A nátha szövődményei
A felső légúti hurutok következményeként az őszi-téli időszak előrehaladtával egyre gyakrabban alakulnak ki olyan szövődmények, melyek orvosi kezelést tesznek szükségessé. A leggyakrabban előforduló szövődményeket vesszük most sorba:
Középfülgyulladás:
Sok szülő élte már át, hogy a napközben oly virgonc és egészséges gyermeke estére nyűgös lesz, belázasodik, vigasztalhatatlanul sír, miközben egyik füléhez kapkod, mely esetleg váladékozik. A nagyobbak el is mondják, hogy a fáj a fülük – ilyenkor legtöbbünk középfülgyulladásra gondol.
A fülfájás miatt sok gyermekkel keresik fel az orvost. A két leggyakoribb, fülfájással járó betegség a külsőhallójárat-gyulladás és a középfülgyulladás. Az előbbi a külső hallójárat bőrének gyulladása és gyakran úszás-strandolás után fordul elő, míg az utóbbi fertőzéses eredetű és a dobüreget és a dobhártyát érinti. A középfülgyulladás különösen sűrűn fordul elő 6 hónapos kortól 4 éves korig, a hallójárat gyulladása inkább a későbbi életkorokra jellemző.
A középfülgyulladás jellemző tünete a fülfájás, mely rendszerint lázzal jár. Gyakran jelentős mennyiségű fülváladékozás alakulhat ki, ha a gyulladás miatt a dobhártya átszakad. Nagyobb gyermekek azt is elmondják, hogy a beteg fülükkel rosszabbul hallanak, fülzúgást tapasztalhatnak. Minél kisebb azonban a gyermek, annál kevésbé panaszkodik, és kevesebb típusos tünete lehet a középfülgyulladásnak. Inkább egy nyugtalan, rosszul táplálható, rosszul alvó csecsemőt látunk, aki esetleg hány és hasmenése van. Ilyenkor az orvosi vizsgálat adhatja meg a pontos diagnózist.
A megfázás és a felső légúti hurutok középfülgyulladásra hajlamosítanak. Mivel a középfül a fülkürtön keresztül az orr hátsó részével közlekedik, a nátha során megduzzadó orr- és garatnyálkahártya rontja a középfül szellőzését, folyadék felszaporodást okozva ezzel a dobüregben, mely befertőződhet. Ugyanakkor ismert, hogy a kezeletlen allergia, a passzív dohányzás, az anyatej helyetti tápszeres táplálás esetén alakul ki középfülgyulladás.
A bakteriális eredetű középfülgyulladást antibiotikummal javasolt kezelni. Érdemes az életkornak megfelelő lohasztó orrcseppet adni, hogy az orrváladék ürülését segítsük, és a dobüreg szellőzését javítsuk. Az elhúzódó vagy súlyosabb eseteknél vérvizsgálatra is szükség lehet, de a legtöbb gyermek kórházi kezelés nélkül meggyógyul.
A megfázás és a felső légúti hurutok középfülgyulladásra hajlamosítanak. Mivel a középfül a fülkürtön keresztül az orr hátsó részével közlekedik, a nátha során megduzzadó orr- és garatnyálkahártya rontja a középfül szellőzését, folyadék felszaporodást okozva ezzel a dobüregben, mely befertőződhet. Ugyanakkor ismert, hogy a kezeletlen allergia, a passzív dohányzás, az anyatej helyetti tápszeres táplálás esetén alakul ki középfülgyulladás.
A bakteriális eredetű középfülgyulladást antibiotikummal javasolt kezelni. Érdemes az életkornak megfelelő lohasztó orrcseppet adni, hogy az orrváladék ürülését segítsük, és a dobüreg szellőzését javítsuk. Az elhúzódó vagy súlyosabb eseteknél vérvizsgálatra is szükség lehet, de a legtöbb gyermek kórházi kezelés nélkül meggyógyul.
