jan

2013

Sinemil receptek

nagy.miklos No Comments

Sinemil receptek

4-6 hónapos babáknak

6-8 hónapos babáknak

8-12 hónapos babáknak

12 hónapos kor feletti babáknak

4-6 hónapos babáknak

Milumil Sinemil alap pép gyümölccsel vagy zöldséggel:

(tej,- glutén,- szója,- tojásmentes)

Hozzávalók:

2 ek Milumil Sinemil

70 ml felforralt és lehűtött víz

Életkornak megfelelően szabadon választható gyümölcs vagy zöldség

Pl.: fél alma (60-80g), fél körte (60-80g), fél őszibarack (60-80g), fél banán, 1 kisebb répa (60g),

1 kisebb burgonya (80g), 1 vékony szelet sütőtök (80g)

Elkészítés: a gyümölcsöt/zöldséget tisztítjuk- és meghámozzuk. Ezután a gyümölcsöket reszeljük, préseljük, turmixoljuk (ha szükséges kevés vízzel), a zöldségeket megpároljuk, turmixoljuk, majd a vízzel simára kevert Milumil Sinemil péphez adjuk.

Barackhab:

(tej,- glutén,- szója,- tojásmentes)

Hozzávalók:

2 ek Milumil Sinemil

50 ml felforralt és lehűtött víz

120 g őszibarack

Elkészítés: A Milumil Sinemilt a vízzel simára keverjük. A barack héját és magját eltávolítjuk, kevés vízzel turmixoljuk. A pépet a barackkal alaposan elkeverjük, villával vagy botmixerrel felhabosítjuk.

Milumil Sinemil vegyes gyümölcs desszert:

(tej,- glutén,- szója,- tojásmentes)

Hozzávalók:

2 ek Milumil Sinemil

1 pohár (100g) Milupa Frutapura 100%-os gyümölcspüré

40 ml felforralt és lehűtött víz

Elkészítés: A Milumil Sinemil alapport vízzel simára keverjük, majd hozzáadjuk a Frutapura gyümölcspürét. A baba életkorának és az ízlésének megfelelően, több vagy kevesebb víz hozzáadásával, hígíthatjuk-, illetve sűríthetjük a desszertet.

Alma-répa főzelék:

(tej,- glutén,- szója,- tojásmentes)

Hozzávalók:

2 ek Milumil Sinemilt

50 ml felforralt és lehűtött víz

50 g alma

50 g sárgarépa

3-4 ek a pároló léből

Elkészítés: A sárgarépát megtisztítjuk, feldaraboljuk és egy párolóbetétes tálban 25 perc alatt puhára gőzöljük. A sárgarépát ás a meghámozott almát turmixgépben összeturmixoljuk, vagy botmixerrel pépesítjük. Ha szükséges, néhány evőkanállal teszünk hozzá a pároló léből. A Milumil Sinemilt vízzel kikeverjük, végül, a kétféle pépet összedolgozzuk.

6-8 hónapos babáknak

Céklafőzelék:

(tej,- glutén,- szója,- tojásmentes)

Hozzávalók:

2ek Milumil Sinemil

50 ml feldaraboljuk és lehűtött víz

80 g biocékla

80 g burgonya

3-4 ek a pároló léből

Elkészítés: A céklát és a burgonyát meghámozzuk, és apróra vágjuk. Párolóbetétes tálban a céklát 35 perc alatt puhára pároljuk. A burgonyát tíz perccel később helyezzük mellé. A párolt zöldségeket összeturmixoljuk, majd hozzáadjuk a vízzel simára kevert Milumil Sinemilhez.

Különleges főzelék:

(tej,- glutén,- szója,- tojásmentes)

Hozzávalók:

2 ek Milumil Sinemil

60 ml felforralt és lehűtött víz

60 g burgonya

80 g alma

60 g sütőtök

3-4 ek a főző léből

Elkészítés: A burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk és feltesszük főni, annyi vízzel, hogy az éppen ellepje. A sütőtököt meghámozzuk, kimagozzuk, és apróra kockázzuk. Amikor a krumpli félig megfőtt, beletesszük a sütőtököt. A burgonyát ésa sütőtököt együtt puhára főzzük. Ezután az almát meghámozzuk, kimagozzuk, apróra vágjuk, majd 2 evőkanál Milumil Sinemillel együtt, a zöldségekhez adjuk. Az egészet turmixoljuk, ízlés szerint a főzővízzel hígíthatjuk.

Brokkoli-répa főzelék:

(tej,- glutén,- szója,- tojásmentes)

Hozzávalók:

2 ek Milumil Sinemilt

50 ml felforralt és lehűtött víz

100 g sárgarépa

50 g brokkoli

3-4 ek a pároló léből

Elkészítés: A sárgarépát megtisztítjuk, a brokkolit megtisztítjuk. Egy párolóbetétes tálban 25 perc alatt puhára gőzöljük a sárgarépát és a brokkolit. ( A brokkolit 5 perccel később tegye a párolóvízbe.) A sárgarépát néhány evőkanál párolóvízzel pépesre turmixoljuk. A brokkolit villával összetörjük. A Milumil Sinemil alapport kikeverjük a vízzel, majd hozzákeverjük a zöldségeket.

8-12 hónapos babáknak

Karfiolkrémleves:

(tej,- glutén,- szója,- tojásmentes)

Hozzávalók:

2 ek Milumil Sinemil

80 g karfiol

100 ml felfőzött és lehűtött víz

3-4 ek a pároló léből

Petrezselyem

Elkészítés: A megmosott és megtisztított karfiolt párolóbetétes edénybe 15 perc alatt puhára gőzöljük. A megpuhult zöldséget, 3-4 evőkanál pároló vízzel és egy evőkanál Milumil Sinemillel összeturmixoljuk, majd a felforralt vízzel felengedjük. Petrezselyemmel ízesítjük.

Meggymártás húsokhoz:

(tej,- glutén,- szója,- tojásmentes)

Hozzávalók:

2 ek Milumil Sinemil

50 ml felforralt és lehűtött víz

120 g meggy

késhegynyi fahéj

Elkészítés: A meggyet megmossuk, kimagozzuk, kevés vízzel összeturmixoljuk. A Milumil Sinemil port a maradék vízzel simára keverjük. A pépet és a fahéjat a meggyhez adjuk és az egészet újra turmixoljuk. Húsokhoz tálaljuk.

Zöldborsópüré cukkínivel:

(tej,- glutén,- szója,- tojásmentes)

Hozzávalók:

2 ek Milumil Sinemil

50 ml felforralt és lehűtött víz

100 g borsó

150 g cukkíni

1 teáskanál olíva olaj

petrezselyem

Elkészítés: A borsót egy párolóbetétes tálban 25 perc alatt puhára gőzöljük. Sűrű szövésű szitán átpasszírozzuk. A cukkinit egy kávéskanál olíva olajon az apróra vágott petrezselyemmel 10 perc alatt megpároljuk (ha szükséges 1-2 evőkanál vizet teszünk alá). Ha elkészült a cukkíni, villával összenyomkodjuk az átpasszírozott zöldborsóval. A Milumil Sinemil alapport vízzel összekeverjük és a zöldségpéphez adjuk.

12 hónapos kor feletti babáknak

Spenót felfújt:

(tej,- glutén,- szójamentes)

Hozzávalók – 6 adag:

6 ek Milumil Sinemil

150 ml felforralt és lehűtött víz

2 db tojás

4 ek rizsliszt

100 g bébi spenót

2 ek olíva olaj

¼ fej vöröshagyma

(vagy 15 hó felett egy kis gerezd fokhagyma)

késhegynyi szerecsendió

só

a formák kikenéséhez vaj vagy olaj és egy kevés rizsliszt

Elkészítés: A spenótlevelekről letépjük a szárakat, váltott (hideg-forró) bő vízzel tisztára mossuk. Egy lábasban megpároljuk a két evőkanál zsiradékon. Ízesítésnek hozzá reszeljük a vöröshagymát, nagyobb babáknak adhatunk zúzott fokhagymát a vöröshagyma helyett. Ízlés szerint tehetünk bele pici szerecsendiót is. Az elkészítési idő kb. 5 perc.

Ezután elkészítjük a Milumil Sinemil pépet. Belekeverjük a két tojás sárgáját, a két evőkanál rizslisztet és a megfonnyasztott spenótleveleket. A tojások fehérjét kemény habbá verjük egy csipet sóval és beleforgatjuk a spenótos masszába.

6 kicsi szuflé formát vagy egy nagyobb tűzálló tálat kivajazunk, majd rizslisztelttel megszórjuk, hogy ne tapadjon bele a felfújt. A tál(ak)ba adagoljuk a spenótos habot, ügyelve rá, hogy csak ¾ részig töltsük a formákat, mert még nőni fog a felfújt.

200 ⁰C-ra előmelegítjük a sütőt. A felfújtas tálkákat egy mélyebb tepsibe tesszük, amibe vizet öntünk, úgy hogy a tálkákat kb. 1/3-ad részig érjen. A formákat tepsistől betesszük a sütőbe és 25 perc alatt készre sütjük.

