RETROPHARYNGEALIS TÁLYOG
A hátsó és oldalsó garat nyirokcsomóinak suppurativ gyulladása következtében kialakuló gennygyülem.
A garat mögötti tályog általában csecsemőkben vagy kisgyermekekben a garat mögötti nyirokcsomók beolvadásának szövődményeként jelentkezik. A fertőzés (általában ß-haemolyticus streptococcus okozza) a garatból, a melléküregekből, az orrmanduláktól, az orrból, vagy a középfül felől jut el a nyirokcsomókhoz. Felnőttekben csak kivételesen alakulnak ki ilyen tályogok, mert a garat mögötti nyirokcsomók a gyermekkor után elsorvadnak vagy eltűnnek. Ritkán lehet még oka felnőttben vagy gyermekben gümőkór vagy a hátsó garatfal idegentest vagy műszeres beavatkozás okozta átfúródása.
A fő tünetek a nyelési fájdalom, láz, a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása, légúti szűkület esetén stridor, nehézlégzés és a nyak hátrahajlítása. A fellazult, fluctuáló, többnyire jól kivehetően az egyik oldal felé domborodó hátsó garatfalon keresztül nem tapintható a nyaki csigolya. Oldalirányú nyaki röntgenfelvételeken a gerinc előtti tér kiszélesedése látható, CT-vel kimutatható a tályogképződés.
Szövődmény lehet többek között vérzés; a tályog megnyílása a légút felé, fulladást és a tüdő felé aspiratiót okozva; gégespasmus; a gátor gyulladása (mediastinitis); valamint a vena jugularis interna gennyes thrombophlebitise.
Kezelése a tályog hátsó garatfalon keresztül történő megnyitásából és kiürítéséből, és parenteralis antibiotikus kezelésből áll. Amennyiben ß-lactamase termelő Staphylococcus aureus és Bacteroides species tenyészik ki, ß-lactamase rezisztens antibiotikum szükséges (pl. ampicillin-sulbactam, oxacillin, nafcillin, ceftizoxim, ticarcillin-clavulansav). A clindamycin különösen eredményes, ha B. fragilis tenyészett ki.