Minden súlyos vagy elhúzódó fülfájással vigyük gyermekünket orvoshoz! Sajnos otthon, különösen egy kisgyermeknél nem tudja a család eldönteni, mi lehet a baj, és csak az orvosi vizsgálat állíthatja fel a diagnózist, illetve ezután kezdődhet a megfelelő kezelés. A fájdalomcsillapítás, függetlenül a fájdalom okától, nagyon fontos – szerencsére néhány nap után már nem szokott szükség lenni rá! Gyakran fordul elő, hogy nem az előírt ideig vagy nem a megfelelő adagban adják a gyógyszert, mert a gyermekek a fájdalom és a láz elmúltával gyorsan újra aktívak lesznek, javul az étvágyuk, jobban alszanak, és többet játszanak. Ha a szülő ilyenkor félbehagyja a kezelést, a gyulladás visszatérhet! A fül dugultsága, az esetleges halláscsökkenés a gyorsan gyógyuló gyermekeknél is lassabban múlik el, mint a fájdalom és a láz. Nagyon fontos, hogy a megbeszélt kontrollvizsgálatra elvigyük a gyermekünket. Visszatérő fülészeti problémáknál fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt.
Arcüreggyulladás (sinusitis maxillaris)
Az arc csontjai hét nyálkahártyával bélelt, légtartó üreget képeznek egymás között, melyek összeköttetésben állnak egymással, és az orrüregbe nyílnak. A melléküregek tisztulását csillószőrös sejtek végzik, amik a melléküregben kialakuló váladékot az orrüreg felé továbbítják. Vírusfertőzés, nátha során ezek a sejtek elpusztulnak, így a melléküregek tisztulása megszűnik – főleg az arcüregek tisztulása szenved kárt, mivel ezen üregek nyílása a legmagasabb ponton van. A melléküregekben pangó váladék könnyen befertőződik baktériumokkal, így kialakul az arcüreggyulladás. Az orrba csak olyankor kerülnek vissza, amikor az arcüreg színültig megtelt váladékkal, vagy éjszakánként, ha gyermekünk vízszintes testhelyzetben fekszik és ezért a fertőzött váladék az összekötőnyíláson át visszacsorog az orrüregbe. A kórokozókkal telített váladék az orrüregből hátrafelé csorog az orrmandulák irányába, és mikroszkopikus cseppek alakjában a lélegzetvételek során beporlasztódik a gégén át a légcsőbe, kezdetben légcső, majd hörghurutot okozva. Eközben van lehetősége arra is, hogy a fülkürtön át bejusson a középfülbe.
Tünetek: kezdetben a nátha ismert tüneteivel azonosak, mint a az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés. Elhúzódó orrfolyás, mely lehet víztiszta vagy sárgás-szürkés, esetleg zöld színű. A nagy mennyiségű váladék az éjszaka folyamán hátracsorog, típusosan éjszakai, ébredés utáni köhögés jelentkezik. Néha a felköhögött és lenyelt váladék a gyomor irritációját okozza és hányáshoz, esetleg hasmenéshez vezet. A náthás és köhögős panaszokkal jelentkező gyermekek tüneteire gyakran az arcüreggyulladás okozta arcüreghurut és a hörghurut jelenléte együtt ad magyarázatot. Az orrnyálkahártya duzzanat miatt az orrmelléküregek nyílása elzáródhat. A bennük termelődő váladék felgyülemlik és – az orrgaratban normális körülmények között is jelenlévő baktériumok hatására (Streptococcus pyogenes, Streptococcus pneumoniae, Hemophilus influenzae) – elgennyed. Az arcüreg elzáródását feszülő fejfájás jelzi, amely az érintett oldali arcüreg megnyomására tovább fokozódik. Ha a fülkürt szellőzése is megszűnik, akkor szövődményként gyakran jelentkezik középfülgyulladás is.
Az arcüreggyulladás legtöbbször spontán, szövődménymentesen gyógyul, de hatékony kezelés nélkül a gyógyulás több hétig is eltarthat. Kedvezőtlen esetben a gyulladás ráterjedhet a rostasejtekre ilyenkor magas láz és szem körüli duzzanat, fájdalom jelentkezik. A rostacsontok gyulladása komoly veszélyt rejt magában, mert a fertőzés az agy felé is kiterjedhet, agyi érelzáródást, agyhártyagyulladást vagy agytályogot okozva. Ilyen esetben haladéktalanul keressük fel a gyermekorvost.
