Az emberiség történetében eddig négy alkalommal okozott az influenza tömeges megbetegedést (pandémiát), 1919-ben a Spanyol, 1957-ben az Ázsiai, 1968-ban a Hongkongi majd 1977-ben az Orosz influenza.
Három ciklusban zajlik le egy-egy pandémia, a korábbi adatokra visszatekintve a lakosság 50%-a három éven belül az egészségügyi szolgáltatóknál jelentkezik a betegségével, a többiek otthonukban maguk gondoskodnak ellátásukról. Tartós védelmet csak két módon lehet biztosítani, védőoltással vagy a betegségen történő áteséssel.
A 2009 évben jelentkező influenza más volt, mint a korábbiak. A H1N1 vírus alkalmazkodott a környezethez, nem a szezonális (téli) időszakban okoz csak megbetegedést. Előreláthatólag jobb alkalmazkodó készsége miatt 2-3 év alatt a „hagyományos, szezonális” influenzát ki fogja szorítani.
Tudni kell, hogy az influenza járványokat a gyerekek „hordják a hátukon”, nagyon fogékonyak a csecsemők, az iskoláskorúak. Ők viszik haza a betegséget. Az felnőtt korosztály ritkábban kapja el, de lefolyása sokkal súlyosabb, lényegesen magasabb halálozással jár. A betegség halálozása jelenleg még nem magas, de a H1N1 vírus specialitása, hogy áldozatait elsősorban a 25-49 év közötti korosztályból szedi.
Az influenza ellen csak a hatékony védőoltás nyújt biztonságos védelmet. A H1N1 vírus olyan mutálódásának, amelynek a jelenlegi védőoltás hatástalansága lenne az eredménye, csak elméletben van lehetősége, a gyakorlatban nincs. Ennek oka, hogy a jelenlegi járványt okozó vírus a világban annyira elterjedt, hogy egy minimális szerkezeti változású (csak erre van esély) mutáns vírus nem tudná kiszorítani és az oltás hatékonyságát sem csökkentené. Az A(H1N1)v vírus – a 2009. áprilisi – megjelenése óta Norvégiában észlelték néhány fertőzöttnél H1N1 mutáns vírus megjelenését.
A védőoltás csak az akut lázas állapot után 2-3 nappal adható be. Az injekcióból adódó enyhe fájdalmon és az oltást követően, az immunizáció jeleként az oltás helyén esetlegesen jelentkező bőrpíron, duzzanaton, esetleg lázas reakción kívül nincs mitől tartani, s ez 2-3 napon belül elmúlik. A vakcina jelentősen csökkenti az új influenzás megbetegedések számát (korcsoportonként változóan 70-80%-os védettséget ad) és ezzel a lehetséges szövődmények számát is. A fájdalomra panaszkodó kisgyermeknek paracetamol (pl. Panadol, Rubophen) vagy ibuprofen (Nurofen) vagy aminophenason (Noraminophenazon kúp) adható, de az oltási hely borogatása szükségtelen, mert nem használ.
A már beoltott, de immunitást még meg nem szerzett gyermek A(H1N1)v élő vírussal fertőződésekor jobban jár, mintha még oltást nem kapott volna, mert a kialakulóban lévő immunitása enyhébb lefolyású betegséget eredményez.
A védőoltások soha nem gyengítik a védekező rendszert, hanem működtetik!!! 1960 óta használt oltóanyagokhoz képest a vakcinák a korábbi antigéntartalom mindössze 10%-át tartalmazzák.
A védőoltások soha nem gyengítik a védekező rendszert, hanem működtetik!!! 1960 óta használt oltóanyagokhoz képest a vakcinák a korábbi antigéntartalom mindössze 10%-át tartalmazzák.
A 6 hónapos kor alatti csecsemők még nem olthatók, mert immunrendszerük még fejletlen, ezért immunválasz nem várható. Ebben akorcsoportban a védelmet a családtagok és a velük egy háztartásban élők oltásával lehet biztosítani.
A 6 hónapos kor és 3 éves kor között split (hasított) vakcina használata (Fluarix, Vaxigripp junior, Begrivac). Ezek az oltóanyagok a A(H1N1)v vírus elleni és szezonáli influenza ellen is védenek.Az 6 hó-3 éves korúak a combjukba, a 3 évnél idősebb gyermekek felkarjukba kaphatják az oltást. A 6 hónapos kor feletti gyermekek oltását az amerikai CDC és a WHO állásfoglalása javasolja.
3 éves kor felett a Fluval AB oltóanyagot alkalmazhatjuk, ami szintén a szezonális és a A(H1N1)v vírus ellen is védelmet biztosít.
Az immunválasz ideje a 10-17 éves korosztályban 8-10 nap a tapasztalatok szerint, általánosságban 10-14 nap. A tojásallergiáról, az allergiáról antibiotikumokra, az immunhiányos alapbetegségről, az immunválaszt befolyásoló gyógyszerek szedéséről az oltó orvost az oltás előtt feltétlenül tájékoztatni kell.
WHO javasolja a várandós nők oltását, akár már az első trimeszterben is. A hazai gyermek infektológusok a védőoltást inkább a második trimesztertől kezdődően ajánlják. Ez alól kivételt jelentenek a krónikus betegségben szenvedő vagy fokozott fertőzésnek kitett területen (pl. egészségügy, óvoda, iskola stb.) dolgozó várandós kismamák, akiknél már az első harmadban is javasolt a védőoltás. A várandósok csak elölt vírust tartalmazó vakcinával olthatók (a Fluval P ilyen), legyengített élő vírust tartalmazóval TILOS! A szülés előtt álló kismamák feltétlenül oltassák be magukat A(H1N1)v ellen, mert a szülés előtt kapott védőoltással lehet az ellenanyagokat legsikeresebben átadni a magzatnak és ez 4-6 hónapig jelen lesz a megszületett csecsemőben. A Fluval P oltás a szoptatás ideje alatt is alkalmazható. Amellett, hogy az anyát védi, csekélyebb mértékben, de – az anya szervezetében a vakcina ellen termelt antitestek egy részének átjutásával az anyatejen át, – védelmet nyújthat a csecsemő számára is.
A védőoltás beadatásával nem csak gyermekét védi, hanem családját, környezetét is.
|
Életkor
|
Oltóanyag neve
|
Költség
|
|
6 hónapos
kor alatt
|
Nem olthatók
|
|
|
6-36 hó
|
Vaxigrip Junior 2×0,25 ml im. 4 hetes időközzel (korábban, ha kapott már, akkor csak 1×0,25 ml im.)
|
2×1790 + 2×1000
( ha korábban kapott már akkor 1790+1000)
|
|
3-12 év
|
1×0,25 ml Fluval AB im.
|
1920+1000
|
|
12 év felett
|
1×0,5 ml Fluval AB im.
|
1920+1000
|
Az oltás ÖNKÉNTES, kérem a fent leírtak alapján mérlegeljen, és döntsön gyermeke oltásáról. A beadandó védőoltások vénykötelesek, telefonon lehetőség van a vényfelírás kezdeményezésére, a védőoltások beadása soron kívül történik (tanácsadás 13-15ó, vagy a betegrendelések elején, ilyenkor nem célszerű az egészséges gyermekkel beülni a fertőző betegek közé!!).