Hamis császármorzsa:

(tej,- glutén,- szójamentes)

Hozzávalók:

2 ek Milumil Sinemil

4 ek rizsliszt

200 ml felforralt és lehűtött víz

1 egész tojás

1 teáskanál olíva olaj (+ sütéshez egy kevés)

1 csipet só

Elkészítés: A Milumil Sinemilt és a rizslisztet összekeverjük. Hozzáadjuk a tojást, a sót, hozzáöntjük a vizet és jól elkeverjük. Végül hozzáadjuk az olíva olajat. Sűrű palacsinta tésztához hasonló masszát kapunk. Egy teflonbevonatú serpenyőbe olajjal vékonyan kikenve előmelegítjük. Merőkanállal a serpenyőbe mérünk egy adagot (kb. egy merőkanálnyi) tésztát. Amikor a tészta alsó oldala kezd megsülni, egy lapos végű fakanál segítségével, apró (császármorzsára hasonló) darabkákra szaggatjuk a tésztát. A kis falatkákat jól átsütjük. Milupa Frutapura gyümölcspéppel vagy lekvárral tálaljuk.

Cukkínis zöldségkrém:

(tej,- glutén,- szója,- tojásmentes)

Hozzávalók:

3 ek Milumil Sinemil

50 ml felforralt és lehűtött víz

100 g paradicsom

100 g cukkíni

1 teáskanál olíva olaj

bazsalikom, petrezselyem

Elkészítés: A paradicsomot leforrázzuk, a cukkínit puhára főzzük, héjukat eltávolítjuk. A zöldségeket villával összetörjük, bazsalikommal, petrezselyemmel ízesítjük. A Milumil Sinemil pépet vízzel simára keverjük, majd hozzáadjuk a zöldségeket és belekeverjük az olíva olajat.

jan

2013

Orrszívó porszívó – Az orrtisztítás folyamata

nagy.miklos No Comments

Orrszívó porszívó – Az orrtisztítás folyamata

Egy egészséges gyermek átlagosan évi 6 alkalommal náthás. A közösségbe járó gyerekeknél hirtelen megnő a felső légúti fertőzések száma, ez teljesen természetes jelenség. Szervezetük ilyenkor találkozik először a többnyire vírusokból álló kórokozókkal, amelyekre orrdugulással, orrváladékozással válaszol. Ez a "megfázás", a nátha, melyet minél fiatalabb a gyermek, annál rosszabbul él meg. Különösen a csecsemők szenvednek tőle, akik a sírás kivételével csak az orrukon keresztül lélegeznek.

Az orr alapvető funkciója a levegő megszűrése, felmelegítése és nedvesítése. Nem csak fertőzések okozhatnak fokozott orrváladékozást, hanem a száraz levegő, a por és esetleg allergia is. Csecsemőknél a légutak szűkebbek, mint a felnőttekben, ezért könnyebben halmozódik fel panaszt okozó mennyiségű váladék.

Mikor próbáljuk meg leszívni a gyermek orrát?

• Ha eldugult az orra

• Ha láthatóan váladékozik

• Ha hallhatóan "szörcsög"

Mit használjunk az orr leszívására?

Ismertek az elemmel működő, kis motoros szívók, melyek 5-6 ezer forinttól kaphatók. Ezek szétszedhetők, könnyen tisztán tarthatók, praktikusak – nem foglalnak sok helyet, és bárhol használhatók. Szívóerejük azonban nagyon gyenge, a tapadós váladék eltávolítására alkalmatlanok.

Vannak porszívóhoz csatlakoztatható műanyag orrszívók (Orszi Porszi), ezek kisebb beruházást jelentenek, de használatukhoz porszívó szükséges. Ez a leghatásosabb orrszívó berendezés, mivel a szívás erejét sokkal könnyebb szabályozni. A szívás erősségét a porszívón levő szívóerősséget szabályozó gombbal érdemes beállítani (250W), ennek hiányában a csövön található fals levegő állítót kell teljesen kinyitni.

Milyen gyakran szívjuk le az orrát?

A náthás gyermeknél reggel felkeléskor, délutáni alvás (ha van) és az esti lefekvés előtt feltétlenül érdemes leszívni a váladékot. Csecsemőknél akár minden etetés-szoptatás előtt el lehet végezni ezt a műveletet, és természetesen szükség szerint ismételhető is (gondoljunk arra, ha nagyon náthásak vagyunk, mi sem csak 3 alkalommal fújjuk ki az orrunkat).

Hogyan lehet a sűrű váladékot leszívni?

A nátha általában színtelen, nagy mennyiségű, "magától is ürülő" orrváladékozással indul, ilyenkor szinte percenként nyúlna a szülő a szívóért. A gyógyulás folyamán a váladék besűrűsödik, és egyre nehezebb eltávolítani. Ilyenkor érdemes a szívás előtt fellazítani megfelelő sóoldat alkalmazásával (fiziológiás sóoldat, Sterimare, Fluimare, Physiomer). 5 perc várakozás után a gyermekeknél ülő testhelyzetben végezzük az orrszívást, mert ez hatékonyabb azáltal, hogy nem csorog hátra a váladék. Az éppen nem szívott orrlyukat befogni, mert az orrszívás így hatékonyabb (javíthat még a hatékonyságon, ha a gyermek „K” betűs szavakat mond pl. kakukk, ilyenkor a lágy szájpad lezárása miatt erősebb szívóhatást fejt ki a készülék). A porszívós orrszívó használatával csak néhány másodpercig (5-10 s) végezzük az orrszívást, majd rövid szüneteket tartva folytatható. Nem kell félni az orrszívók használatától, mert a váladékleszívás nem roncsolja a nyálkahártyát, ezért naponta igény szerinti számban alkalmazhatók. Súlyos szövődmények előzhetők meg használatukkal. Végül csecsemők esetén mossuk le, vagy nedves puha ruhával töröljük le orrukról a rászáradt váladékot és az orrnyílás környékét kenjük be kenőccsel (Neogranormon, Bepanthen Sudocrem), a bőr kimaródásának elkerülésére.
A váladék eltávolítása után a nyálkahártya duzzanat megszüntetésére használjunk orrsprayt (Nasivin, Rhinocort aqua, Nasic). A nyálkahártyaduzzanat csökkentésével a fülkürt és az orrmelléküregek magnyílnak, belőlük a pangó váladék kiürülhet. Az orrsprayt 7-10 napig használhatjuk, utána szünetet kell tartanunk, mert nyálkahártyasorvadás alakulhat ki. Léteznek kombinált orrsprayk is, amik a váladék oldását is elősegítik (Nasopax). Ezek – 3 év felett – tartósabban, akár 28 napig is használhatók. Az orrcsepp kevésbé hatásos, a becseppentett folyadék nem terül szét a nyálkahártyán, egyenetlenül és csak a becseppentés helyén fejti ki kedvező hatását. Az orrbemenet környékének bőrét zsíros krémmel védjük.
Sűrű gennyes orrváladékozás, orrmelléküreg gyulladás esetén lehetőség van felszúrás nélküli kezelésre is, a természetes nyílásokon keresztül, az ún. Proetz-féle eljárással. Ennek során fekvő helyzetben, folyamatos szívás mellett élettani sóoldattal átmossák az orrjáratokat és az orrmelléküregeket. A sűrű váladékot felhígítják, eltávolítják, mely a későbbi orrtisztítást megkönnyíti, a gyógyulást felgyorsítja. A kezelés hatékonyságát inhalálással és Bioptron lámpával fokozzák.

Kell-e párásítani a lakásban?

Mindenképpen érdemes a fűtési szezonban, a levegő alacsonyabb páratartalma miatt legalább a gyermek hálóhelyiségében párásítót használni, esetleg száradó ruhákat tenni a fűtőtestre. Az ideális páratartalom 40-70% közötti.

Mikor forduljunk orvoshoz a náthás gyermekkel?

Súlyos vagy az orrszívásra nem szűnő légzési nehezítettség, "húzó" légvétel, magas láz (39 C-fok), tartós (2-3 nap) vagy visszatérő láz, zöldessárga orrváladék, szemkörnyéki duzzanat és vérbőség, fülfolyás esetén orvosi vizsgálat javasolt. Természetesen akkor is mutassa meg orvosnak, ha nagyon beteg, elesett benyomást kelt a gyermek, "ha valami nem tetszik rajta", ha "valami nincsen rendben vele".

jan

2013

Hamanek receptek

nagy.miklos No Comments

Hamanek receptek

Hamánek almatortája vaníliaköpenyben

Az almatorta elkészítéséhez nincs szükség egy almára sem, így egy csomó időt spórol meg a hámozással és szeleteléssel. Ehelyett elég három üveg Hamánek almás bébidesszertet venni és máris kész vagyunk a munka felével!

Alapanyagok:

3 üveg almás Hamánek
1 csomag babapiskóta
120 g margarin
2 kiskanál étkezési keményítő

Vaníliaköpeny:

300 ml tej
3 tojássárgája
60 g kristálycukor
vaníliás cukor
150 ml tejszín

Elkészítés:

A piskótát törjük össze egy zacskóban vagy törölközőn keresztül a sodrófával, amíg piskótamorzsát nem kapunk, amit aztán egy kevés vajon megfuttatunk. Lábosban fölforraljuk a bébidesszerteket, majd pedig besűrítjük étkezési keményítővel, amit előtte egy kevés hideg vízben feloldottunk. Kivajazott formába szórjuk a piskótamorzsa felét, ráöntjük az almás massza felét, majd betakarjuk a piskótamorzsa maradékával. Kb. 30 percig sütjük 180°C-on.

Amíg a torta sül, addig elkészítjük a vaníliaköpenyt. A tojássárgákat a cukorral gőz fölött kikeverjük. A tejet fölmelegítjük, hozzáadjuk a cukros tojássárgájához és addig keverjük, míg besűrűsödik. Míg kihűl, a tejszínt a vaníliás cukorral kemény habbá verjük, majd az egészet beleforgatjuk a tojásos masszába. Végül nincs más dolgunk, mint az így kapott vaníliapudinggal meglocsolni a már hideg almatortát és gyorsan elcsenni egy szeletet, mert ez a finomság hipp-hopp elfogy.

