A húgyúti fertőzésről
A húgyutak magában foglalják a vesét, húgyvezetékeket, húgyhólyagot, húgycsövet. A húgyúti fertőzés a húgyutak bármelyik részén előfordulhat, előfordulásuk alapján két nagy csoportba oszthatjuk: felső és alsó húgyúti fertőzésekre.
A fertőzés leggyakrabban az alsó húgyutak felől terjed a felső húgyutakra, azaz "felszálló" típusú fertőzésről van szó. Ritkábban, főleg újszülöttek, fiatal csecsemők esetében a fertőzés a véráram útján is kialakulhat.
A felső húgyúti fertőzés során a gyulladásos folyamat a vesét is érinti, ekkor vesemedence-gyulladásról beszélünk. Vesemedence-gyulladás esetén a gyermeknek magas láza van, bágyadt, nyűgös, étvágytalan, esetleg hány, vizelete zavaros, szúrós szagú. Minél fiatalabb a gyermek, a tünetek annál súlyosabbak lehetnek.
Alsó húgyúti fertőzés – hólyaghurut – esetén a tünetek kevésbé markánsak, a fertőzés alattomosabb, sokszor láztalan állapotban zajlik vagy csak hőemelkedése van, a vizelet csíp, a gyermek ezért nyűgös, étvágytalan, rosszabbul fejlődik. Minél fiatalabb a gyermek, annál gyakrabban alakul ki az alsó húgyúti fertőzés szövődményeként vesemedence-gyulladás. Minden esetben gondos orvosi vizsgálatra van szükség. Ez magában foglalja a fizikális vizsgálat mellett a laboratóriumi vizsgálatot, – vér-, vizeletvizsgálat – valamint a hasi ultrahang vizsgálat elvégzését. A hasi ultrahang vizsgálat során sokszor duzzadtabb, elmosott szerkezetű vese ábrázolódik, illetve anatómiai eltérésre derül fény, leggyakrabban különböző fokú vesemedence-tágulat igazolódik. Az anatómiai eltérések következtében, – amely a vizelet pangását okozza – gyakrabban alakul ki, vagy ismétlődik a húgyúti fertőzés. Amennyiben fertőzésre derül fény, antibiotikus kezelés szükséges.
A vesemedence-gyulladás kórházi kezelést igényel, az antibiotikumot a gyermek injekció formájában kapja kb. 10-14 napig, majd a gyermek hazaadást követően az antibiotikus kezelést szirup formájában folytatjuk még több héten keresztül. A hosszan tartó antibiotikus kezelés azért szükséges, hogy a húgyutakat sterilen tartsuk, és megakadályozzuk az ismételt fertőzést, a gyulladás kialakulását, amely a vese szövetét károsítja. Vesemedence-gyulladáson átesett gyermekeket nefrológiai gondozásba veszik, ennek során rendszeresen történik vizelet ellenőrzés, vizelettenyésztés illetve egyéb kiegészítő vizsgálatok (a vesék izotópos vizsgálata, hólyagfeltöltéses vizsgálat stb.).
A húgyúti fertőzések kapcsán mind a "fiús", mind a "lányos" szülőknek érdemes néhány dolgot ismerniük. A húgyúti fertőzések csecsemőkorban kisfiúknál gyakrabban fordulnak elő. Ebben szerepet játszik az is hogy ebben az életkorban a fityma még le van tapadva, a külső húgycsőnyílás nehezebben tartható tisztán, a kórokozók könnyebben megtelepedhetnek. A későbbi életkorban a lányoknál fordul gyakrabban elő a betegség, mivel a húgycső rövidebb, tágabb. Ezáltal a kórokozók felszálló fertőzés révén könnyebben feljuthatnak a húgycsőbe és a felsőbb húgyutakba. Fontos megemlíteni, hogy ha a kislányok nem megfelelő irányban törlik meg a feneküket, a széklet könnyen a húgycsőnyílás környékére kerül, ami fertőzést válthat ki. Ezért minél hamarabb tanítsuk meg a gyermekünket helyes popsitörlésre, azaz előlről-hátrafelé törölje meg a fenekét.