát.
A fityma letapadásának felszabadítása fájdalmas, néha vérzés is kiséri. A makk nyálkahártya sérülésére Alsol kenőcsöt használunk és feltétlenül naponta hátra kell húzni a fitymát, mert ennek hiányában az ismét visszatapad a makkhoz. A fitymát sohasem szabad a makk mögött hagyni, mert ilyenkor a makk megduzzad, a makk keringése sérül, a fitymán oedemas duzzanat alakulhat ki (paraphimosis) ! Ilyenkor sürgős beavatkozásra van szükség, altatásban a fitymát megpróbálják a makkra visszahúzni, ritkán műtétre is szükség lehet.
A fityma letapadását a szülők otthon is megpróbálhatják megszüntetni (óvatos húzogatással), de sor kerülhet egy műszeres beavatkozásra a kórházban is. Akármennyire rutinnak számító, pár perces beavatkozásról van is szó, amely rendszerint jobban megviseli az anyukákat, mint a gyerekeket, előtte győződjünk meg róla, hogy a fityma leválasztása más módon nem lehetséges, csak azután válasszuk ezt a megoldást.
Ha a fitymaszűkületet nem sikerült a kenőcsös kezeléssel megoldani, akkor műtéti beavatkozásra lesz szükség. A szűkület súlyosságától (és a sebésztől) függően kétfajta műtéti eljárást alkalmazhatnak: a fityma bemetszését, illetve annak eltávolítását (körülmetélés). A bemetszés során a fityma a makkon marad, továbbra is fedi azt, de a későbbiekben esetleg esztétikai problémát okozhat (nem törvényszerűen). A körülmetélés során a fitymát eltávolítják, így a makk fedetlen marad. (Sok országban vallási vagy higiéniai okok miatt ezt a beavatkozást napjainkban is csecsemőkorban elvégeztetik.)
Hogy mikor melyik eljárást alkalmazzák, a fityma állapota és a szülők engedélye is befolyásolhatja. Amennyiben mindkét műtét megoldást jelenthet a problémára, a szülőkkel megbeszélve, velük együtt döntenek a beavatkozásról. Amikor azonban csak az egyik lehet eredményes, a gyereksebész azt végzi el, amelyiket orvosilag indokoltnak találja.