Hamánek pudingtorta

A pudingtorta nagy előnye hogy nem kell sütni, mégis nagyon finom, még születésnapi tortának is megfelel. Elég csak egy kis tejszínhabbal és csokireszelékkel díszíteni és máris kész a nagyszerű édesség.

Alapanyagok:

1 nagy csomag babapiskóta
2 üveg bármilyen ízesítésű Hamánek bébidesszert
1 csomag vaníliás pudingpor
(tejszínhab és csokiforgács a díszítéséhez)

Elkészítés:

A bébidesszerteket felforraljuk, egy kevés vízben kikeverjük a pudingport és hozzáöntjük a bébidesszertekhez. Addig főzzük, míg forrni nem kezd, ezután félrehúzzuk a tűzhelyről.

A tortaforma alját kirakjuk a piskótákkal, ráöntünk egy adag masszát, és így rétegezzük az összetevőket, míg elfogynak. Az utolsó réteg a massza legyen, így a torta teteje szép sima lesz.

Az egészet hagyjuk kihűlni, majd helyezzük a hűtőbe egy éjszakára. A piskóták megpuhulnak, a krém megdermed és ez a savanykás torta garantáltan az egész család kedvencévé válik. Ünnepibb pillanatokra díszíthetjük tejszínhabbal és csokireszelékkel, vagy színes tortadísszel.

Sajtos rudak

A sült sajtcsemege mindenki kedvence. Nem kell hozzá más, csak pár olcsó hozzávaló és néhány perc alatt már kész is a rágcsálnivaló.

Összetevők:

féldarás liszt
vaj
reszelt sajt
1 felvert tojás

A sütőt melegítse elő 200°C-ra, kenjen ki 2 tepsit vajjal. Öntse a lisztet egy tálba, adja hozzá a vajat és gyúrja össze a hozzávalókat, míg vajas morzsát nem kap. Keverje össze a reszelt sajtot a tojás kb. ¾-vel, majd gyúrja a vajas morzsába, míg sima tésztát nem kap, szükség esetén adjon hozzá egy kevés langyos vizet. Lisztes nyújtódeszkán nyújtsa ki a tésztát, kenje meg a maradék tojással és vágja csíkokra. Előmelegített sütőben süsse aranybarnára, kb. 10 perc alatt elkészül.

Vidám egyfalatkák

A gyerekek imádják az ünnepségeket – legyen szó akár a saját születésnapjukról, karácsonyról, húsvétról, vagy akár a szilveszterről. Ennek egyik oka lehet a sok finomság az asztalon. Vonja be a kis izgő-mozgót az előkészületekbe és készítsenek együtt egészséges egyfalatkákat, amellyel megvendégelheti kis barátait. Minden bizonnyal nagyon jól fognak szórakozni közben.

Összetevők:

pár kifli
1 fokhagymagerezd
lágy túró
reszelt keménysajt
szeletelt sajt
paprika (több színű)
cherry paradicsom
sonka
snidling

Egy tálkában keverje össze a túrót a reszelt sajttal és a fokhagymanyomón átnyomott fokhagymával. Karikázza fel a kifliket, kenje meg a kész összetevőkkel és a tetejére tegyen sonkadarabot. Készítse el az árbocokat – rövid fogpiszkálót vagy hurkapálcikát – és először szúrja fel a cherry paradicsomot, majd a szeletelt sajt darabot, mint vitorlát, és szúrja az egyfalatkába. Legvégül díszítheti snidlinggel. A hozzávalókat ízlés szerint megváltoztathatja.

Tipp: Az egyfalatkák készítésénél ne féljen elengedni a fantáziáját és kínáljon a gyermekeknek különféle alakú harapnivalókat. Hogyan csinálja? Használjon különféle alakú szaggatókat. Így minden egyfalatka egyedi darabbá válhat.

Forrás: www.hamanek.hu

jan

2013

MILUPA TEJPÉP RECEPTEK

nagy.miklos No Comments

MILUPA TEJPÉP RECEPTEK

6 hónapos kortól

8 hónapos kortól

12 hónapos kortól

6 hónapos kortól

Napocska-pép

Milupa Tejpép Igazi vaníliával, sárgarépapürével

Hozzávalók:

Reszelt sárgarépa, 2 db párolva

Milupa vaníliás tejpép, 1 adag elkészítve

Elkészítése: Az elkészített tejpép felét összekeverjük a sárgarépa püré ¾-ével. A tálka aljába öntjük a sárgarépás pépes pürét, ezután ráöntjük a megmaradt vaníliás pépet és a tetejét reszelt sárgarépával díszítjük.

GYÜMÖLCSPARFÉ

Hozzávalók:

• Sárgabarack 1,5 közepes db pürésítve

• Milumil vaníliás pép, 1 adag

Elkészítés: Az elkészített vaníliás pépet turmixolt sárgabarack pürével rétegezzük, a tetejét aprított sárgabarack darabokkal díszíthetjük.

8 hónapos kortól

Gesztenyés süti

Hozzávalók:

Cukormentes gesztenyepüré, 3 evőkanál

Milupa vaníliás tejpép, 1 adag elkészítve

Elkészítése: Az elkészített vaníliás pépet tálkába öntjük és a tetejét fokhagyma nyomón átnyomott gesztenyepürével díszítjük.

BABA KEKSZ

Hozzávalók (6 db kekszhez):

• Milumil 7 gabonás pép, 6 evőkanál

• Zabpehely, 6 evőkanál

• Egy fél közepes méretű alma lereszelve vagy pürésítve

• Egy fél közepes méretű banán pürésítve

• Margarin, 1 evőkanál olvasztva

• 1 db tojás sárgája

• Szódabikarbóna, késhegynyi

• Szükség esetén víz

Elkészítés: A hozzávalókat összekeverjük. Ha túl sűrű masszát kapunk, egy pici vizet adjunk hozzá. Ezt követően vízbe mártott evőkanállal adagoljuk sütőpapírral bélelt tepsibe. Előmelegített sütőben 180-200 fokon kb. 20-30 percig sütjük.

ZÖLDSÉGES-HÚSOS MUFFIN

Hozzávalók (6 db-hoz):

• Milumil 7 gabonás pép, 4-5 evőkanál

• Búzaliszt (teljes kiőrlésű), 1 evőkanál

• Darált csirke- vagy pulykamell filé, 3 evőkanál

• 3 evőkanál főtt vagy párolt aprított brokkoli

• Petrezselyem, 2 csipet

• Sárgarépa, 1 db reszelve

• Natúr joghurt, 2 evőkanál

• Szódabikarbóna, 1 késhegynyi

Elkészítés: A hozzávalókat összekeverjük és papírral kibélelt vagy szilikon muffin formába töltve, előmelegített sütőben 180-200 fokon kb. fél óra alatt megsütjük.

12 hónapos kortól

Manó turmix

Milupa Folyékony Tejpép Vaníliás, őszibarackpürével turmixolva

Hozzávalók:

Őszibarack, 1 db

Milupa Vaníliás Folyékony tejpép, 1 doboz

Elkészítése: A Milupa Folyékony pépet összekeverjük az apróra vágott őszibarack darabokkal, majd összeturmixoljuk. Pohárba öntve szívószállal kínáljuk.

Hercegnő-pép

Milupa Tejberizspép Málna ízű meggypürével rétegezve

Hozzávalók:

Meggy, 3 evőkanál

Milupa málnás tejpép, 1 adag elkészítve

Elkészítése: A meggyet megmossuk, kimagozzuk és leturmixoljuk. A málnás pépet az előírtnál kevesebb (100 ml) folyadékkal kikeverjük, majd hozzáadjuk a meggy pürét. Beletesszük a tálkába és a tetejét pár szem meggyel díszítjük.

Baba Tiramisu

Hozzávalók:

Fél zacskó Milupa Biskotti keksz

2 adag Milupa csokis tejpép elkészítve,

2 adag Milupa kekszes-piskótás tejpép elkészítve

Elkészítése: Kikeverünk 2-2 adag Milupa pépet. A Biskotti kekszet egy rétegben letesszük a tál aljába, majd ráöntünk 1 adag csokis pépet. Erre ráteszünk még egy réteg Biskotti kekszet, amire kekszes-piskótás pépet kanalazunk. Rétegezhetünk még egy adag keksz és a tetejére csokis pépet. Az elkészült tiramisu tetejét felezett Biskottik kekszekkel díszíthetjük.

Királylány turmix

Hozzávalók:

Piros bogyós gyümölcs (eper, málna, ribizli) 100-150 g

banán 50 g

2 dl Milupa Junior gyerekital

Elkészítése: Alaposan turmixold össze a hozzávalókat, igény esetén passzírozd át.

Popeye turmix

Hozzávalók:

100 g banán

50 g ananász

Elkészítése: 2 dl Milupa Junior gyerekitallal alaposan turmixold össze a hozzávalókat, igény esetén passzírozd át.