Megelőzés: A meghűléstől való védekezés (vitaminkészítmények, immunerősítők, probiotikumok, levegőztetés), az időjárásnak megfelelő öltözködés, a beteg környezet kerülése.
Már kialakult betegség esetén akezelés célja: a szabad orrjáratok biztosítása, az orrüregből a baktériumok kiirtása és a gyulladásos váladék kifolyásának biztosítása. Ezt orrspray, orrcsepp rendszeres használatával, orrtisztítással érhetjük el. Láz, fájdalom esetén használjunk tüneti szert, antibiotikum használata csak elhúzódó, súlyosabb esetben indokolt. Az arcüreg kivezető rés megnyitásában hasznos lehet a kamillás, eukaliptuszolajos (aetheroleum pro inhalationem) inhalálás. Ügyeljünk arra, hogy gyermekünk inhalálás közben soha ne maradjon egyedül és ne hajoljon olyan közel, hogy a gőz a nyálkahártyáját megégesse, mert ez amellett, hogy fájdalmas, a gyulladás fokozódásához vezethet. Hasznos lehet az arc- és homloküreg infralámpás melegítése, jó eredményeket érhetünk el Proetz kezeléssel.
Gége- és légcsőhurut (laryngitis acuta): jön létre, ha a gyulladt orrnyálkahártya és pangó orrváladék miatt szájon át történő légzés alakul ki, a beteg orrmandulából kicsorgó váladék apró cseppek formájában a gégén át beporlasztódik a légutakba. Száraz, intenzív köhögés alakul ki, majd a mellkas középvonalában kellemetlen égő fájdalommal jelentkezik. Ha a gyulladás a hangszalagokra is ráterjed a gyermek hangja rekedtté válik, súlyosabb esetben 3-4 napra hangját veszti.
Bronchitis – hörghurut
A bronchitis, a bronchusok (a tüdőben lévő nagy átmérőjű levegőjáratok) gyulladásos megbetegedése, melynek során egyéb változások mellett fokozódik a légúti váladéktermelés is. A gyulladás főleg a légúti nyálkahártyát érinti. A bronchitist leggyakrabban valamilyen fertőző vírus vagy baktérium okozza. Ritkábban kórok lehet valamely irritáló tényező, pl. kémiai anyagok gőze, dohányfüst, por vagy légúti allergén. 6 éves kor alatti gyermekekben a bronchitis leggyakrabban vírusfertőzés következménye. Hat éves kor fölött már több a bakteriális eredetű megbetegedés is. A bronchitisek általában nem súlyos lefolyásúak.
A bronchitis általában felső légúti hurutos betegség (nátha) szövődménye. Ha a bronchitis valamilyen oknál fogva nem gyógyul megfelelően (pl. agresszív kórokozó, vagy gyengült immunrendszer) a folyamat előrehaladtával tüdőgyulladás alakulhat ki.
A leggyakoribb tünetek: orrfolyás, köhögés, rossz közérzet, láz-hőemelkedés. A köhögés kezdetben rendszerint száraz, majd később átalakul hurutossá (bőséges köpetürítéssel). Kisebb gyermekeknél a köhögés hányást is provokálhat. A tünetek általában 7-14 napig tartanak, de előfordulhat, hogy elhúzódnak akár három-négy hétig is(!!).
A bronchitis könnyen diagnosztizálható a kórtörténet és egyszerű fizikális vizsgálómódszerekkel (hallgatózás, kopogtatás), de sokféle egyéb vizsgálat is elvégezhető más betegségek kizárására. Indokolt esetben szükség lehet mellkas röntgen vizsgálatra, vérvételre, esetleg a köpet bakteriológiai tenyésztésére, pulmonlógiai szakvizsgálatra.
A bronchitis kezelése ritkán igényel antibiotikumot (még akkor sem, ha a köhögés akár már 8-10 napja tart). A kezelés célja a tünetek enyhítése. A kezelést minden esetben az orvos az elvégzett vizsgálatok alapján személyre szabottan állítja be. Tüneti kezelésként használhatunk fájdalomcsillapítót, lázcsillapítót. Hurutos köhögésre köptetőt, váladékoldót. Javasolt a szobalevegő párásítása, a fokozott folyadékbevitel.