JOGHURTOS-GYÜMÖLCSÖS BABATORTA

Hozzávalók a piskótához:

• Milumil 7 gabonás pép, fél zacskó

• Búzaliszt (teljes kiőrlésű), 3 evőkanál

• Tojás, 2 db (fehérjét habbá verve adjuk majd a tésztához)

• Víz szükség szerint

• Szódabikarbóna, 1 késhegynyi

Hozzávalók a krémhez:

• Natúr joghurt, 1 pohár

• Sárgabarack, 1 db pürésítve

• Banán, fél db pürésítve

• Narancs, fél db pürésítve

Elkészítés: A piskótatésztához az összetevőket összekeverjük és sütőporral bélelt formában előmelegített sütőben 180-200 fokon kb. 20-30 perc alatt megsütjük. A kihűlt piskótatésztát 3 részre felszeleteljük. A krémhez összekeverjük a natúr joghurtot a pürésített gyümölcsökkel, majd a kész krémmel rétegezzük a piskótát. Tetejét friss gyümölcsdarabokkal díszíthetjük.

Forrás: www.milupa.hu

dec

2012

Újszülött-, és csecsemőkori bőrelváltozások

nagy.miklos No Comments

Újszülött-, és csecsemőkori bőrelváltozások

BCG oltás és ezzel kapcsolatos elváltozások:A BCG oltás után, amelyet a babák az újszülött osztályon megkapnak, 3-4 hét múlva kicsi vörös, néha kékes-vöröscsomó keletkezik az oltás helyén (bal felkar felső részén), amely általában 1cm nagyságú. Maximális nagyságát 4-6 hét múlva éri el, középen kis hólyag képződhet, amely kiürül, majd pörkösödik és kis heggel gyógyul (legkésőbb 4 hónap múlva!). Nemritkán előfordul, hogy ez a beolvadás-ürülés többször is lezajlik, ez még nem jelent "túlreagálást". Egy steril Leukoplaszttal kell leragasztani (sebtapasz), és szárazon kell tartani. Néha azonban nagyobb gennyedző fekély képződhet, a hónalji vagy nyaki nyirokcsomói is beolvadhat. Ez utóbbiak azonban szövődménynek számítanak és sebészeti kezelést tehetnek szükségessé.

Milium: Főleg az orr környékén észlelünk, de más területen is észlelhetünk apró, fehér, kiemelkedő göböcskéket (az újszülött életének első három hetében jelenhet meg), olyanok, mint egy grízszem. Azért keletkezik, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak. Ezen apró kiütések teendőt nem igényelnek, nagyon fontos, hogy ne nyomkodjuk őket, mert akkor felülfertőződés következik be.

Tejallergiás kiütés: A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) lehetnek láthatóak az újszülött arcán. Anyai hormonhatásra alakulnak ki, és néhány hét, esetleg hónap alatt fertőtlenítő-szárító kezelés mellett meggyógyulnak. Kezelésre Sudocremet, Neogranormont vagy az általunk használt „felcsípett fenékre” írt kenőcsöt használjuk.

Melegkiütés: Láz, párás, meleg környezet hatására a mirigyek kivezető nyílásában a szaru megduzzad, és akadályozza a váladék elfolyását. Fentiek eredményeképpen vörös udvarú, néhány mm-es hólyagcsák keletkeznek, főként az újszülött arcán, hátán, esetleg popsiján néha nagy számban. Ártatlan, de mégis ijesztő betegség, különösen, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy ezekből a jelenségekből gennyes csomók, furunkulusszerű göbök keletkezhetnek. Okozhatja esetleg a babaszoba túlfűtése, túlpárásítása, használhatunk Sudocremet, Neogranormont. Amennyiben a melegkiütés elfertőződik, akkor antibiotikum kezelés is szükségessé válhat.

Pelenkadermatitisz: A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, – pelenkadermatitisz – amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A leggyakrabban érintett helyek, a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”. A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. A vizelet fokozza a bőr víztartalmát, ezáltal a bőr hajlamosabb sérülésre: A székletben található baktériumok, és emésztőenzimek pedig a vizelettel elvegyülve, abból ammóniát szabadítanak fel, amely irritálhatja a bőrt. Gyakran észleljük fogzás idején, ilyenkor a széklet hígabb, nagyobb mennyiségű, savas vegyhatású lesz, ami elősegíti kialakulását.

Anyatejes csecsemőknél ritkábban fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktérium flórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor, a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés, vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát.

Mit tegyünk, ha a baba popsija piros?

A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát. lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Jól kell megválasztanunk a pelenka méretét is, ugyanis a szoros pelenkák is irritálhatják a bőrt.

Vizelet és/ vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. Használhatunk Sudocremet, Neogranormont, Bepanthen, Babé popsikenőcsöt, hagyományos vaniliás popsikenőcs.

Hogyan kezelhetjük, ha már kialakult?

Ha három-négy nap alatt láthatóan nem javul a helyzet – vagyis a gyulladás tartósan fennáll -, és a gyakori pelenkacsere, kenőcsözés láthatóan nem idéz elő változást, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

A gyulladás gyakran felülfertőződhet gombával, ilyenkor oldalról nézve kissé csillog a felülete, a fenti kezelés mellett a Neogranormon, Canesten kombinációt javasoljuk.

Koszmó (Seborrhoea)

Ártalmatlan, a túlzott, zsíros korpásodáshoz hasonló jelenség, amely leginkább a kutacs tájékán, fejtetőn jelentkezik. Jellemzően az első hónap vége felé szokott megjelenni a hajas fejbőrön – sokszor az arcon megjelenő tejkiütésekkel egy időben – ez a sárgásbarna színű, vastag, pikkelyszerű felrakódás, amely a rossz vérkeringés miatt alakul ki elhalt hámsejtekből és a bőrmirigyek faggyújából. Általában féléves korra szelídül, de akár egyéves korig is tarthat, amíg végleg eltűnik.

Az elhalt hámsejteket próbáljuk meg kíméletes dörzsöléssel eltávolítani. Fürdetés előtt néhány órával minden nap kenjük be olajos (babaolaj is megfelelő lehet) vattával és hagyjuk rajta fürdetésig. Fürdéskor meleg vízzel, puha kefével, fürdőszivaccsal vagy frottírtörölközővel dörzsöljük át, fokozatosan és finoman eltávolítva az elhalt hámsejteket, majd sűrű fogú fésűvel fésüljük ki. Ne akarjunk elsőre megszabadulni az összes "feleslegtől"; több alkalomra van szükség, mire az egész fejet meg tudjuk tisztítani. Amennyiben az olajos dörzsölés nem volna elegendő, a Babe koszmó elleni hajsamponját használjuk. További panaszok esetén forduljunk háziorvosunkhoz, aki egyéb, kiegészítő kezelést fog javasolni.

dec

2012

A nátha szövődményei

nagy.miklos No Comments

A nátha szövődményei

A felső légúti hurutok következményeként az őszi-téli időszak előrehaladtával egyre gyakrabban alakulnak ki olyan szövődmények, melyek orvosi kezelést tesznek szükségessé. A leggyakrabban előforduló szövődményeket vesszük most sorba:

Középfülgyulladás:

Sok szülő élte már át, hogy a napközben oly virgonc és egészséges gyermeke estére nyűgös lesz, belázasodik, vigasztalhatatlanul sír, miközben egyik füléhez kapkod, mely esetleg váladékozik. A nagyobbak el is mondják, hogy a fáj a fülük – ilyenkor legtöbbünk középfülgyulladásra gondol.

A fülfájás miatt sok gyermekkel keresik fel az orvost. A két leggyakoribb, fülfájással járó betegség a külsőhallójárat-gyulladás és a középfülgyulladás. Az előbbi a külső hallójárat bőrének gyulladása és gyakran úszás-strandolás után fordul elő, míg az utóbbi fertőzéses eredetű és a dobüreget és a dobhártyát érinti. A középfülgyulladás különösen sűrűn fordul elő 6 hónapos kortól 4 éves korig, a hallójárat gyulladása inkább a későbbi életkorokra jellemző.

A középfülgyulladás jellemző tünete a fülfájás, mely rendszerint lázzal jár. Gyakran jelentős mennyiségű fülváladékozás alakulhat ki, ha a gyulladás miatt a dobhártya átszakad. Nagyobb gyermekek azt is elmondják, hogy a beteg fülükkel rosszabbul hallanak, fülzúgást tapasztalhatnak. Minél kisebb azonban a gyermek, annál kevésbé panaszkodik, és kevesebb típusos tünete lehet a középfülgyulladásnak. Inkább egy nyugtalan, rosszul táplálható, rosszul alvó csecsemőt látunk, aki esetleg hány és hasmenése van. Ilyenkor az orvosi vizsgálat adhatja meg a pontos diagnózist.
A megfázás és a felső légúti hurutok középfülgyulladásra hajlamosítanak. Mivel a középfül a fülkürtön keresztül az orr hátsó részével közlekedik, a nátha során megduzzadó orr- és garatnyálkahártya rontja a középfül szellőzését, folyadék felszaporodást okozva ezzel a dobüregben, mely befertőződhet. Ugyanakkor ismert, hogy a kezeletlen allergia, a passzív dohányzás, az anyatej helyetti tápszeres táplálás esetén alakul ki középfülgyulladás.
A bakteriális eredetű középfülgyulladást antibiotikummal javasolt kezelni. Érdemes az életkornak megfelelő lohasztó orrcseppet adni, hogy az orrváladék ürülését segítsük, és a dobüreg szellőzését javítsuk. Az elhúzódó vagy súlyosabb eseteknél vérvizsgálatra is szükség lehet, de a legtöbb gyermek kórházi kezelés nélkül meggyógyul.

Minden súlyos vagy elhúzódó fülfájással vigyük gyermekünket orvoshoz! Sajnos otthon, különösen egy kisgyermeknél nem tudja a család eldönteni, mi lehet a baj, és csak az orvosi vizsgálat állíthatja fel a diagnózist, illetve ezután kezdődhet a megfelelő kezelés. A fájdalomcsillapítás, függetlenül a fájdalom okától, nagyon fontos – szerencsére néhány nap után már nem szokott szükség lenni rá! Gyakran fordul elő, hogy nem az előírt ideig vagy nem a megfelelő adagban adják a gyógyszert, mert a gyermekek a fájdalom és a láz elmúltával gyorsan újra aktívak lesznek, javul az étvágyuk, jobban alszanak, és többet játszanak. Ha a szülő ilyenkor félbehagyja a kezelést, a gyulladás visszatérhet! A fül dugultsága, az esetleges halláscsökkenés a gyorsan gyógyuló gyermekeknél is lassabban múlik el, mint a fájdalom és a láz. Nagyon fontos, hogy a megbeszélt kontrollvizsgálatra elvigyük a gyermekünket. Visszatérő fülészeti problémáknál fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt.

Arcüreggyulladás (sinusitis maxillaris)

Az arc csontjai hét nyálkahártyával bélelt, légtartó üreget képeznek egymás között, melyek összeköttetésben állnak egymással, és az orrüregbe nyílnak. A melléküregek tisztulását csillószőrös sejtek végzik, amik a melléküregben kialakuló váladékot az orrüreg felé továbbítják. Vírusfertőzés, nátha során ezek a sejtek elpusztulnak, így a melléküregek tisztulása megszűnik – főleg az arcüregek tisztulása szenved kárt, mivel ezen üregek nyílása a legmagasabb ponton van. A melléküregekben pangó váladék könnyen befertőződik baktériumokkal, így kialakul az arcüreggyulladás. Az orrba csak olyankor kerülnek vissza, amikor az arcüreg színültig megtelt váladékkal, vagy éjszakánként, ha gyermekünk vízszintes testhelyzetben fekszik és ezért a fertőzött váladék az összekötőnyíláson át visszacsorog az orrüregbe. A kórokozókkal telített váladék az orrüregből hátrafelé csorog az orrmandulák irányába, és mikroszkopikus cseppek alakjában a lélegzetvételek során beporlasztódik a gégén át a légcsőbe, kezdetben légcső, majd hörghurutot okozva. Eközben van lehetősége arra is, hogy a fülkürtön át bejusson a középfülbe.

Tünetek: kezdetben a nátha ismert tüneteivel azonosak, mint a az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés. Elhúzódó orrfolyás, mely lehet víztiszta vagy sárgás-szürkés, esetleg zöld színű. A nagy mennyiségű váladék az éjszaka folyamán hátracsorog, típusosan éjszakai, ébredés utáni köhögés jelentkezik. Néha a felköhögött és lenyelt váladék a gyomor irritációját okozza és hányáshoz, esetleg hasmenéshez vezet. A náthás és köhögős panaszokkal jelentkező gyermekek tüneteire gyakran az arcüreggyulladás okozta arcüreghurut és a hörghurut jelenléte együtt ad magyarázatot. Az orrnyálkahártya duzzanat miatt az orrmelléküregek nyílása elzáródhat. A bennük termelődő váladék felgyülemlik és – az orrgaratban normális körülmények között is jelenlévő baktériumok hatására (Streptococcus pyogenes, Streptococcus pneumoniae, Hemophilus influenzae) – elgennyed. Az arcüreg elzáródását feszülő fejfájás jelzi, amely az érintett oldali arcüreg megnyomására tovább fokozódik. Ha a fülkürt szellőzése is megszűnik, akkor szövődményként gyakran jelentkezik középfülgyulladás is.

Az arcüreggyulladás legtöbbször spontán, szövődménymentesen gyógyul, de hatékony kezelés nélkül a gyógyulás több hétig is eltarthat. Kedvezőtlen esetben a gyulladás ráterjedhet a rostasejtekre ilyenkor magas láz és szem körüli duzzanat, fájdalom jelentkezik. A rostacsontok gyulladása komoly veszélyt rejt magában, mert a fertőzés az agy felé is kiterjedhet, agyi érelzáródást, agyhártyagyulladást vagy agytályogot okozva. Ilyen esetben haladéktalanul keressük fel a gyermekorvost.

Megelőzés: A meghűléstől való védekezés (vitaminkészítmények, immunerősítők, probiotikumok, levegőztetés), az időjárásnak megfelelő öltözködés, a beteg környezet kerülése.

Már kialakult betegség esetén akezelés célja: a szabad orrjáratok biztosítása, az orrüregből a baktériumok kiirtása és a gyulladásos váladék kifolyásának biztosítása. Ezt orrspray, orrcsepp rendszeres használatával, orrtisztítással érhetjük el. Láz, fájdalom esetén használjunk tüneti szert, antibiotikum használata csak elhúzódó, súlyosabb esetben indokolt. Az arcüreg kivezető rés megnyitásában hasznos lehet a kamillás, eukaliptuszolajos (aetheroleum pro inhalationem) inhalálás. Ügyeljünk arra, hogy gyermekünk inhalálás közben soha ne maradjon egyedül és ne hajoljon olyan közel, hogy a gőz a nyálkahártyáját megégesse, mert ez amellett, hogy fájdalmas, a gyulladás fokozódásához vezethet. Hasznos lehet az arc- és homloküreg infralámpás melegítése, jó eredményeket érhetünk el Proetz kezeléssel.

Gége- és légcsőhurut (laryngitis acuta): jön létre, ha a gyulladt orrnyálkahártya és pangó orrváladék miatt szájon át történő légzés alakul ki, a beteg orrmandulából kicsorgó váladék apró cseppek formájában a gégén át beporlasztódik a légutakba. Száraz, intenzív köhögés alakul ki, majd a mellkas középvonalában kellemetlen égő fájdalommal jelentkezik. Ha a gyulladás a hangszalagokra is ráterjed a gyermek hangja rekedtté válik, súlyosabb esetben 3-4 napra hangját veszti.

Bronchitis – hörghurut

A bronchitis, a bronchusok (a tüdőben lévő nagy átmérőjű levegőjáratok) gyulladásos megbetegedése, melynek során egyéb változások mellett fokozódik a légúti váladéktermelés is. A gyulladás főleg a légúti nyálkahártyát érinti. A bronchitist leggyakrabban valamilyen fertőző vírus vagy baktérium okozza. Ritkábban kórok lehet valamely irritáló tényező, pl. kémiai anyagok gőze, dohányfüst, por vagy légúti allergén. 6 éves kor alatti gyermekekben a bronchitis leggyakrabban vírusfertőzés következménye. Hat éves kor fölött már több a bakteriális eredetű megbetegedés is. A bronchitisek általában nem súlyos lefolyásúak.

A bronchitis általában felső légúti hurutos betegség (nátha) szövődménye. Ha a bronchitis valamilyen oknál fogva nem gyógyul megfelelően (pl. agresszív kórokozó, vagy gyengült immunrendszer) a folyamat előrehaladtával tüdőgyulladás alakulhat ki.

A leggyakoribb tünetek: orrfolyás, köhögés, rossz közérzet, láz-hőemelkedés. A köhögés kezdetben rendszerint száraz, majd később átalakul hurutossá (bőséges köpetürítéssel). Kisebb gyermekeknél a köhögés hányást is provokálhat. A tünetek általában 7-14 napig tartanak, de előfordulhat, hogy elhúzódnak akár három-négy hétig is(!!).

A bronchitis könnyen diagnosztizálható a kórtörténet és egyszerű fizikális vizsgálómódszerekkel (hallgatózás, kopogtatás), de sokféle egyéb vizsgálat is elvégezhető más betegségek kizárására. Indokolt esetben szükség lehet mellkas röntgen vizsgálatra, vérvételre, esetleg a köpet bakteriológiai tenyésztésére, pulmonlógiai szakvizsgálatra.

A bronchitis kezelése ritkán igényel antibiotikumot (még akkor sem, ha a köhögés akár már 8-10 napja tart). A kezelés célja a tünetek enyhítése. A kezelést minden esetben az orvos az elvégzett vizsgálatok alapján személyre szabottan állítja be. Tüneti kezelésként használhatunk fájdalomcsillapítót, lázcsillapítót. Hurutos köhögésre köptetőt, váladékoldót. Javasolt a szobalevegő párásítása, a fokozott folyadékbevitel.

dec

2012

Étvágytalanság

nagy.miklos No Comments

Az étvágytalan gyermek

Az evési és étvágyzavarok a gyermekkorban gyakran jelenthetnek problémát. Egészséges gyermekben a jóllakottság és éhség érzése szabályszerűen váltakozik, ezt elsősorban a gyomor teltségének a foka szabályozza.

Szinte minden heveny megbetegedés velejárója – sokszor első tünete – az étvágytalanság, amely azonban csak addig tart, amíg a betegség lezajlik. Ha az étvágytalanság tartós, és az orvosi vizsgálat nem mutat ki betegséget, az evés és az étvágy nehézségei nevelési problémáknak minősülnek. Ha egy kisgyermek nem akar enni, annak oka rendszerint a szülőkben keresendő.

Kisgyermekekben még gyakoribb panasz lehet ez: az addig jól evő gyermek egyre kevesebbet eszik, pedig a szülők a sokat mozgó gyermektől inkább egyre nagyobb étvágyat várnának el.
A baj oka többek között az, hogy a Szülők nincsenek tisztában azzal, hogy a csecsemőkor vége felé a tápanyagszükséglet csökken, ami nem csoda, hiszen az addig gyors súlyfejlődés jelentősen lelassul. Gondoljunk bele, hogy a gyermek egy éves korban 10, két éves korban 11-12, hat éves korban 20 kg súlyt szokott elérni. Természetesen figyelembe kell venni a gyermek genetikai adottságát is!

Milyen is a „rosszevő gyermek”?

Legtöbbször elsőszülött vagy egyedüli gyerek, aki az egész család figyelmének a központjában áll. Minden rezdülését figyelik, különösen a táplálékfelvételét és az emésztését.
Sok esetben kiderül, hogy a gyermek nincs szabályos időközönkénti evéshez szoktatva, az étkezések közti időben állandóan eszeget valamit (ropit, kekszet, csokit, szörpöt stb.), hiszen "már az előző étkezéskor is alig evett szegény". Az ilyen gyereket egyszerűen nem engedik megéhezni, s így ül le az asztalhoz, az étkezésekhez, amikor is elvárnák tőle, hogy jó étvággyal megegyen mindent, amit elé tesznek.

Ennek kapcsán fontos tudni azt, hogy ahhoz, hogy az étkezéskor ne érezzen éhségérzetet, nem fontos teletömni a gyomrát, elegendő ehhez néhány darab keksz vagy édesség, sőt akár egy pohár szörp is.

Általánosan elterjedt nézet, hogy a kisgyermek megfelelő tejbevitel nélkül nem fejlődik rendesen. Ha az étkezések közti időben bőven itatják a gyermeket tejjel, a gyermek gyomra állandóan tele lesz, így nem is várható, hogy a rákövetkező étkezés alkalmával éhesen rávesse magát az ételre.

Néha egészen furcsa módszereket agyalnak ki a szülők. Az enni nem akaró gyereket a tévé elé ültetik, tréfálkoznak, bohóckodnak neki, arra várva, hogy egy óvatlan pillanatban a teli kanalat a gyerek eltátott szájába dughassák. Még rosszabb a helyzet, amikor a gyermek evése a család központi kérdésévé válik. A gyermek ekkor már tudatosan vagy öntudatlanul zsaroló eszköznek használja a kialakult lehetőséget, hogy akaratát véghezvigye, vagy különféle jutalmakat kapjon azért, mert hajlandó volt néhány falatot megenni.

Mi lehet a helyes megoldás?

Észszerű táplálást kell bevezetni: az étkezés legyen változatos, a kisgyermek számára a tejbevitel ne haladja meg a napi 4-5 dl-t, az evés végén kevés süteményt és édességet lehet adni.

Szigorúan meg kell szüntetni az étkezések közti időben történő evést. Édességet, süteményt csak az étkezés után kapjon a gyermek. A tányérjába kerülő étel mennyiségét maga a gyerek határozza meg. (Annyit lehet "csalni", hogy nagy tányért kapjon ő is: ugyanaz a mennyiség nagy tányéron kevesebbnek tűnik, mint kistányéron.) Az étkezés alkalmával a gyermek választhat, hogy megeszi-e a tervezett ételt, vagy inkább éhen marad a következő étkezésig. Ha a környezete következetes marad ebben (a nagyszülők is!), akkor a siker nem marad el, a gyerek szervezete néhány nap alatt átáll az új helyzetre.

Ha egy ételt a gyermek határozottan visszautasít, ne erőltessük. (Legyünk őszinték önmagunkhoz: mi sem szeretünk minden ételt, sőt van, amit meg sem eszünk). Nem igaz tehát az a szabály, hogy a gyereknek mindent meg kell enni, amit eléje tesznek. A kisgyermek minél korábban egyék együtt a családtagokkal. Egy jó hangulatú családi étkezés közben jobb ízű a falat.

A siker érdekében igen fontos, hogy a gyermek evése ne legyen központi kérdés a családban. A szülők ne beszéljenek állandóan az étvágyáról vagy étvágytalanságáról az asztalnál, legalább tegyenek úgy, mintha számukra ez nem volna fontos. Lassanként megtanulja, hogy nem az evésre való kényszerítés a büntetés, hanem az étel megvonása (ez természetesen nem jelenti azt, hogy ilyen eszközzel büntessék a gyereket). Az evéssel kapcsolatos dicséretről vagy megrovásról a szülőknek le kell mondaniuk!

dec

2012

Napsugárzás elleni védelem

nagy.miklos No Comments

Napsugárzás elleni védelem

Minden szervezetnek szüksége van az éltető fényre, de nem mindegy, mikor és mekkora mennyiségben, milyen intenzitással kap belőle. A túlzásba vitt napozás nem csak leégéshez vezethet, de súlyos esetekben akár a bőrrák kialakulását is elősegítheti. A megoldás természetesen nem az, ha örökre bezárkózunk a sötétbe. Szívjunk magunkba (bőrünkbe) a vidám napfényből, amennyi jólesik, de bizonyos szabályokat soha ne tévesszünk szem elől – különösen, ha kisgyerekekről van szó.

Háromféle ultraviola sugárzást különítünk el, UV A, B és C típusút. Az első kettő ellen fényvédő krémekkel tudunk védekezni. Az UV C sugárzás ellen a fényvédő krémek hatástalanok, ez ellen korábban az ózón pajzs nyújtott védelmet.

Az UV (A és B) sugárzás 11 és 15 óra között a legerősebb, ezért erre az időszakra a szakemberek sziesztát javasolnak – vagyis azt, hogy gyerekek lehetőleg ne menjenek napra, aki teheti, vonuljon árnyékba, be a házba.

Háromévesnél fiatalabb gyerekeket nem engedjük ki a tűző napra. A kisgyerekek bőre sokkal könnyebben leég, mint a felnőtteké, ezért minden esetben gondoskodnunk kell annak védelméről. Ehhez magas faktorszámú (30-50+) fényvédő krémeket, sprayket használjunk. Akár sétálni, akár strandra megyünk, kenjük be testüket napkrémmel. Arra húzzunk vékony, fényáteresztő ruhát (vékony body), és minden esetben adjunk vékony sapkát, kendőt a fejükre, hogy a napszúrástól is megvédjük őket.

A naptejek bizonyos fokú védelmet biztosíthatnak a kicsik bőrének, ha megfelelően használjuk őket. Ne a vízparton kenjük be őket, hanem legalább 20 perccel azelőtt, hogy a napra mennénk. Így valóban védettek lesznek a káros sugarak ellen, mire szükségük lesz rá. Ne feledkezzünk meg az ajkak, orrnyereg, fülcimpa, lábfej védelméről sem!

Homokozóban, vízparton játszó gyerekeknek nagyon hasznos lehet a víz- és verítéktaszító napozókrémek használata. Ezek elvileg a nedvesség ellenére is védelmet biztosítanak a kicsiknek, mert egyrészt a víz fél méteres mélységig még átereszti a káros sugarakat, másrészt különösen erősen veri vissza azokat, így a parton vagy lubickolva könnyebb leégni is. Fürdőzést követően azonban, ismét kenjük be a testüket.

A fejüket vékony sapkával, kendővel, „szafarisapkával” védjük. A babák fejét télen-nyáron védenünk kell, de a nyári napsütésben a nagyobbacskák feje is legyen fedett. Nem csak a fej leégését kerülhetjük így el, de a napszúrás, hőguta elleni védekezésben is nagy szerepe van a sapkának.

A gyermek szemét UV szűrővel ellátott napszemüveggel védhetjük. A silány minőségű, nem UV szűrős napszemüvegek használata inkább káros, mivel használatuk során a pupilla kitágul, így több káros sugár kerül a szembe!

Napszúrás esetén, kezdetben hidegrázás, láz, szédülés, nyűgösség, esetleg hányás jelentkezhet. Azonnal vigyük árnyékba (lehetőleg hűvös, besötétített szobába), kissé feltámasztott felsőtesttel fektessük le és próbáljuk óvatosan hűteni a fejét, felsőtestét. Ha nem javul az állapota, forduljunk orvoshoz.

Ha mégis leég kicsit a gyermek bőre, kenjük be Panthenol habbal, hidratáljuk a bőrét, napokig ne vigyük ismét napfényre. Kifejezett gyulladás esetén forduljunk orvoshoz.

dec

2012

A nátha kezelése

nagy.miklos No Comments

A nátha kezelése

Előző cikkünkben részletesen leírtuk, hogy a náthát mi okozza, milyen szövődményekhez vezethet. Most néhány hasznos tanáccsal szeretnénk szolgálni ahhoz, miképpen előzhetjük meg gyermekünk megbetegedését.

Megelőzés

A nátha legjobb ellenszere a megfázás megelőzése, ezért ha tehetjük, kerüljük gyermekünkkel azokat a helyeket, ahol a téli időszakban, zárt térben, sok ember fordul meg. (bevásárlóközpontok, áruházak, postahivatalok, gyógyszertárak stb.) Közösségbe járó gyermeknek adhatunk immunerősítő szereket, (D-vitamin, Echinacea, Béres-csepp, Broncho-Waxom, Ribomunil, IRS-19) probiotikumokat (Pro Kid, Lacto Protect, Lactív), vitaminkészítményeket, de a legfontosabb, hogy a gyermek minél több időt töltsön a friss levegőn. Szoktassuk rá gyermekünket a gyakori kézmosásra, különösen orrfújás után és magunk is gyakran mossunk kezet.

A gyerekek kb. 5-6 éves korukig biztosan nem fújják ki kellően az orrukat! Tanítsuk meg a helyes orrfújás technikájára gyermekünket. Ez kissé előrehajtott fejjel, felváltva, először az egyik, majd a másik orrjárat kifújásával történik, miközben az éppen nem fújt orrjáratot befogjuk (szájon át nagy légvétel, száj becsukása és az egyik oldali orrfelet befogva hirtelen kifújjuk az orrot). Ha mindkét orrjáratot befogva fújjuk orrunkat, a keletkező nyomás nem kifelé, hanem befelé, a melléküregek felé nyomja a váladékot és ez szövődményhez (arc-, vagy homloküreg-gyulladáshoz, középfülgyulladáshoz) vezethet, ezért ügyeljünk arra, nehogy összepréseljük gyermekünk mindkét orrát. (Játékos oktatása: csukott szájjal tollpihét vagy vattát fújatni vele az asztalon.)

Otthoni kezelés

Náthás gyermekünket ne engedjük közösségbe (bölcsőde, óvoda, iskola), tartsuk otthon. A betegen közösségbe vitt gyermekektől származó kórokozók a többieket is megfertőzhetik. A beteg gyermeket tartsuk ágyban, mert az ágynyugalom segíti a szervezet immunrendszerét, vagy keressünk számára olyan elfoglaltságot, amely helyhez köti. Nagyobbak számára ilyen az olvasás, a mesehallgatás, a rajzolás, a társasjátékozás, építőkockázás. Emeljük meg náthás csecsemőnk kiságyának fejrészét a – szopási és légzési nehézséget előidéző, a nyálkahártya duzzanat és váladékpangás okozta – váladékcsorgás megkönnyítésére, elősegítésére. Gyakran szellőztessünk rövid ideig a helyiségben, ahol beteg gyermekünk tartózkodik, hogy megelőzzük a kórokozók felszaporodását a légtérben. Itassunk sok, meleg folyadékot gyermekünkkel, mert ez enyhíti az orrdugulást, megelőzi a kiszáradást és megnyugtatja a gyulladt orrnyálkahártyát. A bőséges folyadékfogyasztás hígabb, könnyebben felköhöghető váladéktermelést tesz lehetővé. Az 1 évnél idősebb gyermekek esetén e célra a mézes-citromos tea ajánlott. A hársfa- és bodzavirágtea csökkenti a köhögési ingert és a gyulladást, a kakukkfűtea pedig jó köptető.

Használjunk infralámpát (esetleg Bioptron lámpát) az orrüregek és orrmelléküregek felmelegítésére, – a mélyrehatoló infrasugarak révén – a lerakódott váladék felszakítására, a tünetek enyhítésére. Az infralámpa fényét az érintett melléküreg feletti arc területére kb. 20 cm-ről, mintegy 5-10 percig irányítsuk, napi legalább három alkalommal. Alkalmazásához használjunk napszemüveget. A száraz meleg jobb – tehát az infralámpa –mint a nedves meleg (kamillás gőzölés), de ez lázas betegnél nem alkalmazható.

Párásítsunk a lakásban fűtőtestre helyezett nagy felületű párologtató edénnyel (melegpára), vagy vizes törülköző (hidegpára), vagy párásító készülék használatával. A száraz (40% alatti relatív nedvességtartalmú) levegő rossz komfortérzetet, a légutak nyálkahártyájának irritációját, torokkaparást, szájszárazságot, száraz köhögést, szemszárazságot, a szemek égő érzését okozza, a vírusos és bakteriális fertőzések kockázatát növeli. A magas páratartalmú levegő megakadályozza a légutak nyálkahártyájának kiszáradását és enyhíti a köhögést. Kerüljük a túl magas (70% feletti) relatív nedvességtartalmú levegő kialakulását, mert ez a lakás hidegpontjain már penészképződéshez vezet és torzítja a hőérzetet, azáltal, hogy módosítja az izzadásnak, a test alapvető hűtőfolyamatának hatékonyságát. Tegyünk a párologtatóba néhány csepp fertőtlenítő, légzésjavító hatású illóolajat. A levegő hőmérséklete 21 °C-nál ne legyen melegebb és célszerű, ha a levegő relatív páratartalma 50-70% közötti tartományban van.

Ügyeljünk arra, hogy gyermekünk kapjon az orrán levegőt. A csecsemő csak az orrán képes levegőt venni, ezért orrszívó porszívóval gyakran és alaposan távolítsuk el az orrváladékot, hogy elkerüljük annak pangását az orrban. Az orrszívás előtt – különösen a sűrű gennyes váladékhoz – használjunk fiziológiás sóoldatot vagy tengervíz tartalmú orrsprayt (Sterimare, Fluimare, Physiomer). 2-3 perc várakozás után a gyermekeknél ülő testhelyzetben végezzük az orrszívást, mert ez hatékonyabb azáltal, hogy nem csorog hátra váladék. 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők esetén nem kell a másik, az éppen nem szívott orrlyukat befogni, de az ennél idősebbeknél célszerű, mert az orrszívás így hatékonyabb (javíthat a hatékonyságon, ha a gyermek „K” betűs szavakat mond pl. kakukk, ilyenkor a lágyszájpad lezárása miatt erősebb szívóhatást fejt ki a készülék). A porszívós orrszívó ( csecsemőkorban a porszívó teljesítményét vegyük a legalacsonyabb fokozatra, hogyha nem szabályozós a készülékünk, akkor nyissuk ki a fals levegő szívó nyílást) használatával csak néhány másodpercig (5-10 s) végezzük az orrszívást, majd rövid szüneteket tartva folytatható. Az orrszívás gyakoriságára vonatkozóan nincs szabály, gondoljunk csak arra, hogy mi hányszor fújunk orrot egy nátha alkalmával! Nem kell félni az orrszívók használatától, mert a váladékleszívás nem roncsolja a nyálkahártyát, ezért naponta igény szerinti számban alkalmazhatók. Súlyos szövődmények előzhetők meg használatukkal. Csecsemők esetén mossuk le, vagy nedves puha ruhával töröljük le orrukról a rászáradt váladékot és az orrnyílás környékét kenjük be kenőccsel (Neogranormon, Bepanthen Sudocrem), a bőr kimaródásának elkerülésére.

A váladék eltávolítása után a nyálkahártya duzzanat megszüntetésére használjunk orrsprayt (Nasivin, Rhinocort aqua, Nasic). A nyálkahártya duzzanat csökkentésével a fülkürt és az orrmelléküregek magnyílnak, belőlük a pangó váladék kiürülhet. Az orrsprayt 7-10 napig használhatjuk, utána szünetet kell tartanunk, mert nyálkahártya sorvadás alakulhat ki. Léteznek kombinált orrprayk is, amik a váladék oldását is elősegítik (Nasopax). Ezek tartósabban – 3 év felett – 28 napig is használhatók. Az orrcsepp kevésbé hatásos, a becseppentett folyadék nem terül szét a nyálkahártyán, egyenetlenül és csak a becseppentés helyén fejti ki kedvező hatását.

Sűrű gennyes orrváladékozás, orrmelléküreg gyulladás esetén lehetőség van felszúrás nélküli kezelésre is, a természetes nyílásokon keresztül, az ún. Proetz-féle eljárással. Ennek során fekvő helyzetben, folyamatos szívás mellett élettani sóoldattal átmossák az orrjáratokat és az orrmelléküregeket. A sűrű váladékot felhígítják, eltávolítják, mely s későbbi orrtisztítást megkönnyíti, a gyógyulást felgyorsítja.

Ultrahangos vagy kompresszoros gyógyszerporlasztót (aeroszol) nagyon finomszemcsés sós pára előállítására, amelynek porlasztott cseppjei mélyen a légutakba jutnak, egészen a legapróbb hörgőkig és elősegítik a felgyülemlett gyulladásos vagy allergiás eredetű váladék feloldását, felköhögését, eltávolítását az orrból, a torokból, a légcsőből és a hörgőkből.

Ha tehetjük, látogassunk náthás-köhögős panaszokkal küszködő gyermekünkkel természetes sóbarlangot, mesterséges sókamrát, vagy sópárás levegőjű tengerpartot, mert a légutak belsejének hámrétege regenerálódik és aktivizálódik a sós-nedves környezetben.

Mérjük gyakran gyermekünk testhőmérsékletét, mert a nátha gyakran hőemelkedést, lázat okoz, amelyet 38 Celsius fok felett gyógyszeresen és 39 C fok felett fizikálisan is csillapítani kell. A lázat 38 C fok alatt nem tartjuk csillapítandónak, ugyanis a láz is fontos része a szervezet saját védekező reakciójának.

Csökkentsük a felső légúti betegségek elkapásának esélyét, a szövődmények kialakulását, enyhítsük a betegségek lefolyását, gyorsítsuk a gyógyulást a Lactobacillus GG (LGG) nevű jótékony bacillust, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó készítmények szedésével. Az LGG ugyanis fokozza az immunrendszer által – a betegséget okozó vírusok és baktériumok elpusztítására – előállított antitestek termelődését, fogyasztja a táplálékot a kórokozók elől és akadályozza a betegséget okozó baktériumok megtelepedését a test bizonyos részein, ezért ezek hamarabb kiürülnek a szervezetből, kevésbé tudnak a szervezetben elszaporodni.

A száraz köhögésnél köhögéscsillapító szirupot, nedves, hurutos köhögésre köptetőt adjunk gyermekünknek azért, hogy a tüdőt megszabadítsuk a lerakódott váladéktól. A köhögés a szervezet természetes védekező mechanizmusa, ami akkor kezdődik, ha porszemek, füst, vagy más apró idegen testek érintkeznek a hörgők felületével. A hörgőcskék a belélegzett részecskéket megpróbálják visszatolni a torokba, ha ez nem sikerül, akkor beindul a köhögési reflex. Ha a nyálkahártyán vírusok vagy baktériumok maradnak és elszaporodnak, akkor a légutak könnyen begyulladnak, felerősödik a sűrű torokváladék képződés, s ez a hörgőcskék természetes tisztítófolyamatát blokkolja. A légutakban összegyűlt váladék okozza a köhögést.

Kenjük be éjszakára gyermekünk mellkasát illóolajokat tartalmazó kenőccsel, balzsammal.

Használjunk hurutos állapotban lévő kisgyermekünk fülmelegítésére gyógysapkát (Somi féle sapka) vagy sütőben melegítsünk zokniba tett sót. Ez kellemes meleg érzést kelt gyermekünk nyakán, fülein, és a fülre helyezett meleg révén javítja a középfül szellőzését, s egyben mérsékli a nyaki nyirokcsomók duzzanatát.

Orvosi kezelés

Ha a híg, víztiszta orrváladék átmegy sűrű, sárgás-zöldes színű gennyes orrfolyásba, gyermekünk belázasodik, fülfájás vagy torokgyulladás jelentkezik, ez a bakteriális felülfertőződést megtörténtét jelzi, amihez gyakran társul kezdetben a száraz, majd később a hurutos köhögés, ezért feltétlenül forduljunk a házi gyermekorvoshoz, mert ez már másfajta kezelést igényel.

Amennyiben az orvos antibiotikumot írt fel, azt az előírt mennyiségben és ideig kell szedni, különben többet ártunk vele, mint használunk.

dec

2012

Epilepszia – Morbus Sacer

nagy.miklos No Comments

A gyermekkori epilepszia

Az epilepszia kifejezés egy görög szóból származik, ami eredetileg azt jelenti, hogy megrohamozni, megragadni. Más szóval az epilepszia rohamokkal vagy görcsökkel járó betegséget jelent, amit az idegsejtek kóros működése okozza. Epilepsziás roham esetén ugyanis az agyban kóros elektromos kisülések keletkeznek. Nincs köze az elmebetegségekhez, és csak igen ritkán jár a szellemi képességek csökkenésével. Mint minden betegségnek vannak jóindulatú, enyhébb és súlyosabb kimenetelű formái.

Az epilepsziás rohamok az élet bármely szakaszában jelentkezhetnek, de főként az első három évben vagy a serdülőkor táján fordul elő gyakrabban. Az epilepsziás rohamoknak számos különböző formája van. Az epilepsziás rohamokat "nagy" (generalizált), és "kis rohamokra" (parciális) rohamokra osztjuk fel. A "nagy roham" kifejezés egy enyhe lefolyású epilepszia tünete is lehet, míg súlyosabb lefolyású epilepsziák néha csak kis rohamok formájában nyilvánulnak meg.

A "nagy rohamok" esetén a gyermek hirtelen eszméletét veszti, valamilyen hangot ad ki, szemei elfordulnak, fennakadnak, az egész test megfeszül, majd a roham rángással folytatódik a végtagon, arcon. A gyermek erősen nyálzik vagy habzik a szája, nehezen lélegzik, gyakran elkékülnek az ajkai. Általában a nagyroham néhány perc alatt spontán megszűnik. Ezután a gyermek elalszik, nehezen ébreszthető. Gyakran a roham alatt a gyermek bepisil, bekakil, a rosszullét során megharaphatja a nyelvét.

Az úgynevezett "kis rohamok" megjelenése kevésbé drámai, mint a nagy rohamoké. A kis rohamok legenyhébb formája a tudat rövid beszűkülése. A gyermek "távol van", néhány másodpercig nem reagál, gyakran megszakítja, vagy lelassítja addigi tevékenységét, és mereven vagy álmosan egy pontra néz. Különösen a betegség kezdetén nem ismerik fel a tüneteket, vagy rossz szokásnak tartják. Csecsemőkorban előfordulhatnak hirtelen izom összehúzódással, összegörnyedéssel járó rohamok, melyek gyakran villámszerűen megismétlődnek.

Az epilepszia gyermekkori előfordulása 1%, gyakorisága tehát eléri pl. a jóval ismertebb cukorbetegségét. Az alkalmi rosszullétek aránya még ennél is magasabb, lázgörcs pl. minden 30. gyermeknél előfordul.

Okai sokfélék lehetnek. A betegek egy részénél agyi eredetűeltérés (fejlődési rendellenesség, gyulladás, oxigénhiány, vérzés, illetve sérülés) okozza. Más gyermekeknél örökletes görcskészség áll a betegség hátterében; ilyenkor nem ritka, hogy a szülők, testvérek, vagy a távolabbi rokonok között is előfordul epilepszia.

Az epilepszia diagnosztizálása, kivizsgálása összetett feladat. Az orvosnak legelőször is a rohamok kezdetére, megjelenésére és gyakoriságára vonatkozó adatokra van szüksége. Fontosak a terhesség lefolyásával, a szüléssel, a születéssel kapcsolatos adatok, a gyermek fejlődésére vonatkozó megfigyelések, a korábban lezajlott betegségek, stb. Ezeket az adatokat összefoglalóan kórelőzménynek, anamnézisnek nevezzük. A gondos, alapos általános gyermekgyógyászati és neurológiai vizsgálat mellett, nagyon fontos vizsgálat az elektroenkefalogram (EEG), az úgy nevezett képalkotó vizsgálatok (koponya ultrahang, CT, MRI, amelyek az agy szerkezetéről adnak felvilágosítást.) Részletes, sokszor speciális laboratóriumi vizsgálatok is szükségesek.

EEG- elektroenkefalogram

Minden idegsejt nagyon bonyolult felépítésű, a felszínén elektromos folyamatok játszódnak le. Az EEG az elektroenkefalogram rövidítése, mely összegzi és rögzíti azokat az elektromos folyamatokat, melyek az agykéreg sok billió idegsejtjében megy végbe Az EEG vizsgálat teljesen ártalmatlan, fájdalommentes eljárás és tetszés szerint ismételhető. Ehhez gumiszalagok segítségével elektródokat (pici korongokat) illesztenek a gyermek fejére (természetesen a haj eltávolítására nincs szükség). Az elektródok az agyból érkező ép és kóros elektromos áramokat érzékelik, melyeket azután felerősítenek. Ezek az agyhullámok bonyolult görbék formájában rögzítődnek, ez az EEG. Ma is az EEG a legfontosabb technikai eszköz az epilepszia diagnosztizálására. A legtöbb esetben annak a helynek a meghatározására is használható, ahonnan az epilepsziás tevékenység az agyban kiindul.

A vizsgálat kb. 20 percig tart, bizonyos esetekben speciális, kiegészítő vizsgálatokat is szükséges végezni. Az alvásban készült EEG további értékes információkat tartalmazhat – ez alvási EEG. Az EEG vizsgálatot videó – monitorizálással is ki lehet egészíteni.

Mi a teendő görcsroham esetén?

Normál körülmények között a nagyroham magától 1-3 perc alatt megszűnik, és az ijesztő lezajlás ellenére nem életveszélyes állapot. Emiatt az esetek legnagyobb részében a nagyroham alatt orvosi beavatkozás nem szükséges, vagy mire az orvos, a mentő a helyszínre ér a görcsroham elmúlik. Természetesen a szülő reakciója is különbözik aszerint, hogy a gyermek első nagyrohamával szembesül, vagy pedig többször átélte a nagyroham lezajlását, és pontosan tudja mit, mikor, hogyan kell tennie.

Néhány általánosan megfogalmazható hasznos tanács azon szülők számára, akik már többször láttak és átéltek epilepsziás görcsrohamot:

Ha vannak figyelmeztető jelek közvetlenül a roham előtt, helyezzük a gyermeket biztonságos helyre ágyra, lazítsuk meg a ruháit. A környezetéből távolítsuk el a veszélyes tárgyakat. Figyeljék a roham lezajlását, hogyan indult, melyik végtagban kezdődött, mennyi ideig tartott, milyen egyéb jelenségek kisérték, meddig tartott az eszméletvesztés. Ezeknek a részleteknek, a görcs leírásának nagy jelentősége van az orvosi diagnosztikában. Ha a gyermek erősen nyálzik, vagy a roham alatt, vagy utána hány, fektessék oldalra. A roham után a gyermek általában kimerült, aluszékony, mély alvásba merül. Ilyenkor hagyjuk pihenni a kimerült gyermeket, de maradjunk mellette.

Ha az orvos olyan görcsoldót (Diazepam desitin oldat, Stezolid) rendelt, melyet a gyermeknek szaksegítség nélkül is be lehet adni a végbélbe, azt abban az esetben alkalmazzuk, ha a nagyroham 2-3 perc alatt nem szűnik.

Epilepszia – TV

Egyes esetekben a TV nézés epilepsziás rohamhoz vezethet, ezért televíziózással kapcsolatban néhány tanácsot ezért érdemes betartani. Ne engedje, hogy gyermeke túl sok időt töltsön a TV képernyője előtt. Az időtartam ne haladja meg az egy órát. Gyermeke ne üljön túl közel a TV-hez, minél távolabbról nézi annál jobb. Tévézés közben ne legyen teljes sötétség a szobában, mivel így a világos-sötét kontrasztok nem lesznek annyira kifejezettek. Esti tévézés esetén a TV közelében égjen egy éjjeli lámpa. Alváshiány és fáradtság tovább növelik a roham valószínűségét, így a fáradtság, álmosság első jeleinél abba kell hagyni a tévézést.

← Older posts

Szűlőknek

jan